Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-06-28 / 76. szám
6. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» Délre visszamentünk a hajónkra ebédelni Ebéd alatt olasz íitárosok jöttek az étterembe és kedves szerenádot adtak nekünk. Eljátszották a Santa Luciát, a Ramónát és az én kedvenc olasz nótámat, a Sorrentót. Természetesen nem a Zerkovitz „írtam ezt a levelemet“ kezdetű sorrentói limonádé izü dalát értem itt, hanem az eredeti sorrentói d8lt értem, amely úgy kezdődik, ho^y „Szép narancsfák A komáromi tanonciskola százharmincnövendéke vasárnap délután lanulmánykirándulásra indult, amely ről szerdán éjfélkor érkeztek vissza a résztvevők Ez a tanulmányi kirán dulás a maga nemében egészen szokatlanul magas nivón állott az átlagos tanulmányi kirándulások felett, annál Is Inkább, mert nem is felsőgimnazisták tették meg az utat, hanem egyszerű tanoncnövendékek. Telkes Mihály tanonciskolái igazgató érdeme légióként ez a nívós kirándulás és Telkes igazgalót inkább Lelkesnek kellelt volna elnevezni: kevés olyan kiváló tanerőt láttunk még, mint éppen Telkes igazgató, aki csodálatos kitartással, lelkesedéssel, a tanoncok jövőjének érdekeit szem előtt tarló figyelmességgel fáradozik azért, hogy Komáromban felneveljen egy intelligens, széles látókörű iparos nemzedéket amilyenre végül is szükség van az uj időkben. Telkes igazgató nagyszerű szervezőképességéi jellemezte véges végig ez a kirándulás, amely egy egy tanonc részére alig került többe harminc koronánál, miután Telkes igazgató részben az iskola év alatt az önképző köri alapból, részben segélyek révén elő tudta teremteni a kirándulás tizennyolcezer koronáját. A komáromi tanonciskola Telkes igazgatóval az élén olyan kilátások elölt áll, hogy az néhány év a alt igazán a város büszkesége lesz és ez a tanulmányi kirándulás amelynek élményeit sokáig nem felejtik el a részsvevö tanoncok, szintén csak Telkes igazgató nagy szerű rátermettségét igazolja, amelylyel ennek a fontos iskolának ügyelt szivén viseli. Telkes igazgató mellett meg kell emlékeznünk a tanilói kar többi résztvevőjéről is. különösen Brauner József tanítóról, aki a tolmácsolás nehéz szerepét látta el és rendkívül sok fáradtsággal segítségére volt mindenben Telkes igazgatónak Idősebb ember létére is állandóan friss jókedve a fiukra fegyelmezőleg hatolt. A tanítói kar részéről még a következő tanítók és szaktanítók veitek részt a kiránduláson: Liszkay Ilonka, aki a tanonclányokat vezette, Uhereciky Géza, Vcnkoy László, Zsolnay Béla, Freystadti László, Janisch Andor, Nagy Márton, Pongracz Sándor és Csonka József A kirándulók vasárnap délután indullak el Komáromból, az éjszakát Breclavában löltötték, ahonnan hétfő reggel utaztak Olmützbe. Itt megte leintették az állami sómalmokat és a sörgyárat majd délután Csehszlovákia egyik legnaqyobb vasöntödéjét nézték meg. Hétfőn az éjszakái O mülzben töltötték,ahonnan kedden reggel mentek el Zlinbe, a Bai’a telepet megtekinteni, ami a délelőtti órákban történt. Délután Zlinből autóbuszokon Luhaőovic fürdőre rándult ki a társaság, ahol strandfürdőt vettek a résztvevők, majd az éjszakát oliöllölték. Luhacovicről szerdán uatztak át a Vlára szoroson visza Szlovenszkóba, egészen Trencsén Tepláig, ahonnan gyalog men tek Trencséntepiicbe Itt megebédellek és ismét strandfürdőt veitek, végül hat órakor fölszállt a kirándulótársaság Trencsénleplán a vo natra, és éjfélulán érkeztek vissza fönn a parton!