Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-07-01 / 77. szám
2. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» olcsésági divatáruháza. (Nádor*utca 19. - Koronabankkal szemben ) Harisnya klinika. Tőrv. védett láthatatlan javítás és tejelés. Kis hibák 3 Ke, nagy hibákkal 4 Ké, ujfejelés 8 Ke. Dús választék úri és női divatcikkekben, fehérnemű, ernyő, zsebkendők stb. Fürdőcikkek és nyári áruk leszállított árban Sport és szekrény gyermekkocsi, nyugágy gyári árban. szünkről sem ma, sem bármikor soha olyan kísérlet nem fog tétetni, amely céljaink elérése szempontjából az ország biztonságát vagy létérdekeit kockáztatná. Ebből folyólag vad fantázia szüleményeinek kell nyilvánítanom a mindenféle és mindenfélekép kiszínezett puccsszerű kísérletekről szóló híreszteléseket. Ami pedig Ottó király nagykorúságát illeti, ismételten kell arra mutatnom, hogy az csupán családi vonatkozásban bir jelentőséggel, de a magyar közjog szempontjából, amely e tekintetben semmi szabályozást nem tartalmaz, amint azt a miniszterelnök ur is helyesen állapította meg, teljesen irreleváns. Nemcsak ma, amidőn még törvényes alakban sem akarjuk az úgynevezett királykérdést napirendre hozni, de akkor is, amikor annak ideje megérkezett, perhorreszkálok minden oly eljárást, amely a nemzettel való komoly megállapodás megkerülésével akarna befejezett tényeket létesíteni hagyják a Korán intését: aki roszszuí bánik szolgájával, nem mehet be a mennyek országába. A rabszolgakereskedőknek megvan a maguk külön útja a tengeren is. Rendszerint az éj leple alatt kötnek ki valamelyik kikötőben. Nincs az az angol hadihajó, amely a rabszoigakereskedőhajók nyomán tudna haladni. Az angolok és olaszok egyébként erősen megszigorították a rabszolgakereskedés megelőzését célzó szolgálatukat a Vörös-tengeren, ahol a franciák is állandó bázist létesítettek. Mivel a Szaharának nagyobb része francia fennhatóság alatt van, Franciaország évenként egész sorát áldozta fel tisztjeinek és közlegényeinek. csakhogy kiirthassa a sivatagnak ezeket a hiénáit. Ezek a hiénák a rabszolgakereskedők — nem irtóznak semmiféle módszertől, csakhogy üzelmeiket folytathassák. Igv például a Népszövetséghez érkezett feljelentések szerint Héjasban egy egész sereg fiatal leányt adtak el vásáron, ahová mint Mekkába induló zarándokok kerültek. A Népszövetség gondja kiterjed a gyermekrabszolgaságra is. Legutóbb Sir E. Lugard jelentette, hogy jelentékeny számú gyermeket sikerült a rabszolgakereskedők karmai közül kimenteni. Ezek számára Sir F. Lugard Észak-Nigériában otthont létesített európai ápolónők és nevelőnők felügyelete alatt. A Népszövetség rabszolgaügyi bizottsága külön köszönetét fejezte ki a Ras Tafarinak, az abesszínia! trónörökösnek, amiért országában mindent elkövet a rabszolgaság kiirtására. Ebbe azonban alattvalói nem akarnak belenyugodni. »Inkább meghalunk, semhogy elveszítsük rabszolgáinkat«, mondják. Ezzel a felfogással a rabszolgakereskedés elleni küzdelemnek számolnia kell. Ez az úgynevezett »házi rabszolgaság«, amely arabszolgaság legenyhébb formája ugyan, ezzel szemben a legnehezebben leküzdhető, már azért is, mert ez csak egy nép műveltségi színvonalának emelésével lenne lehetséges. Ily esetekkel találkozunk a mohamedán világban, sőt, amint éppen említettük, a keresztény Abesszíniában is. A gyakorlati törekvés ilyen országokban az, hogy uj rabszolgák adás-vevése legyen tilos. A küzdelem pedig folyik tovább. Még mindig milliószámra élnek rabszolgák a földön! Milch Dezső gyászistentiszteletén megható beszédben mutatkozott be a komáromi neolog zsidó hitközség uj rabbija: Waldmann Ernő dr. június 30. 