Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-08-23 / 100. szám
4. oldal. cKOMAROMI LAPOK» 1930. augusztus 23. niszfer.Stodola Kornél kamarai elnök, Novák L, volt kereskedelmi miniszter és sokan a kereskedelem és ipar reprezentánsai közüt. A kongresszusok ősi szokása szerint ünnepélyes kijelentések fognak elhangzani az ipart és kereskedelmet bénító közterhek csökkentése felöl és az egyes referátumok előadói szépitgetés nélkül fogják feltárni a való helyzetet, amelyen csak egy eszközzel lehet segíteni: az adók csökkentésével. A kereskedők és iparosok el is várják érdekképviseleteik vezetőitől, hogy e kongreszszuson kifejezésre juttassák azt a nyomasztó válságot, azt az összeroppanást, amely a szlovenszkói iparos és kereskedő társadalmat sújtja. Igen helyes, hogy a kereskedelmi minisztert is meghívta a kongresszus rendezősége, de sokkal jobb és eredményesebb lett volna, ha magának a fináncminiszternek megjelenését biztosították volna, hogy hallja a sok jogos panaszt, mert amire ezeknek kíméletlenül szomorú és keserves hangjai a pénzügyminiszter fülébe jutnak, addigra a politikai illemtan udvarmesterei már letompilják az unos untalan hangoztatott jeremiádokat. Régi mentség: ha a panaszt nem hallja valaki, könnyen ráfogja önmagára, hogy nem is tud róla. No, Szlovenszkóból és Ruszinszkó 22 munkással naponta Noha az államalakulat óta Komáromban esett vissza az építkezési kedv legjobban — úgyszólván nincs is ebben a városban — most egy érdekes kuriózumról kell beszámolnunk. Szlovenszkó legmodernebb és leg* nagyobb teljesítményekre berendezett téglagyára éppen Komáromban kezdte meg üzemét és ennek a téglagyárnak a téglái, az építkezési konjunktúra beálltával, bizonyára behálózzák majd egész Szlovenszkói, de talán Komáromot is és akkor itt is megnövekedik az építkezési kedv. Napi ötvenezer téglát gyártani — feltétlenül szép teljesítmény; egy háromszobás, konyhás és mellékhelységekkel ellátott családi házat lehet felépíteni ennyi téglával: tehát az uj komáromi téglagyár napi teljesítménye egy ilyen családi házhoz való léglamennyiség előállítása. Az uj téglagyár, amely ugyan már régen működött, de éppen a legutóbb történt invesztálások révén lett uj — azon a földön épült, ahol már Mária Terézia idejében Is — a komáromi levéltár adatai szerint — téglagyárfáshoz különösen alkalmas földet talállak. Messingrr Béla a téglagyár tulajdonosa az eddigi kevésbbé jelentős eredményt felmutató üzemét most egészen nagyszabású üzemmé alakította át ugyancsak, mint Bat'a Tamás a zlini üzemét, az amerikai Taylor rendszer alapján. Német és amerikai szisztémájú gépek működnek a telepen, amelyek lehetővé teszik, hogy a téglákat, kezdve az agyagbányászástól egészen addig, amig az égetőkemencébe nem jutnak, emberi kéz egyáltalában nem fogja meg. Az agyag bányászása egy szárazföldi kotrógéppel, bágerrel történik (ugyanattól a cégfő! való, amely cég most a Vág uj medrének kotrásához szállította le a bágerjét) ból olyan csőstül hull a panasz, hogy arra még az adóemelés gondolatával foglalkozó és a szigorúbb adóbehajtásra bizalmas rendeleteket kibocsátó pénzügyminiszter is felfigyelhet. Az ipar és kereskedelem hatalmas társadalma egyáltalán nem ragaszkodik olyan odaadó szerelemmel a pénzügyminiszter személyéhez, mint a jelenlegi kormány és nem ártott volna, ha a kongresszus ren dezői alkalmat nyújtottak volna arra ennek az agyon adóztatott lársada lomnak, hogy pőrére vetkőzölten tárja az állam fő-fö fiskusa elé a maga reménytelen helyzetét. Talán megértette volna így az egyetemi katedra miljőjéhez szokott egyébként kiváló pénzügyi kapacitású pénzügyminiszter, hogy a kereskedők és iparosok utolsó hörgése: a „nincs tovább“, nem színpadi kongresszusra, „megrendelt“ udvariasságba burkolt üres hang csupán, hanem a helyzet való képét festő feljajdulás. A kongresszus mindenesetre arra jó lesz, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó hosszú földsávjáról Pozsonyba összegyűlő iparosok és kereskedők legalább egymás között „Kischér“-hassák magukat 1 A komáromi Kereskedelmi Grénumot Ivánfy Géza titkár képviseli a kongresszuson. 