Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-09-11 / 108. szám

I960, szeptember 11. 4. oldal. «KOMAROMI LAPOK? — Hndrás bácsi halálára. A rossz cselédviszonyok egyik leg­nehezebb problémája a mai gazda­sági és társadalmi, családi életnek. Nincsenek már hűséges, jó cselédek, jó szolgák, alkalmazottak, hangzik a panasz az egyik oldalról. Nincse­nek már jó helyek, ahol úgy bán­nak a cseléddel, az alkalmazottal, mint régente, amikor valósággal a család tagjának tekintették a ház­tartási alkalmazottat, hangzik a pa­nasz a másik oldalról. Ha valaki gyakrabban megfordul egy helyszer­ző intézetben, rövid időközönkint ugyanazokat a helyet kereső alkal mazottakat láthatja ott és az al­kalmazottat keresők is ugyanazok. Sivár ma a viszony a család és az alkalmazott között. Semmi meleg­ség, semmi bensőség, semmi össze­­kőíőkapocs nincs közöttük. Hol vannak azok a boldog idők, amikor a házicselédet a család adta férjhez, a szolgát, a kocsist, a bérest a csa­lád házasította meg ? Hol vannak azok a boldog idők, amikor a hű­séges cseléd dajkálta a gyereket és megérte, amikor a gyerekek felnőt­tek, férjhez mentek, megházasodtak? Hol Lvannak azok a boldog idők, amikor a „hűséges dajkám“, a „hű­séges szolgám“ szent fogalmak vol­tak ? A magyar ember sok helyen ma is „édes cselédeim" nek hívja a saját édes gyermekeit. Fényes bi zonyitéka ez annak, hogy a cseléd éppen olyan szeretett volt a család­ban. mint a család vérbeli tagja. Ezek a szép idők sajnos elmúltak már. Ennek a szép Vas Gereben re­gényeiben olyan sokszor megirt el­múlt időknek volt az utolsó Mohi­kánja Tóth András a komáromi Ko­­suth téri Zsnka-, majd Brenner féle füszerüzletnek hűséges házi, bolti szolgája, akit egész város ismert, szeretett és megbecsült és mindenki András bácsinak hivott.Igen „hivott“, mert szegény András bácsi tegnap itthagyta ezt a csúnya, csúf életet és elment egy szebb hazábaj, ahol örökös szolgálatot vállait az Urnái. 32 esztendőt szolgált ez a derék Andrásbácsi egyfolytában Zankáék­­nál, Brenneréknél A hűséges, a be­csületes alkalmazott valóságos min­takép volt, akire rá lehetett bizDÍ akár egy egész vagyont, azt hűsé­gesen megőrizte. íme a hűséges cseléd, a hűséges alkalmazott egy mintaképe, aki viszont jó bánás­módban is részesült. Családtagnak te­kintették, nem úgy bántak vele, mint alkalmazottal, hanem mint a család bizalmas tagjával, aki kivette részét a család öröméből, bánatá­ból, együtt örült, együtt szomorko­­dott a családdal* Zanka bust, Bren­ner Ferencnét még ő ringatta, még ő tanította járni és a lakodalmán is ott volt, mint igazi családtag Ked­den aztán elköltözött a szegény András bácsi az élők sorából. A 65 éves András bácsi az utóbbi évek ben erősen betegeskedni kezdett, kinzó gyomorbaj, görcsök gyötörték. Hiába volt Brennerék szereteíte'jes ápolása, a baj egyre sulyosodott. A görcsök folyton gyötörték. Tegnap reggel azt mondta, hogy a szobá­jába megy, hogy orvosságot vegyen be, Brenneréknek föltűnt, hogy so káig marad benn. Utána mentek s megdöbbenve látták, hogy András bácsi fölakasztotta magát. Akkorra már ki is hült Nem bírta a földi szenvedést tovább, eldobta az életet. Halála hire nagy részvétet keltett széles körben. Brennerék a saját halottjuknak tekintik és szívből mee gyászolják, mint családtagot ők is temeítetik el. Csütörtökön d u. kísérik ki a hűséges András bácsit utolsó útjára. (6/) — ílkgrepeszfetíe ellenfele kopo­nyáját Az egyik köbölkuü korcsmá­ban nagyobb verekedés volt Szíojka Márton cigány régóta haragos vi­szonyban volt Bándy Pállal, akivel itt a korcsmában összetalálkoztak és hamarosan kiíöri kőzöüük