Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-09-16 / 110. szám
HO. lüzám. Hedd, 1930, szeptember |6. • • Otvenegfyedik évfolyam. POLITIKAI 1.AP. Előfizetési ár csehszlorák értékben: Helyben él Tidékre postai szétküldéssel. Égés* érre 100 K, féléire 50 K, negyedéire 25 K. — Külföldön 150 Ke. Egyesszim Ara 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: B AR AN YAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZS1GMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-n. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Egy elnöki nyilatkozat Komárom, szeptember 15. A Csehszlovákiában élő magyarság részéről mindenkor a legnagyobb várakozás é3 figyelem előzi meg a köztársaság elnökének nyilatkozatát különösen, ha az a magyar kisebbségre vonatkozik. Nem is tudunk olyan esetet, hogy ezek az elnöki nyilatkozatok átlépték volna azokat a kereteket, amelyeket egy államfőnek minden nemzetiséggel szemben való köteles objektivitása állít fel a saját személye részére, sőt kötelességszerüen el kell ismernünk, hogy az elnöki nyilatkozatok mindenkor bizonyos reményeket keltettek bennünk a kisebbségi sors jövőjét illetőleg. A losonci nyilatkozatot, sajnos, nem sorozhatjuk ezek közé a nyilatkozatok közé. Tudjuk, hogy a köztársaság elnökének nyilatkozataiért. a kormány tartozik felelősséggel parlamentáris alkotmánnyal rendelkező országokban és igy ezért a nyilatkozatért is minden politikai felelősséget a kormányra hárítunk és ezzel szemben tesszük meg bírálatunkat az elnök nyilatkozatáról. Az elnök kíséretében ott járt Slávik belügyminiszter, elsősorban az ó' személye kel), hogy felelős legyen az elnök szokatlan szavaiért, amelyek ezúttal nélkülözték az objektiv történeti szemléletnek olyannyira szükséges távlatát, ami pedig a köztársasági elnököt úgyis mint tudóst és mint politikust, leginkább pedig mint államfőt jellemzik. A losonci magyar kisebbség szónoka általánosságban a törvénynek olyan végrehajtását sürgette, amely a kisebbségi jogoknak tökéletes kiélését tehesse lehetővé, ezt a beszédet be kellett előzetesen az elnöki kabinetirodának mutatni. Ebben a beszédben sem sértő' nem volt, de annál inkább gerinces és nyilt megnyilatkozása egy nemzet sérelmeinek, a kormányzattal szemben, amiből az soha titkot nem csinált. Az elnöki válasz ezzel szemben régi eseteket sorol fel, amelyek a szláv kisebbségek elnyomásának lennének a bizonyítékai. Ezeket az eseteket nem ismerjük, nem áll módunkban azok tényállását megállapítanunk, azonban sem ellenérvnek, sem bizonyítéknak el nem fogadhatjuk a magyar nemzeti kisebbség mai helyzete és politikai jogai iecsökkentett mértékének igazolásául. Vegye Slávik belügyminiszter úr tudomásul, hogy a magyar rezsim nemzetiségi politikájában lehettek tévedések és hibák, de ezekért sem akkor, sem ma nem tartozik semmi felelősséggel, mert a kisebbségek sorsát akkor semmiféle nemzetközi egyezmény nem szabályozta, hanem egyedül a belső kormányzati útra tartozott annak kezelése. Nekünk tehát hiába beszél bárki is atrocitásokról, ezekhez — különösen nekünk — kisebbségeknek semmi közünk és ezek a velünk való bánásmódot, amelyet nemzetközi szerződések szabályoznak, semmiképen sem érinthetik. Hiszen már annyira megy a kormány és sajtója, amelyet a mi adópénzeinkből is finanszíroz, hogy a nagymorva birodalom megdöntésének történeti tényéért is a mai Magyarországot teszi politikailag felelőssé és igen szép tőle, hogy még korábbi, kétezer esztendős bizonyítékokkal nem hozakodik elő. Nekünk semmi közünk az ilyen bizonyítási módszerhez, amely minket nem is érinthet, mivelünk szemben mai helyzetünkért a kormány felelős és ha okát tudja adni például az állampolgárság kérdésének miként való kezeléséért, ne menjen vissza okokért ötvenéves eseményekig, mert ezek nem bizonyítékok, legalább is ellenünk a ma nemzedékével szemben bizonyító erővel nem bírnak. A köztársasági elnök ur előtt jelentette ki az akkori hadügymi-Komárom, — szept. 15. Négyszáz millióval több kiadást irányoznak elő a jövő évre. A minisztertanács a napokban foglalkozott a jövő évi állami költségvetéssel, valamint az erre vonatkozó pénzügyi törvénnyel, amelyet a pénzügyminiszier szeptember végén fog a nemzetgyűlésnek benyújtani. A minisztertanács jóváhagyta az 1931. évi költségvetést, amelynek kiadási tételei 9840 millió koronában vannak előirányozva, vagyis kereken négyszáz millióval több lesz a jövő évben az állam kiadása, mint volt az 1930. évben. A bevételeket úgy irányozták elő, hogy a kormány a jövő évi büdzsét is aklivummai fogja a nemzetgyűlés elé terjeszteni Ez természetesen csak úgy érhető el, hogyha a közadókat emelik, vagy pedig uj adókat (söradó) lépteinek éleibe. Tízéves tervezet kisebbségi iskolák építésére Az 1931. évi költségvetésre vonatkozó pénzügyi törvényjavaslat 1931. évre külön szakaszban gondoskodik a csehszlovák kisebbségi iskolák építésére elkészített terv első évi keresztülviteléről, amennyiben az 1931. évben 28 millió katonát vettek Jól