Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-09-30 / 116. szám
1 • • Ötvenegyed!!* évfolyam. 116. szám. Kedd, 1930, szeptember 30. M—— M—BHMM—1^^— —— Előfizetési ár csehszlorák értékben: Helyben és Tidékre postai szétküldéssel. Egész érre 100 K, félérre 50 K, negyedéyre 25 K. — Külföldön 150 Ki. Egyssszám ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF d Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhiratal: Nádor-u. 29. r. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. csolódnak. A német filmipar nem játsszák, de hogy ez a prágai eset íog előreláthatólag belehalni, ha a a németekkel való jó viszonynak cseh hatóságok azt »tanácsolják« nem propagandául szolgál, az telis a mozisoknak, hogy azokat ne jesen bizonyos. «aBES^ag'ltH WIM «dWdftW'ii tfbilBWaMMIWHnWMaMaWBaKiEiMUMMMBBBMthoaEBai POLITIKAI SZEMLE A prágai tüntetések mérlege. Komárom, — szeptember 29. A múlt héten zajosak voltak Prága utcái, mert megmozdultak benne Gajda-Pergler fasisztái és a megbokrosodott emberek állítólag a német filmektől féltve a cseh mozgókat, bezúzták a német üzleteket és a német szinház ablakait és a Graben pompás Deutsches Haus-ának tükör-üvegtábláit. Szidták a németeket és a zsidókat, sőt egyes emberek ütlegeket is kaptak az utcán, egy fiatal ember pedig egyszerűen csendőrszuronyt érzett a hasábap és egy miniszteri autó szállította be a kórházba, ahol azután a vetkőzésnél derült ki, hogy sok vurstlit vacsorázott, egyébként egészséges. A fasiszták naponta kivonultak az utcára, mint az óramű, jeléiül annak, hogy Pergler-Gajdáék az utca tulajdonosai és a kommunista segédcsapatok állítólag a nemzeti lobogó alatt csatlakoztak az ablaktörési hadműveletekhez. Csodálatosan az egész cseh sajtó egy hangon muzsikált a tüntetések elején: a németek ellen, a publikumot tüzelték és megfeledkeztek Masaryk szavairól, hogy a németek ebben az államban nem is nemzeti kisebbség, hanem az egyenjogú nemzet jogait élhetik. Hogy ha ezt Baxa prágai főpolgármester nem osztja, az az ő magánügye, amibe nem avatkozhatunk, de hogy a prágai államrendőrség csak akkor vesz igénybe rendőri segítséget, amikor a fasiszta-kommunista tömegek a cseh nemzeti szocialisták dédelgetett papa-kedvenceit kezdték szorongatni, az már tisztán közérdek és politika, amelyhez nekünk is jogunk van hozzászólni és megkérdezni, hogy miért van az, hogy Benes párt híveinek bőre itt következetesen előjogokat élvez és a csendőrszurony miért nem védi meg a német nemzeti vagyont is? A rendőrfőnöki dadogásra nem vagyunk kiváncsiak, Dolejs ur úgy mondja fel a leckéjét, ahogy megparancsolják neki és jellemző, hogy ma már a belügyminiszter is a prágai államrendőrség ellen foglal állást, mikor látja a következményeket. Prágában azonban nemcsak a fasiszták és a nemzeti szocialisták élnek, hanem egy sorozata a külföldi államok követeinek és képviseleteinek. Ez a tüntetés mindenesetre nem emelte a rokonszenvet a cseh nemzet iránt a külföld felé, aminek Németország azonnal és nyomatékosan is kifejezést adott. Mert egy hetvenmilliós nép, amelynek itt négymilliónyi fajtestvére él, igazán nem nézheti tétlenül, hogy önérzetét megsértsék, különösen akkor nem, ha ehhez üzleti érdekek is kap-Komárom, — szeptember 29. Masaryk elnök a lengyel korridorról és Magyarországról nyilatkozott, mint háborús veszedelemről. A Neue Freie Presse a csehszlovák köztársaság elnökével, Masarykkal folytatóit beszélgetést közöl, amelynek során a köztársaság elnöke a következő kijelentésekéi lelte: — Európa békéjét ma föképen két momentum veszélyezteti: a lengyel korridor és Magyarország. Meggyőződésem, hogy Németország sohasem fog belenyugodni abba a helyzetbe, hogy a korridor Keletporoszországot elvágva tarija a birodalomtól. Ami Magyarországot illeti, a veszélyt a Magyarország áltat folyfalott agresszív politika jelenti. Én mtndenképen együtt érzek a magyarokkal nehéz helyzetükben és kedvező kötülmények között hajlandó volnék fontolóra venni a fennálló határoknak javukra való megváltoztatását; mielőtt azonban az valamilyen formában lehetséges lesz, a magyaroknak meg kell változtatniok taktikáiukaí. Az őszi ülésszakot október 2 án kezdik meg. A köztársasági elnök kézirattal befejezettnek nyilvánítja a nemzetgyűlés tavaszi ülésszakát és egyben a képviselöház legközelebbi, az alkolmányiőrvény szerint is a parlament őszi ülésszakát október hó 2 ára összehívja. A megjelölt határnapig mindennemű parlamenti munka szünetel. Az október 2-án csütörtökön délután 3 órakor tartandó ülés napirendjén a csehszlováklengyel kereskedelmi szerződés, a minisztériumok hatáskörének a tartományi hivatalokra való