Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-08-07 / 93. szám
1930. augusztus 7. «KOMÁROMI LAPOK» 5. oldal. Komoly beszámoló a zsidóság palesztinai helyzetéről — augusztus 6 A napokban egy érdekes ember járt Komáromban egy orosz zsidó újságíró, aki csak reá nézett, azonnal láthatta, hogy nem mindennapi emberrel áll szemben. Dr. Chaim Koffier mint a Keren-Hafeszod megbízottja, már beutazta mindazokat a helyeket, ahol zsidók nagy tömegekben vagy elzártan élnek. Éleslátása birtokában meglátta mindenhol a valódi helyzetet és ami természetesen a legjobban érdekelte: a zsidó kérdés, erről mindig a legőszintébb képet alkotta magának és amit meglátott azt mindig a legőszintébben mondotta el vagy irta meg. Dr. Koffier legutóbb Palesztinát utazta be, főleg azért, hogy a múlt évi zavargások milyen helyzetet teremtettek a zsidóság uj hazájában és tanulmányozta ott a helyszínen a legaktuálisabb zsidó kérdést, Palesztina felépítését. Dr. Koffier erről az útjáról tartott Komáromban is előadást, emelyen rövid egy óráig beszélt, de akik hallgatták és megértették amit mondott, azoknak még sokáig emlékeze tűkben lesz ez a markáns széles vállu ujságiró, A cionista mozgalom a zsidóság életében és a zsidó kérdésben forduló pontot jelent A Balfour-dekiaráció óta (amely hivatalosan elismerte a zsidóságot mint nemzetet) A világ összes ko moly lapjai foglalkoznak az épülő Palesztinával. Minden a legnagyobb rendben ment egészen a műit évi zavargásig, amely után olyan hirek láttak az újságokban napvilágot, hogy a cionista mozgalom csődbe jutott és a zsidóság csak légvárat épít a forró afrikai homokra. Végre dr Kofflertől kapíunk egy komoly helyzetképet, nem délibábot rajzolt elénk, hanem valóságot, — rögös, de járható utat mutatott és nem Palesztinában látja a helyzet kulcsát, hanem az itt élő zsidóság .kezében van minden letéve Dr. Koffier három nagy problémát tárgyalt előadásában amely mint három nagy kérdőjel mered az egész zsidóság elé. 1. Milyen is az a közjogilag biztositott helyzet Palesztinában? 2 Milyenek a gazdasági viszo nyok ? 1. A Balfour-deklarátió és az angol politika. Az első kérdés a múlt évi lázadás óta lett igazán aktuális. Erről az arab lázadásról a lapok különböző híreket közöltek, amelyek csak részben igazak. Nem mintha a cikkek rosszakaratuak vagy a zsidóság félrevezetését szolgálták volna, hanem ez már rendszerint minden katasztrófánál vagy véres eseménynél úgy van, hogy a hirek túlzottak vagy egészben tévesek Mire viszont az események hetek vagy hónapok múlva tisztázódnak, akkor a lapok nem foglalkozhatnak a dologgal, mert már nem aktuális. Ugyanez történt a palesztinai zavargásoknál is. A hirek túlzottak voltak és ami a legfontosabb, nem adtak tiszta képet az eseményekről« Most e?y év után — mondta Koffier dr. — egészen másképen látjuk a dolgokat mint az első percekben az események hatása alatt láttuk. Ez a lázadás, amely tulajdonképen programnak készült és hogy kik rendezték, arabok, vagy bolseviki agitátorok, ez egészen másodrendű kérdés, ez a lázadás bizonyította be sajnos gyakorlatilag is véres valósággal azt, hogy Palesztina igenis biztosított hely az oda kitelepülő életerős zsidóságnak Mert nézzük mi is történt? Megöltek 115 zsidót egy általánosnak mondható pogrom alkalmával, akkor, amidőn az angol helytartó nem volt az országban A zsidóság vezetői nem voltak odahaza. Az egészet olyan alattomban készítették elő és olyan meglepetésszerűen jött, holy nem volt idő védelmi intézkedéseket tenni. (Folyt, köv.) Egy tudós a Mars titokzatos lakóiról. A legérdekesebb kérdések egyike: vannak-e a Marson emberformáju lények? Régebben azt hitték, hogy a Marson igen