Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-09-27 / 115. szám

6. oldal. «KOMAROM LAPOK» 1930. szeptember 27. 3 ok Férfi- és női divatáruk szövött- és kötöliárúk szintén leszállított árban áruháza Komárom, Nádor u. 25. (Az Otthon kávéházzal szemben) miatt árusítja az alanti cég a 'női- és leányka kabátokat 1 oly bámulatos olcsó árban: 1 Mert túlzottan nagy a raktár 2. Mert rosszak az üzleti viszonyok 3. Mert nagy pénzhiány van és így alkalmat nyújt mindenkinek, hogy j kevés pénzért Is már jó és ele­­gáns kabáthoz jusson. 6451 glávik belügyminiszter a prágai németellenes soviniszta tüntetők erélyes megbüntetését Ígéri. Baxa főpolgármester a németeket okolja ai eseményekért. — szepf. 26 án. Prágai jelentés szerint a miniszter­­tanács politikai bizottságának mai ülé­sén szóba kerültek a prágai német­ellenes tüntetések is. Az ügyben foly tatott eszmecsere során a két német miniszter rámutatott arra a nagy nyug­talanságra, amit ezek az események a német lakosság körében előidéztek és határozottan követelték az orvoslást. Slávik dr. belügyminiszter megadta a kívánt felvilágosításokat az általa tett intézkedésekről és rámutatott arra, hogy ezek az események birói vizsgálatnak fogják tárgyát alkotni. Kijelentette, hogy a bűnösök megfelelő büntetés­ben fognak részesülni és végül arról biztosított, hogy megismétlődések meg­akadályozására, valamint a rend és nyugalom teljes helyreállítására meg­történt minden intézkedés. Prága városi tanácsának mai ülésén is szóba került a németellenes pogrom. Az ülés elején a kommunisták azt kö­vetelték, hogy közömbös tárgyak he­lyett inkább a tüntetésekkel foglalkoz­zék a városi tanács. A vita során Baxa dr. főpolgármester kijelentette, hogy az utóbbi időben a fővárosban tényleg észlelhető a német elem bizonyos fokú expanziója. Beismerte, hogy közben­járt a hatóságoknál, hogy szüntessék meg ennek a jelenségeknek okait. Amikor azonban látta, hogy a tünte­tések veszedelmes jelleget öltenek, azonnal erélyesen interveniált a ható­ságoknál és a rendőrség rendelete az ő müve. Kijelentette végül, hogy a rendőrség nem fog további rendzava­rásokat tűrni. A tanács elfogadta a nemzeti demo­kraták határozati javaslatát, amely sze­rint a városi tanács örömmel vette a Prága város cseh jellege érdekében történt manifesztációkat, de a legéle­sebben elitéli az ezekből a manifesz­­tációkből kifejlődött tüntetéseket, vala­mint minden büntetendő cselekményt és erőszakot. A városi tanács felszó­lítja az egész lakosságot, hogy óvja meg nyugalmát. A komáromi öngyilkossági kísérlet után két évvel később megint öngyilkossági kísérletet követett el Pozsonyban Tribusz Oszkár volt főhadnagy. Komárom, — szeptember 26, Lapunk olvasóközönsége előtt még élénken emlékezetes az az ön gvilkossá i kísérlet amelyet Tribusz Oszkár, pozsonyi származású volt osztrák magyar 'őhadnagy követett el Komáromban. Tribusz annak idején maijára öltötte régi ővét és fekete-sárga kardbojtját és azzal sé­táit a Dunaparton, ahol későbben revolverével magára lőtt. A szeren­csétlen embert akkor megoperáiták a komáromi kórházban, ahonnan gyógyultan tért vissza Pozsonyba. Mint a pozsonyi lapok jelentik, Tri­busz Oszkár, aki a háború után sehogyan sem tudott elhelyezkedni az életrendjében, a napokban ismét öngyilkosságot hisérelt meg, nagy­mennyiségű aszpirinnal. Öngyilkos­ságát azonban idejekorán és revet­ték és ismét me mentették az élet­nek amelyet annyira un már, Tri­busz Oszkár az utóbbi években mint zenész keresi me a kenyerét, azon­ban az amúgy is kissé örököltén terheit idegzetű ember üld zési mániában szenved és az emberek­nek tulajdonítja sze-encsétlen sorsát. Tribusz régi pozsonyi katonacsaiád­­ból származik, édesa ja ezredes volt a közös hadseregben és szintén öngyilkosságai vetett véget éle­tének. Történet Aliról, meg a brusszaí hires gesztenyeerdőrőL A szegény ember kívánsága sze­rény. Az utcán megállt két izraelita öregember. A templomba mentek« mert es e köszönt be a zsidó újév. Azt mondta egyik a másiknak, meg­szorítva a kezét Jobb legyen ez az újév, mint a múlt esztendő volt. A megpróbált embernek, ugy-e, sze­rény kívánsága ez ? Abdul Medsid szultán idejében élt Brusszában egy szegény pásztor­ember Meg lett volna elégedve sor­sával, csak az volt a keserve, hogy bajjal legeltethesse a juhait, mert az a hatalmas gesztenyeerdő, mely elfoglalta Brussza e*ész határát, az állam tulajdona volt s tilalomfa állt a szélén: nem terelhette pázsitjára a juhait Egy este fáradt vándor köszöntőit be Ali, a szegény pásztorember kunyhójába. Ali jólelkü, vendég-Horváth István étterme Komárom, Dunarakpart 50. Minden pénteken este halászlé túrós tésztával 12 Ke Elsőrendű borok. Pilseni