Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-09-06 / 106. szám

6. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» 1930. szeptember 6. dolgozik. Nemsokára elhagyja ezt az állását is és Strassburgban telepedik le. Elkeseredett küzdelem folyik a németek, a franciák és az; aütonoihis­­ták között. Bringolf cikkezik, pole­mizál, szónoklatokat tart, mítingeket rendez és egy év múlva a hivatalos lap közli, hogy Jean Bringolf megkapta a becsületrend lovag­keresztjét A németek és az autonómisták fel­háborodnak és az egyik német lap cikksorozatban ismerteti Bringolf pá­lyáját, a börtönöket, tengerentúli ka­landjait, a kifizetetlen váltókat és a — szeptember 6. Budapesti jelentés szerint a rendőr­ségnek sikerült Földes Pál harminc éves csepeli posztógyári igazgató személyében letartóztatni a magyar­­országi kommunista mozgalom ve­zérét. Földes Pálnak hatszobás la­kása volt, amelyben házkutatáskor rengeteg kommunista röpiratot fog laltak le. Mint a Weisz Manfréd-féie posztógyár technikai igazgatójának 1400 pengő havi fizetése volt. Földes Saját tudósitónktól. Lapunk csütörtöki számában szá­moltunk be arról a nagy tűzvészről, amely a komáromfűssi Schwartz féle bérgazdaságban pusztított, több mint másfélmillió kárt okozva. A keddi tűz után csütörtökön délután Komá­­rotnfüssön újabb tűz pusztított és most már valószínűvé válik az a feltevés, hogy mindkét tüzet gyújtogató keze okozta. Ez az újabb tűz a Szent Benedek rendnek Komáromfüsshöz tartozó pusztáján ütött ki, csütörtökön dél­után négy órakor. A tűz rohamosan terjedt és hamarosan leégett egy kétszáz marha be­fogadására alkalmas istáilóépület és annak egyik végében elhe­lyezett olaj és benzinraktár. Gyermekkorom régi vágya teljesült. — A kincskeresők Pompéjiben. — Az er kötcstelen város — „Nem szabad asz­­szonyom, a hátam mögött már igen.“ — Vetti háza. — A bárok. — Éjjeli mulatóhelyek. — A cirkusz, a színház, — A tímárok, a takácsok, a pékek üzletei, a korcsmák — A hűséges kutya — A pincér, aki a magyar jootballis­tákat élteti. Régi, még gyermekkori vágyam volt, hogy egyszer eljuthassak Pom­pejibe, a Vezúv hamujától eltemetett, majd kiásott városba, hogy végig járjak a kiásott utcákon és be-benéz­­zek az üres, lakatlan, de valamikor pezsgő életet magába zárt házakba. Sokat, egész könyvtárat összeolvas tam már Pompejiről, amelyet Kr u. 79-ben, tehát ezelőtt 1861 évvel a Vezúv hamuja elnémított, örökösnek látszó szemfedővel takart el. A bor­zalmas pusztulás évfordulója a kö­zeli napokban volt, augusztus 24 - 26 között, E borzalmas katasztrófának becsapott hitelezőket, az álneveket, szökéseit, bujdoklásait és a többit. Minden összeomlik egyszerre, az aj­tók becsukódnak előtte, állását el­veszti, a feltámadó mult mint egy szörnyű lavina gördül a megtörő Bringolf felé ... Blaise Cendrars, a kitűnő francia író rendezte sajtó alá Jean Bringolf izgalmas emlékiratait és felvetette a kérdést; bűnös-e még Bringolf? E fö­lött folyik a vita, furcsa epilógusa­ként egy olyan életnek, amilyent ke­veset találunk a nemzetközi kalan­dorok népes világtörténetében. D. ö. állandó összeköttetésben állott a külföldi kommunistavezérekkel és már a proletárdiktatúra alatt is nagy szerepet játszott. Földes Pálon kívül letartóztatták Récsai András 27 éves munkást, aki munkatársa volt és Fink Emma nevű grázi születésű 52 éves kommunista agitátort, akivel Földes közös háztartásban élt- A detektívek Földes Pált éppen akkor érték tetten, amikor szeptember ha­todikára utasítást adott át munka­társának. — szeptember 5 A tűz helyszínén úgyszólván percek alatt megjelent a komáromfűssi tűz­oltóság Hideghéthy Nándor parancs­nok vezetésével, továbbá a kolozs­­□émai és csicsói tűzoltók parancs­nokaik vezetése mellett, akik úgy­szólván az egész község lakosságának se­gítségével hozzákezdtek a tűz lokalizálásához, ami fáradságos munka után sikerült is — reggel hat órára. A tűzoltók úgyszólván egész éjjel dolgoztak fáradhatatlanul, amiért a komáromfűssi tűzoltóság parancsno­kukkal, Hideghéthy Nándorral az élén ezúton is mond hálás köszö­netét. A tűz