a kisebbségi iskolák részére. A tíz éves terv megvalósításához ugyanis 280 millióra van szükség és a terv niszter, hogy a magyar a köztársaság legjobb katonája, egyik hadgyakorlat után, — Benes miniszter egy angol újságírónak adott nyilatkozatában pedig olyan bizonyítványt állított ki nemzetünkről, hogy az a legjobb és leglelkiismeretesebb adófizetője az államnak, ugyanaz a Benes, aki egyik korábbi nyilatkozatában nem átallotta arra a kifejezésre ragadtatni magát, hogy a magyarok most büahödnek a fehérhegyi csatáért, ahol a habsburgi központi hatalom a cseh nemzetet összemorzsolta, s amiért mi éppen annyira vagyunk felelősek, mint például Benes miniszter ur. Kár a magyar nemzeti kisebbségnek a köztársaságban elfoglalt helyzetét súlyosabbá tenni és a nemzetiségi kérdést kiélezni, mert mi a nemzetiségi békére törekszünk és azt a magunk részéről meg nem zavarjuk. A losonci éles nyilatkozatot is ebből a szempontból sajnáljuk, mert ez nem vitte előre a köztársaság elnökének egyébként ismerés pacifizmusát és békevágyát a nemzetek konglomerátumát alkotó csehszlovák köztársaság népei közt és a magyarság lelkében fájó emléket hagyott. megvalósítását, illetve az építkezést az iskolaügyi miniszter a közmunkaügyi miniszterrel egyetértőén fogja felosztani. Ha az évi előirányzott őszszeget esetleg nem merítenék teljesen ki, a fentmaradt összeget a kisebbségi iskolák építési költségvetésének javára fogják írni. A kormány német nyelven szerkesztett félhivatalosa szerint a kisebbségi iskolákra 1922 óta a következő összegeket állították be az állatni költségvetésekbe: 1922-ben 30 milliós'1923., ‘924,1925. és 1926-ra évről-évre 39 milliót, 1927. évre 36 milliót, 1928-ra 34 milliót, 1929 re 30 milliót és 1930-ra 27’2 milliót irányoztak elő. Az elmúlt 9 évre tehát előirányoztak összesen 313 2 millió koronát a kisebbségi iskolákra, kérdés azonban, hogy ezt az összeget tényleg reáforditották-e a kisebbségi iskolákra, Félmilliürd szükséges az államvasutak deficitjének fedezésére. Már régebben megállapították, hogy a csehszlovák vasutak dificittel dolgoznak, de az idén a hiány már olyan nagy méreteket öltött, hogy a kormány részéről komoly közbelépésre van szükség. Az államvasutak gazdasági helyzetét Mlcoch vasutügyi miniszter a napokban ismerietle a cseh és német sajtó képviselői elölt és nyilatkozatában bejelentette, hogy az üzemi deficit ez év első felében 289.5 millió koronát tett ki. A miniszter számítása szerint az év végén 300—400 millió lesz a passzíva, úgy, hogy az államvasutaknál a gazdasági egyensúly visszaállításához kerek fél milliárd koronára lesz szükség. Ennek elérése céljából első intézkdés lesz a személyi tarifa emelése. Ebből a jövő évre 150 millió korona többletbevételt irányoz elő a minisztérium, a beruházást pedig százmillióval csökkenti. A gazdasági depresszióra való tekinfeltel a teheráru tarifájának emelésére gondolni sem lehet. Nem aktuális a tarifareform sem.bár ezen a minisztérium már évek óta dolgozik Ha szükség lesz, a személyzet redukálásához is hozzá kell fogni. Jelenleg 180000 alkalmazottja van a vasútnak, ami a külfölddel összehasonlítva, fül magas szám. Revízió alá kell venni a vasúti kedvezmények rendszeréi is, mert Csehszlovákiában teljes vasúti jeggyel az utazóközönségnek csak 43 százaléka utazik, mig a többség, 57 százalék rezsi — vagy kedvezményes jegyet élvez. Az állami vasutak deficitjéhez, azt hisszük, hogy az utóbbi körül, mény jelentékenyen hozzájárul és nem lehet eléggé helytelenileni, hogy ezen téren a legnagyobb igazságtalanságok történnek azoknak érzékeny megkárosítására, akik semmi jogcímet sem találhatnak a vasúti kedvezmények elérésére. A főiskolák építésére tizenöt évre 900 milliót fordítanak. Az 1931. évi állami költségvetésben gondoskodás történik az iskolaügyi minisztérium főiskolák építésére vonatkozó terveinek végrehajtásáról is. A főiskolák építésére és belső berendezésire tizenöt évre 900 millió koronát állapítottak meg. Az 193l-ik évtől kezdődőn az állami költségvetés erre a célra évi hatvan miliót fog fordítani. A fölvett öszszegnek mikénti felosztására nézve a pénzügyminiszter az iskolaügyi és közmunkaügyi miniszterrel egyetértőén fog eljárni és felhatalmazták a pénzügyminisztert, hogy szükség esetén kölcsön utján szerezhesse meg az előirányzott és felhasználásra esedékes összeget. ........................................... Vass József végrendelete — szept, 15. Budapesti jelentés szerint szombaton délben bontották fel Vass József végrendeletét, amely 1929 február 4-ről van keltezve. Szövege a következő: „Halálom esetére vagyonom dolgában a következő módon rendelkezem: Az egyszerű temetés költségeinek és az engem terhelő bármiféle terheknek kiegyenlítése után megmaradó vagyont két részre osztom. Az egyik rész a 10 000 dolláros életbiztosítási kötvény, a másik az az összeg, amely a Pesti Hazai Takarékpénztárnál lévő és a Ka ocsai Egyházmegyei Takarékpénztárnál lévő folyószámlám egyenlegéből, POLITIKAI' SZEMLE