Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-09-13 / 109. szám

4. oldal. (KOMÁROMI LÁPOK» 1930. szeptember 13. Nézze me«!"",B^TM,TMlTMl MHO«Kertész J. Jenői I megnagyobbított és teljesen újonnan berendezett | áruházát. I Meg lesz lepve, milyen óriási nagy válaszíékban vannak raktáron §9 női- és leányka kabátok 8 a már általánosan ismeri olcsó árban Szövött-, kötött- és rövidáruk ||| szintén nagyon jutányosán. Utazóböröndök nagy választékban. JS (Az Otthon kávéházzal szemben) Komárno, Nádor-utca 25. sz. 1615 dőikkel szemben felelősséggel is tartoznak, egy-egy szakmának az adóévben tapasztalt gazdasági hely­zetére is rá fognak tudni mutatni azok előtt a hivatalos személyek, de az adőkivető bizottság elölt is, akik­nek az adókirovásnál az állam fis­kális érdekei mellett józanul az adózók teherbíró képességét is első­sorban kell figyelembe venniök. Az elkeseredés panaszait hallatta minden felszólaló és követelték, hogy a panaszoknak az iparosság most már hangosabban adjon kifejezést és követelték, hogy az iparlársulat az adózók százait vezesse a pénz­ügyi kirendeltség vezetőjéhez és az adóhivatalba. A véget nem érő, elkeseredett hangú panaszok elhangzása után dr. Gaal Gyula ipartársulali jogtanácsos olvasta fel a helyi pénzügyi exposi­turához és adóhivatalhoz címzett memorandumot, amelyet az értekez­let egész terjedelmében egyhangúlag elfogadott. Ezután Holota János dr képviselő küldöttséget vezetett a komáromi expositura főnökéhez és szóval is előadía az iparosság kívánságait és átnyújtotta az iparíársulat memoran­dumát. Kosták Albin kirendeltségi főnök nem az adók magasságában, hanem az adózók eladósodottságá­ban látja az iparosok és kereskedők adózási bajának okát. Öt kötik a törvényes rendelkezések, sajnos, neki már nem lehet alkalma az előter­jesztett memorandum tárgyában ren­delkezni, mert áthelyezése folytán kénytelen Komáromból távozni, de ígéretet tett, hogy utódjának figyelmét az adókerület iparosságának súlyos anyagi helyzetére fel fogja hívni. a segélyezés ügyének bizloa, rend­szeres és állandó kezelését. Erre a menza egyesületre szükség van azért, mert csak egy megala­pozott és jogilag biztosított szerve­zet várhatja azt, hogy az állam és tartomány is teljesítse azt a köte leSségét, amellyel éppenugy tartozik — számarányához mérten — a ma­gyar kisebbség fiainak, mint akár az államalkotó többség fiainak. De szükség van erre az egyesületre a kisebbségi társadalom biztonsága és megnyugvása s magának az ak­ciónak állandósága szempontjából is Az egyesület a tagjaié, amely iránt a tagok több köielességérzeltel vannak, mint egy akcióval szemben, amely csak a jótékonyságra appellál. A menza akció nagyra nőit a fő­iskolások életében is. A segélykérők száma szemeszterről szemeszterre nő, ami magában véve biztató jel, mert azt jelenti, hogy még a mai világváltságban, az elhelyezkedési lehetőség egyre nehezebbé válásá­­ban is van elszántság a magyar ifjúságban, hogy vállalja és állja a harcot az élettel. A folyamodók túl­nyomó többsége kitűnő bizonyítványt produkál az idegen nyelvű főisko­lákon De szomorú, hogy az erkölcsi töke mellett a szegénység sötétsége ásil felénk, a szegénységi bizonyít­ványok az egész magyar kisebbségi társadalom anyagi leromlásának tükörképét vetítik elénk. És a segély­kérők egyre növekedő számával fordított arányban áll újabban a segélytnyujtők áldozatkészsége. A segélyezendők számát redukálnia kellett a Társadalmi Nagybizottság­nak, illetve halárhoz kötni azt, hogy félév közben ne álljon be fennakadás. Tudjuk az okokat. Az egyre sú­lyosabbá váló gazdasági helyzetet legelsősorban, mely mindenekelőtt a kisebbségi társadalmat sújtja. De még's az utolsó erőfeszítésünkig segélyeznünk kell az itteni fövendő magyar intelligenciát képező fiatal­ságot, mert ha a