hatalmas kultúra van, — minthogy az egész bolygót keresztül-kasut szántják a csatornák, melyeket emberkezek müvének tartottak, Legutóbb azonban kiderült, hogy ezek a csatornák a valóságban nem is léteznek; némelyek szerint nem egyebek optikai csalódásnál, mások szerint pedig a Marson igen gyakori szélviharok irányát jelzik. A Mars légköre igen ritka, a napi hőmérséklet pedig igen nagy ingaság. A Marslakóknak valószínűleg van szárnyuk, még pedig igen erőteljes, hogy a ritka levegőben repülni bírhassanak s gyorsan elmenekülhessenek a fagyos vagy tulforró helyekről. Vagy pedig lábaiknak lapátalakuaknak kell lenniök, hogy fagyok idején üregeket áshassanak a földbe és ide menekülhessenek, — ha pedig növényzet is van a Marson, úgy ennek tisztára mohából kell állania, minthogy télen csak ezek a növények tenyészhetnek. A marsbeli élet még mindig nagy rejtély az emberiség előtt s addig valószínűleg megoldatlan marad, amig csak saját szemünkkel nem győződhetünk meg róla. Ez az idő pedig, a tudósok szerint sokkal közelebb van, minisem azt egyesek hinnék. dozásoknak van alávetve Télen, amely, mint az összes évszakok 6 hónapig tart, az átlagos hőmérséklet jóval nulla alatt van, mig tavasszal körülbelül ugyanolyan enyhe az idő, mint nálunk, Ha van is ember a Marson, Adóhátralék fejében lefoglaltak egy gyorsvonatot Newyorkből írják: A floridai Atlantic Coast vasuííárannak igen különös lénynek kell lennie. A tudósok azt hiszik, hogy ennek oly lénynek kell lennie, aki minden tekintetben alkalmazkodni tud a hirtelen hőmérsékletváltozásokhoz, melyek oly gyakoriak ottan. Ha élnek Marsemberek, — ezeknek ugyancsak ellentálló teremt ményeknek kell lenniök; minthogy a dermesztő hideget nyomban kő veti néha napjában többször is egymásután a kibirhatatlan forrósaság egy idő óta nem fizetett adót. Erre aztán az adóhivatal felszólította a sheriffet, hogy 40 000 dollár adóhátralék erejéig foglaljon a vasúttársaságnál. A sheriff ravasz ember volt és azt akarta lefoglalni, ami a vasúttársaságnak a legjobban fáj. így aztán szépen kisétált az Avon Park vasútállomására és megvárta a vállalat beérkező 191. számú gyorsvonatát. Mikor a vonat befutott, felkereste a kalauzt, bemutatkozott és kijelentette, hogy adóhátralék fejében lefoglalja a gyorsvonatot. De minthogy a gyorsvonat nem ér meg 40 000 dollárt, lefoglalta még hozzá több kilométeres útszakaszon a síneket is. A vonat azóta nem közlekedik — és a vasúttársaság még mindig nem fizette ki az adót. Ha még egy darabig nem fizet, transzferálni fogják a vonatot, és ha a vonatot már elszállították, akkor utána fel fogják szedni a síneket is és azokat is elszállítják, Hogy miképen szállítják el a síneket vasút nélkül, az bizonytalan, viszont az sem lehetséges, — érthető okokból, — hogy a felszedett síneket a lefoglalt vasúton szállítsák el. Valószínű tehát, hogy a sheriff igen nehéz helyzetbe fog kerülni a vasutjával és a sínéivel. A szerkesztésért a fészerkesziő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában _______________Komárom._______________ Cís. jed : E. ÖB2|30|2. Vyt’ah licitacného oznamu. V exekuőnej veci exekventa dra Zoltána Kendiho prarotára v Komámé proli exekvovanému Micbaiori tóiisiarovi okrasny súd nariadil exeknőnú licitáciu o vymoíenie 3880 Kő poíiadavky istiny a jej príslusnosti na nemovitost’, ktorá ;»e na üzemi komárnanského okr. súdu obsaíená a vedená vo vl. í. 1254. obce Komárna podr, C. A. fi, m. ő. 1899, dóm pod pop. ő. 22 a dvorom a hosp. stavbou v Dihej ulici na mene dlznika Michala MäBiara v 112 őiastke vo vykriőnej ctne 6750 Kő Licitácia bude o 10 hodine dopoludnajsej dóa 29. septembra 1930. v úradnej miestnosti u