Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-01-28 / 11. szám

1930. január 28, Komáromi LapTM* 5. oldal. készség arra, hogy ez az u ca is része­süljön néhány ivlámpában, mini az élőbb említett pár uca. Annát is inkább, mert az Eötvös u cs, mini a Nádor utca vagy a Királypüspök utca is, a város szivében van és vetek úgyszólván parallel halad. Reméljük, hogy a? Eötvös utcai lakóknak sem ksll sokáig vára. kozniok arra, hogy utcájuk megfelelő esti kivilágításban ré?zeoü!jön. — Ilii bosszantja Önt a moziban? Egy amerikai isp körsérdést intézett j óívasóihoz. A körkérdés cims ez volt: j „Mi bosizanija önt a moziban? Szá mos válasz érkezeit: Egy úrnak a kö­­vetkező panasza v;n; Ha sor kerül a komoly jelenetre, amikor a hős és a hősnő átszellemült arccti közelednek egymáshoz és végül hosszú c ókban forrnak össze, egesz sereg fiatal leány a nézőtéren c nifcusan vihogni kezd. A fiatal lányok nyilván azért vihogr.ak, mert azt hiszik, hogy Ős jobban érte­nek a csókolódzSshcz, mint a film­sztárok. Ej; lehetséges, de viszont a vihogásukkal elrontják legszebb han­gosaimat. — Egy csinos telefonos kisasszony (a válaszo hoz a fényképe­ket is mellékelni kell) a következőket mondja: Egyes fiatalemberes szándé­kosan későn jönnek a módba, mikor az előadás már megkezdődött. A fél homályban kikeresik a magános fiatal­­lányok melletti üres helyeket és oda­ülnek le. A sötétség leple alatt hama­rosan megkezdik közeledákeíket és tűrhetetlenül molesztálják szomszéd­­nőjükéi. Egyszer már be!es2Úr!am egy kaiapiüt egy ilyen kellemetlenkedő fiatalembdrbe. Egy másik hölgy azt j panaszolja, hogy ná hás, köhögős em- j berek is moziba járnak és folyton j orrot fújnak, köhögnek, krákognak. A j hangos filmek élvezetét leíjesen Ithe- ; tétlenné teszi ez a hangos közönség, j Egy vállalati igazgató p anasza : Vannak emberek, akik hangosan felolvasnák egymásnak a fümfeliratokai, A legszebb résznél egyszerre csak megszólal a hátam mögött egy éneklő hang lassan tagolva: Leszállt az ess és a szép bandita nők elszántan lóra pattannak. v-«-íntt olyanok is, akik egyszer már láttats a filmet és most buzgón és hngosan magyarázzák szomszédjuknak, hogy mi fog mosl következni. Nem lehetne valahogy kiirtani ezeket sz embereket? — Hme ikai milliomosok szeszélyei. Az amerikai milliomosok közöd sok van olyan, aki nem mulaszt e) egyet­len alkalmai sem annak a bizonyítására, hogy a pénz nem játszik nála szere­pet. Egy londoni folyóirat írja, hogy a doiiármílüomosok nagy pénzt szórnak el arra, hog- gyakran és rppen nem fontosabb okokból Európából áttete­­fonáljanak Amerikába. Az egyik ifjú milliomos röviddel eljegyzése után Európába u'azott, Iitidözése aiatt min­den reggel negyedóráig beszélt telefo­non tengerentúlon levő mennyasszo­nyával. Ez a pazar szeszélye, hogy mennyaszonyának jóreggeil kívánjon, rengeteg pénzbe került. Amerikai nősön megfigyeltek, hogy nem zavartatják mágusát a továbbevésben, mikor az Európával való telefonösszeköttetést jelentik nekik. Nyűgöd an tovább ét­keznek és inkább megfizetik a drága költséget, semhogy faláiljanak az asz­taltól A délamerixai mtüiomosok sem utoisők ezen a téren. Egy argentínai pénzember a lakoma után, amelyre