Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-09-04 / 105. szám

2. oldal. «KOMAROMI LAPOK» 1930. szeptember 4. Nézze meg! ■ ■■■■wA Kertész J. Jené I megnagyobbított és teljesen újonnan berendezett áruházát. Meg lesz lepve, milyen óriási nagy választékban vannak raktáron női- és leányka kabátok a már álfalánosan ismert olcsó árban Szövött-, kötött- és rövidáruk szintén nagyon jutányosán- Utazóböröndök nagy választékban. Komárno, Nádor-utca 25. sz. 1645 (Az Otthon kfivéházzal szemben) hogy mind a két esetben, amely tíz katonai repülő halálát okozta, töké­letlen repülőgépeket alkalmaztak Chavannesban a motorok repülés közben felmondták a szolgálatot. Dijonban pedig eltörött a magas­sági kormány. A hadügyminiszter máris elrendelte, hogy az ilyen tipusu gépeket azonnal el kell távo­lítani a repülőüzemből. A sajtó hevesen támadja a kor­mányt, mert a szakértők már rég tisztában voltak a szóban forgó repülőgépek hasznavehetetlenségé­ről és a hadügyminiszter mégis csak most bocsátotta ki a gépek alkalmazását megtiltó rendeletet. iiH'~ ni I mm in 111 sm írn nii i —mmniitr«irrrr Tukát és Snackyt titokban a lipótvári fegyházba szállították — szeptember 3 Pozsonyi jelentés szerint az oltani kerületi bíróság fogházából kedden délután Tuka dr-l és Snsckyt autón a lipótvári fegyházba szállították, ahol tizenöt évi, illetve öt évi fegy­házbüntetésüket fogják kitölteni. A foglyok elszállítása a legnagyobb titokban és gyorsasággal történt, úgyhogy Tuka dr. nak nem is telje­sítették azt a kívánságát, hogy fele­ségével és védőivel elszállítása előtt beszélhessen még. Az autóban két detektív és kél fogházör ült. Tukának és Snackynak a rajla levő ruhán kívül más ruhát nem volt szabad magával elvinni, amiből azt követ­keztetik, hogy Tuka nem fog a po­litikai foglyoknak kijáró kedvezmény­ben részesülni, hanem még aznap fegyencruhába öltöztetik. Hajtóvadászat egy népre. — szeptember 3. Erre mifelénk az ember nem so­kat tud a kurdokról. Ha nevüket hallja, Ázsiára gondol, vad termé­szetű, olyan nomád életet élő, erős emberekre, akik esetleg sátor alatt laknak, lovas csapatokban kóborol­nak, vadásznak, halásznak, nyugta­lan vérüek, amint halhk az utóbbi Időben törzsenként meg-megtámad­­nak valami hivatalos állami alaku­latokat és még efféléket gondol az ember, de biztosa! vajmi keveset tud, Az újságok sokat foglalkoznak velük s igy az embernek a hírek­ből sikerült megtudnia egyet-mást. Többek között: A hegyekben élnek Kisázsiában, többnyire jó magasan a negyek te­teje felé, mert lent nem igen sze­retik őket. Harcias és elszánt nép, amolyan guerílla-fajla. Az utóbbi időben a tudósítások azzal ijeszt­gették jó polgári nyugalmunkat, hogy időnkint összeverődnek és lerohan­nak a hegyekről s békés embere­ket felkoncolnak. Azt is hallottuk, hogy szabadságot akarnak s elszán­tan, minden eszközt megragadva, egy kicsit ázsiaiasan, barbárán egy kicsit tisztelet nélkül a mi gőgös szempontjainkra, a mi általunk any­­nyira elitéit, megvetett és már rég elfelejtett eszközzel, harccal, hábo ruval a szabadságukért, az önálló­ságukért küzdenek. Ebből mos! már megállapiihaló, hogy tényleg barbár nép. Barbár nép, mert a mai kor­ban elszántan véresen küzd a sza­badságáért és minden áron szaba­don akar élni, holott láthatná, ha elég érzéke volna a művelt Európa példájából tanulni, hogy a kuliura és a civilizáció korában és honá­ban természetes, hogy elnyomott, szabadságuktól megfosztott népek élnek Ezek is kapálóznak ugyan az elnyomás ellen, de ki veszi ókét komolyan Egy igazi, felvilágosult, műve t európai le is nézi őket ezért. S most ezek a kurdok Ázsiában fegyveresen, vért ontva, az uralkodó