Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-08-28 / 102. szám

Otvenegyedik évfolyam. 102. Hzám Csütörtök, 1930. ansrnsytns 28. POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. E|ész évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön ISO Ki. Egyesszám Ara 1 korona. Alapitolta; TUBA JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B AR AN YAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GTULA dr. és FÖLÖP ZSIGMOND. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Stodola és vásárja, Komárom, —augusztus 27. Stodola Kornél, akinek rangjait és hivatalait nem lehet elősorolni, a csehszlovák közgazdasági élet­nek tipikus egyénisége, aki többek közt a pozsonyi Dunavásárnak is az elnöke. Nem tudjuk, hogy ez az állása tiszteletbeli-e, azonban figyelemmel kisérjük itt elmondott beszédeit, amelyek soha egy mon­datukban sem fejezték ki az itteni közgazdasági életnek, speciálisan pedig Szlovenszkó iparának és ke­reskedelmének a helyzetét, pedig Stodola ur a kereskedelmi és ipar­kamarának is az elnöke. Mivel azonban az agrárpártnak a szená­tora is, a gazdasági élet hullámveré­seit is közelebbről illenék megis­mernie, amit eddig — úgy látszik — elmulasztott. Azzal a mély tisztelettel, amely­­lyel eziránt a rózsaszínű szemüve­get hordó közgazdász iránt visel­tetni szoktunk, emlékeztetjük arra, hogy a pozsonyi Dunavásár, Donau­­messe és főire de Danube hang­zatos nevével felruházott kis vidéki iparkiállilás távolról sem éri meg azokat az óriási befektetéseket, amelyeket bele dugnak és ha majd az nőni fog, akkor lehetne olyan nagy hangon beszélni, ahogyan Stodola ur ez idén szükségesnek tartotta. Mert ne feledkezzék meg Stodola ur, aki azoknak a Stodo­­láknak nemzetségéből va’ó, akik Liptószentmiklóson generációkon keresztül igen jól megéltek a bőr­­timárságból, hogy semmiféle Duna­vásár sem tudja tulkiáltani annak a vészkiáltásnak a hangját, amely szülővárosából a kiállítás megnyi­tása előtt elhangzott, amely úgy bugolt végig ezen a köztársaságon, mint. a véssziréna a veszedelem esetében. A Dunavásár megnyitása nem lehet alkalom arra, hogy Stodola ur olyan hangnemben beszéljen a régi rezsimről, hogy Szlovenszkó régebben szemétdomb volt. Ha nem tudná, vagy nem akarja tudni Stodola Kornél, hát vegye tudo­másul, hogy ami maradék ipar és kereskedelem van még Szioven­­szkón, azt mind kivétel nélkül a régi bűnös rezsim alkotta, amely tényleg bűnös volt abban, hogy mindent a Tátraaljára sűrített össze, gyárakat, kohókat és az ipari ter­melésnek minden munkalehetősé­gét. És a régi rezsimben Liptó­­szentmiklóson nem panaszkodott senki, amire Stodola Kornél visz­­szaemlékezhetik boldogtalan ifjúsá­gából és szomorú férfikorából, ami­kor nem keresett ugyan milliókat, de a nép elégedett volt és nyu­godtan dolgozhatott. Ma megváltozott a helyzet. M!a Stodola nyugodt olyannyira, hogy itt szemétdombokról beszél, mert a pénztárcája tömve van és a svájci bankokban igen sok letétjét őrizhetik, mint sok uj gazdag cseh­szlovák honfitársáét. De a nép­­hangulat megváltozott, mert az ma nem nyugodt, mivel sem Miklóson, sem máshol nincsen kenyere. Ma Szlovenszkóban nem épit senki és a nyár közepén élelmiszerjegyeket küldenek Prágából a munkások és családaik számára, de mivel rossz a postaközlekedés, a további jegyek már nem érkeznek meg Szloven­­szkóba. Stodola ur ráolvasással szeretné meggyógyítani azt a bajt, ami nyomja az ipart és a keres-Komárom, —augusztus 