barátait villájába meghívta, elhatározta, hogy egy báltereimen folytatja a mu­latságot. Az üzletvezető azonban a hajna l órában már nem akarta be­engedni a vendégeke*. A milliomos fölkeltette a lulajdonosí, megkérdezte, hogy mennyiért adja el a helyiséget és nyomban kiállította a hatalmas ömeg­­rői szó ó csesket. Az üzietvezesős pedig megtartotta és megduplázta a fizetését. A mulatságot természetesen folytatták. — QJallace a düsseldorfi rémről. Edgar Wallace a deieaiiviegenyex hires iróia most Lipcsében tartózkodik. A Prager Tagblau lipcsei tudósítója meg­interjúvolta a világhírű dateküvregény gyárost. Az újságíró az interjú elején közölte Wa lace-szai, hogy ő ama ritka ernberpá.danyok közé tartozik, akik nteg soha sem olvastak WdlLcc-könyvet. Edgar Wallace mosolyogva jegyezte meg: — Hogyan, ön nem tud olvasni? Az újságíró megkérdezte Walhcetól, hogy mi a véleménye a düsseldorfi rémről? Az író elmondotta, hogy nagy figyelemmel kísérte a bűnügyről szóló tudósításokat Véleménye szerint a rám hivatásos rajzoló lehet, mert az a terv­rajza, amelyet az elásott hulla lelő­helyéről készített, tökéletes professzió nista tudásra vali. Valószínűnek tartja, bogy a gyilkos még ma is Düsseldorf­ban van, teljes biztonságban érzi magát és folytatja polgári foglalkozását mim ha semmi sem történt volna. Elmondotta n?ki, hogy a dü seidorfí esetet nem j fogja feldolgozni egyik regényében sem, f mert igen erős szexuális motívumok j vannak az ügyben, ezt psdig olvasói visszataszítónak találnák. Az újságíró végűi megkérdezte W dla­­cetói, hogy ki az a német iró. akinek Angii* é* Amerika népszerűsége meg­­közelin Wallace kontinentális népszerű­ségét? LjÄ— Emii Ludwig — válaszolia habo­zás nélkül Wdtece. — Bankett a — gőzkazánban New­­yorkból jelen ik: Az Edison-iársasAe uj generálortelepet rendezett be az East­­riveri villamosmüb*n. A generá'or nem kevesebb mint 160 000 ezer feilowa'tés 12 és félmillió dollátba StesüH, Három hdalmas gőzkazán is ven. Ezek t-öíü! a legutolsót és a legnagyobbat a na­pokban av*tták fői nem éppen minden­napi módon. A kazánban tudniillik, akárcsak yalami nagy éteremben, lako­mát rendeztek, A kazán hasában ren dezett banketten részt vetlek az elnök­kel élükön az Edison társaság főhiva­talnokai, valamint a munkásság kép­viselői. A kü önös étterem fényesen Mi volt világítva, úgy hogy 3700 gőzerővé, 11 nagy szelepe és minden más be­rendezése élesen kiemelkedett e kazán­­fai hátteréből. A vendégeknek mrgvoii az az elégtételük, hogy a világ legna­gyobb gőzkazánjában ehettek, amin k föltétlenül nagyon örültek a „kategorikus szuperialio“ országának lakói, S oan, a társaság elnöke tóazijában többek kö­­zölt ezt mondta: — Amikor mérnökeink elkásritették a világ három legnagyobb kazánjának tervét és azt mondtták. hogy félév alatt elkészülnek a munkával, senki sem ve­hette ezt komolyan. Mindenki azt hitte, hogy ilyen rövid idő alatt tehetetlen ekkora munkát sikeresen elvégezni. Dj hát nekünk semmi sem lehetetlen. A megígért időre készek voltak a kazá­nok, Az eiső kazánt október 15 én kellett szállítani és ezen a napon való­ban be is fűtöttünk. A második kazán szállításának napja november 7-ikevoh. Ezt is befü ötíük november 7-én. És ez a harmadik kazán itt szintén ponto­san a ki.