Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-09-20 / 112. szám

6. oldal. «KOMAROMI LAPOK» 1930. szeptember 20. Nézze iegs ■Kertész J. Jenöl megnagyobbított és teljesen újonnan berendezett áruházát. Meg lesz lepve, milyen óriási nagy választékban vannak raktáron női- és leányka kabátok a már általánosan ismert olcsó árban Szövött-, kötött és rövidárúk szintén nagyon jutányosán. Utaz óbőröndök nagy választékban. (Az Otthon kfivéházzal szemben) Komárno, Náchr-utca 25. sz. 1645 Aki barátja a történelemnek, való­sággal szivszorongva várta azt a nagy pillanatot, amikor a világföl­­forgató nagy Napoleon első szám­űzetés! helye: Elba szigetét először megpillantottuk. Hajónk egészen közel haladt el a nagy száműzött utolsóelőtti állomása mellett. Elba sziget 8 — 12 km, távolságra esik az olasz szárazföldtől, amelytől a Piom­­bino csatorna választja el. A 221 népyzet km, területű és 25 ezer la­kosságú sziget egy 1014 m magas hegycsúccsal, a Capanne-val dicse­kedhetik. A sziget szárazföldfelé eső része kopár, de a többi részét tro­pikus növényzet borítja. Hiresek a vasbányái, amelyeket már Kr e, jó pár századdal műveltek A poliux nevű naeyoa ritka ásvány Elba szi­getén található Elba szigetének na­gyon változatos a múltja. Sokszor cserélt gazdát. 1801-ben Napoleon foglalta el és először Etruzia ki­rálysághoz, aztán Piombino fejede­lemséghez, majd a francia császár­sághoz csatolta. 1814-ben Napóleon kapta meg feiségi jogokkal. Azt hit­ték a nagyhatalmak, hogy aki egy egész földrészen uralkodott, hogy az bele tud törődni ebbe a liliputi ki­rályságba Napoleon 1814- máius 11-től 1815, február 26 ig tartózko­dott itt, aztán elhagyta Elba szige­tét, hogy még egyszer remegésbe hozza az egész világot. A napóleoni nagy dráma játszó­dott le lelkűnkben, amikor hajónk egészen közei haladt el Elba sziget mellett. Mindegyre kifelé mentünk a Tírrhéni tengerből és közeledtünk a Liguria tenger felé. Jó késő d. u érkeztünk meg Li­­vornóba, Olaszország egyik forgal­mas kikötőjébe. A magyarul is jól beszélő hajóskapitány azt mondotta, hogy Livornóban nincs semmi látni­való, egy unalmas vidéki város és mi­vel hajónk este, 10 órakor már tovább indul, nem érdemes kiszállni Én azonban, „Ha már itt vagyok, csak megnézem“ jelszóval igenis kiszáll­tam a partra- Két-három utitárs is követett Ha mást nem, de legalább veszek egy livornói aibumot, rikor­­dót Egyik utitársamat pedig az obii- 5^ ált képeslapok megírása ösztönzött a kiszállásra. Kellemesen csalódtunk, mert a 105 ezer lakósu Livorno igen is nagyon csinos város sok köztérrel, pálma­­ligettel, régi templommal. Mindjárt a kikötő előtt egész sor osztriga­­árust találtam. Az útikönyvek föl­említik, hogy Livornóban van Olasz­ország legrégibb zsinagógája a IX. századból. Ezt kerestük és meg is találtuk, meg nem is, mert a régi épület egy ház udvarán van és mire mi odaértünk, a ház már zárva volt a késő este miatt Séta közben sok régi templomot és szép szobrot lát­tunk és csodáltunk meg. Vacsorázni egy bárba tértünk be, ahol a menüt a velünk levő hölgy állította össze, Ízletes, hideg dolgok­ból- Amikor hozzákezdtem az evés­hez, kitűnt, hogy a késem a hajón felejtettem. — Éppen most kellett a késemet a hajón felejtenem, szóltam hangosan. A magyar beszédemet a báros ugylátszik, megértette, mert abban a pillanatban egy kést adott a kezembe es mekkora kést? Volt vagy félméter. Úgy látszik, szalámi szelésre hasz­nálta az én olasz barátom. Nagy kanállal már ettem, de akkora kés­sel még nem. Visszatértünk a hajóra, amelyen ekkor töltöttük az utolsó éjszakát. Természetesen, hogy elbúcsúztam sz éjjeli hajózás szépségeitől, alig a ud­­tam valamit, jórészt a födéizeten töltöttem az éjszakát Husvét utáni vasárnap reggel 6 óra tájban értünk Genua hatalmas, 10 km hosszú kikö­tőjébe, amelynek 125 méter magas és a sziklás Capo Faro szigeten épült világitó tornya már messziről kö­szöntött bennünket. Megreggeliztünk a hajón, elbú­csúztunk a hajó parancsnokától, a tisztektől és az ismerős