Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-08-19 / 98. szám
1930. augusztus 19. «KOMÁROMI LAPOK* 5. oldal. A londoni baromfitenyésztési világkongresszuson és kiállításon Irta: ifj. Koczor Gyula. (Foiyiatái) Azokat a tyúkokat, melyek kis tojást tojnak, legyenek bár a legtöbbet tojó állatok is, könyörtelenül kiselejtezik s ezzel elérik azt, hogy tojásaik állagban 60 grammosak, sót a 70 et is elérik. Ez a holland-, dán- és belga tojástermelés utolérhetetlen hírnevének és verseny képességének alapja. A mi tojástermelésünk legnagyobb baja és parlagi baromfiaink legnagyobb hibája ép az apró 40 50 gramm súlyú tojásokban rejlik, melyekkel pedig sehogy sem lehet a világpiacokon érvényesülni. Ezeken a telepeken az etetőket, Hatókat forró szódás vízzel hetenként megmossák, az istállókat és közelebbi környéküket pedig a rendes napi takarításon kivül ugyancsak hetenként meszes vizzel,melybe feriőtleniiő anyagot is tesznek, felöntözik Az istálló falai úgy kivül mint belül, a földtől egy-két arasz magasságban messzelve is lesz A kacsa-farmon. Másnap d. e a Zuider-tó közelében tevő hires Jansen farmot tekintettük meg. Az ut képe odáig ugyan az, mint amit mindenütt láttunk: gyönyörű legelők, baromfiak, tehenek, itt olt ritkán egy egy kis tábla zab s a körülbelül 30 kilométeres útvonalon mindenütt szép tiszta házak, gyönyörű eiőkertekkel A telepen Jansen tulajdonos fogadott és kalauzolt bennünket. A látottakat nagyon nehéz leírni, sőt a mi viszonyaink melleit a leírható olvasása is valami hihetetlennek, elképzelhetetlennek látszik. Hatalmas területen fekszik a farm, mely 18.000 kacsának nyújt hajlékot. A Khaki — Campbell és a fehér indiai — futókacsát tenyésztik. Mindkettő tojókacsa. Az istállók, köztük sok olyan, melyben 1280 kacsának van helye, párhuzamosan vannak építve, mindkét oldalukon kifutókkal, melyet alacsony drótkerítés alkot. A két épület es mindegyik épület kifutója között keskeny iparvágányok futnak végig, melyekből az eleséget az egyes istállóknak kiosztják. A vágánnyal párhuzamo san futó kerítések mellett húzódnak a végtelen belonila'ók, melyeknek vize állandóan folyásban s ezzel tisztán van tartva. A kifutók nincsenek bőre szabva, úgy hogy azokon zöldeleség nem található. Vizterület egyáltalában nem áll az Sí állatok rendelkezésére. A takarmány apró rákokból és este fejenként 5 deka kukoricából áll. A tenyészállatok tízesével vannak csoportosítva, mindegyikre külön csapófészekkel, mert a tapasztalat szerint minél nagyobb a kifutó, vagy a viz terület, annál kevesebb a kacsák tojás hozama. Az utolsó három évben a fiatal kacsák átlagos tojáshozama 228, 230 és 236 volt. A West Grafdijk-i állami tojóversenyen az 1928- 1929 évben a farm egy kacsája 360 nap alatt 354 tojást tojott s ezzel Hollandia rekordere lett. A telep költögépei egyszerre 28.800 tojást fogadnak magukba s ezzel arányban állanak a központi fűtéssel berendezett nevelöházak is. A kis Tonsel községben, melyben a terem fekszik, kb. 35—40.000 drb kacsát tartanak. A tojásokat többnyire a bisquitgyárakban és cukrászdákban helyezik el, mert a magánfogyasztók, bár nem annyira mint nálunk, de szintén idegenkednek egy kissé a kacsatojásiól. Ezért mint több oldalról hallottam, az utóbbi időben óriási mértékben elterjedt tojókacsa tartás miatt, tojás elhelyezési nehézségek is mutatkoztak. A délelőtt folyamán még egy nagyobb, kizárólag Barneveldi tyúkokat tartó telepet is megtekintettünk. Félreértések elkerülése végeit szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a látod nagy baromfi farmok nem holmi nagyvallalatok