átruházásáról szóló kormányrendelet jóváhagyása és három mentelmi ügy szerepel. A cseh agrárpárt orgánumának, a Vecernek értesülése szerint a parlament ugyanezen az ülésen gazdasági vitát kezd és ezt a pénteki napon is folytatni fogja. A gazdasági vita befejezésével a plenáris ülésekben ismét hosszabb szünet fog beállani és október 7-én a költségvetési bizottság két három hetet igénybevevő permanens munkához lát. Az 1931. évi költségvetés súlyos terhei. A pénzügyminiszter expozéjával a Národní Lisly foglalkozván, figyelmet érdemlő megjegyzésekkel kiséri Englis dr. pézügyi programját. A nevezett lap többek közölt a következőket Írja cikkében: A költségvetés nagy mínusza az a körülmény, hogy a kiadások és általában a financiális számok oly időben emelkedtek, amidőn a, gazdasági éleiben a számok kisebbednek és pedig a termelőnél, gyárosnál, kereskedőnél és fogyasztónál egyforműn.Különösen fájdalmasan sújtja közgazdasági életünket az egyenes és pótadók emelése, valamint a vasúti személytariják emelése is. Ez annál fájdalmasabb, mert a vasúti szervezet krónikus szervi bajokban szenved, amely bajoknak oka mindenekelőtt a beruházások hiánya és a közigazgatás bürokratikus és nem kereskedelmi vezetése. Az iparospárii Reforma c. lap nagyon merész dolognak tartja az adóknak épen a mostani válságos időkben való emelését. Ha a pénzügyminiszter igyekezett is megnyugtatóan beszélni, hogy az adóemelés csak a nagyipart érinti, ennek ellenére résen kell állni, hogy ne kerüljön a sor a kis- és középvállalatok újabb kiszipolyázására, hanem azt kell kö-Komárom, —szept 29. A magyar kultúrának nevezetes dátuma marad szeptember 28-ika, amely napon ős Komárom városában a szlovenszkói magyar nemzeti kisebbség egyik nagy jövőre hivatott kulturális szervének, a Szlovenszkói Magyar Kultur Egyletnek alapjait erősítették meg. Az évek óta folyó szervezés eredményes munkájának betetőzése volt ez a vasárnap délelőtt tartott főközgyülés, amelyen megjelentek a magyarság illusztris vezérférfiai is, hogy jelenlétükkel dokumentálják ennek a kultureseménynek nagy horderejét és a magyar kisebbségi élet fejlődésére tevékeny hatást gyakorló jelentőségét. A magyar kulturéletnek és a magyar társadalomnak szine-java gyűlt egybe a közművelődés e nagyszerű ünnepén, amelyet nagyban emelt az A vasárnap délelőtt nagy országos érdeklődés mellett lezajlóit kulturünnepet délelőtt fél 10 órakor a Magyar Társadalmi és Kulturegyesületek (MTESZ) III. országos konvetelni, hogy az emlifeít néposztá- Jyok adólerhében enyhülés álljon be. Nem vállalnak a német kormánypárt tagjai előadói tisztet a költségyetésnél. Englis dr. pénzügyminiszter költségvetési expozéja és az 1931. évi költségvetés körül érdekes jelenségek merültek föl. Először is a csütőriöki ülésen, amikor Englis gyeríyavilág melleit előadta expozéját, a képviselők kevés érdeklődést mutattak. Ennek az volt az oka, hogy a pénzügyminiszter expozéját már a déli lapok egész terjedelmében közölték és igy a képviselők legnagyobb része nem igen volt kiváncsi a beszédre. Az expozé előterjesztése után este tiz órakor összeült a költségvetési bizottság, amely az előadókat választóba meg. Főelőadónak ezúttal is Hnidek dr. nemzetgyűlési képviselőt választották meg, az egyes tárcákat pedig más-más előadónak osztották ki. A kormánypárthoz tartozó német pártok képviselői közül senki sem vállalkozott előadói tisztre, mert a kormány nem engedte meg a némeí képviselőknek, hogy a cseh nyelvű jelentést német nyelven Is előadhassák. Ez is azt igazolja, hogy a német pártoknak a kormányban német nemzeti kisebbség tekintetében semmiféle jelentőséggel sem birnak. a körülmény is, hogy a kulturegyle* megalakulása előtt Komáromban tartotta meg a Magyar Társadalmi és Kulturegyesületek szövetsége III, kongresszusát. A magyar társadalom egyetértő, közös munkásságának céltudatos irányítására alakult szövetség a nemzeti kisebbséget átfogó nagy feladatánál fogva épen olyan nagy érdeklődést váltott ki a magyar közönség soraiban, mint a SzMKE, amely vasárnap véglegesen megalakult és amely most már újabb lendülettel foghat programjának megvalósításához. A felejthetetlen kulturnap szívünkbe vésett emlékei uj lelkesedést, uj biztatást, ébresztettek lelkűnkben, amely a magyar sors súlyos megpróbáltatásai között is reménykedve hisz a magyarság elpusztíthatatlan őserejében és az igazság győzedelmében. gresszusa vezetíe be. A kongresszuson a magyar nemzeti kisebbségi közélet majdnem valamennyi számottevő tagja megjelent, akiknek soraiban ott voltak Nagysikerű magyar kuli űrnap Komáromban A Magyar Társadalmi és Kulturegyesületek III. országos kongresszusa