utitársaktól. Legtöbben itt befejezték a hajóutat. Egy ismerős család, Postlék azonban tovább mentek, egészenBarceliónáig, Valenciáig Palermoban angolok is jöttek a hajónkra, ezek is kiszóltak Az Prágai jelentés szerint szeptember 14-iki dátummal adták ki az i928. évi csehszlovák-magyar koronatartozások­ról szóló egyezség végrehajtására a rendeletet. Eszerint a csehszlovák hite­lezők részesedését olyképpen eszköz­ük, hogy a prágai csehszlovák Clearing­­intézet az intézetbe folyó bevételei­ből és kiadásokból mérleget készít, amely a csehszlovák hitelezők része­sedésének fedezésére szolgál. A bevé­telekhez négyszázalékos igazgatási ille­téket számítanak hozzá, amelyet cseh­szlovák adósok befizeitéseiből számíta­nak ki, valamint abból az összegből, amelyet a magyar clearing-intézet a csehszlovák clearing-intézetnek fog át­nyújtani. A mérlegnek továbbá egy segélyalapot kell tartalmaznia rendkívüli esetekre, Vidámság. A bátor ember. — Tegnap megtámadott egy csa­vargó. A pénzemet, gyűrűmet, órámat mind elvette. — De hiszen te revolvert is hordasz magadnál. — Igen, de azt szerencsére nem ta­lálta meg. Idegorvosnál. — A maga idegei alaposan meg vannak viselve. Mitől van ez? — A halászattól, doktor ur. — De hiszen a halászat a legcsön­desebb szórakozás. — Csakhogy nem olyankor, ha az embernek nincs halászati engedélye. Óh borzalom 1 — Kísérteties dolgokat hallottam ma éjjel: először őrült lánccsörgést, majd vad vonítást, később borzalmas cse­pegő, gurgulázó neszt, azután ismét néma lett minden, akár a sir. — Igen, én is hallottam. A szom­szédunk a kutyáját fürösztötte. angol nő utitársaink egyáltalában nem voltak szépek és roppant kel­lemetlen hangon cseveglek és pedig folyton. A vámvizsgálat után (csak azt kér­dezték, van-e nálunk cigaretta ?) szárazf ldön voltunk és a tenderek istene megbosszulta magát rajtunk, hogy hütlenül elhagytuk, mert szá­razföldi utunk csapni való volt. Ge­­nuábói alig láttunk valamit: Kolumbus szobrát és pár hatalmas, márvánnyal burkolt alagutat, templomot stb. — Fölbomlott közöttünk a rend Nem néztük meg a genuai hires temetőt, Kolumbus szülőházát és még sok nevezetességet. Siettünk Milanóba. Itt azonban nem álltunk meg legalább annyi időre, hogy taxiba üljünk és meg­nézzük a milánói domot, melyet csak kívülről 2000 szobor diszit, a Leonardo da Vinci Utolsó vacsorá­ját, a IV. századbeli San Ambrogio templomot, ahol 9 császárt koro­náztak meg a vaskoronával, a Scala színházat a temetőt stb. Mentünk tovább Velence felé Ezt sose tudom me. bocsátani magamnak és annak, akinek ezt köszönhetem. Szóval Milánót, vagy a magyar népdalokban Majíandot — bár lett volna rá időnk — nem néztük meg. Nem sétáltunk a majlandi, milánói utcákon, ahol az osztrák uralom alatt olyan sok magyar gyerek rótta az utcákat, közben így keseregvén: Majiandban van torony harmickettő, Nagyabonyban is van. de csak kettő, Inkább nézném Abonyban a kettőt, Mint Majiandban azt a harminckettőt. amelynek nem szabad meghaladnia az öt millió koronát. Jelzálognál, csehszlovák ingatlanokra a csehszlovák hitelezők összrészesedése 90 százalék, ha a kölcsön részleges törlesztésére és 80 százalék, ha a köl­csön más feltételek mellett létesült. Magyarországi ingatlanok jelzálogaiból a csehszlovák hitelezők részesedésük részleges fedezésére a megállapított követeléseknek csak 10 százalékát kap­ják előre. Ezen összes fizetségek után visszamaradó része az egész fedezetnek egyenlő arányban kerül felosztásra. A csehszlovák Clearing-intézet végrehajtó­szerveként pozsonyi székhellyel közös irodát állítanak fel a pénzintézetek s egyesületi bankok megbízásából. Az iroda döntően nem határozhat. A vég­rehajtási rendelet már életbe lépett. Késő bánat. Feleség: Szegény mamámnak igaza volt, hogy úgy ellenezte a házasságun­kat. Férj: Bizony! Eléggé dühös vagyok magamra, hogy igy félreismertem a jóindulatát. A kisebbik rossz. Egy földrengés-sulytotta vidéken lakó család elküldötte a kisfiát egy távolabb lakó rokonukhoz. Két nap múlva sürgönyt kapnak: — Vigyétek vissza a gyereket és küldjétek inkább a földrengést! Rejtvényláz idején. — Szent Isten, micsoda étel ez? — Azt neked kell kitalálnod. Az új­ságban minden nap közölnek egy rejt­vény-ételreceptet és akinek a férje ki­találja, hogy mi az, az egy dollárt kap. Ok és okozat. Uj szobalány: Mióta itt vagyok a háznál, állandóan fülszaggatásom van. Háziasszony: Igen, a kulcslyukak kö­rül erős léghuzat szokott lenni. Hetven nap az ázsiai réteken. — Hadifogoly emlékek — Irta: Körös Imre. (Folytatás.) Előbb azonban felleltem magam­ban, hogy gazdáinkat is meg fogom látogalni, beszámolok eddigi mun kánk eredményéről. Gazdáink az ó­­városban laktak, amely Taschkend­­töl északra 5 kíloméler távolságra feküdt. Az uj Taschkenden keresz­tül kel ett mennem Olt villanyosra ültem s pár perc alatt ott voltam az ősi Taschkend városában. Hamaro­san meg'aláltam Bodal Duma eme­letes hazát a föu'cán. Ez a város­rész egészen elütött a gyönyörű európai Taschkent fővárostói.. Amott gyönyörű széles utcák, remek fasorokkal, pompás terek, sétányok, valóságos ligetek; asztal tirozott kocsi- és gyalogutak, fényes üzletek, remek kirakatokkal Pedáns tisztaság mindenütt Amerikai slilü magán- és középületek. Valóságos kéri város. Itt pedig rendezetlen szűk, zeg-zugos utcák. A paloták helyeit ü'ött, kopott, meszeletlen, vakolatlan emeletes házak, földszin­tes düledező viskók, váltakozva egy más melted. Néhonnan a pincelaká­­sokbői rossz, dohos levegő, bűz árad kifelé. Az utcák emellett pisz­kosak, elhagyatott, csendesek, mint­ha kihalt volna a máskülönben né­pes Ó-Taschkend A járványos betegségek fészke van itt. A beteg­ségeket a benszülőitek el szokták titkolni, nehogy a hatóságok kérlel­hetetlen szigora érje őket. így azlán egy-egy járvány nagy pusztítást szokott közöttük véghez vinni. Azért ö náluk észre sem vehető, mert egyke nincs, a szaporaság nagy. Egyedül a nagy bazár utcája népes. A nagy bazár a benszülötlek jelleg­zetes épülete minden városban, sót nagyobb faluban is. Valóságos piac­tér, Az egész bazár nagy és hatal­mas üzletek hosszú sorából áll Az épületek egy hatalmas lető alatt sorakoznak egymás mellett párhu­zamosan, több üzlet utcával A vi­lágon mindenféle üzlet képviselve van itt. A cipészek, szabók, röfös­­kereskedés, órás, pipere üzletek, drága szönyeges boltok, élelmiszer üzleíek stb. végtelen sora egymás melleit, lit szerzi be mindenféle szükségletét a török lakosság. Sót az európai is, ha valamit nem kap a mondern uj Taschkendben, az ó városban minden elképzelhető árura rálalűl, rendesen olcsóbban szerezheti meg i!f, mint olt Éppen azért rengeteg forgalom van a ba­zárban, különösen heli vásárnapjánt amikor a vidékiek is bejönnek Az, a tarka kaftános, európai divatos öllözelü férfiakat, előkelő, dámákat igy, egy keverékben szemlélni, egy jó nézőhelyról, nem mindennapi, ritka lálványosságot nyújt az idegen szemlélőnek. Amilyen keverék nép a bazárban, éppen olyan a nyelve is. Lehet beszédet hallani orosz, némeí, kirgiz, szárd, persa, kínai, tatár, sőt most a háború idején magyar, szlovák, román, török stb. változatokban. A nagy vásárok pe­dig tényleg összegyűjtenek itt ke­reskedőket a birodalom és szom­szédos országok minden népéből. Jönnek vladivosztoki, petrogradi, helsinforsi, persiai, indiai, kínai, japán, moskai kereskedők. Egész mulatság járni az országos vásá­rokban. Egy nagy iró tollára való volna egy-egy országos vásár le­írása. Az állatkereskedők lármásan alkudoznak egy egy tevére, vagy a mészárosok egy-egy ázsiai „jak“ (szarvasmarha féle állat lófarokkal és lósörénnyel) csordára; egymás tenyerét fogják és úgy megrángatják egymás testét, hogy beleizzadnak mindketten. A vásártér óriási, több napig, több napig tart, de bejárni is tehetetlen volna a végtelen teve, birka csorda állásokat Orosz trap­per lovak, gebék, benszülöttek lovat, marhát mind óriási területet töltenek meg (Folyt, köv.) Érvénybelépett a régi magyar koronatartozások likvidálásáról szóló csehszlovák-magyar egyezség

Next

/
Thumbnails
Contents