Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-08-14 / 96. szám

OG. Nzám,

Csütörtök, 1930, anarasztos 14.

Alapította; TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B AR AN YAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND,

növeli a szigetország kétmilliós munkanélküliéinek létszámát, amelyen el íog vérezni hovatovább a munkáspárt kormánya is. Ki tudja, hol fog ez a mozgalom megáliani: az egy azooban biztos, hogy a kizsákmányoló politikának ötökre befellegzett már Angliában és India előbb utóbb függetlenséget fog nyerni.

Hogy pedig a csokorba más szinek is vegyü'jemk, a török-perzsa konfliktusról sem szabad elfeledkezni. A török birodalom területére betört harcias feurdok úgyis, mint Perzsia alattvalói, s k fejtörést jelentenek ma a perzsa sahnak, a ngp öccsének. Törökország egyszerűen magának követeli a kurdok lakta területeket az Ararát

vidékén, ami jó pár száz négyzetkilométert tesz ki, abból a célból, hogy olt rendet csináljon. A büntető expedíciót egyébként máris folyamatba teszi. Ha pedig oda egyszer betette a lábát, azt onnét kivenni aligha is lesz hajlandó. Most azután megmutathatja a népszövetség, hogy hány zsákkal telik a tudománya. Ezek a cikázó villámok Európa horizontjain nem is látszanak, de az elektromosság feszültségét mi is érezzük. Lyonban és Olmützben hadgyakorlatok folytak a po'gári személyek kioktatására légi támadás esetére, hadgyakorlatozik egész Európa. Miért? Bizonyára azért, hogy a háború gyakorlatából ki ne tanuljon.

ÍS39ÜSI

POLITIKAI SZEMLE

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Efétz évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 Kő. Egyesszám ára 1 korona.

Háború!: Ázsiában.

Komárom, — augusztus 13.

Kinábím már ismét dörögnek az ágyuk és ezúttal ismét Moszkva pénzét és munícióját pizaro’ják, amely nem nyugszik és a hatalmas kínai birodalomban, mely európai méretű, minden áron meg akarja vetni lábát. A nankingi kormány csapatai összemérik értjükét a felkelőkkel, akiknek eddig győzelmeiről igen keveset, de kegyetlenségeikről annál többet olvastunk. Úgy látszik Áztia maga sem kívánja az ázsiai eredetű leninizmust és megelégszik a civilizációnak rendes utjával, nem áhitja a szociális termelésből fakadó jólétet sem, amely élelmiszerjegyekkel boldogítja Oroszország televény vidékein élő lakosságát.

Ez az egész csetepaté csak múló epizód marad Kína polgárháborúiban, amelyek már esztecdők óta folynak kisebb nagyobb szünetekkel. A világháború példája azonban Ázsiában is elvetette sárkányfogait és azok sorra kelnek ki, hogy a legnagyobb aggodalmakat okozzák. Kínában, a gyermeki lelkületű nép mohon kap minden uj után. így van az, hogy a bolsevizmus is tetszik főleg az elnyomott alsó néposztályoknak, akik azonban a szabad rablás elvét akarják programjuk gyanánt megvalósítani. Ezt a szovjet urai is szégyenük, de lényegében Kínában leplezetlenül megy ugyanaz a magánvagyonnal, ami Oroszországban tudományos módszerek alapján és párthatározatok segítségével történt. A forradalomnak örök ellensége az ellenforradalom és mivel a forradalom magát jogforrásnak képzeli, mindent ellenforradalomnak nyilvánít, ami nem egyezik meg felfogásával, ezeket a forradalom jogi kódexe szerint egyszerűen kiirtja. Kina ennek az irtó háborúnak akarja eltapesni méregfogait.

Az indiai csendes forradalom, mely a passzív ellenállásból és szabotázásból a sópárolás szimbőlikuB útjáról a lázadás felé vezetett, ma Anglia legnagyobb gondja. Most segítséget kaptak a Himalája déli lejtőin élő hindu törzsekben, amelyek az angolok ellen formális háborút akarnak viselni nem számolván azzal, hogy sziklafalba ütköznek bele. Egyelőre Anglia kipróbálja rajtuk modern harci eszközeit és naponta pár száz bombát szőrat a menetelő hindu csapatokra. így kétségtelenül tekintélyt szerez magának, de nem számol azzal, hogy végleg eljáfsza a rokonszenvet India keletén.

Az indiai bojkott az angol szövetek ellen egyébként sokkal nagyobb károkat okoz az angoloknak, mint egy formális háború, mert

Komárom. — augusztus 13.

Szüllő Géza dr. és Szent-Irányi József Udvardon. > Az udvai di gazdaközönség augusztus 17-én, vasárnap délután az ottani Népház és szövetkezet összes helyiségeiben arató ünnepélyt rendez, amelyen megfognak jelenni a magyar kisebbségi ellenzéki pártok vezérei is. Jelen lesznek a magyar nemzeti párt részéről Szent Ivány József nemzetgyűlési képviselő pártvezér és az országos keresztényszocialista párt részéről Szüllő Géza dr. nemzgy. képviselő pártelnök, akik a program szerint beszámoló beszédet fognak mondani* Az ünnepélyt Kürihy István nyug. főispán földbirtokos nyitja meg, záróbeszédet jcross Andor, a magyar nemzeti párt országos alelnöke mond.

A parlament őszi ülésszakának előkészítése.