okának megállapitása ügyében erélyesen folyik a nyomozás. klasszikus leirója az ifjabb Píinius volt, aki a nápolyi öbölből hajóról szemlélte a pusztulást, amig az idő­sebb Plinius a. Vezúv megfigyelése közben vesztette életét. Szóval a tudománynak már akkor is voltak vértanúi. Mivel Pompejít nem a láva, hanem a Vezúv hamuja temette el, műem lékei csodálatos épségben megma­radtak. Amint az ásatásokból kide­rült, a Vezúv kitörése először feher, borsó nagyságú kövecseket szórt a városra és ez két és fél méter ma­gasan betemetett mindent Erre zá­poresővel együtt vulkáni hamu esett, amely két méter vastag és igy átlag Pompéji szemfödője 6 és fél méter vastagságú réteg. Pompejinek 25 —30 ezer lakossága volt az elpusztuláskor. Kr. u. 63 ban is sokat szenvedett a város a föld­rengéstől. Alig takarították el a ro­mokat, alig épült föl újra ez a jelen­tékeny kereskedelemmel bíró és Kr. e. a VI században az oszkusok által alapított város, nemsokára jött a 79-ik végpusztulás. A katasztrófa után Pompejinek megmaradt lakói, amint magukhoz tértek a borzalomtól, ásni kezdtek a laza hamuban és az értéktárgya­kat, a kincseket, az ékszereket és a drága műkinceket jórészt el is hord­ták. Ami sorsa volt a római Kolosz­­szeumnak, a szőnyi Brigetiónak, az óbudai Aquincumnak. ugyanaz volt Pompejinek is : századokon át hord­ták köveit. Pompeji épüet anyagát, különösen a középületek értékesebb köveit: a márványt és a travertinót Nápolyba hordták épitkezésekre szá zadokon át. A hata'mas város azon­ban kimeríthetetlen anyagot és kin­cset rejtett a vastag takaró alatt. A régészek figyelme a XVIII, század közepétől fogva irányul Pompeji felé és a rendszeres ásatásokat 1860 óta folytatnak ott. Újabban megint nagy erővel megindultak az ásatások és pedig az előzőleg nem bolygatott részeken és igy sok felbecsülhetet­len régiség kerül felszínre. így sok, a falakra irt hirdetés és egyéb szö­veg, amelyeket nem egyszer tehet­séges költők Írtak. Érdekes ezek között az alábbi, amely Pompeji kö­zeli elpusztulását jósolja meg ilyen­formán : „Oh, Pompéji, züllött, ledér város, messze futott tőled az erkölcs. El fogsz pusztulni, mint hajdanán So doma és Gomorra és romjaidnál senki se fog siránkozni!“ Aki látta Pompejiben a freskók egy részét (igen sok a nápolyi mú­zeumban van), pl. a Vetti-féle ház­ban , s látta a pompéji „bárokat“, éjjeli mulatók romjait és azek hir­detéseit, igazat ad fenti sorok írójá­nak, hogy Pompejiból messze mene­kült az erkölcs. Egy másik felirat szintén az el­múlásról kesere?: „Semmi sem tart örökké. A nap süt egy ideig, este mégis csak az óceánba hull. A hold, az édes, áb­rándos vándor, ahogy nő, úgy fogy is. Az asszony szépsége és drá*a jókedve is múló. Múló hírünk és dicsőségünk is * A nápolyi kikötőből autóval ro­bogtunk ki Pompejibe Nápolyon ki­­vül egy külön autó ut kezdődik, amely egyenesen Pompejibe vezet. A világnak talán ez a legtökélete­sebb autóutja. Igaz, hogy fejenként 6 líra utivámot, mondjuk, kövezet­vámot szednek, de me* éri, Széles, hogy a jövő menő autóknak kerülés nélkül legyen helyük. Az összes ke­resztező utakat, még a vyalog ösvé­nyeket is az autóut fölött vezették el. Itt őrült sebességgel roboghat az autó, nem kell semmit és senkit ke­rülgetni Jobbról, balról régebbi és újabb villák, épületromok váltakoz nak szőlő, olaj, narancs és citrom­kertekkel. Oldalt a Vezúv önti a tüzes füstöt és a világos, felhőszerü gőzt. Pompeii régi kiásott falai zárják körül az ásatásokat. A főkapunál már nem szednek belépődíjat, Mus­solini eltörölie a belépődíjakat A pénztár épülete azonban mé; meg­van és a látogatónak ott kell beírni nevét és hogy milyen nemzetiségű és honnan való. Ebből aztán statisz­tikát csinálnak. A bejárat után a kalauzok ajánlkoznak. Vannak hord­­székes kalauzok is azok számára, akik nem bírják a kiásott Pompeji eléggé kikopott és hepe hupás kö­vezetén a járást. Mondanunk sem kell, hogy Pompeji összes utcái, a járda és a kocsiút kövezettel vol­tak ellátva. A kalauzok rém gyors tempóban mutatják meg a romváros neveze­tességeit. Nekik nemcsak a borra­való, hanem az idő is pénz. Ha egy csoporttal végeztek, uj zsákmány után néznek Legokosabb megvenni 5 líráért Pompeji albumát, abban nagyon jó térkép van, annak segít­ségével minden kalauz nélkül bol­dogulhat az ember. Ahol frivol freskókat lehetett látni, a férfiakkal menő nőket az őrök nem engedték be. De ez a be nem en­gedés csak tessék, lássék volt. Az őr azt mondta: — Nem szabad szinyóra! — de abban a pillanatban hátat fordít és engedi, hogy a nők is bemehessenek. A mi társaságunkban levő hölgy is igy látta pl. a Vetti-féle házban a freskókat, pl. a mérleges freskót és a valamikor chioszi bort csurgató Adonisz szobrot stb. Talán ez a Vetti-féle ház maradt meg legjobb épségben. A római ház berendezése, beosztása szépen ki­vehető. Ennek tetőzete is megvan. Pompeji fegtöbb házának teteje és felső része hiányzik Elhordták azo­kat építkezési célokra. A 20 ezer nézőt befogadó cirkusz, az elég nagy színház, a fórumok, a templomok mellett nem kevésbbé érdekesek a gladiátor kaszárnya, az Iszisz szentély, mely egyiptomi be­folyásra vall, a nagy fürdő, a tímár és a takácsmühelyek, a pék és egyéb üzletek és a korcsmák stb. A pompéji leletek nagy része Ná­polyban van, a pompéji múzeumba csak kevés dolog került. Roppant érdekesek és meghatók az üvegszekrényekbe elhelyezett gipsz öntvényei a katasztrófánál el­pusztult embereknek A haláltusa még látszik arcukon és a kétség­­beesettek kezeinek a tördelése is kivehető- Megható egy anya alakja, aki kisgyermekét a feje fölött tartja, mint a vízbe fuló, hogy gyermekét ne temesse be a hamu. A hűséges kutyának is látjuk a megmaradt alakját, szinte még lehet látni ver­gődését, vonaglását és haliami vo nitását. Ezt a kutyát egy ház kapu­jában találták A veszedelem elől nem menekült el, hanem kitartott gazdája mellett és rettentő kínok között ott pusztult el a kapu előtt. Én még szerettem volna ott ma­radni a kiásott városban, hogy min­den utcát végig rójjak és minden házba, minden szobába, fülkébe be­nézzek, ahol kétezer évvel ezelőtt pezsgő, vidám élet lüktetett, de az utitársak éhesek voltak, nekik fon­tosabb volt az ebéd* Pompeji főbe­járatával szemben volt egy elegáns vendéglő, amelynek előcsarnokában pompéji régiségek élethü utánzatait árulták. Itt drágán, de nagyon jól megebédeltünk. A kiszolgálás, a terítés, a szervirozás nagyon előkelő volt. A szalonzenekar kedvenc da­laimat játszotta: a Santa Luciát, a Sorrentót és a Ramónát. Amikor a pincér hallotta, hogy magyarul beszélünk, nagy Örömmel tört ki és elég jó magyarsággal ki­áltotta,. hogy: — Éljen a Ferencvárosi Football Club! Kitűnt, hogy a ferencvárosiak játszottak ott nemrég és a pincér nagy footbalista lévén, megnézte a játékukat és innét a nagy lelkesedés. MHIMiM IliriiMHUHiSII W—— HIRE3K. Ragyogó példája sugárzik ki az áldozatkészségnek, a buzgóságnak lapunk mai számában megjelent szürke versenytárgyalási hirdetményből. Egy közület: a zsidó hitközség tiszt­viselői és alkalmazottai részére jó lakásokat kíván biztosítani. -A kép­viselőtestület csendben előkészit min­dent, egy szerény indítvány összehi vatja a közgyűlést, a közgyűlés egy­hangúlag helyesli a szándékot, meg­bízza, felhatalmazza a vezetőséget, hogy „cselekedj!“ — és cselekszenek! Alig múlt el nyolc nap, megjelenik a nyilvános versenyre való feihivás; de nem múlt el négy nap sem és elindul az akarat a szükséges pénz: csekély fél millió korona előterem­tésére. Az első fél nap 24 zsidó vallásu polgártársunk 110000 korona kölcsönt jegyez. Büszkén sorakozik az ezer koronás kölcsönje?yzés a sokkal többszörös jegyzések mellé. Min­denki ad, szívesen, gyorsan, azonnal. Elolvassa a felhívást, tollat ragad és jegyez. „A mai terhes, gondteljes gazda­sági viszonyok mellett 7" „Mindegy, édes uram“ mondja a feleség, „csak jegyezz, erőltessük meg magunkat, Földes Pál csepeli gyárigazgató személyében letartóztatták a magyarországi kommunista mozgalom vezérét. Megint tűz volt Komáromiüssön Koroáromíüssö n ? Pompéjiben, kétezer éves emlékek között. (Kóborlások vizen és szárazon) Irta: Dr Baranyay Jézsef

Next

/
Thumbnails
Contents