a ve szekedés. Eleinte csak szóharc folyl a két haragos között, de később a vita hevében Szfojka székei ragadott és azzal többször fejbeüiötte Bándyt, aki ennek kövelkezlében több helyen koponyarepedést és súlyos agyráz­kódást szenvedett. Szíojka ellen a csendőrség megindítóba az eljárást. — Pályázati hirdetmény. Magyar menzák. — Leányotthonok. A cseh­szlovákiai főiskolákon tanuló szlo­­venszkói és podk. ruszi illetőségű magyar főiskolások támogatására alakult nagybízotlság a Losoncon, 1930. szeptember 4 én megtartóit ülésének határozatából kifolyólag a prágai menzán60—80 részben egész, részben fél ebédet, a brünni men zákon összesen 30—40 egész vagy fél kedvezményes helyet, Pozsony­ban 30—40 egész, fél, vagy kedvez­ményes ebédet, illetve ebéd vacso­rái biztositó segélyre hirdet pá­lyázatot. A pályázók tartoznak kér­vényeiket f. hó 20-ig dr Sziklay Fe­renc kulíurreferens címére (Kassa, Éderu. 9.) beküldeni. A kérvények­hez csatolni kell a tanulmányi elő­­haladást igazoló iskolai és a sze­génységet igazoló halósági bizo­nyítványt, továbbá a magyar nem­zetiséget igazoló okmányt, valamint egy, a kérvény mellékleteinek vissza­küldésére s a határozat kikézbesí­tésére szolgáló, a folyamodó pon­tos címével ellátóit és ajánlott kül­désre felbélyegzelt borítékot. — Kétszer eladta a földjét. Nem mindennapi becsapásról számol be az alábbi hírünk. Buchinger Antal bősi gazda nemrégiben eladta néhány hold földjét Nagy László gazdának. Buchinger Antal az eladóit földekért 30 ezer koronát kapott. A vételnél megegyezlek, hogy a telekkönyvi ábrást az eladó a saját költségére tartozik keresztül vitetni. Nagy László eleinte türelmesen várta a telek­könyvi álirást, de bizony az csak nem akart megjönni. Később már türelmeilenkedelt és maga ment el személyesen a telekkönyvi hivatalba, ahol meglepődve látta, hogy bizony nemcsak, hogy az ő nevén nincs a birlok, de még a régi lulajdonosén se, hanem az áliala készpénzen meg­vett hjríok Frey Miksa dunaszerda­­helyi gazda nevén szerepel. Kitűnt, hogy Buchinger Antal mégegyszer eladta ugyanazt a földei Frey Mik­sának. A becsapott Nagy László Buchinger! csalás miatt feljelentette. — Pénzt akart hamisítani. Bizalmas utón arról értesült a somorjai csend­őrség, hogy Kocsis Gáspár somorjai lakatos többször kérte Sipal József fényképészt, hogy egy százkoronást fényképezzen ie neki. A fénykép után ö klisét készület és ennek se­gítségével majd százkoronásokat gyártanak és nagy vásárokon majd forgalomba hozzák a hamis pénzt. A fényképész többször visszautasí­totta ezt az ajánlatot, de Kocsis azért nem kedvetleneden el és az aján­latot többször megismételte. Később azzal toldotta meg pénzhamisitási tervét, hogy előbb kövessenek elegy bankbetörést, hogy egy kis pénzhez jussanak, mert a pénzhamisításhoz éppen úgy, mint a háborúhoz, pénz kell. A fényképész ebbe az üzletbe se ment bele. Amikor a csendőrség a lakatost, kérdőre vonta, az mindent iagadolt és azt mondotta, hogy a fényképész bizonyosan mással té­veszti őt össze, mert ő soha pénz­­hamisítási és betörési tervekről nem beszélt. Mivel a lanuk Kocsis ellen vallanak, Kocsis ellen megindult az eljárás bűncselekményre való csá­bítás miatt. — elfogott heréhpdrfoloaj, A kerék­párosok réme, a kerékpártolvajok már sok bosszúságot, sok rossz percet és sok anyagi kárt okoztak a kerékpárosoknak. A kerékpár­­tolvajlások mind gyakrabbak lesz­nek és keveset lehet nyakon csipni. Néha azonban az is sikerül. Bartalus László balonyi lakos a lezárt kerék­párját a Pollák féle vendéglő udva­rán hagyta, közben bement borozni. Egészen nyugodt volt, mert hiszen kerékpárja