Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-08-21 / 99. szám

«KOMÁROMI KAPOK» Ezt az állítását szemléltető pél­dákkal világítja meg. Az iskolaügyre, amelyre 28 milliót fordít az ország, egy szó beleszólása sincsen. De nincsen beleszólása az állampolgársági és rendőri ügyekbe sem, amely ügyosztályok az orszá­gos igazgatásban szinte külön, önálló igazgatási csoportokat alkot­nak. Mindennek a megölő betűje azonban a közigazgatás lassú me­nete, a szolgai módon lemásolt osztrák bürokrácia, amely hónapokra, sőt esztendőkre tolja ki egyes ügyek elintézését, A szociális nyomorúságot nem le­het élelmiszerjegyek kiosztásával megoldani, sem pedig munkástobor­­zással hatósági protektorátus alatt Franciaországba, ahol a bányák mé­lyére és gőzkazánok forró poklába kerülnek kivándorló munkás véreink. Hiányzanak egészségügyi intézmé nyeink, a szociális biztosító milliár­­dokat szed össze, de nem épített egy ágyas szanatóriumot sem. Az utakat az ország déli vidékein el­hanyagolják és azok egy-két heti ezőzés után már járhatatlanok, a magyar kisebbség háttérbe szorul, mert az állampolgári egyenlőség csak szép elv marad, mely a gya korlatban meg nem valósult. A mezőgazdasági foglalkozású la­kosság most veszi kézhez a jőve delemadókivetéseket az 1929. évre, amikor a gabona ára 30 százalékkal csökkent, ennek ellenére a kivetés sok esetben magasabb, mint az 1928 évi. Ezt nem kell magyarázni. Mindenki, akivel sérelem esett, for­duljon a pártok irodáihoz jogorvos­latért. Akik ott ülnek az országos vá­lasztmányban, azok látják, mire for­dítják az ország pénzét, de sajná? lattal kénytelenek látni azt is, hogy a magyar kisebbséggel szemben ke­vés megértés nyilvánul, ami ellen kötelességszerüleg tiltakozunk és a magyar érdekeket erőteljesen kép­viseljük. Udvard község magyar népe, a besenyők ivadéka évszázadok óta, még a török hódoltság alatt is meg­maradt a helyén A magyar össze­tartásnak ez a gyönyörűséges ünnepe tanúbizonyság arra, hogy meg is marad a helyén időtlen-időkig. (Lel­kes éljenzés) Majd az országos keresztényszo­cialista párt rokonszenves uj fótit kára Aixinger László dr. ragadta meg a szót és röviden, de igen ha­tásosan kötötte a hallgatóság figyel­mébe a magyar kötelességeket: fel­hívta a község lakosságát a munka­­nélküliség ellen való helyi küzde­lemre, a népszámlálás körül való gerinces magyar magatartásra, az iparosság szervezkedésére és az is­kolai jogok védelmére. Turchdnyi Imre dr. a keresztény­szocialista párt érsekujvári körzeti el­nöke pár lelkes szóval viharos tetszést ért el. A magyar ünnepek nemcsak arravalók, hogy örvendezzünk és vigadjunk, erre igazán nincsen semmi okunk sem, hanem az ünnepek a magyar összefogásnak az emlékeze tes napjai maradnak, amikor egyet gondolunk és egyet akarunk. (Hosz­­szas éljenzés.) Még Luzsica Lajos kisgazda, a keresztényszocialista párt mezőgaz­dasági osztályának érsekujvári al­­elnöke emelkedett szólásra és nagy hatást ért el közvetlen szavaival. Ezek után az udvardi hölgyek ne­vében egy bájos csöppség szép köszöntő vers kíséretében hatalmas 1930, augusztus 21. csokrot nyújtott át Jabloniczky kép­viselőnek. A zárószavakban Jaross Andor köszönetét mondott a szóno­koknak, Pintér Béla főrendezőnek, s tolmácsolta Szüllő Géza üdvözletét, aki magát kimentene és berekesz­tette a minden izében páratlanul sikerült gyűlést. «nHHUHnnai«Hne^ Lőrinczy György a Stúdióban. A nyárra nehezedett őszben, amely­ben folyton csak esik és esik az eső, mindig borult az ég, akárcsak az emberek élete, kik áznak és fáznak s mit se várnak: hirtelen napsütés­ben egy kedves ismerősünk bukkant elénk, ki nagyon szereti ezt a kis várost és soha sem feledkezik meg róla. Lőrinczy Györgynek, a kiváló ma­gyal írónak hangja szólt hozzánk szombaton, a rádión. A kiváló iró a felolvasóasztal mellett ült Pesten, a Kisfaludy Társaságban és gyönyörű szép felolvasását a Stúdió továbbí­totta a szélrózsa minden irányába, hogy azok is gyönyörködhessenek Lőrinczy György irásmüvészetében, akik nem lehettek a nagysikerű ülésen. Régi világ-tói szólt, szép, boldog időkről, drága diákévekről, a Mar­gitszigetről, a kacagó, gondtalan leányokról, szóval az elszállt feled­­hetlen napokról a kitűnő Írónak nagy sikert aratott felolvasása, amely boldog derűt szórt szét s különösen azokat ragadta meg, akiknek a jö­vőből nincs másuk, mint a múlt... Az emlékek. Fiatalos hévvel pattog­tak a szavak a nagy iró ajkán s oly melegséggel rajzolta a fiatalság bol­dogabb napjait, hogy bizony — töb­ben bevallották — jó volt a világ­tól elvonulva hallgatni, hallgatni, mert sok szemben megcsillantak a könnyek ... Lőrinczy György Így látogatta Ko­máromot, így cirógatta végig szere­­tetével mindazokat, kik nagy tiszte­lettel vannak iránta s akik várják, hogy a régi világ aranyszívű, hűsé­ges krónikása, a toll mestere ezentúl gyakrabban legyen vendég e város öreg falai között. M. HÍREK. — fl református egyházból. A ko­máromi református egyházközség augusztus 18-án Galambos Zoltán ref. lelkész és Fülőp Zsigmond főgond­nok együttes elnöklete mellett látó gatott presbiteri ülést tartott, me lyen több fontos ügy került napi­rendre. Az augusztus 26-án tartandó egyházmegyei közgyűlésre az egy­ház képviseletével az elnökségen kívül Páti Nagy Sándor algondnokot és Barlha János ny. pénzügyigazgató presbitert bízta meg az egyháztanács. Örömmel és köszönettel vette tudo­másul a presbitérium néhai Gombos Kálmán ny táblabirónak, néhai Ko mdromy Sándor városi ácsmesternek. Gyarmaihy Dániel és nejének és özv, Czilling Andrásné buzgó egyház­tagoknak az egyház nemes céljaira tett alapítványait. Majd foglalkozott a presbitérium az egyházmegye es­peresének a felállítandó református tanítóképző ügyében az egyházhoz küldött leiratával, amelynek alapján az egyház elnöksége javaslatot tett, hogy a tervbevett tanítóképző fel­állításának a komáromi ref. egyház azzal siessen a támogatására, hogy a Kollégium telkéből az épülethez szükséges területet díjmentesen ajánlja fel és adja beleegyezését az egyház abba, hogy e területen a képző háza felépíthető legyen. A kérdésben Lakatos Károly, Gaál Gyula dr. Galambos Zoltán lelkész és Fülöp Zsigmond főgondnok fel­szólalása után a presbitérium egy­hangú határozattal úgy döntött, hogy a tervbevett ref, tanítóképző épitési céljaira az egyház felajánlja a Kapi­tány utcától kezdődő, jelenleg kántor­lakásul szolgáló ház telkét és abhoz a Kollégium épületnek a póstakincstár állal bérbenbirt béthdzig terjedő telki bői a még szükséges területei és erről az egyházmegyének e célra kikül dött bizottságát Gyalókay László es­peres utján értesíti. A presbitérium kimondotta, hogy az egyházi törvény 128—130. szakaszai értelmében a diakonusi intézményt az egyházba bevezeti, a diakonusi teendők ellátá­sára 28 egyháztagot megválaszt, akiknek ünnepélyes eskütétele szep­tember 7-én vasárnap délelőtt lesz a templomban. Czirók Béláné és társainak az ünnepnap délelőtti is­tentisztelet határidejének megváltoz­tatására irányuló kérvényét a pres­bitérium, bár annak nemes intenció­ját elismerte, — nem teljesíthette, mert egyhangúan kimondotta, hogy a vasárnapi és ünnepnapi délelőtti istenitiszteleteknek a múlt évben megállapított és jól bevált határide­jét nem kívánja megváltóztatni. Vagyis ezentúl is délelőtt 10 órakor fognak az ünnepi istenitiszteletek tartatni. Tcbb adófelebbezés elinté­zése után a presbiteri ülés véget ért. — Szent Jsfudn ünnepe. A komá­romi magyar katolikus társadalom az idén is kegyelettel ülte meg Szent Istvánnak hétköznappá változtatott ünnepét. Reggel fél nyolc órakor dr. Li&ár István h. plébános, szemi­náriumi prefektus mondott énekes nagymisét, amelyen a templom hajói teljesen megteltek ünneplő hivekkel. Ebből világosan láthatjuk, hogy a komáromi magyarság nem felejtette el még Szent István napját és meg­tartja ünnepét. — Vígjáték-estély. A komáromi zsidó főiskolások egyesülete sze­­génysorsu kollégáik segélyezésére 1930 augusztus hó 23-án, szómba. Ion este pont fél 9 órai kezdetid a Dalegyesület nádor-utcai helyi­ségeiben rendezi tánccal egybe­kötött vígjáték-estélyét. Helyárak: 12 és 9 Ke, állóhely 6 Ke (vigalmi adó­val együtt). Jegyelővétel d. e. 11 —12 óráig a Dalárdában. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. Az esetleges jegymeg­váltások Goldfahn Tibor Komárom, Kossuth-tér címre küldendők. Büffét a komáromi jótékony zsidó uriasz­­szonyok szolgáltalják. Az estélyen csak meghívottak vehetnek részt.— Jazz-band Reggelig tartó lánc, — Műsor: 1. Prolég. Elmondja Hecht Ily. 2. Kontra gyerünk. Bohózat Nóti Károlytól Szereplők: Kelemen Gold­ring Béla, Kondor dr. Waizner Endre, Schwarcz Király Dezső, Biró Ren­ner István, Ügyvéd Schwartz Imre, Szolga Radó Andor. 3- Jutka. Török Rezső vigjátéka. Szereplők: Jutka Schwartz Sári, Julcsa Taub Rítta, Sanyi Schwartz Imre, Papa Király Dezső. (Szünet) 4 Szavalat. Trebits Muci. 5. Krémes. Vígjáték Szép Er­nőtől. Szereplők : Eszlike Sebő Ági. Cukrászné Goldring Manci, Dénes Beck Miklós, Bene Béni Goldring Béla, Fegyver Laji Schwartz Imre, Jogászok: Renner István, Weiner Aladár, Fiatal tanár Radó Zoltán, Igazgató Király Dezső, Gyerek Fried Kálmán, Atyafi Radó Andor. 6 A frakk. Bohózat Vadnai Lászlótól. Szereplők: Ágota Taub Rit'a, Pen­­ziósné Schwartz Sári, Ilonka Sebő Ági, Szobalány Goldring Manci, Huz­­licsek Waizner Endre dr., Jámbor Goldring Béla, Selmeci Renner Ist­ván. A rendezőség ezúton kéri a n. 3. oldal. é, közönség közül mindazokat, akik a rendelkezésünkre álló névsoraink hiányossága miatt meghivót nem kaptak, hogy reklamáció végeit for­duljanak Sckwarfz Imre jogszigorló­hoz Komárom, Kossulh-lér 12 — Orvosi hir. Dr. Fleischer Jenő rendelését újból megkezdette. Ren­del 10—12-ig, 3—5 ig Nádor-u. 24. — magyar kitüntetés a matin ve­­zérigazgatójdnak Budapesti jelentés szerint Jean Sapéne, a párizsi „Ma­lin“ vezérigazgatójának a magyar kormányzó a II. osztályú magyar érdemkeresztet a csilaggal adomá­nyozta. Sapéne minden alkalommal a magyar ügy baráíjának mutatko­zott és a magyar törekvéseknek lel­kes támogatója volt. — Aszfaltozzák a Thaly Kálmán utcát. Régóta várta már a Thaly Kálmán utca, hogy a város rászánja magát az utca gidres-gödrös kocsi­­járójának megjavilására, amely bi­zony rettenetesen megromlott. Ere­detileg csak arról volt szó, hogy az úttestet feltöltik makadánnal és le­hengerelik, hogy a kocsik biztosab­ban járjanak rajta, amit az utca la­kói türelmetlenül vártak. A Thaly- Kálmán ufea azonban óriási meg­lepetést hozott a várakozó háztulaj­donosokra és lakóikra, mert a bölcs tanács úgy határozóit, hogy ezt az utcát is kikövezteti és a régi utcákról felszedett fölszedett teljes jókaiban levő nagy gránitkockák ezreit oda is szállították a Kossulh­­térre, az utca közelébe. Megint gon­dolt azonban egyet a város vezető­sége és elhatározta, hogy a Thaly Kálmán utcát radikáks módon fogja megjavittatni A gondolatot felt kö vette. Az állandóan városunkban tartózkodó zsolnai Teknika cég mind­járt kéznél is volt és vállalkozott az utcának apró bazalt kockával való kikövezésére és az utcát alaposan felforgatták, jól le is sülyesztették, ez azonban mit sem tett, mert a háztulajdonosok örömmel cemen­­teztetfék és vakollallák be házuk alapját, hiszen azok mind magasab­bak leltek. Most meg a héten elkezd­ték a gyalogjárók aszfaltozását és néhány nap múlva kész lesz az ulca, amely egyike lesz a város legtaka­­rosabb utcájának. Ezzel egyidejűleg a város a városi szegényház utcáját is, (amelyet Bercsényi utcának ne­veznek) kiköveztette és kiaszfaltoz­­talja, igy azután ez az átjáró kutya­szorító köz is járhatóvá és használ­hatóvá lesz A város utcarendezési programjának egyik pontját tehát ismét végrehajlolták, de kérdezzük ezek után, hogy mikor kerül a sor a Deák Ferenc utcára?? . . . — felhívás a csehszlovákiai ma­gyar akadémikusokhoz. A csehszlo­vákiai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók 1929- ik évi érsekujvári országos kongresszusa alkalmából beiktatott ideiglenes tisztikar ezúton értesíti a csehszlovákiai magyar fő­iskolás diákságot, hogy az ezidén esedékes V. országos diákkongresz­­szust szeptember 3-ára hívja össze Losoncba. A kongresszus háromna­pos lesz a losonci magyar diákegye­sület rendezésében. A részletes pro­gramot a sajtó közli. A hivatalos kiküldöttek és a diáklátogatók neve, egyesületi hovátartozása és érkezé­sének pontos megadása legkésőbb szeptember hó 1-ig bejelentendő a kongresszus elnökénél: dr. Duka- Zólyomi Norbert, Pozsony, Kórház utca 1 sz. Esetleges diákelőadások ugyanaddig a terminusig bejelenten­­dők az előbbi cimen. Az ideiglenes tisztikar nevében: Dr Duka- Zólyomi Norbert, elnök. — Két világjáró komáromi diák, Most csak röviden jelezzük, hogy két bátor komáromi főgimnazista : Toóth Mihály és Domány Géza a nyári vakációt arra használták föl, hogy kerékpáron bejárják fél Euró­pái. Jelenleg Nizzában vannak s érintik még Marseillest, s a francia Riviérán, Sveicon és a gyönyörű Duna völgyén jönnek vissza úgy, hogy a tanév elején már itthon lesz­nek. A két bátor komáromi világ járó diák nagyon érdekes útjáról a hazaküldött lapjaikon irt adatok alap­ján jövő számunkban írunk részle­tesebben. y

Next

/
Thumbnails
Contents