A cseh nemzeti demokrata párt köréből származó hirek szerint, bár eddig a legcsekélyebb jele sem látható annak, hogy akár a miniszter tanácsban, akár valamelyik minisztériumban megkezdték volna a politikai munkát, — a különböző bizottságok közül legelőbb a személyügyi bizottság fog összeülni, amely augusztus 20-ika körül tart ülést. Még ugyanebben a hónapban tartja első értekezletét a lakásbizottság is, amelynek tudvalévőén a lakástörvény dolgában kell intézkedni. Ami a parlament összehívásának határidejű illeti, azt a politikai minisztereknek augusztus végén tartandó ütésén fogják megállapítani, Az említett párt köreiben elterjedt hirek szerint valamennyi pártnak szilárd a meggyőződése, hogy megegyezés jön létre és hogy az egész, eddig oly sötétnek látszó helyzetet könnyebben léhet majd megoldani, mint ez a parlamenti szünet előtti napokban látszott. Ezzel az optimisztiküs megítéléssel szemben menlehetős c»ton.

tikusan ítéli meg a helyzetet a Národni Politika, amely vezetőhelyén azt írja, hogy ősszel sem fog történni semmiféle parlamenti csoda, a munkát ott fogják folytatni, ahol abbanhagyták. Mivel a két parlamenti csoport a szünetet valóban szünidőnek vette és igy minden munka szünetelt, az ilyen tétlenségben következik be az őszi idény, amely a belpolitikában semmi javulást nem hozhat.

Nehéz Csehszlovákiának szerződést kötni Jugoszláviával.

A Ceské Slovo egyik utóbbi számában ismerteti a jugoszláv kereskedelmi miniszter álláspontját, amely szerint Jugoszlávia és Románia megelégedett lenne, ha Csehszlovákia kötelezné magát arra, hogy tőlük összesen körülbelül négy millióid korona értékű búzát vesz át évenként. Bizonyos, — írja a lap — hogyha ennek ellenében megfelelő ipari cikket vásárolnának Csehszlovákiától, ez igen sokat jelentene, másrészt azonban nem szabad elfelejteni, hogy Jugoszláviának és Romániának igen nagy szüksége van Csehszlovákia ipari cikkeire, ugyanakkor Csehszlovákiának annyi a saját gabonája, hogy nem tudja, mit tegyen vele és hogy az agrárkrízis veszedelme nő minden vagon gaboná vei, amelyet Csehszlovákia importál. Mindezért, a lap véleménye szerint, a Jugoszláviával megkötendő kereskedelmi szerződés tárgyalásai valószínűleg igen nehezek lesznek.

A köztársasághoz hű magyarok szabadsága.

Hodza Miián, úgy látszik, ismét visszatér az aktiv politikába, mert az utóbbi időben egyre-másra nyilatkozik, szónokol és véleményt mond az aktuális politikai kérdésekről. Vasárnap a szlovák földműves szövetség Kassán tartott évi rendes közgyűlésén Hodza Milán is megjelent és hosszabb beszédet mondott.

JaU— — r-.-l *~ < '■

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor;

kedden, csütörtökön és szombaton.

a csehszlovák köztársaságban uralkodó demokráciát és kiemelte, hogy Csehszlovákia eddig mindig megtudta őrizni a parlamentáris demokráciát s az első sorban is erős főldmives demokráciájának köszönhető. A mezőgazdasági válságról úgy nyilatkozott, ihogy mivel a mezőgazdasági válság nemzetközi jelenség, megoldani is nemzetközileg kell. Nem nemzetközi gyűlöletre, hanem együttműködésre van szükség. A földműves sem természeténél, sem érdekeinél fogva nem lehet soviniszta. Kijelentem — úgymond — hogy mi, akiknek megvan a szabadságunk és szuverénitásunk, megadjuk a köztársasághoz hű magyaroknak a szabadságot, mert csak ilyen szellemben érhetjük el a nemzetiségek megér, lését s csak ilyen utón vezethetjük ki a sovinisztákat és a háborúra uszitókat gyilkos útvesztőjükből. Szerinte Középeurópa jövője az agrár szolidaritáson nyugszik*

Boldogasszony anyánk ünnepére.

Irfa: Alapy Gyula dr.

Üdvözlégy Nagyasszonyunk, égi nagy páfrónánk e szép ünnepnapon, amelyen hosszú évszázadok óla könyörögnek hozzád hűséges népednek minden egyházában, megalázkodva, mellüket meakulpázva Előtted: ne feledkezzél meg rólunk. Azizlámmár nyujlogalía felénk halálos ölelésre karjaíf.amikornemzetünk nagy hőse és kormányzója, Hunyadi János győzelmet aratóit Nándorfejérvárnál Bizánc eleste után három esztendővel barátjával és vezértársával, Capisíranói János fráterrel együtt. Egész Európa lázban égett ekkor, mert második Mohamed szultán Bizánc megvétele után Bécsnél akart csak megállani. A pápa ennek a diadalmas csatának emlékére alapította Boldogasszony anyánk ünnepét, aki nem hagyta el országát, melyet neki ajánlott fel első szent királyurunk.

A Hunyadi Jánosok — sajnos — nem hagylak maguk után népes generációkat, halhatatlan emlékű fia még az ország kapuit megvédelmezte, amelyek akkor Nyugat kapui is voltak, de már az idegen Jagellók alatt lehanyatlott a régi dicsőség napja és a nemzet rohant felfartóztathatlanul sirja, Mohács felé, ahol Ázsia friss rokonnépe legyőzte az egyenetlenséget, mely legjobb szövetségese volt a magyar félen. Másfél évszázad hódoltsági küzdelmei alatt a magyar dicsőség újból megedződöll és a fogyó hold végzetét Írván Íratta meg hatalmas urának az utolsó budai basa. Óh ez alatt a másfél század alatt hányszor hangzott fel a magyar nép zokogó sirása szenvedései közepette. Az ország kétharmad