üzemei, hanem kisembereknek saját szorgalmukkal teremteti, saját munkájukkal és nehény segéderővel ellá tolt telepei. Rotterdam, az amerikai, afrikai és ausztráliai búza. Délután vonalra ültünk, hogy Rotterdamba utazzunk. A vidék a már leirt jellegzetes képet mutatja mindenütt, azzal a külömbséggel, hogy amint közeledünk a tengerhez, mind szélesebbek lesznek a csatornák és a földeket körülölelő vizárkok, szaporodnak a kertek és sűrűn, sok helyen csoportosan látunk gyárkémenyekel, melyeknek kazánai azonban nem ipartelepeknek adják a hajtóerőt, hanem a végtelen üvegházak növényeit látják el éltető meleggel. Folyt. kör. mm Amin sürgősen segíteni kell. ni. Tápláló csatornát a téli kikötőnek. Akinek az uija a dunai kishidon visz kérésziül, vagy az Erzsébet sziget Kisdunára néző töltésén sétál Végig, igen gyakran gondolja magában, hogy milyen piszkos a téli kikötőnek a vize. Arról nem is beszélünk, hogy kátrány, olaj és korom állandóan usz kál a vízfelszínén, de nem egyszer macska dögöket ringat a téli kikötő huliámos vize. Sőt pár hete egy döglött malac hullája terjesztett rettenetes bűzt a téli kikötőben és a környékén. A kikötő forgalma elég nagy. Hoszszabb-rövidebb ideig mindig van a kikötőben uszály, vagy vontató gőz- és motoros hajó. A tél folyamán pedig hónapokon át időznek iit a hajók. Ezeken a hajókon emberek és családok élnek, a konyha és egyéb hulladékszemét mind a -kikötő vizét szennyezi, fertőzi meg. A téli kikötő vizét csaknem zárt hiedencének lehetne tartani, mert az a kis nyílás a sziget farkánál levő torkolatnál elenyésző csekélység, azon keresztül alig van valami mozgása a viznek. Joggal lehet tehát a Kisdunát állóvíznek venni. Az ilyen állóvíz nyári melegben még akkor is megpossad és állott vizszagot terjeszt, ha nem is dobálnák bele az uszályokról, a hajókról naponta a szemelet és a hulladékokat. De hál igy még löbbszörösen van rá ok, hogy a viz megpossadjon. Ha a szigeten, vagy a kúrián elhull valami állat, macska, kutya, vagy malac; igen sokan egyenesen a Kisdunába dobják, és nem vesződnek azzal, hogy az állati hulláknak gödröt ássanak és elföldeljék Egyszerűsítik a dolgot: bele a vizbe! Hogy ez tényleg igy van, undorító bizonyítéka az elég gyakran látható dögök a Kisdunában a felszínen úszó szemét, konyahulladék piszkos miliőjétől körülvéve. Hogy mindez nem egészséges dolog, azt felesleges bizonyiiani. És ezen nagyon egyszerűen lehelne segitení. Nem kellene semmi más hozzá, mint fönn, az elzárásnál egy tápláló csatornát nyitni. Még 25—30 méter is elég volna, de szélesebb természetesen .jobban megfelelne a célnak. Ezen a tápláló csatornán át állandóan ömlene a Kisdunába a viz és erre a most álló vizlömeg megmozdulna és a sziget alsó orra felé sodródnék a viz, ki a Nagydunára. A megmozdult viz természetesen, mint valamikor Augeasz istállóját a belévezetett folyó, kisöpőrné, kitisztítaná. i És ez a tisztítási folyamat állandóan, folytonosan tartana Az olaj, kátrány, szénpor, korom rövid ideig kapna szállást a Kisduna felszínén, a viz sodra gyorsan vinné ki a nyílt, mozgó vízre, a Nagydunára. i Ez a sors várna a Kisdunába dobott állati hullákra, a konyha szemétre, az emberi és állati hulladékra és egyéb szennyre. Jöhetne bármilyen kánikulai hőség, vagy alacsony vízállás, a Kisduna vizének megpossadásától, megbüdösödésétől nem kellene tartani, mert hiszen az eddig álló, holt viz mozgó, élő, eleven vízzé változik. Az eddigi áilapot nagyon is gusztustalan és ami ennél még nagyobb baj, nagyon is egészségtelen. Ezen az állapoton okvetlen és lehetőleg sürgősen segíteni