Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-09-04 / 105. szám

1 Otvenegyedik évfolyam. JOf5 C«íltftrtölf, 1030, w»eptemhpr 4t KOMAROMI LÁM POLITIKAI LAP­Elófisetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 KC. Egyesszém Ara 1 korona. Alapította: tuba János. Felelés főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BAR AN YAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: AlAPY t>> U A dr. és fClÖP ZSIGh OND. Az utca feleiőtlenjei Esztergályos János magyaror­szági szociáldemokrata képviselő sírva fakadt, mikor látta a buda­pesti csőcselék pusztítását, Peyer képviselő urat nem védte meg az immnnitás a jól irányzott kom­munista pofonoktól és Garami Ernő is megtanulta a közmondást, hogy szégyen a futás, de hasznos. A budapesti eseményekért ezek a szociáldemokraták felelősek, akik most hiába akarják a kommunis­ták nyakába varrni a felelősséget, ők voltak azok, akik az utó só percig hangoztatták, hogy szeptem­ber elsején mégis kimegyünk az utcára. Mi elhisszük nekik, hogy a Vági párttal nem kötöttek pak­tumot, de Garami-Peyéréknak nem használt a ligyelmeztetés, nekik véres szeptember elsejére volt szük­ségük. Ez a Garami csak most tért vissza a bécsi emigrációból és máris kimutatja a foga fehérét és beigazolja a saját kárunkon tanult tantételt, hogy vakard meg a bu­dapesti szocdemet, kibújik belőle a szovjelügynök. Egészen bizonyos, hogy most elkezdődik a nagy mosakodás és megint előjönnek a felelőben ele­mek, akik kirakatokat törnek, sze­neskocsikat forgatnak fel és fel­szedik a flaszterköveket, azután bejelentés nélkül látogatásokat tesz­nek a villákban. Mi eihisszük Peyer és társainak, hogy ezek csakugyan nincsenek benne a szoc­­dem párt szakszervezeteiben, de ha a cezáromániás kijelentést han­goztatják, hogy „az utca a mienk“, akkor most ne bújjanak ki a fele­lősség alól, hanem mondják tovább is, hogy az utca a miénk, kihívóan, provokálva egy fővárosnak száz­ezreit. Miért fakadnak sírva egy kis utcai csatározás miatt, hiszen a harctéri jelentésük is szebben hangzott volna, ha nem futamod­nak meg és vitézül belytállanak. Ebből az a tanulság, hogy az utca birtokjogát most már végle­gesen rendezni kell és aki áz utcát mozgósítja, az ne bújhassák ki a felelősség alól, mint most a gyáva vezérek teszik. A polgárság nem mondhatja, hogy az utca a keres­kedőké, vagy a törvényszéki biráké, mert tndja, hogy ez nem igaz: az utca nem az övéké, hanem min­denkié, tehát nem a szervezett vagy a nem szervezett munkás­ságé. Az utca birtoka igen vesze­delmes dolog és a végén a felelőt­­leneké lesz, akiket senki sem ismer, akik zsebeikben kövekkel vonulnak be a külvárosokból a villanegyedek közé egy kis forradalmat játszani. A szeptember elsei tüntetés a munkanélküliség ellen irányult volna, ami ellen Magyarországon is megtesznek mindent, de Angliától Komárom, — szept. 