sör. Kitűnő konyha. A legnagyobb kényelemmel (vízvezetékkel) berendezett szobák 12—15 Kc-ig. Neszmélyi bor utcára kimérve 10 Ke szerető férfiú volt. Szeretettel fo­gadta a jövevényt, levágott egv ju­hot és jól tartotta vendégét. Az na­gyon jól érezte magát az egyszerű ember hajlékában fedele allatt pu­hára vetett ágyon töltötte az éjszakát s mikor felvirradtak, ezekkel a sza­vakkal búcsúzott el a házigazdájától: — Jó ember, köszönöm a szíves­ségedet. Ha valamikor feljösz Isz­tambulba, ne sajnálj meglátogatni, szeretném megszolgálni a jóságodat Nézd, itt van ez a kis papírdarab, reá van Írva a nevem. Ha Isztam­bulban jársz, mutasd meg akárkinek, majd útba igazit, hogy találod meg a házamat. Ali nemsokára ezután vállára vette a tarisznyáját s amikor Isztambul kapujához ért, előmutatta a név­jegyet az egyik vámőrnek, mondván, hogy azt az embert akarja meglá­togatni A vámőr kezébe vette az Írást, nagyot nézett, megmutatta az egyik pajtásának is, aztán mind a ketten megcsóválták a fejüket s megegyeztek abban a véleményben, ho »y: Bolond ez az ember. Az első vámőr aztán igy szólt Alihoz: — Eredj Allah hírével, téged lóvá tett valaki, mert mit tud olyan együ­gyű pásztoremberről az a nagyur, akinek a neve ezen a papiroson áll? De Ali most már nem hagyta ma­gé'. Azt mondotta, vezessék ahhoz az emberhez, neki az vendége volt s ő maga mondta neki, hogy láto­gassa meg, ha valamikor Isztambulba vinné útja. Hosszas tanakodás után elkísérték Alit e?y nagy ház elé Ott a fegy veres katonaemberek elvették tőle a névirást, azok is hihetetlenül csó­válták meg a fejüket s rzt ajánlot­ták neki, hogy addig hordja el az irháját, mir jó dolga van. De a brusszai pásztor nem kül­dette el magát. Azt mondta, hogy beszélni akar azzal az emberrel, mert az maga hívta magához. A fegyveres kalonák mit tehettek •MHMMNMBHMIKHMiHi mást, mint hogy felküldték a ház urának a névirást s nagy volt a cso­dálkozásuk, mikor — kerültek, for­dultak — s már jött le az üzenet, hogy vezessék fel hozzá tüstént azt az embert. S a brusszai Ali felment a nagy ház lépcsőjén s ott fenn bevezették egy szobába, mely olyan szép és ragyogó szoba volt, milyet még az ezeregyéjszaka pompájára emlékez­tető álmaiban sem látott. S abban a szobában kit lát mást, mint azt a vándorembert, akit a kunyhójában vendégül látott. — Ejnye — mondotta Ali, meg­találva végre a szavát — okos em­ber lehetett a te apád, hogy ilyen házat tudott épiteni, nem olyan os­toba, mint a fia A ház ura nem haragudott meg a látogatójára. Csak azt mondotta neki: — Jó ember hálás vagyok neked, mert emberségesen fogadtál hajlé­kodban, mikor azt sem tudtad, ki vagyok. Kívánj most valamit Akár­mit kérsz tőlem, megkapod. Mond, mit szeretnél, mi a te lelked leg­nagyobb vágya? Ali e?y pillanatig gondolkodott, aztán előhozakodott a kívánságával: Azt szerelném, ha a szegény ember szabadon legeltethetné a ju­hait a brusszai gesztenyeerdőben. — Úgy legyen, — mondotta a ház ura és kegyesen bocsátotta el a lá­togatóját. Ali hazament Brusszába s mikor a helység határába ért, azzal a hír­rel fogadták, hogy a szultán ő ke­­gyelmessége felszabadította a nagy gesztenyeerdőt, minden brusszai em­ber szabadon legeltetheti benne a juhait. Mert Ali egykori vendége maga Adbul Medsid szultán volt. Telje­sítette volna a jó ember sokkal na­gyobb kívánságát is. De a brusszai pásztor nem tudott volna különbet kívánni mint amit megkapott. A járhatatlan szlovenszkói utak ügye a komáromi kerületi bíróság előtt. Akv fia haláláért nyugdijat kér, mert a -ossz ut miatt halt meg, pedig az útadót megfizette. — szept. 26 án Gondtalanságból okozott ember­ölés vétségével vádoitan került a komáromi kerületi bíróság elé Pas2t) ek Kálmán imelyi lakos, mert tavaly nov mber havában az Ó^yalla és Imely közöili uion éljel lampa nélkül szekérrel hajtott és nem laua a kályu , amely miail kocsija felfordult és okozója lett annak, hogy lizenkét éves fia még a helyszínen meghall. A vádiolt a tegnapi tárgyaláson kijelentene, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert az ut olyan rossz voll, hogy Csaknem járhatatlan volt. Azt beismeri, hogy lámpája nem volt, de megjegyzi, hogy lámpával rosszabb menni, mint anélkül és a fia a hirlelen ijediséqtöl halt meg. A kihallgatott tanú igazolia, hogy az u! csakugyan rendkívül rossz voll.. Ezután az elnök megkérdezte a vádlottat, hogy akar-e még vala­mit mondani? Igen — felelte a vádiolt — kérem felmentésemet és a fiam elvesz­tése miatt a nyugdij megálLpi­­lását, mert az útadói f zeijük és az utak mégis járhatallanok. A biróság az enyhitőszakasz al­kalmazásával felteielesen hatszáz korona pénzbüntetésre Ítélte el 'a vádlottat.

Next

/
Thumbnails
Contents