űzött időre készült el. Ha ebben a kazánban még nem füiöttünk be, ennek oka egyesegyedül az, hogy nem igen lehet befűteni mindaddig, amíg mi itt a kazánban lakmározunk. Hát ez bizony meglehetősen nagy akadály voll, amit még az oly önérze­tes és minden sikerűire büszke ameri­kaiak sem tudtak elhárítani. De talán erről is ludnak rntjd tenni, mire egy másik társaság meg nrgyobb kazán építésével lepipálja a társaságot. rasiBggMBagBK«a>i'iiW)iw ii'«wi w wT’i'g?» MOZI. Tamás báíya kunyhója 60 hollywoodi filmsztár 50.000 közremiiko iő és 8.000 néger. í A világhírű regény filmváltozatát az i amerikai Uoiversá! gyár 70 millió Ke i költséggel 2 év alatt késztette el. A I főszerepekben 60 hollyvoodi filmstar ; excellál, a hatalmas tömegjelenefekben \ közreműködik 50 000 főnyi tömeg és i 8.000 néger. Mindez fogalmat ad a i nagyszerű filmregényről, mely hé fő, kedd és szerdán vászonra kerül a Modern moziban. Gabonapiac, — január 27, A nyugodtebb hétzáriati amerikai jegyzések nyomán a mai jól íátoga' sa ott tőzsdén a malmok részéről némi visszataríottság muatkozoit, mert az Í árutulajdonosok tuihaj ott köve eléseit nem engedélyeztek, *S'iovenszkói maj­mok számlájára 167—168, morva­országi malmok számlájára 169—170 árban jött léire több bázafcötés. Exe­kutiv fedeztek (sziovenszkói) burát feb uár-márciusi szállításra 171.5 ab LÄva. Úszó 75 kg os szerbiai búzát 138.5 árban kötőitek ab Pozsony. Rozs 119—120 árban volt ajánlva azonban csak néhány vágón export­áru feb uári száílhásra 92 koronás ár­ban keil el msreheggi paritásban. Ár­pában nagyobb kínálat volt, többnyire közepás minőségekben. Elkeli egy kiváló tétel sörárpa 132: M. rchsgg, 121—124 ab Nagyszombat, merkantil­­áru 110—112 N gysalló. Promt ten­geri 82 Szob, 83 Komárom, épdiis­­jú tusi 88 5 Komárom, Magyar korpa 64 Szob, 65 Komárom. A budapesti hdáddőíő’8dín bu?a 16 ponttal zárult siilardabban, inig rozsban és tengeriben az árak alig 1-2 Miérre! eltolódlak. r CEMENT­Soya/ Jfesx / /rrtenyv cemen/ cserepi/n/f minőségéért ra//aJ- jvH ® /eymexj- thh­­ntené/c/e/ésséget. n & 1 A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó; Spitzer Béla. Nyomatott Spi;zer Sándor könyvnyomdájában Komárom. Csak semmi félelem de elővigyázat 1 Megelőzheti a spanyolnáthájáí; használjon valódi SÓSBORSZESZT. FAGrALLCL VÍZHATLAN tra /amint az ege te// cserepese/ szemben KÖNNYŰ 5ÜLXU /ot>r és /o'men/es /e/oé biztosit TETSZETŐS KIVITEL OLCSÓ ÁH HAASZbMADyl Wl.IíVIÍIt 5KO*syror,s»g,yÄ** és keres­kedés Bratislava, Paiácky-tér 32 Telelem 104. Képviselet és raktár: üugust Főpste?*, JLnt, Pe*s»of, Hoch & £Co?seStt íS. Rosfei»8 36 Kényelmes részletfizetési feltételek Apró hirdetések, Olaszországban képesített nyelv­­tanárnő olcsón órákat vallal. Csoporttanitást is. — Cime a kiadóban. 94 Gép és gyorsirónö irodába felvétetik. Németül és szlovákul tudók előnyben része­sülnek. Ajánlatok »Gépírónő« jelige alatt Her­mann ujságirodába küldendők. 