50,000 tégla készül Komárom, augusztus 22 keskenyvágányu kocsikba önti, amelyeket drótkötél húz egy épületbe. Itt előbb a hengerbe jut, ahol vízzel keverve papirvékonyságu lesz az anyag, majd a hengerből a présbe kerül és innen az agyag már a tégla szélességének megfelelő hasábban érkezik a Keller-féle automatikus vágógéphez, amely a hasábból percenként kilencven, szögleteséin téglaalakot vág le, amelyek azután egy nagyon ötletes szerkezetű állványra kerülnek, az állvány átrakodás nélkül felkerül az iparkocsira és az elviszi a téglákat a száritóba. Mindez olyan ötletesen történik, hogy a szárítóban sem kell a téglákhoz emberi kéznek hozzányúlnia. Miután vagy öt napig száritóban voltak a téglák, bejutnak az égető kemencébe. Itt fogja meg először emberi kéz a téglákat, egymásra rakva. A kemencében 1110 fokos melegben olyan kemény lesz a tégla, hogy amikor a földre dobják, szinte acélhangot ad. A kész íéglák ezután már csak a vevőkre várnak. A rendkívül ötletes szerkezetű gépek — amelyeket saját termelésű villanyáram hajt — több mint másfél millió beruházkodásba kerültek, de ezek által aztán lehetővé válik az, hogy a napi ötvenezer téglát mindössze huszonkét munkással állítja elő a téglagyár. A tégla olyan szép állapotban kerül forgalomba, hogy teljesen a keramit látszatát kelti és — mint az uj építkezésnél szokásos — egyáltalában nincs szüksége vakolásra. Bizonyos, hogy a jövőben a szlovenszkói építkezések nagyrészét éppen a komáromi téglagyár fogja ellátni téglával, mert Szlovenszkóban jelenleg ez a legmodernebb berendezésű tég lagvl'■ és Csehországban "'"háfi. S. C. védeweinftnek! Öko« anyák támogatják az iskolát higiénikus törekvéseikben az iskolában való fogápolást illetőleg és kis abc-védencüknek az első alkalomkor, ha iskolába mennek, 9.— koronáért illő ajándékkartont adnak, amely 1 tubus Chlorodont-fogkrémet 1, Oblorodont fogkefét és 1 szájöbliitő poharat tartalmaz. Mindég 'Chlorodont-elérueifóhelyen kapható. ■ i ■»in— Iliim iiiPiiinniii'iiiii iim w inn mi II rcsak. Ha pedig a tégla elhelyezése éppen az építkezési konjunktúra következtében gyakorlati utón is megvalósul, úgy bizonyos, hogy a komáromi íéglagyárnak módjában lesz a téglát a mai árnak felében is, tehát öfvenperceníes árcsökkenéssel is forgalomba hozni. (k■) JULIS. — aug. 20. A napokban szükség násznagy voltam. Ez eset akkor áll elő, ha a házasság valamely külső ok mialt sürgősen köttetik meg és a jegyespárnak már nem áll módjában násznagyról gondoskodni. Ilyenkor az anyakönyvi hivatalban megjelenve, a városháziak közül kér fel valakit e tisztségre; én is igy leltem násznagy s igy kerültem vissza volt régi hivatal helyiségembe. Nem tehetek róla de valahányszor az anyakönyvi hivatalban van dolgom, elfog az érzés s visz vissza a rég letűnt szép idők emlékeinek színhelyére. Most is inig a hivatalos eljárás folyik, gondolatom már kint jár a nyári napsugárlól megvilágítót! szobából, szemeim még látják a menyasszony arcán pajzánan incselkedő színes sugarakat, de lélekbe már Kacz Lajos főnökömmel vagyok egyült a Megyercsi utcán, sietve a közkórház falai közé, hol halálos ágyon lesz esküvő. Borzalmasan súlyos szerencsétlenség íörtént Iglaunál tegnap délután négy óra után, A prágai repüőféren délután három órakor startolt a csehszlovák Aero Linie egyik nagy személyszállító repülőgépe, amelyet tavasszal szereztek be a Ford cégtől. A repülőgépen a pilótával és a mechanikussal egyült összesen üzen három személy ü!