fiaink elveszítik a bennünk való hitüket, ha elhagyjuk őket abban a pillanatban, amikor az akció kezd előttük lényegessé, élet­bevágó fontosságúvá válni, elveszít­jük mi is a jövő nemzedéket s a szegénység, a nagy kerítő, idegen érdekek szolgáivá alacsonyithalja Aki felfogja a jövő generáció élet­hivatását és hatóerejét a kisebbségi sorsunk továbbfejlődésére, ossza meg ismét a maga gondjait az ifjú­ságéval, mint pár év óta oly dicsé­­retreméltóan megtette, legyen segít­ségére a munkát, áldozatot és jdrad- Ságot nem kímélő Társadílmi Nal­bizottságnak, hogy ne kelljen vérző szívvel bár, de kényszerűségből megakasztani a segélyek redukálá­sával a jövő intelligenciánk gyönyörű lendületet vett fejlődését. * A főiskolai hallgatóság segélye­zésére alakult Társadalmi Nagybi­zottság folyó hó 4-én megtartott ülé­séből kifolyólag fölkéri mindazokat, akik önkéntes adományaikkal hozzá akarnak járulni a prágai, brünni és pozsonyi magyar menzák fenntartá­sához, önkéntes adományaikat küld­jék be a prágai menza javára a Rimaszombati Bank (Rimavská So* bota, Masaryk tér 1.), a brünni és pozsonyi menza javára a Kassai Bank rt, (Kosike, Fő-u. 36.) címére. Dr. Törköly fózsef Dr. Grosschmid Géza ügyv. igazgató elnök Dr. Sziklay Ferenc kuUórreferens A kétféle igazság. Komárom, — szept. 12. Äz egy cseppet sem lep meg bennünket, hogy a cseh sajtó, sőt már a szlovák sajtó is egyszerre képes egy szájból hideget és me­leget fújni, amire a legkiválóbb példa kínálkozik számukra az olaszországi szlovén merénylők ki­végzésében. Ezek a merénylők be­ismerésben vollak, ők követték el a pokolgépes robbantást, amely embereket ölt meg és bevallották a Mussolini ellenes összeesküvést is. Ezért lehetnek mártírok a szlá­vok szemszögéből, azonban min­den állam védekezik a merénylők­kel szemben és Olaszország kemé­nyebben védekezett, hogy hama­­rossan ne fejlődhessék ki a vesze­delmes és tiltott bomba kisipar Isztriában. Egész viharos záporozása volt a szenvedélyeknek, főleg a szocia­lista és szociáldemokrata lapok ki­törése Olaszország és miniszterel­nöke ellen, amivel kétségtelenül javult az európai közbéke hely­­zete. Mert erről ugyanekkor moll akkordokban szoktak fuvolázgatni ezek a cseh és szlovák sajtó orgá­numok. Az emberiség gyalázatá­nak bélyegzik meg azt az igazság­szolgáltatást, amely a bűnösre le­csapva emberéletért emberéletet követel megtorlás gyanánt. Olasz­ország kétségtelenül nem ijed meg ezektől a fenyegetésektől, különö­sen a cseh és szlovák sajtóétól, amelynek nincsen soha egyetlen el­itélő szava az oroszországi kegyet­lenségekkel szemben, ahol nem beismerés, de gyanú alapján, avagy egyszerűen politikai célzatból né­­mítanak el emberek ezreit örökre. Ami azonban ebben a kétszínű ihipokrizisben a furcsa és a követ­kezetlenségnek a netovábbja, az a következő: a cseh és szlovák sajtó mindig harcrakészen áll a kisebb­ségekkel szemben és azokra is szórja haragjának nyilait igen sok­szor és azzal az álszenteskedő póz­zal tetszeleg magának, hogy a ki­sebbségek nem elég lojálisak az sáliammal szemben, ezért nem ér­demes nekik több jogot és szabad­ságot biztosítani. A lojalitás az ő kedves vesszőparipájuk, amelyet Benes rakott alájuk, ezen nyarga­­lásznak és fújják a tüzet a kisebb­ségek felé. Most azonban hirtelen kizökkentek a szerepükből. Azok a bombagyártó szlovének is nemzeti kisebbséghez tartoztak, akiktől az olasz királyság is meg­követelheti jogosan a lojalitást. Már pedig a lojalitást nem pokol­gépekkel szokták beigazolni. A szlovén nemzeti kisebbség kiviheti panaszait a világ közvéleménye elé, ott van a kisebbségek nemzetközi világfóruma, a ligák szervezete és annak az elnöke éppen szlovén em­ber, Wilfan Josip, akinek elég tekintélye van kifelé és befelé egyaránt. A cseh és szlovák lapok tehát nem jól tanuták