3. kezdve a Bo3zpornsig mindéi állaiubaan vannak munkanélküliek, akik elég fulyos tehertételei min­den államnak. Budapest munka­nélkülijei azonban sp< ciaiitást jelen­tenek, mert ők négyórai munka­időt követelnek bizonyára nyo córai munkabérekkel. A szociáldemo­krácia sanda mészárosai azonban nem oda néztek, ahova ütni akar­tak. ő* zavarost kerestek és azt meg is talá ták, de ennéi a tűznél mégsem süth tték meg kÍ3 pecse­nyéjüket A munkanélküliség rossz tanácsadó, de a budapesti tüntetés rm gmutatta, hogy a föld alatt is lehet szervezkedni az egész társa­dalom és igy az állam ellen is. PGLITIKÜI SZEMLE Komárom, — szeptember 3 Az Őszi politikai szezon kezdete. Végre némi megmozdulás észlel­hető a politikában. A gazdasági mi­niszterek kedden délután a szesz­kontingensnek a mezőgazdasági és ipari szcszégetők között való fel­osztáséról tárgyaltak. Tudvalévőén mindakét csoport a pénzügyminisz­ter által javasolt kvótafelosztás — 72:28% — ellen foglalt áilást és a miniszterek bizottságának uj kulcsot ajánlottak és pedig 70:30% arány­ban. Ezzel kapcsolatban megemlí­tendő, hogy a S2e$zértékesitési td'sa sőgot ezutttal csak tgy tv tartamára bízták mtg a gazdálkodással, noha eddig három évi időtartamra kaptak megbízást* A politikai évad a hét végén, vasy a jővő hét elején fog megindulni, amikor már Udrza mi­nisztereinek visszatér Kistapo'csány­­bó), 8hová azért utazott, hogy a köz­­társasági elnöknek jelentést tegyen a belpolitikai helyze ről. A minisz­terelnök visszatérése után a poétikai miniszterek bizottsága tart ülést, ame lyen megbeszélik a parlament ü<zi.ülés­szakának munkaprogramját. Politikai körökben annak a lehetőségéről beszélnek, ho y a képviselőház már szeptember 17-én ülést tart A nemzeti kisebbségek genfi konferenciája. A nemzeti kisebbségek konferen­ciája szeptember 2-án kezdődött és e hó 6-ig tart Genf ben. amelyen az európai államok nemzeti kisebbsé­geinek képviselői ezúttal is nagy számban vesznek részt. A Csehszlo­vákiában élő magyar nemzeti kisebb­ség képviseletében Szüllő Géza dr. nemzetqyü ési képviselő, az orszá­gos keresztényszocial sta párt elnöke és fa oss Andor magyar nemzeti párti tart y. képviselő jelentek meg a konferencián, velük van Szvatkó Pál dr. a P. M H. belső dolgozó­társa is, aki a kisebbségi ujságirók szövetsé ének ülésén vesz részt. A konferencia le főbb tárgyát Briand francia külügyminiszternek Pán­­európa terve képezi Gazdasági antant cordiale A Varsóban megtartott agrárkon­ferencia a múlt hét végén fejeződ tt be és a konferencián réíztvett kelet­európai államok egyöntetű megálla­podásra, egyhangú határozatra jutot­tak. A határozatot nyolc pontban foglalták össze és abban összefog lalták mindama feltételeket és szük­ségesnek mutatkozó intézkedéseket, amelyek a közös agrárérdekek meg védésére elmaradhatatlanoknak mu­tatkoznak- A határozat, amely a mezőgazdasági együttműködéshez szükséges alapokat rakta le, egy­séges munkaprogramot jelent abban az irányban, hogy a konferencián résztvett államok agrárexportjának megszervezésének és a mezőgazda­­sági termékek piaci elhelyezésének súlyos problémáját miként lehet a jövőben megoldani. A Lengyelország kezdeményezé­sére egybegyült konferencia ered­ményeként elfogulatlanul •meg' lehet állapítani, hogy az ott megjelent államok között gazdasági viszony­latban nagy közeledés történt és a Komárom, — szeptember 3 hozott határozat a jövőre nézve olyan alapot teremtett, amelyen a kelet­európai és balkán államok között a legteljesebb együttműködést lehet kifejleszteni. A határozatban nemcsak az agrárexport újjászervezésére nézve állapodtak meg, hanem kimondották azt is, ho y a résztvevő államok közös beadványt intéznek a Népszö­vetséghez az ex ortprémiumok rend­szerének megszüntetésére vonatkozó nemzetközi me* állapodás mielőbbi