84 Ügyvédi iroda Mivel a nagyigmándi kir. járásbíróságot áthelyezték Komáromba, van szeren­csém mélyen tisztelt régi ügyfeleimet és ismerőse­imet értesíteni, hogy ja­nuár hó 15-én én is át­­vittem ügyvédi irodá­mat Komáromba, az ig mándi-út 7. sz. házba. Kitűnő tisztelettel Dr. BOTH KORNÉL too ügyvéd. Cis. jed. E. 1278Í28I8 Vyt’ah licitacného oznamu. V exskuónej vecr exekventky Váeobecuej pois?ovne ÚS, spol proti exekvsvanému Oudre­­jovi Igaro»i okr. súd nariadil exekuínú licitáciu o vymoienie 63.20 bor. poíiadavky istiny a jej prísluínosti na nemoviíost’ ktorá je na územi starodalanskfbo okr. súdu obsaíená v póz kn. vl. obee Madar Cfs. vl, 480 r. é. A. I—1. pare 6. 696 i. domu 257 a z dvora nachádza­­júca sa nemovitost* spísané na 1/2 exebvovanébo pod C 2‘s podríanim vteleného práva do­­iivotuého uíivania pre Juliannu Csepelovu rod. Siücs vo vjlkriCnej cene 1600 Ki. Licitácia bude o 15 hód. sdpateiíő'sjs'tj dfti 15 h3 tuaroa 1938 v obecnom dome Madar. • Pod licitáciu spadajúca nemovitost' nemóíe sa odpredat’ niie polovics vykrlínei ceny. Ti, ktorí chcú licitovat’, povinnl sú sloíit’ ako odstupné iOa/o ov v^brienaj ceny v hóto­­vosti alebo v cennych papieroch. ku kaucii spösobiljlcb, poCitanych podl’a kurzu, uréeného V § *2. zák. LX. 1831, a to sloíit’ ősibe, Otresnym súdom vyslanej, alebo tejto’ odovzdat’ poistenku o predbeínom ulozenl odstupného do súdneho depozitu. Taktiei ti isti povinnl sú licitacionálne poitnienky podpisat’. (§§ 147., 150, 170. zák. Cl. LX. 18«l. § 21, zák él XL z r. 1903 ) Ten, kto za nemovitost’ viacej sl’úbil néz v^kriénü cenu, jestli nikto viacej nesPabu'e. povinny je podi a procenta »ytriónej ceny uriené odstupoé po vyáku práve tafcébo procenta nlm sl'tábenej ceny hned dopluif. Okresny súd v Starej D'ale, edd. II„ dna 22. jan. 1930. 95 Cís jed. E. 128/28)8 Vyfah licitacného oznamu. V exekuínej veci »xekventa Baltazára Ár-ndása proti exekvovanému Jozefa Kósikov okr, súd nariadil exekuínú licitáciu 0 vymoienie 180 K, 60 h poziadavky istiny a jej prisluá­­nosti na nemovitost“, ktoré sú na územi starod‘a!anskébo okr. súdu obsaáené v póz. kn. vl. obee Kert’ óig. vl. 19 pod r. í. A. I. 2, p. í. 442|2, z mena Jozefa Kósika na menő Rozáiiu Kó ikovu rod. Szelezsányi p epísanú 1/2 í astku vo vjrkriínej cene 1600 K,, d'alej na z mena exfkvovanébo na menő Kosikovu Rozáiiu rod. Szelezsányi prepíaanú 1/4 ó astku vo vl. ófs. 1138 obee tejíe pod r. ő, A. I. 1, p. ó 442/1. obsaz. nehnut, vo vykriónej cene 100 K, Licitácia bude * 0 15 fcccf. cdpslBtín’íjssi dn4 25, rnsres 1930 v obecnom dome obee Kert’. Pod licitáciu spadajúca nemovitost' nemőíe sa odpredat’ nize polovice vfkriénej ceny. Ti, ktorí chcú licitovat’, povinnl sú sloíit’ ako odslupné lO°/o ov vykriínej ceny v ho­­iovosti alebo v cennych papieroch, ku kaucii spösobilych, a to sloíit’ osobe/ okr. súdom vyslanej, alebo tejto od vzdat’ po’st nku o predbeínom ulozenl odstupného do súdneho depó situ. Taktieí ti isti povinní sú licitacionálne podmienky podpisat’ (§S 147., 150 170 zák. ól. LX. 1881. § 21. zák. él. XL. z r. 1908.) Ten, kto za nemovitost’ viacej sl’ubil neí vykriínú cenu. je»tli nikto viacej nesl’ubuje, povinry je podl’a procenta vy riínej ceny uriené odstupné po vysku práve takého proceuta ním sl’úbenej ceny bned’ d‘ plnit’. Ocreiny súd v Starej D’ale odd. II., dna 22. jan, 1930. 96

Next

/
Thumbnails
Contents