okr. súdu v Komámé, Deáková ul. ő. 4, d«ere é. 6—8, Pod licitáciu spadajúca nemovitost’ nemóíe sa odpredat’ niíe pobvice vykr. ceny. lí, ktorí chcú licitovat’, povinní sú sloíit’ ako odstupné lO°/o ov vykriőnej ceny v hotovosti alebo v cennych papierocb, ku kaucii spősobilych, piíltanycb podl'a kurzu, urőeného v § 42. zák. LX. 1881, a to sloíit’ osobe, póz kn. vrcbnost ou vyslanej, alebo tejto odovzdat’ poistenku o predbeínom uloíení odstupného do súdnebo depozitu. Taktiez ti isti povinní sú licitacionálne podmienky podpisat’. (§§ 147., 150, 170., zák., ől. LX. 1831. § 21. zák. íl. XL. z r. 1908 ) Ten, kto za nemovitost’ viacej sl’úbil neí v^kriínú cenu, jestli nikto viacaj nesl’ubuje, povinnjf je podl’a procenta vykriőnej ceny urőené odstupné po vytku práve takého procenta ním sl'úbenej ceny hned’ doplnit*. Okresny súd v Komárne, doruéné a exekuőné odd,, dna 8. marea 1930. Or. Dafiiii súdny rada. Za Bprávnost’ vyhotovenia: Podpis neőítatel’ny _________________________________________________________wedúci kancelátie 608 13753/930. Od mesta Komárna. Tárgy; A 12. gy. ezred éles tábori lövészete Izsa környékén. Előnyös bevásárlási piac! Kedvező eladási lehetőség! Hl. ReiÉiÉíOilÉ 1930. aug. 16. — aug. 22. Általános mintavásár Jelentékeny textilvásár Technikai vásár Különleges alkalmak: .Technika az Iparban. , Irodai gépek, rádió, bútor, zongoravásár, | Üveg, rövidáru, játékszerek, élelmezési cikkek, vegyi termények. I Találmányok és újdonságok kiállítása stb. stb. 'fii 1 fflk i 33°/o utazási kedvezmény. Vásárigazolványok Rclchenbergben a vásárhivatalban, Komáromban a Kereskedők Testületénél. Figyelmeztetés. A J2. gy. ezred f é. augusztus hó 12-én és 13 án éles tábori lőgyakorlatot fog tariani fegyverekkel és gépfegyverekkel Izsa környékén az úgynevezett Öreg te ken. A lőgyakoriat ideje augusztus 12 én reggel 6 órától 14 óráig; augu-ztus 13-áu reggel 6 órától 18 óráig fog tartani. A veszélyezett terű et mindkét napon biztonsági okokból katonai őrökkel körül lesz zárva. Figyelmeztetem a lakosságot, hogy a veszélyeztetett területre lépni, azon tartózkodni, ott az állat legeltetés és mezei munkák végzése a megjelölt időben szigorúan tilos s azonkívül életveszélyei. Komárno, 1930. augusztus 6. Cs&vár 609 h. starosta. tla. jed,: E. 360/29/6. Vyfah licitacného oznamu. V exekuínej veci exekventa Hermana Filipovitsa pioti exekvovanému Simonovi Lauferovi okr. súd nariadil exekuőnú licitáciu o vymoíenie 1017.40 Kő poíiadavky istiny a jej prisluünosti na nemovitost’, ktorá je vedená na úiemí starod’alanského okr. súdu obsaíenávpoz. kn. vlozke obce Cúz vo vl. ő. 146, pod r. c. A. I. 1—5, p. ő. 416—419, písané v 2|10 tiastke na mene exekvovaného, vo vykr. cene 1500 Kő. Licitácia bude o 15. hód. odpoludnajsej dna 29. októbra 1930. v obecnom dome obce Cúz. Pod licitáciu spadajúca nemovitost’ nemöíe sa odpredat’ nize polovice vykriőnej ceny. Ti, ktorl chcú licitovat’ povinní sú sloíit’ ako odstupné 10°/o ov vykriőnej ceny v hotovosti alebo v cennych papierocb, ku kaucii spóaobiiych, poőítanfch podl’a kurzu, urőeného v § 42. zák. ől. LX. z róka 1881 a to sloíit’ osobe, póz kn. vrchnost’ou vyslanej alebo tejto. odovzdat’ poistenku o predbeínom uloíení odstupného do súdneho depozitu Taktiez ti isti povinní sú licitacionálne podmienky podpísat1. (§ 147 , 150., 170 zák. ől, LX. z roku 1881. § 21. zák. ől XL. z roku 1903.) Ten, kto za nemovitost’ viacej sl'abil neí vykriőuú cenu, jestli nikto viacej nesl ubuje, povinn^ je podl'a procenta vykriőnej ceny urőené odstupné po vyáku práve takého procenta ním sl'úbenej ceny hned* doplnit“. Okresny súd v Starej Dale, odd. II, dna 1. aug 1930. 810
