Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-09-02 / 104. szám

104. Hzám. Kedd, 1930, szeptember 2. Otvene^yedik évfolyam. KOMAROMI LAPOK __________POLITIKAI LAP.____________ Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre ICO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 KC. Egyssszém Ara 1 korona. Alapította; SUBA JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BAR ANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FClÖP ZSIGÜéOND. Megjelenik hetenként háromszor: kedd-n, c-ü'örökön és szombaton. •mm Kapniiyitáikor Komárom, — szept^ 1. Most nyi’tak meg az iskolák kapui és azokba tódul a magyar ifjúság. Soha az iskolának nagyobb jelentősége nem vo t, mint nap jainkban. A kisebbségi sors ma­gyarjának elete az iskolán fordul meg. Sajnos, azt ke l tapasztalnunk, hogy a magyar bko a igen sok helyen űzött vaddá lett és a na­cionalizmusnak olcsó prédája. Nap nap ntan hallunk és olvasunk eseteket, hogy a kultuszminiszter három intést ad ki és megvonja az iskola nyilvánossági jogát. És miért: azért, mert az isko'afentartó perben van a keg\úrral vagy köz séggel és az nem teljesiti az isko­lával szemben kötelességét. Az ilyen esetben a felekezet nem ké­pes fentartani az iskolát és ez a kötelesség a köz-égre hárul, mely még nehezebb viszonyok között él. Természetesen ezek után egy lépés­nyire van az iskola áliamosilása, ahol azután az iskola magyarnak magyar marad, ha marad, de lélekben csehszlovákká változik. Ez pedig a magyarságra nézve egyál­talában nern lehet közömbös. A magyar iskola érdekében minden áldozatot meg kell hozni, mert a jövő nemzedék sorsa fordul meg a magyar iskolán. Évente számos milliót vesznek fel az állami költségvetésbe az ugynevez tt ki­sebbségi iskolák céljaira. Ezeken természetesen nem a mag var, ha­nem a szlovák kisebbségi iskolákat értik, mert azt, hogy a magyarság részére kisebbségi iskolákat állíta­nának azokon a helyeken, ahol húsz százaléknál nagyobb szám­arányban él, még eddig nem való­sította meg a demokratikus egyen­lőség a gyakorlatban, amelynek nagyon is maga felé hajuk a keze. Természetesen a magyar tanító­képző felállítása is egyre késik és a milliós magyarságnak be kell érnie egyetlen felekezeti tanitónő­­képzővel és az egyéves tanilóképző tanfolyammal, amelyet hol beszün­tetnek, hol meg megnyitnak. Az idén is beszüntették júliusban, de augusztusban uiból megnyitották. Tizenkét esztendő nem volt elég idő arra, hogy egy magyar tanító­képzőt állítsanak fel a magyar nemzeti kisebbség számára, pedig az ezernél több magyar tanító után­pótlásáról is kellene gondoskodni, amit sok esetben ehhez a hivatás­hoz egyáltalán nem értő laikusok­kal töltenek be. Mindezek szomorú mérlegét mu­tatják a magyar iskolának, amely­nél nem sokkal jobb a középfokú oktatásé sem. A polgári iskolának népiskolává való átváltoztatása köz­tudomás szerint a. nivó feláldozását jelenti; ez az iskolatípus nem adja a régi tudást és miveitséget a szelekciónak megszüntetésével és marad a népiskola hatodik, hetedik és nyolcadik osztálya. A középis­kolával is állandó kisérletezés folyik a tipus megválasztása körül. A kultuszminiszter reformja megle­hetős ellenvéleményeket váltott ki a szakemberek köréből. A közép­iskola elvégzése azonban netn ad még kenyeret és a középiskolákba tolongók teljes bizonytalansággal Komárom, —szeptember 1. Szeptember közepére hívják össze a hépviselöházat. A kormány tagjai a napokban ta­nácskozásra gyűllek egybe, hogy a képviselőhöz őszi ülésszakán elő­forduló leendőkről tárgyaljanak. El­határozták, hogy lépéseket fognak tenni a nemzefgyülés mielőbbi ösz­­szehlvása érdekében. Kormánykö­rökben eleinte az volt a terv, hogy szeptember végén fog összeülni a nemzetgyűlés, de közben megálla­pították, hogy a parlamentre már előbb néhány fontos ügy elintézése vár, miért is a mértékadó körök úgy határoztak, hogy a képvlselőhdzat szeptember közepére fogják egybehívni. Az összehívás legfőbb oka, hogy a parlamentnek el keli intéznie a rok­kantjárulékok felemeléséről és a posta­takarékpénztárról szóló törvényjavasla­tokat, melyeket a szenátus már elfoga­dott és átfed a képviselőházhoz. Minhogy a képviselőház ügyviteli szabályzatának 77. szakasza értel­mében köteles a szenátus álfal elfogadott törvényjavaslatot három hónapon belül letárgyalni, mert ellen­kező esetben, ha három hónapon belül nem hoz hafározatof, a sze­nátus által elfogadott javaslat a kép­viselőház hozzájárulása nélkül is törvényerőre emelkedik, — a kor­mánynak gondoskodnia kell arról, hogy a törvény által megszabod terminus lejárta előd tárgyalja le a képviselőház az említett javaslatokat. A képviselőház elnöksége e héten összeül és ki fogja tűzni az első ülés napját. Legközelebb megkezdik a cseh­szlovák-magyar kereskedelmi tárgyalásokat. Mint a kormány egyik kőnyoma­tosa közli, Csehszlovákiának és Ma­gyarországnak a legközelebbi jövő­ben várható kereskedelmi tárgyalá­saira mindkét ország képviselői szorgalmasan készülnek és mindkét oldalon meg van