kell. Hogy akkora holt viz, mint a Kisduna, tápláló csatorna nélkül el se képzelhető, legjobban bizonyítja, hogy a téli kikötő létesítésekor, az elzáró gát építésekor gondoltak ilyen tápláló csatornára. De nemcsak gondoltak, hanem építettek is és pedig a föld alatt nagyobb átmérőjű kerek cement csatornát, úgynevezett gégéi. Ez a földalatti cement csatorna egy darabig jól működött, de nem volt szerencsés alkotás, mert a víz sodra hamarosan bemosta ezt a ha* talmas gégét iszappal, kav ccsal és mivel elég mélyen van a föld alatt, tisztítására gondolni se lehel, az határos a lehetetlenséggel. Valami vékony sugárban még ugyan szivárog keresztül rajta a viz, de az olyan csekély mennyiség hogy az nem is jöhet számításba. Nyílt tápláló csatornát kell ásalni az elzáráson keresztül, amelyet szükség esetén időnként lehet tisztítani, kotorni. Már évek óta sürgetjük ezt a tápláló csatornát, de mindig az az ígéretet kaptuk, hogy legközelebb megépítik azt. De az Ígéretből, a biztatásból nem lett semmi. Most pedig azt halljuk, hogy az állami kincstár a téli kikötőnek az elzárását egészen el akarja hordatni, hogy a hajók a Kisduna mind a két végén bejuthassanak a kikötőbe. Attól tartunk, hogy ha tényleg tervbe van véve ez a kikötő nyitás, az olyan nagy földmunkát igényel és olyan nagy költséget emésztene föl, hogy a terv kivitele az évek hosszú során át fog húzódni és a Kisduna eddig possad és bűzlik. Sokkal helyesebb volna, ha az irányadó tényezők a tápláló csatorna mielőbbi létesítése érdekében akciót indítanának Ha meg lesz a tápláló csatorna, a Kisduna vize állandóan mozgó friss és tiszta lesz és ha valamikor mégis létesítenek uszodái, ennek sehol se lesz ideálisabb helye, mint a mozgó vizű Kisdunában, amint hogy a múltban is ott volt a legjobb helyen. A szerkesztésért a foszerkesziő a felelőn. Lapkiadó: Spitzer Bála Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom. Milliók könyve sorozata konyhaiakban Egy teljes regény ára 3.50 kor. 10 kötet egyszerre rendelve 35 K. De la Mothe: Pompadur marquise szerelmi élete. Anthony Hoppe: Witt özvegye. Haggard: A páviánnő. Surányi: A vízözön, Wells: Óriások. Michaelis: A szép Giovanna. De la Mothe: Dubarry grófnő. Kosáriné Réz Lolla: A lángos. Courths-Mahler: Visszajár a múlt, Adlersfeld Ballestrem: A farkas árnyéka. Surányi: Es mégsem véletlen. About: Az Ígéret földje. Bíró Lajos: Hotel Imperial. Jacobs; Nyomon. Szederkényi: Patyolat. Osbourne; Sportszerelem. Courths-Mahler: A megmentő. Horung: Az uj herceg. Mathers Helén: Győzelmes Vénusz. Herceg Ferenc: Idegenek között. Oppenheim: Kalandorok és Milliárdosok. Courths-Mahler: Az ő védence. Kosáryné Réz L.: A kékesi vendégek. Lázár: Titáuok. Harland: Zsuzsána férjet keres. Courths-M.: Megérdemelt boldogság, Stratz: Béke a földön. Beimet: Camilla. Rosny: A fekete ország. Leblanc: A névtelen leány. Courths-M: Akit mindenki elhagyott. Feuillet: Egy asszony naplója. Oxenham: Barbara boldogsága. Courths-M.: Bárki vagy, szeretlek. Barrie Pain: A varázsgyürü. Harland: Prospera barátom. Farkas Imre: Sisters Takács. Courths-M: Eljön a boldogság. Uj sorozat nagyobb terjedelemben egy teljes regény ára 5 korona. Fröschl G: Soha ilyen nászutazást. Bolt Péter: Asszonynélküli város. Arnold Bennet: A kisértet. 0. m. Dell: A fekete lóvag I., H. Rudolf Strats: Régi regény. Courths M: Titkos mátkaság. Ernst Klein: Dollai hercegnő. F. X. Kappus: A tenniszbajnoknő. Courts M: A lefátyolozott hölgy. Legújabb I Chantepleure: ÄZ utas (193 sz.) Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban Komárom, Nádor-u. 29.