27. Ötvenöt millióval lesz nagyobb az iskolaügyi minisztérium költségvetése Prágai jelentés szerint az iskola­ügyi minisztérium 1931. évi költség­előirányzata 55 millióval lesz na­gyobb, mint a folyó évi volt. Ebben az összegben már benne foglaltat­nak az uj személyi kiadások és az ugynevezelt kis iskolaförvény végre­hajtásának költségei is. Szlovenszkó­ban több uj iskolát fognak léíesifeni, az uj főiskolai építkezések 7 millió koronát igényelnek. A Szent Vencel és a Szent Imre ünnepségek, összehasonlítása. A prágai cseh lapok cikkekben em­lékeznek meg a Magyarországon a múlt napokban lezajlott Szent Imre ünnepségekről és természetesen poli­tikai szempontok szerint kritizálják az eseményeket, összehasonlításokat téve a tavaly rendezett Szent Vencel ünne­péllyel. A Lidove Listy például meg­állapítja, hogy Szent Vencelnek az or­szág szempontjából van annyi jelen­tősége, mint Szent Imrének, sőt ami például a katonai erényeket illeti, Szent Vencel határozottan előnyben van. Ter­mészetes azonban, hogy a csehszlová­kok alulmaradtak a magyarokkal szem­ben, mivel a csehek úgy szerepelnek a világ közvéleményében, mint félig bol­­sevizált nemzet, azonkívül a csehek mindig dicsekedtek azzal, hogy Prágá­ból kikergették a prágai nunciust és a cseh nemzet közismerten úgy szere­pel, mint amely az istentelenséget a huszitizmus alá rejti. A Prazsky Ve­­éernik fölveti a kérdést, hogy nem volt-e elég alkalom arra, hogy Cseh­szlovákia is kiépítse az ő szerveinek nemzetközi népszerűsítését. Ezen a té­ren a csehszlovák külügyminisztérium­ban valóban sérelmes a helyzet. A tavalyi Szent Vencel ünnepélyre a kormány nem hivott meg pápai lé­­gátust és ami a külföldiek prágai fogad­tatását illeti, távolról sem lehet összeha­sonlítani azzal a pompás fogadtatással, aminőt Magyarország az ő külföldi vendégeinek készített. A Vatikánnal való modus vivendi végrehajtása még bedelmet, de javasasszonyi szerepe sehogysem sikerül, mert az a gazda­sági válság, amelyet átmenetinek hirdet, olyan mély, hogy nem is képes a fenekére nézni neki. A pozsonyi kisdunavásár nagy elnö­két arra kell figyelmeztetnünk, hogy a rózsahegyi textilgyárban, ahol már egyharmad gőzzel dolgoznak, olyan vásznat is szőnek, amelynek viszája érdes. Ezt a lepedőt va­gyunk kénytelenek Stodola urra kellően megnedvesitve ráteriteni, hogy ráeszméljen arra, miket be­szél, mert azok csupán szavak, minden komolyabb értelem nélkül. mindig csak a jövő zenéje. Benes kül­ügyminiszter tudvalévőén kijelentette, hogy az egyházi vagyon az állam tulajdona, ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni, hogy Magyar­­ország kifelé jobb pozíciónak örvend a Vatikánban, mint Csehszlovákia. Ma­gyarország — írja a lap — lassan, de biztosan kiszorítja Csehszlovákiát a világ szimpátiájából. A mai kormány és a külügyminisztérium nem ért ahhoz, hogy hangos propagandát fejtsenek ki az ország érdekében. Saját tudósítónktól. Rendkívül nagy várakozás előzte meg Tardoskedden az országos ke­resztényszocialista párt népgyülését, amelyet a párlnak tisztújító közgyű­lése előzött meg, amely Czibulka Ist­ván helyi elnök vezetése alatt a párt tagjainak élénk részvétele mel­lett folyt le. A népgyülésre megér­keztek Jabloniczky János dr. nemzet­gyűlési képviselő Pozsonyból, Alapy Gyula dr. tartományi képviselő Ko­máromból, Aixinger László dr. orszá­gos főtitkár, Turchányi Imre dr. ér­­sekujvári körzeti elnök, Pigler István dr. a vágselyei körzet