'A rabszolgaság nemcsak, hogy nem szűnt meg, de még csak most kezdi igazán foglalkoztatni a nemzetközi szervezeteket, ezek közt elsősorban a Népszövetséget. A művelt népeknek nem is lehet kitérniük a rabszolgaság elleni küzdelem elől, mert a rabszolgaságban sínylődök száma még mindig 4—5 millió lélek közt ingadozik. A Népszövetség megállapítása szerint 19 olyan politikai terület van, amelyen megtűrik a rabszolgaságot, sőt esetleg törvényesnek is ismerik el. Ezek a politikai területek a következők: Abesszinia, Kina, Eritrea, Távol-Kelet, Héjas, Kútra, Liberia, Marokko, Dél-Marokkó, Rio de Oro, Kelet-Szahara, Nyugat - Szahara és Dél-Tripolisz. A statisztika azt is megállapította, hogy az utolsó esztendőben több millióra menő kötést kötöttek rabszolgákban. Azok az európai törekvések, amelyek céljukul tűzték ki a rabszolgaság eltörlését Afrikában és ’Arábiában, hihetetlen nehézségekkel tatálkoztak, A rabszolgaság ezekben az országokban századok által szentesített szokás. Kutatók jelentik, hogy egyes vidékeken a szülők „ csak azért viszik gyermekeiket Mekkába, hogy eladva őket Tabszolgakereskedőknek, vagyonukat gyarapítsák. A Népszövetség szakértői azt is jelentik, hogy egyes abessziniai családok privilégiumuknak tekintik a rabszolgakereskedést. A rabszolgakereskedők mindazonáltal igen óvatos emberek. Titkos szövetségbe tömörültek, és kémeket hellyeztek el szerte Sudanban, Olasz-Eritreában és a francia Szomáli-földön. Ezek a kémek nemcsak a rabszolgaság eltörlését célzó törekvésekre hívják fel megbízóik figyelmét, hanem a bennszülöttek közt viszályt igyekeznek előidézni, amely alatt a rabszolgakereskedők fegyveres csapatai vételárfizetés nélkül szerezhetik be rabszolgáikat. Szemtanuk borzadva mesélik el, milyen rettenetes sorsuk van a vásárra hajtott rabszolgáknak, akik kezükön nehéz láncokkal vándorolnak végig a sivatagon. Nem úgy a rabszolgakereskcdők, akik kényelmesen utaznak tevéken vagy arab paripákon, miközben ostorral tartanak rendet áldozataik között. Oslorcsapásokkal kényszerítik a fáradtakat a további menetelésre. Ha pedig a nyomorult rabszolgából már minden életenergia elszállófélben van, leveszik bilincseit, visszaadják neki szabadságát, amelyet azonban az ezen a világon aligha élvezhet. Aránylagosan jobb ellátásuk van a rabszolgáknak közvetlenül a vásár elölt néhány napig. Hogy jobb kondícióban kerüljenek a vevő elé, pihentetik és táplálják őket; a kufárok igy remélnek magasabb árat elérhetni. Maga a nyilvános rabszolgavásár tragikus és egyben színes képet nyújt. Az elárverezendő »anyagot« — férfiakat, nőket és gyermekeket a falu egyik végébe különítik el, akárcsak a vásárra vitt állatokat. Maga az árverés — mert mindenkit árverésen adnak el — késő délután kezdődik. Az arab vásárlók összejönnek, imádkoznak és az ég áldását kérik vásárukra. A rabszolgakereskedők hófehér gyapjú- és selyemruhában ékeskednek, mellettük gyermekeik tarka selyem köntösökben. Amikor vége van az ájtatosságnak, az egész társaság a rabszolgák kunyhóihoz rohan, ahol az aukcióimtól’ már hangosan dicséri a kalapács alá kerülő »áru« jó tulajdonságait. A rabszolgákon kölcsönzött ruhák vannak, szépek és mutatósak, úgyhogy alattuk aligha lehet megismerni azokat az áldozatokat, akiket nemrégiben még a sivatagon áthurcoltak. Ha komoly a vevő, a rabszolgát letérdeitetik előtte, hogy megvizsgálhassa annak fogát és izmait. A rabszolgák ára 5 —600 koronától 5—0000 koronáig terjed. Ezért az összegért adtak el nemrégiben egy szép tizenhétesztendős leányt. Gyakran nemcsak rabszolgakercskedők, hanem rabszolgatulajdonos magánemberek is piacra viszik rabszolgáikat. Gyakori eset, hogy a tulajdonos bármily olcsó áron igyekszik szabadulni öreg rabszolgáitól és rabszolganőitől, akik már nem tudnak dolgozni neki. Hogy aránylagosan jobb dolga legyen a rabszolgának, az tulajdonosa jószívűségétől függ. Nem egy esetben a ragszolga sorsa nem más a i’endes cselédsorsnál. Az is megtörténik, hogy valamely igazhívő, hogy megnyerje Allah kegyét, felszabadítja rabszolgáját, viszont számos