le volt zárva, azzal senki se illanhat el. Nagy lön azonban a csodálkozása, amikor nem találta a lezárt kerékpárját az udvaron, A kerékpár azonban hamarosan meg­került. Ferenczy rendőrnek ugyanis feltűnt, hogy Horváth Károly nemes­­hodosi illetőségű vándorló egy lezárt kerékpár! vonszol az ulcán Igazolás közben nyomban kilünt a kerékpár­lopás. — Kiderült, hogy gyujtogatásohozta a tüzet, Nemeshodoson Szabó Fe­rencnél tűz ülőit ki. A csendőri nyomozás kiderítette, hogy a tüzet egy Mikuska Stefán nevű házaló edénykereskedő okozta. Megindult ellene az eljárás. — Meg akarják gyorsítani a nemzetközi gyorsvonatokat. A központi vasutügyi tanácsban Liszt professzor, a tanács tagja javaslatot nyújtott be arra vonat­kozólag, hogy a nemzetközi gyors­vonatokat meggyorsítsák, mégpe­dig elsősorban a párizsi és a varsói vonalon. Ezen az utóbbi vonalon az állomások számát is csökken­teni akarják. — Greta Garbo karrierje a stock­holmi borbélyboltból Ilollyvoodig. A Színházi Élet legújabb száma világszenzációt közöl: MegyeryEl­la hallatlanul érdekes stockholmi riportot ír Greta Garbóról, aki egy borbélyüzletben szappanozott, majd elárusítólány volt egy nagy áruházban, mielőtt filmszinésznő lett volna. Rengeteg érdekes képet közöl Incze Sándor hetilapja Greta Garbo cikkéhez, amely beszámol a világhírű svéd filmszinésznő ki­rályi szerelméről. Az új szám ezen­kívül képes beszámolót hoz a Víg­színház premierjéről a »Koldu­sok Operájáról«. Fedák Sári a beszélőfilmről írt cikket. Sok ér­dekes kép és riport teszi gazdaggá ezeken kívül a Színházi Élet uj számát, amely közli a »Kulisszák Cézárja« című regény folytatá­sát is. Egy- és háromfelvonásos színdarab egészíti ki a Színházi Életet. Ára 7 Ive, V-t évi előfize­tési díj 80 Ke. Kiadóhivatal: Bu­dapest, VI., Aradi-utca 8. sz. — Esztergom régi fényes nap­jaiból. A hercegprímás a vendég­lősök és korcsmárosok esztergomi kongresszusa alkalmából nála járt tisztelgő küldöttségnek megemlí­tette azt az érdekességet, hogy az ország első vendéglőse az Árpád­korban Esztergomban volt. Szaba­tosan szólva, a tizenharmadik szá­zadban állt már ez az első ipar­szerű fogadó. Egy 1279. évi már­cius hó 29-én kelt adásvételi szer­ződés emlékezik meg először foga­dósáról, mondván, hogy «nemesf Ugrinus, csák nemzetségbeli László úrnak, Isten kegyelméből Magyar­­ország dicső királyának tárnok­­mestere», eladja az esztergomi egy­háznak azt a palotáját, «melyet észak felől egy szűk utca határól, mely lemegy egészen a Kisduna folyóig és azután ugyanazon Kis­­duna mellett kiterjed a határra, a Kopasz-nak (Calvus) nevezetű Péter fogadós (albergator) házá­ig.» A tizenharmadik században Esztergomnak kereskedelmi forgal­ma és viruló gazdasági helyzete is érthetővé teszi, hogy fogadót nyitottak a városban. Negyedik László királynak egy 1288-ban kelt okleveléből kitűnik, hogy milyen nagy volt abban az időben Eszter­gom kereskedelmi forgalma. Vittek oda drága prémet Oroszországból, szekéren, velencei különféle árut, bíbor, színes, szürke posztót, gyol­csot, vásznat, barchetet Európa más országaiból. Jöttek még az említetteken kívül franciák, egyéb Rajnán-túli kereskedők, nemkü­lönben a Rajnán innenről, továb­bá Regensburgból, Bécsből. Ez utóbbiakat megrótta a király, hogy nem viselkedtek olyan korrektül, mint a francia és Rajnán-túli ke­reskedők, mert nemcsak eltagadták áruikat, hanem vonakodtak a meg­szabott vámilletéket is megfizetni. Kivitelre Esztergomba összehord­­tak marhát és ökröt, disznót, ju­hot, bárányt, magyar bort, szerémi bort, viaszkot, rezet, ólmot, kom­lót (szömörcét), lent, kendert, üs­töt, tálat, serleget, hajószámra