*, az utasok javarészt brünniek voltak A repülőgép az előirt sebességgel haladt Brünn felé, azonban Igláu fölé érve egy légi örvénybe került és amikor a repülőgép alig harminc méteres magasságban ki akart bújni a viharfelhők alatt, az iglaui pályaudvar közelében Amikor a szirének énekelnek. — A kivilágított Messzínai szorosban. — Olaszország villamosítása. — A légi gyermek álmok — A kapucinusok kriptájában. — Az üvegkoporsók titkai — A falra akasztott múmiák. — Amikor az ember magára marad 8 ezer halottal. Az ókorban a Messzinai szoros bizonyára egyes részein sokkal keskenyebb lehetett, mint most a legkeskenyebb része, amely 3i km. széles. Az ennél keskenyebb részen történt szerencsétlenségekből fejlődött aztán ki a Karihriis7 és Szkilla Ipa-pnHáia A Akkor is ilyen szép, derült nap süíéses nyár volt Az izsai határban vígan folyt a munka, pengett a kasza és a lányok dalától volt hangos az egész fáj. Dűlt a rend, nyomában serényen folyt az élet, az aranyszemü búza. Zámbó Pista is ott szorgoskodott, hogy is ne, hisz leendő apósa jószágát gyűjtötte azzal a gömbölyű képű, piros pozsgás, mosolygós szemű leánnyal együtt, kinek gyűrűjét hordta s kivel a határ betakarítása után ujborra lelt voina az esküvője. A kévék fogytak, fel fel búgott a cséplőgép, kévéket kért az etetőbe. Zámbó Pisla ott állt, izzadva rakta a kévéket s gondolatai, színes gondolatai ábránddá szövődve szálltak egy bogárháíu kisház felé, melyben nemsokára boldogan él majd Julisával együtt Tán e színes ábrándot irigyelte, vagy gazdasszonyát féltette a lelketlen gép, de egyszercsak a munka hevében dolgozót elkapta s mire megállifoífák, olt feküdt össze törve és karja, a jegygyűrűt hordozó ujjak karja, olt-lógolt vé esen kitépve. Vérbefagyva hozták be a közkórházba és itt esküdött meg Julissal úgy, mintha már ujbor lenne s ók ott állnának a kisfalu fehér templomának oltára előtt. _ A vőlegényre feladták az ünneplőt, a menyasszony pedig fehér ruhában, mirlus koszorúval esküdött és két napra rá, leterhelt szekéren, koporsóban vitték vissza Izsára Zámbó Pistát. » A hivatalos eljárásnak vége, a házasság megköttetett, Bucsuzkodás. Lapozom az anyakönyvet, hát ime... a menyasszony Julis voll. Nézem lávozó alakját, egy pillanafra felvillan bennem a leirl kép és úgy érzem, hogy harmadszor már nem találkozunk az életben többé . . . a vihar hatalmas nyomással a földre sujloiía a repülőgépet. A zuhanás leirhatatlanul borzalmas volt, a gép orra mélyen a földbe furódoít, a fara pedig az egyik ház tetejét bezúzva préselődölfa padlás gerendái közé. A motor rögtön kigyulladt, úgyhogy a repülőgép középső része azonnal elégeti, A színhelyre azonnal mentők és csendőrök szálltak ki. Mindjárt a helyszínen három ufas meghalt a lobbit pedig részint haldokolva, részint súlyosan sebesülten szállították be az iglaui korházba Éjfélig a kórházban meghalíakkal együtt a halottak száma tizenegy lett Messzinai szorosban levő örvényes szakadék volt, ahol a hajók rendesen hajótörést szenvedtek. Ezzel a veszedelmes hellyyel szemben volt a Szkilla nevű szörny lakóhelye, amely még nagyobb veszedelmet jelentett a hajósokra. A mithológia szerint e körül a két veszedelmes hely körül szirének is laktak, akik elbűvölő énekükkel a veszedelmes helyekre csalták a hajósokat. A veszedelmek ma már elmúltak a mithológiába vetett hittel együtt és bár éjjel hajóztunk arra, semmi baj sem esett a régi mithos veszedelmes Karibrli«7f> ^tilláia krWritt Szlovenszkó legnagyobb teljesitményű téglagyárát Komáromban rendezték be • Farkas Péter. Iglaunál a nagy vihar miatt lezuhant a prága—pozsonyi repülőgép Tizenhárom személy közül: tizenegy halott. — augusztus 23 Palermóban, nyolcezer halottal egy fedél alatt. (Kóborlások vizen és szárazon) Irta: Ds\ Baranyay József