esetben figyelmen kívül Saját tudósítónktól. A nemrégiben tragikus körülmények között elhunyt Milch Dezső emlékére, aki több éven át vezette a komáromi neolog zsidó hitközség ügyeit az elnöki székben igen áldásosán, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel gyászistentiszteletet tartott a templomban a hitközség. A templomot erre az alkalomra gyönyörűen feldíszítették és Milch Dezső emlékére teljesen megtelt hívőkkel a templom, amely megható gyászünnepségnek volt a színhelye. Az ünnepély gyászdalokkal kezdődött, amelyeket Goldstein Ernő főkántor és a Krausz Mór karnagy által vezényelt zsidó egyházi énekkar énekeltek, majd dr. Waldmann Ernő, a komáromi zsidó hitközség uj, fiatal rabbija lépett a szószékre és mondott igen hatásos emlékbeszédet Milch Dezsőről, akinek nemcsak a zsidó hitközség éleiében szerzett érdemeit méltatta, de egy igaz, bekapcsolatban kaptunk a múlt héten egy panaszos levelet, amelyet egyik előző számunkban le is közöltünk. A levélíró azt panaszolja föl, hogy drágák a kabinok és azon tépelödik, hogy kié is a strandfürdő, a városé, vagy vállalkozóé, vagy bérlőé, illetve a három közül ki illetékes a kabinárak meghatározására? Ami a panaszos levélnek a kabinárakra vonatkozó részét illeti, ebben a kérdésben a levélírónak igaza is van, meg nincs is, mert a komáromi strand kabinjai olcsók is és drágák is. Ez az állításunk furcsának és ellentmondónak látszik, de csak az első pillanatban. Ha visszagondolunk a tavalyi kabinárakra, akkor azt mondjuk, hogy az idei árak a tavalyiakhoz képest nagyon is alacsonyak. A helyi sajtónak valóságos jpergőtűz alá kellett venni a strandfürdő vezetőségét, amire a túlmagas árakat a mostaniakra leszállította. Nehezen akarták elhinni, hogy az alacsony árak mellett emelkedni fog a forgalom. Az idei szezonnak már az első hete bebizonyította, hogy igazunk volt. A strandfürdő forgalma nagyon emelkedett. Ha még jobban leszállítanák a kabinok árát, bizonyára még nagyobb Komárom, — junius 30-án csületes ember, a felebaráli szeretelet a gyakorlati éleiben is megvalósilotf, jószivü ember portréját rajzolta meg rendkívül meleg érzésű beszédében Waldmann Ernő dr. és szem alig maradt szárazon a templomban beszédének hatása alatt. Waldmann Ernő dívnak ez volt első funkciója Komáromban, mióta megválasztották őt rabbinak és ebből az első szerepléséből is kiderült, hogy a zsidó hitközség nem töltötte be a rabbi állást érdemtelenül. Waldmann dr. beszéde után, amely a hívőkből igen mély hatást váltott ki. ismét gyászdalok következtek Goldstein Ernő főkántor és a zsidó egyházi énekkar közreműködésével. A lélekemelő ünnepség után a gyászistentiszteleten megjelent hivek felemelt érzéssel hagyták el a templomot. lenne a forgalom. Az idén már 2 K-ért kap az illető kabint és ez az ár a *a vaiyi 6—8 koronás árakhoz viszonyítva mégis csak alacsony. Hogy ezt megértük, a sajtónak köszönhetjük és reméljük, hogy a strandfürdő sorsát intézők hamarosan belátják, hogy a még alacsonyabb árak még jobban emelnék a forgalmat, mert hiszen a strandfürdőnek egy igazán nagy konkurense van és pedig a tőszomszédságában és ez az ingyenes fürdő. Ha a kabin árakat 50 fillérre szállítanák is le, azért az ingyenes fürdőn még mindig nagyon sokan fürdenének a jobbmóduak közül is, sok jobbmódu többre becsüli azt a kis pénzt, mint a sajat kényelmét és inkább vetkőzik és öltözik kinn a szabadban, mintsem a kabin árát leszúrja. Ez már komáromi szokás és ez ellen még a kabin árak leszállítása se segitene. Ez komáromi szokás. A kényelemért sem ad ki pénzt szívesen a komáromi. Itt nem a szegény néposztályról van szó, hanem azokról, akiknek igazán módjukban volna kabinban fürdeni és még se teszik. Ezek a hajóközlekedést se veszik igen igénybe, inkább gyalogolnak ebben a rekkenő hőségben, Ez azonban nem megrovandó dolog. ü komáromi strandfürdőről