élel­miszereket, különféle vágott húst, tokot, sajtot, gyümölcsöt. Magyar­­ország fővárosa, legtekintélyesebb helye még akkor mindig Eszter­gom, hová, «Esztrigum híres vá­rosába», egy abból a korból való külföldi iró szerint «sok ország kincseit vitték hajón a Dunán.» Tő rvénykezés, (§) maguknak tartották meg az át­csempészett bizományi árut. A ko máromi államügyészség vádiratot adott be Kusala Imre ellen sikkasz­tás, Gyurcsik Kálmán, M* F. 17 éves fiatalkorú, Gyuricsek Kálmánná és Benke Mária helembai lakósok ell.en pedig orgazdaság büntette miatt, mert tavaly április havában Kusala Imre címére érkezett 9765 K értékű zsebkendőket tartalmazó és Oravecz Gyula tulajdonát képező árut a saját részére megtartotta, a többi vádlott pedig tudva a tiltott szerzésről, kisebb nagyobb csoma­got átvett haszonszerzés végett. Kusala a megtartott tárgyaláson ki­jelentette, hogy nem érzi magát bű­nösnek, mert semmit nem sikkasz­tott. A vádlott előadta, hogy Ora­vecz és társainak már négy év óta szoktak átcsempészni árut, a mos­tanit azért tartotta magánál, mert ezer koronával tartoztak és azért is mert nem volt csomagja. Gyur­csik Kálmán beismerte, hogy Kusalá­­tól átvett 60 kiló súlyú csomagot, hasonlóan a többi vádlott is beis­meri, hogy átvettek több zsebken­dőt. A kerületi bíróság Kus la Imrét feltételesen négy heti, Gyuricsek Kálmánt pedig három heti fogházra ítélte el. A többi vádlottat a bíró­ság felmentette. (§) bejnek nézte a lugköuet és meg­itta. Gondatlanságból okozoit em­berölés vétségével vádoltan került a komáromi kerületi bíróság elé Gríling Mária és Sírba Jolán csatai lakosok, mert tavaly ju:lus havában Grilingné elmulasztotta a felügyeletet a két éves Károly fiára, Slrbané pedig mosással volt elfoglalva és a lugköves oldalot az udvaron hagyta, még pedig olyan helyen, ahol a két éves gyerek megtalálta és kiiíta, amitől nemsokára kiszenvedett. A kerületi bíróság a vádlotiakat felté­telesen fejenként három heli fog­házra Ítélte el (§) R telefonpáznának ment neki az autáua), mert méh szálldosott asoffőr szeme előtt. A komáromi kerületi bíróság a napokban vonta felelős­ségre négyrendbeli gondailanságból okozoit súlyos testi sértés vétsége miatt Vida István autóbuszvezetőt, ipolysági lakost, mert tavaly május havában Koleri és Nagycsalónia közöfli országúton oly ügyetlenül vezette az autóbuszt, hogy az a te­lefonpóznának neki szaladt és a benne ülők közül négyen súlyosan megsérültek. A vádlói! kijelenlefte, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a jelzett időben éppen egy méh csapkodod a szeme előtt és az okozta a szerencsétlenséget A ki­hallgatott tanuk a vádlott állítását nem tudták igazolni és ez alapon a kerületi biróság a vádlottat az eny­­hilőszakasz alkalmazásával feltéte­lesen 400 korona fő és 150 korona mellékbüntetésre ítélte. A vádlott megnyugodott az ítéletben, az ügyész három nap alatt nyilatkozik. Közgazdaság. = Kényszeregyezségek Szloven­­szkóban és Ruszinszkóban. Tome­­cek Ferenc vendéglős és kereske­dő, Sárrét, Angyal Kálmán órás és ékszerész, Tornaija, Herczka Xátán divatárukereskedő, Puchó, Bokor Márton vendéglős, Csetnek, Mordkovics Jenő konfekció, Nagy­­mihály, Benovic Jónás és Ungár Benő divatáru- és cipőkereskedők, Tőketerebes Susitzky Ármin és Berta bérlők, Nagyszalatna, Mineif és Pollak fakereskedők, Király­­helmec, Hosszú Dezső gazdálkodó, Zsitvaujfalu, Andok Lajos fényké­pészeti műterem, Nagyszombat, Rosenthal Albert és Száli kereske­dők, Ujlót, Bráha Antal és Ella vegyesárukereskedők, Nagyszőllős, Rácz Frigyes géplakatos, Nagyfö­­démes.

Next

/
Thumbnails
Contents