a jóakarat a lehető legnagyobb engedékenységre, természe­tesen a respektábilis állami érdekek védelme melled. Beavatott körökben ezeknek a tárgyalásoknak igen nagy néznek jövendő sorsuk elé. A fő­iskolák is ontják a diplomás em­berek nagy számát, akik elhelyez­kedés dolgában a legrosszabb esé­lyeknek vannak kitéve. A magyar goad tehát megsürüsödik szeptem­ber elején, amikor a kapunyitás van az iskolákban. Mégis, minden gondon túl, a magyar jövő képe ezeken a kapukon keresztül bon­­takozbatik ki elődünk igazán. És ha segítségül hívjuk a magyarok szentleikét, azt kívánjuk, hogy taní­tónak, tanulónak egyaránt ihlesse meg lelkét e nagy napon. jelentőséget tulajdonítanak és azt hangoztatják, hogy a két állam ke­reskedelmi megegyezése alapjának lehetősége adva van, Dérer iskolaügyi miniszter a középiskolai reform jelentőségéről. A rendeleti utón életbeléptefeft középiskolai reform sok vitára adott már alkalmat a sajtóban és a poli­tikai körökben, amelyek mindenek előtt azt kifogásolták, hogy a refor mot Dérer iskolaügyi miniszter dik­tatórikus módon, rendeleti ufón lép­tette életbe. A Slovensky Dennik munkatársa hosszabb beszélgetést folytatod Dérerrel a szlovenszkói aktuális tanügyi kérdésekről és ezek közöd a középiskolai reform jelen­tőségéről a következőkben nyilat­kozott az iskolaügyi miniszter: — Az összes középiskolák két leg­felsőbb osztályának egyesítésével a szlovenszkói középiskolák teljesen egy nívóra emelkedtek a történelmi országok középiskoláival. A reform Saját tudósitónktól. — szeptember 1. Vasárnap délelőtt a komáromi neolog zsidó hitközség élénken lá­togatott gyűlést tartott, amelyen Fried Jenő hitközségi elnök elnökölt, aki ismertette a gyűlés egyetlen tárgyát, az uj székház felépítésének ügyét. Mint ismeretes, a komáromi neo­lóg zsidó hitközség már régebben programjába vette az uj székház felépítését, amelyre a hitközségnek elodázhatatlan szüksége van. Az ereded tervek szerint az uj épület egy millió korona költséggel épült volna fel, azonban a vasárnapi köz­gyűlésen Fried Jenő elnök bejelen­tette, hogy ettől a tervtől éppen a rendkívül kedvezőtlen általános gaz­dasági helyzet miatt el kell állnia a hitközségnek és a székházát négyszázezer ko­ronás költségvetéssel kell meg­­épilenie. ideiglenesen az uj iskolai évtől a gim­náziumok és reálgimnáziumok első, a reáliskolák el ő és második osztályára vonatkozik. Ha azonban a reform továbbra is az én terveim szerint megy végbe, elérjük a szlovenszkói középiskolák teljes egyenjogúságát a löriénelmi országrészek iskoláival. A német nyelv a cseh középisko­lákban kötelező tantárgy, Szloven­­szkóban azonban nem. A szlovák középiskolák abszolvensei tehát je­lentős há rányban voltak a cseh kö­zépiskolák abszolvenseivel szemben. A reform szerint a német nyelv Szlo­­venszkón is kötelező tanlárgy lesz. A szlovenszkói középiskolai reform további jelentős eseménye, hogy néhány szlovák nyelvű középisko­lában, mint pé dául a losonci, rozs­­nyói, érsekujvári, lévai középisko­lákban a maqyar nyelvet, mint nem kö elező tantárgyat vezetjük be Az a meggyőződésem, hogy a magyar nyelv tanítását mindenült be kell ve­zetni, ahol a szlovák és magyar lakos­ság közvetlen érintkezése garancia arra, hogy ennek praktikus jelentősége lesz. Politikai tanácskozás TJdrzal miniszterelnöknél. Udrzal miniszterelnök lakásán po­litikai tanácskozás volt, amelyen a csi h kormánypártok vezetői vettek részt. A konferencia napirendjén a gazdasági és szociális javaslatok szerepeltek, melyeket az őszi ülés­szak folyamán akarnak elintézni, így megbeszélés folyt a jövő évi állami költségvetésről, amelynek ki­­nyomatásán az államnyomda már javában dolgozik. A költségvetés az utolsó részletéig ki van dolgozva és véglegesen meg van állapítva a ja­vaslat. A gazdasági miniszterek szep­tember első hetében több ülést tar­tanak. Komárom, — szept. 1. Fried Jenő bejelentését a hitközség tagjai egyhangú lelkesedéssel tették magukévá és egyetlen ellenvetés nem hangzott el az uj székház fel­­épifése ellen. A közgyűlés tehát határozatilag elfogadta, hogy az uj székházat négyszázezer koronás költséggel felépllleti és erre a célra amortizációs kölcsönt vesz fel. Az uj székház a hitközségnek a már meglévő telkén fog felépülni, az Eötvös ulca felől, annak az épület­nek íolylatásakénf, amelyben jelen­leg a nagyterem és az irodahelyi­ség van. A székházban helyet kap a rituális fürdő, azonkívül lesz kü­lön helyiség a baromfimetszésre, a húsvéti kenyérsütésre s a kóser mészárszéknek. A rabbi lakásokon kívül, amelyek a menházban vannak elhelyezve, az uj székházban kapnak lakást a hitközség tisztviselői és alkalmazottai úgyszintén a főkánfor is. A zsidó egyházi énekkar külön POLITIKAI SZEMLE mmmsm A komáromi neolog zsidó hitközség vasár* nap elhatározta uj székházának felépítését, amely az általános kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt a tervezett egy millió korona helyett 400000 K-ba kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents