Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-08-21 / 99. szám
Otvenepyedik évfolyam. 09. Nzám, CsAtörtök, 1930. aiurns*tus SÍ K0MÄB0MI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszloyák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 RC. Egyasszím Ara 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARAN YAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-a. 29. Megjelenik hetenként háromszor: Főtnunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. kedden, csütörtökön és szombaton. Szent István király és Szent Imre herceg Kilencszázados évfordulója annak, hogy a szent apa, a magyar nemzet aposioli királya elveszítette fiatalon szivének és országának reménységét, egyetlen íiát, Imre herceget. A nagy munkát már elvégezte, a puszták harcos, senkitől megsjiemriJékezett. szabad népét igába törte, Isten igájába. Maga is térdet hajtott elölte és felvette a szent keresztséget és nemzetét is az uj hitre téritelte szép szóval és ahol kellett a szigor eszközeivel. Ezért egyik keze állandóan kardjának markolatán volt. A nagyságos elme jövendő évszázadokba tekintett és látta, hogy Európa közepén csak úgy élhetünk meg, ha a békét keressük, a szomszédokkal szövetséges jó viszonyt és beleilleszkedünk azokba az eszmekörökbe, amelyek az akkori világot irányították. Európának két nagyhatalma volt: az egyik a bizánci görög császár és a má3ik római pápa. István királyunk elutasította az elsőnek Ígéreteit és követeit Rómába küldötte Szilveszter pápához, ahol Asztrik pannonhalmi apátur elmondta, mit tett eddig is a keresztény hitért és mit akar tenni a jövőben. A pápa a lengyel királyurnak készített koronát a magyar követségnek adva megbízta a követet, hogy nevében kenje fel királlyá István urat, a magyarok fejedelmét és koronázza meg, hogy épen olyan király legyen, mint Európa többi uralkodói. Azóta sok koronát küldöztek a magyar királyoknak, de csak ez az egy volt és marad az igazi, amelyet szentnek tart a magyar nemzet és benne személyesíti meg az uralkodó által gyakorolt királyi hatalmat, de magát a királyság fogalmát is. Ha Szent István életének csak ezt az egy tényét tekintjük, akkor is nagyra kell becsülnünk munkáját, de a történelem még többre tanít bennünket. Nemzetének nemcsak királya volt, hanem bölcs kormányzója és korának legjobb, legnagyobb diplomatája. Fényes udvarában német, frank, itáliai lovagok tartózkodnak, sok beolvad a magyar nemességbe és hűbéresévé lesz. Eölcseségét hirdeti az a mondása, hogy olyan országot kíván kormányozni, amelyben nem egynyelvű nép lakik, tehát a magyar nemzettel meg akarja ismertetni a nyugati kultúrát, az idegen nemzetekét, hogy azoknak szokásait vegye fel és azokhoz alkalmazkodjék. Megszervezi a magyar haderőt várispánságok szerint és a bíráskodás jogát szabályozza. Tör-Komárom, —augusztus 20. vényeket alkot, amelyek megrendszabályozzák a kor szigorú erkölcsi felfogása szerint a rakoncátlan3ágra hajló embereket és törvényei közt találjuk szent életének és kormányzati bölcseségének remekművét, fiához intézett Intelmeit. Életének reménységét, egyetlen fiát úgy nevelte, hogy az méltó lehessen elfoglalni nagy örökét. A fiatal Árpád-herceg tudományokban, val ásos buzgó hitben nőtt fel és ifjú kora ellenére már hire ment szent életének, amelyet ifjan oltott ki egy véletlen szerencsétlenség. Az ősz apára ez volt a legsujtóbb csapás. Elveszitetle azt, akibe minden reménységét összesítette, aki királyi trónját örökölje és aki müvét folytassa. Szent Imre herceg korai halála gyászba borította az egész magyar nemzetet, mely siratván siratta. De szivébe zárta őt is az első szent királlyal egyetemben. És megpróbáltatásaiban, szerencsétlen napjaiban felzokogott homályos templomok mélyén a bús ének: Hol vagy István király? Komárom, — aug. 20. Szeptember második felében Hl össze a parlament. A külügyminiszfer németnyelvű félhivatalos lapja a parlament őszi munkaprogramjáról Írva, a következőképen elmélkedik. Közeledik a nyári pihenő vége és ezzel a parlamenti munka ujrafölvéfele. Mivel a parlament nagy munka előtt áll, különösen a szociáldemokrata körökben nagy súlyt helyeznek arra, hogy az őszi ülésszak ne nagyon későn következzék be. Politikai körökben az a meggyőződés, hogy oAtfpv/selőháznak szeptember második felében össze kell ülni. Az őszi ülésszak feladatai közé tarlozik az állami alkalmazottak 13 ik havi fizetésének megoldása, a lakbérleti törvény és az állami költségvetés. A budget előkészítő munkálatai már előrehaladtak. Nehéz kérdést képez azonban a lakbértörvény felőaláhozaíala, mert a szociáldemokraták, amint arról Hampl képviselő nyilatkozott, a mostani törvényt még egy évre akarják meghosszabbítani, mig az agrárok, a pártjukban megszervezett háztulajdonosok nyomására a kérdés gyors elintézésére törekednek. Egyelőre nem emelik a vasút árát. A vasul személytarifájának emelése készen van a vasutügyi miniszA mai ünnep jelentősége messze évszázadok ünnepein túltesz, mert ma Szent Imre herceg halálának kilencszázados centennáriumát ünnepeljük mi is, a magyar nemzet elszakított családtagjai. A világraszóló ünnepek Budapesten zajlanak le és azon résztvesz az egész katolikus világ, mely soha nem tapasztalt fénnyel áldozik az első Árpád-szentnek soha el nem múló nagy emlékének. Mert ezek az ünnepek nem is katolikus egyházi ünnepek, hanem az egész magyar nemzetéi, vallásra, felfogásra, osztályokra való külömbség nélkül, hiszen állammá alakulásunk nagy tényével függenek össze, tehát történelmi életünk legnagyobb eseményével. Nemzeti egyéniségünknek nagy eszményei maradnak örökkön örökké árpádházi szentjeink és a nemzeti élet forrásai rajluk kérésziül buzognak elő. Botor cselekedet, ha ezt tiltó szóval akadályozzák és a kisebbségi sorsba jutott magyarság leikéből akarják kigyomlálni. Az igazi guvernementí is politika azt hozza magával, hogy a kisebbségek nemzeti érzéseit tartaná tiszteletben a nemzeti többség, mert minden nemzetnek joga van élni a nap alatt és minden nemzet csak eszményeiben élhet. térium illetékes osztályában és így bármikor életbe lehet léptetni. Nem lehet tehát csodálni, hogy egyes lapok arról imák, hogy a tarifa emelést szeptember l-től kezdve behozzák. Egyelőre, szerencsénkre, ez a hir még nem felel meg a valóságnak, mert a vasutügyi minisztérium legutóbb kijelentette, hogy egyelőre nem gondolnak még a tarifaemelésre. Szociáldemokrata munkásvezér a szomszédos államokkal való gazdasági együttműködésről. A csehszlovák szociáldemokrafák hivatalos orgánuma, a Právo Lidu interjút közöl a csehszlovák szociáldemokrata munkáspárt vezérétől, Hampl nemzetgyűlési képviselőtől, aki a gazdasági válság legyőzésére nézve nyilatkozik a lapnak. A szociáldemokrata képviselő az államiól vár kezdeményezési és legelsősorban is az építkezési mozgalom támogatására vonatkozó törvény sürgős novellázását tartja szükségesnek, hasonlóképen a lakástörvény nek újabb egy évre leendő meghosszabbítását s az 1930. évre az útalap terhére előirányzott beruházási program mielőbbi végrehajtását Egy állami beruházási alap megteremtését tartja szükségesnek, amelyből évenként megfelelő összeg fordittaínék állami beruházásokra. Majd átfért az állam gazdasági politikájára, amely természetesen függ a külföldhöz való viszonyoktól is. A szociáldemokrácia lojális együttmunkál, kodást keres valamennyi szomszédállammal, amelynél ő elsősorban a termelt javak kicserélését hangoztatja. Mi keressük a gazdasági együtfmunkálkodást mindenkivel — úgymond Hampl — és magátólértetőleg keressük a megértés útját is. Hangsúlyozzuk a rendes gazdasági szerződések mielőbbi kiépítését, különösen pedig a Jugoszláviával kötendő szerződést és feltételezzük, hogy az agrárok megfogják érteni, hogy a konszolidált gazdasági életnek első feltétele a szomszédokkal való viszony rendezése. Mi hangsúlyozzuk a jó viszonyt Ausztriával és egyidejűleg kijelentjük, hogy Budapest ellen nem érzünk semmiféle gyűlöletet és hogy mi a magyar néppel, elsősorban a munkásokkal és földmivesekkel megértésre törekedünk, akiknek sorsa iránt élénk részvétet és rokonszenvet érzünk. Minden körülmények közölt azonban hangsúlyoznunk keli, hogy a munkásság a parlamenttől és a kormánytól a mostani nehéz viszonyok közölt kezdeményezési vár. Dühöng az agrárpárt főlapja a magyarokra és szigorúan megfenyegeti őket, Az agrárpárt cseh nyelven szerkesztett főlapja, a „Vecer“ legutóbbi számában dühöshangú cikket közöl ezen a cimen: „Mikor kerül a legnagyobb szlovák város, Békéscsaba Szlovenszkóhoz“. Ebben a cikkben a lap foglalkozik Pethö Sándor magyar történetirónak a budapesti Magyarság-ban megjelent cikkével és ugyancsak szenvedelmes hangon támad reá azért, mert Pethő azt merte megkockáztatni, hogy „a magyarokat területük centrális fekvése a szomszédjaik irányában mindig nagyobb aspirációkra fogja késztetni“. A sok vagdalkozás között azután ilyen kijelentésekre és fenyegelődzésekre fakad: Ha meggondoljuk, a győzelmes antant súlyosan vétkezett saját elesett katonáinak milliói ellen, amikor Magyarországot és Ausztriát nem osztotta jöl teljesen. Úgy látszik, a magyarok semmit sem tanultak a világháborúból és saját történelmükből. A kis magyar nemzet a világháború elölt felakarta falni a környező nemzetek milliós magyarországi törzseit s ezért a nagy magyar béka, a régi magyar állam szétpukkadt. S ha a magyarok tovább is pöffeszkednek és fenyegetik a szomszéd nemzeíekef, a kis magyar béka is szét fog pukkadni, azaz Magyarországot szét fogják majd osztani a szomszéd államok között. Ha ez a kis magyar béka szétpukkadt, akkor a legnagyobb szlovák város, Békéscsaba is Szlovenszkóhoz fog kerülni. A Veőer ilyetén dühöngése nem alkalmas arra, hogy komoly emberek reflektáljanak reá. POLITIKAI SZEMLE