meg a léc* kéjüket. Ők a lojalitást követelik itthon a kisebbségektől, de Olasz­országban a pokolgépes merény­­lőket a barbárság áldozatainak mi­nősítik és így fújnak tüzet és vizet egy szájból egyszerre. A cseh és a szlovák sajtó szerepe nem va­lami objektív és a nagyfokú ön­zés lólábai látszanak ki alóla. A főiskolás diákok segélyezésének új stációján — szeptember 12 Évek óta a kisebbségi magyar tár­­sadalom áldozatkészsége biztosítja sok derék, anyagiakban szegény, de lélekben gazdag főiskolai hallgató számára a tanulmányai folytatásának lehetőségét. Az elindított gondolat naggyá nőtt. A magánosok önkéntes adakozásához ma már városok, já­rások ugyanilyen természetű állandó segélyezése is hozzájárult. Az ötlet­szerűnek látszó, de lényegében szük­ségszerű kezdeményezés igy máig állandó akcióvá nőtt, mely megérett arra. hogy szervezetté legyen. így ért a helyzet odáig, hogy a kisebbségi magyar társadalomnak mint jogi személynek kell vállalnia a jövő generáció sorsának előkészí­tését, a közel jövőben alakul meg az Országos Menza Egyesület, amely a társadalmi akció alá jogalapot teremt s amely lehetővé teszt majd Kutsera Béla dr. volt komáromi ügyvédjelölt érdekes jogvitái a komáromi kerületi biróság előtt — a zugírászat kérdésének tisztázására. Saját tudósitónktól. A komáromi kerületi bíróságon jól ismerik Kutsera Béla dr. jelleg­zetes alakját. Azelőtt Komáromban ügyvédbojtároskodott Mohácsy dr* irodájában, utóbb innen Lévára költözött és ott élt. Kutsera Béla dr. a budapesti királyi tudomány­­egyetemen valamikor sub auspiciis regis-ként szerezte meg a doctor jurisi cimet. Az ügyvédi vizsgát tudja Isten mi okból már nem tette le és a kitűnő végzettségű doktor az életben nem tudott képzettségi fokának megfelelően elhelyez­kedni. Még tavaly történt, hogy a lévai járásbiróság Kutsera Béla dr-t zugirászati kihágásért — amivel már többször vádolták — ismét elitélte. Kutsera Béla dr. nem nyugodott bele a lévai járásbiróság ítéletébe, hanem a komáromi kerületi biróság el­nökéhez egy hosszabb beadványt intézett, amelyben kérte, hogy Sandner Já­nos lévai járásbiró, Krístek Márton ügyészségi megbízott és Járdánházi Miklós járásbirósági tisztviselő ellen fegyelmit megelőző vizsgálatot indítson meg a komáromi kerü­leti bíróság elnöke az ő zugirászati kihágási ügyéből kifolyólag. Kutsera Béla dr. ebben a több oldalas beadványában meg­állapítja, hogy Sandner János „durva tudatlanságot mutat, hogy a bűnvádi eljárást ellene nem szünteti meg.“ — szeptember 12. 'A továbbiakban azt írja, hogy ki­tüntetéssel végzett jogtudort üldöz­nek zugirászatért, amikor „kitünően dotált hivatali pozíci­ókban mesterlegények és egyéb félkitünőségek mutatják a szel­lemi képzettséget“. Sandner Jánosról végső konklúzió­ként megállapítja, hogy „nem érti, nem is akarja érteni és iudni az ő (Kutsera dr.) vé­delmét és ezzel a hivatalos vissza­éléssel arculvágja a maga jog­rendjét és vele mindenkiét is.“ Krístek Márton ügyészségi megbí­zottra vonatkozólag Kutsera dr. meg­állapítja beadványában, hogy valaki részére „kérvényt és mellékletendő ok­iratait saját maga szerkesztette pénzért “ Végül Járdánházi Antal járásbirósági tisztviselő a beadvány szerint Kut­sera dr. ellen egy hazug tartalmú nyilatkoza­tot csikart ki egy lévai lakostól. Beadványát azzal fejezi be Kutsera dr, hogy a kerületi biróság elnöke rendelje el elsősorban azt, hogy nem lehet ügyészségi megbízott Krístek Márton, továbbá a járásbiróság előtt tolmáccsal tárgyalják le az ügyét és végül, a kerületi biróság el­nöke rendelje el, hogy Járdánházi Antal Kutsera dr-ral szemben foly­tatott ellenségeskedést »az objektiv tisztességre változtassa át“. Kutsera dr.-nak a komáromi ke­rületi biróság elnökéhez cimzett be­adványa egyes kitételei miatt

Next

/
Thumbnails
Contents