létesítésére. Elvi szempontból döntő fontosságú a konferenciának ama határozata, amelyben kimondották, hogy az agrárváltsá^ megoldásának egyetlen hatékony eszköze az agrár­termékekre vonatkozó legtöbb ked­vezmény elvének törlése. Ebből a határozatból kiviláglik az is, hogy valamennyi résztvevő agrár­állam a mezőgazdasági érdekek vé­delmét legfőbb feladatnak tartja és mindenre kész, hogy ezen a téren az együttműködés lehetőivé váljék. És ha hozzávesszük azt* hogy a ha­tározat szerint az agr^rkonferencia Szerkesztősig él kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csülökökön éa szombaton, ezentúl minden évben legalább egy­szer értekezletet tart és a végzett munka eredményének földolgozására egy állandó bizottságot küldenek ki, amely állandóan ellenőri ni fogja a határozatok keresztülvitelét is, akkor csak megnyugvással lehet tudomásul venni, hogy olyan jelentős közeledés történt az érdekelt hét állam között, amelyből méltán lehet arra követ­keztetni, hogy a varsói konferencia biztató reményt kelt egy gazdasági szövetség létesítésére, a gazdasági antant cordiale megteremtésére* A konferencia folyamán teljesen mellőzték a politikát és amint a román kereskedelmi miniszter meg­jegyezte, az agrárkonferencia sikere minden várakozást felülmúlt. És va­lóban, mert a konferencián tanács­kozó államok között többen voltak olyanok, amelyek között éles poli­tikai differenciák vannak, de figye­lemreméltó tünet, hogy ezek az ál­lamok kivétel nélkül valamennyien fölismerték a közös érdekekből eredő ama szükségességet, hogy az exisz­­tenciális érdek parancsszava az egységes munkát, a közös működést teszi elkerülhetetlen kötelességükké, amelyet dacára a politikai határok­nak, előbb vagy utóbb, de meg keli kezdeniök. Ebben van a varsói konferenciának nagy fontossága és jelentősége és remélhető, hogy azt. amit a poli iku­­sok tizenkét évvel ezelőtt elrontottak s aminek korrigálását annyi idő alatt sem tudták keresztülvinni, a gazda­sági együttműködés megteremtheti az európai népek békéjét és nyugal­mát és a kontinentális konszolidációt. A Bukarestben megkezdett és Varsó­ban folytatott utón talán hamarább eljutunk az egymás megértéséhez és megbecsüléséhez és az ebből fakadó megelégedéshez, amelyre égető szük­sége van Európa népének, im nnm HMiiii ..... m Nl'MTlBIMilh tiiíi'illTrflBlíjTaTIlMl Ismét katasztrófa ért egy francia katonai repülőgépet — szeptember 3. A katonai repülőgép katasztrófák sorozata ismét két esettel gyarapo­dott. Az egyik, amelyről már hirt adlunk. Chalonsban történt, a másik Rochefort sur Mer-ben. Az utóbbi helyen egy katonai repülóiskolának Eilótája 300 méternyi magasságban eringett a város fölölt, amikor gépe még eddig ismeretlen okból kigyul­ladt. A pilóta kieseit a gépből és az utca kövezetén halálra zúzta magát, az égő gép pedig egy villa kertjébe zuhant. Éppen akkor ült vacsoránál a villa tulajdonosa, a város egyik legtekintélyesebb keres­kedője feleségével és gyermekével. A gép mindhármukat agyonnyomta. Pénteken Franciaország szerte öt katona halt meg repülőkatasztrófa következtében, egy pedig súlyosan megsebesült. Közben a hadügymi­nisztérium vizsgálóbizottságot kül­dött ki, hogy megállapítsa a chavan­­nesi és dijoni katasztrófák okát. Az eredmény megsemmisítő a felügyelő hatóságok számára. Kitűnt ugyanis,

Next

/
Thumbnails
Contents