elnöke, Öl­­vedy János bankigazgató, az érsek­­uivári szervezet elnöke, Luzsicza La­jos az érsekujvári mezőgazdasági osztály elnöke, Váry János dr. ügy­véd, Mikulka István szakszervezeti elnök és mások-A népgyűlés a szövetkezet tágas udvarán folyt le igen nagyszámú közönség előtt, melyben százakra menő kisgazda foglalt helyet. Czi­bulka István, a helyi szervezet el­nöke meleg szavakkal üdvözölte a gyűlés résztvevőit, elsőnek Turchányi Imre dr. körzeti elnök ragadta meg a szót és rendkívüli nagy figyelem mellett fejtette ki a párt elveit, amely egy tételben sűrűsödik össze: a felebarát! szeretetben. Sajnos, en­nek velünk szemben is meg kellene nyilvánulni. Velünk szemben a de-Az agrárállamok ligáját készítik elő Varsóban. Varsóban, mint ismeretes, szeptem­ber 28-án agrárkonferencia lesz, ame­lyen nyolc európai állam vesz részt. A résztvevő államok között vannak Lengyelország, Magyarország, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Románia, Bul­gária, Észtország és Lettország, Finn­ország megfigyelőt küld a tárgyalásokra Az agrárkonferencián résztvevő államok földmivelésügyi miniszterei és vezető agrárteoretikusai bejelentették már a konferencián való részvételüket. A kon­ferencián tárgyalni fogják a kereske­delmi és agrárhitelpolitikai kérdéseket, az állategészségügyi kérdéseket és az egyes agrárállamok gazdasági együtt­működésének lehetőségét. Mindezek előtt azonban az agrárállamok csoport­jának megszervezését tárgyalják le és az egyes államok delegáltjai beterjesz­tik agrárcsoportjukra vonatkozó ada­taikat. Az export racionalizálása is be­ható tárgyalás alá kerül és letárgyal­ják a Népszövetség gazdasági albizott­sága által tervezett állategészségügyi tervezetet is. A varsói konferencia tu­lajdonképen csak bevezeti azt a kon­ferencia sorozatot, amelyek végered­ményben az agrárállamok ligájának megteremtését célozzák. A lengyel de­legáció a konferencián javaslatot ter­jeszt be, amelyben azt indítványozza, hogy az agrárállamok földmivelésügyi miniszterei alakítsanak állandó akció­bizottságot. Olvassa 6« terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat mokrácia sem érvényesül annak nel mes értelmében, mert vannak állam­­polgári kategóriák. A huszadik század szelleméve ellenkezik az a rendelkezés, amely megtiltja a könyvek behozatalát, tehát mivelődésünket teszi proble­matikussá» Az egész világ a bé­két hirdetik, addig itt a szellemiség ellen is drótakadályok merednek. A szónok nagy és általános he­lyeslés mellett mutat rá ennek az ellenszerére, amelyet az autonómiá­ban találhatunk meg. A gazdasági válság is világkatasztrófa ugyan, de hasztalan igyekeznek élét letompi­­tani egyes körökben, azt mi szlo­­venszkóiak sokkal élesebben érez­zük, mint a történelmi országokban. Reámutat a magyar katolicizmusnak imént lezajlott ünnepével szemben kifejtett hatósági szekatúrákra, ame­lyeknek az itt élő magyarság ki volt téve. Utána Alapy Gyula dr. tartományi képviselő tartotta meg beszámolóját az országos közigazgatásról, amely­ben nem lát sem fokozatos fejlődést, sem pedig javulást. Szlovenszkó népe tíz esztendő alatt az ezeréves vármegyei közigazgatás után meg­érte a mammutmegyék szerencsétlen kísérletezését és most utána beve­zetett országos igazgatást. Ha az országos igazgatás jobb és gyorsabb POLITIKAI SZEMLE Az országos keresztényszocialisía párt hatalmas sikerű népgyiilése Tardoskedden. Érsekújvár, — augusztus 26.

Next

/
Thumbnails
Contents