népet állandóan nyugtalanítva sza­badságot akarnak. Barbár nép! Mi is történt tehát a kisázsiai hegyek között ? A törököknek nem tetszett a kur­dok állandó nyugtalansága. Elhatá­rozták egy szép napon, hogy ezt a türelmetlen emberfajtát egy kicsit letakaritják a föld színéről. Neki is állottak s egy kis vadászatot ren­deztek a kurdokra. Halihó ! Visszhangozlak a hegyek az üldöző sereg rivalgásától s az­után sírtak, jajgattak a hegyek a halálbabukó kurdok fájdalomkiáltá­­sálól A vadászat sikeres volt A kurd futott vagy meghalt. így tar­tott a hajsza egész a perzsa hatá­rig, ahol a kurdok átmenekültek Perzsiába. Az üldöző diadalmas sereg dühödien megtorpant, mert nem követhette az üldözötteket az idegen országba De a vadászat nemes szenvedélye lobog a lelkekben s a sok szép vad még él, nem lehet itt megállni. Diplomáciai utón engedély kéretik, de az oly lassan megy, hogy azt nem lehet kivárni Vért látott, vérre szomjazó szemekkel toporzékolva áll a sereg a határon s a túlolda­lon fel-fellünik a vad. Nem lehet várni! Határ? Idegen ország? Gyö­nyörű hajsza, az embervadászat, halihó, előre! A diplomáciai bonyodalom elma­radt egyelőre, majd később meg­jön. És mit tettek a perzsák? Talán menedéket adlak az üldözött kur­­doknak? Talán ellenálltak az or­szágukba betörő törököknek? El­lenkezőleg! A legutóbbi hírek sze­rint a perzsa csapatok szintén a kurdok üldözésébe kezdtek. Nagyszerű! Középütt a vad, el­szánt, szabadságszerető, erős és büszke nép s kétoldalt a vadászok, törökök, perzsák, a hegyeken riad­nak a kürtők, a vad fölszimatol s halálos, utolsó erőfeszítésre készül. Gyönyörű lesz. Hajrá! Először a vadat intézik el, azután, úgy látszik, előjön a diplomáciai bonyodalom s megpróbálják majd, hogy melyik lesz a vadász és me­lyik a vad. A szenvedély tüze lángra­­lobbant s a hangulat nagyon meg­van hozzá. Azután a szomszédok is kedvet kapnak, majd azoknak a szomszédai is s azután már benne vagyunk. Milyen szép lenne egy nagystílű vadászat. A jó krónikás szenvtelen penna jával igy jegyeznénk fel az ese­ményt: A kurd népre hajlóvadásza­­fot rendeztek és elpusztították a föld színéről A néhány ember, aki megmaradt, elszéledt a hegyekben. A tanulság pedig a következő: Tévedsz, h« az emberiség nevében v az emberiségre apellálsz. Általában végtelenül tévedsz, ha hiszel valami szép, közös, emberi lélek jelenlé­tében. Jog csak egy van, az erő és az ököl joga Korunk diagnózisában megállapíthatóan minden betegség­nek kórokozója ez Feisthammel B. Lajos. A kírd felkelés leverése után Törökország és Perzsia hata^kiigazításról tárgyal. — szeptember 3 Konstantinápolyi jelentés szerint a (örök perzsa határvidéken néhány nap óta megélénkült a harci tévé kenység. Az Ararat le|(óin táborozó kurd törzsek támadásra indultak á török csapatok ellen, amelyek két napig tartó kisebb nagyobb csatá­rozások után visszaverték a kurd offenzivát. A török és perzsa kor­mány között egyébként most meg­egyezés jött létre, hogy a kurd lázadás leverése után konferenciára ülnek össze a török és perzsa kor­mány szakértői. A konferencia célja a perzsa török határ kiigazítása lesz. Valószínű,hogy az Ararat vidéke végleg Törökországhoz kerül, amivel szemben a törökök a határ déli részén egy nagyobb területsávot Perzsiához csatolnak. Páneurópa és a gazdasági helyzet — szeptember 3. Ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy Európa gazdasági életét nem lehet az államok mai elzárkózása, az éleiben levő magas vámok rend­szerei, az útlevél, vlzumnehézségek. a kisebbségi elnyomás mellett úgy megorganlzáini, hogy a végső pusz­tulás be ne következzék, hogy Eu­rópa több száz milliós tömegeire rá köszönlsön az a kor, amelyben munkájáért és munkája arányában mindenki megfelelő, emberhez méltó jövedelemben részesedjék. A barbár világháború és az azt követő békedíkiaiumuk darabokra törték az addig sem valami egysé­ges Európát, mely gazdasági feladatát a mainál mégis joböan teljesítette: • meglehetős élelstandardof, bő elhe­lyezkedési lehetőséget adott és még felesleges tömegeit is jobban le tudta kivándorlásaival vezetni, mint a mai Európa. Ala a gazdag Angliában is milliók vannak munka nélkül, és a gazda­sági krízis egyetlen államot sem kímél meg, úgyhogy jogos minden aggodalom, amely Európa összeom­lásától tart és indokolt, sőt köteles­­ségszerü minden akció, amely a magasabb ideálok alapján közelebb akarja hozni egymáshoz Európa egymással nagyrészt szemben álló népeit. Az egymásra utaltság ma nem frázis, hanem minden tényben do­kumentáló valóság Európa minden népének egyenlő jogokra van szük­sége, hogy egyenlően és legjobb tudása latbavetésével vehesse ki minden nép részét Európa meg­mentéséből. Mert nem királykérdések, de nem is pártpolitikai versengések, hanem egyedül a mai viszonyok ésszerű, a szabad önrendelkezésnek megfe­lelő, sovinizmust és előítéleteket legyűrő alakítása hozhatja meg megfelelelő koncepcióval és szo­ciális reformokkal azt az Európát, amely a bolsevizmusnak és a hábo­rús láznak egyformán ellentáll. Azok, akik Páneurópáérl harcolnak, igy Herriot volt francia külügymi­niszter is, azt hangoztatják, hogy a gazdasági kényszer hatása alatt kell kinőnie Európa álla­maiból az Európai Egyesült Államoknak, mint ahogyan az Amerika államaival történi, amelyek annak idején olyan ellenszenvvel viselkedtek egymással szemben és amelyeknek éppen az egymással ellentétes érdekeik miatt oly sok konfliktusuk volt, hogy bár­mely formában való összefogásuk elképzelhetetlennek látszott. Mindeneseire feszüli érdeklődés­sel nézhetünk a közeli napokban megnyíló genfi Páneurópa tanács­kozások elé, amelyben Briand fel­veszi az ellenérvelést azokkal szem­ben, akik ma még a Pánerópa gondolatának kényszerítő hatását a politikai előrelátás hiánya miatt tagadják. Három órán keresztül könnyezett egy londoni utca lakossága Különös lelet egy kátránygyárban. - Sír­tak a járókelők, a rendőrök, a tűzoltók. — szeptember 3. Különös eset játszódon le Lon­don egyik városrészében. Az egyik walthamstowni gyárteepen, kátrá­­nyozó üzemben leltározási rendel­tek el és a munkások egymásután járták végig a lelep barakjait. Ami­kor az egyik régi, elhagyatott félszert rendezték, ahol évek óta a használ­hatatlan limlomot raktározták el, különös érzés vett erőt a munká­sokon. Minden szemmel látható, vagy kézzel fogható ok nélkül a munká­sok egyszerre csak azt érezték, hogy ellenállhatatlan erővel potyog­ni kezdenek a könnyeik. A munká­sok eleinte azt hitték, hogy valame­lyik kátrányos hordónak van vala­milyen orrfacsaró, könnyeztefő ha­tású tartalma és félvállról vették az egész dolgot. Később azonban mflr annyira erőt vett rajtuk a könnye­­zés, hogy képtelenek voltak a mun­kát folytatni. Hiába törülgették sze­müket, a könnyek patakzottak, el­árasztották szemüket, abba kellett hagyni a munkát. A láthatatlan, megfoghatatlan va­lami azonban gyorsan terjedt a le­vegőben. Mire a munkások futva beszaladtak a gyár főépületébe, az irodákban már mindenütt könnyező hivatalnokokat talállak. Ellenállhatatlan erővel tört ki a sirás az Íróasztalok mellett dolgozó tisztviselőkből, elnémultak az író­gépek, pihentek a tollak, előkerül­tek a zsebkendők, megrémülve ro­hant mindenki az utcára. H. G Wells fantáziája alkotott hasonló látványú képeket, mint amilyenek most lej át-

Next

/
Thumbnails
Contents