“ Amint az élelmes olasz zenészek észrevették, hogy magyarok is.vannak a hajón, egy magyar nótát is eljátszottak, egy Balázs nótát Antal Iván versére, azt, hogy: Szeretnék május éjszakáján Ellopni minden orgonát, S amig ölel az édes álom, Diszitni véle kis szobád)“ (Folyt, köv.) az Érsekújvártól közlekedő motorosvonallal Komáromba. A kiránduláson résztvevők nemcsak a természeti szépségekben gyönyörködtek rengeteget, hanem ipari és kereskedői szempontból is rendkívül sokat tanultak, miután mindenütt szakszerű magyarázatokat kaptak. A lanoncfiuk viselkedése általában nagyon kedvező volt és legszebb véleményt róluk a cseh Luhacovic fürdőn mondták, hogy gimnázislák vagy egyetemi hallqalók sem viselkedtek volna szebben., mint éppen ők viselkedtek. Irgalmat a szenvedő állatoknak — R. A. -(Folyt, és vége) Nagy gondot és aggodalmat okoz neki most már az, hogy nem birja a csibéket sem összegyűjteni, sem szárnyai alá venni sem kellően oltalmazni és etetni. Leglőbbnyire ö maga sem lakhalik jól, mert ha talált néhány buzaszemet, máris 30 csibe veti rá magát Ha továbbá például egy tyuk vagy csibe egy alacsony szűk és sötét ketrecben van 8 órán át berekeszlve és sem enni, sem inni nem kapott, akkor ezen idő alatt 56 órával, azaz 2ll2 nappal öregedett, éhezett, szomjazott és szepegett Az állatoknak fejlelfségi fokozatai sokkal gyorsabban folynak le, mint az embernél. Egy csibe I év alatt a szaporodásra ki van fejlődve. Egy év úgy múlik el szervezetén, mint 19 20 év az embernek szervezetén. A kisebb állatoknál tehát pár óra alatt egész életszakaszok múlnak el. Nagy irgalmatlanság a szárnyas állatoknak megtömése, továbbá megjelölésre az u^zóhárlyának bevá gása, vagy a körömnek levágása és a kappanoperáció. Nem mardossa a lelkiismerete azt; aki azt teszi és aki eszi?! Az állatok közül nem kis mérvben szerencséden az eb is. Élethossza 15—20 év. 1 óra úgy múlik el szervezetén, mint 4 óra. Ha tehát egy eb 12 órán át van megkötve és ezen idő alatt nem kap eleget enni és inni, akkor ez neki ép olyan gyötrelmes, mint egy bűnös embernek fegyencházi büntetése láncban, böjttel su yosbitva. Sokat éhezik, fázik, szomjazik, sokat ütik, rúgják, megdobálják, üldözik és keveset nyughalik ez az éjjeli (szemei villódznak) állat. Ha végre már nem birja tovább gyötrelmes életét, megbetegszik, felkavarodnak benne az életösztönök, megvész és neki megy mindennek ami elébe kerül és azt megmarja. Legtöbbnyire az embernek gondatlansága az oka, ha megvész az eb. Sokat szenvednek az állatok azáltal is, hogy az ember csak a maga időbeosztása szerint bánik velük. De hogy az ebet az ember ellen használják, szégyene az embereknek. Az ember továbbá sokszor több figyelmet kíván az állattól,mint amennyi magának van. Számtalanszor látni, hogy saját hibáját az állaton boszulja meg. Ha például rosszul vezette lovát vagy ökrét, akkor irgalmatlanul üt!, veri slb. a szegény teremtést, mint a gyermek megveri a szekrényt vagy asztalt, melyhez odaütölte magát. Minden megsebzett vagy beteg állat, ha gyógyíthatatlan, legyen az bármily nagyérlékü is, minden habozás nélkül megölendő. A hozzá szükséges kés legyen megfelelő hosszú és igen éles, ha pedig lelövik, kellő nagyságú lövedék használandó: kisebb állatra 6-4 es serét nagyobbra 8 — lOmm. golyó. Mmden élőlénynek a földről való megvállási perceit méltányolni kell. Azért ha elvágjuk egy állatnak életfonalát, a sok teketória és sajnálkozás nincsen helyén Ériünk élt, ériünk halt meg, — irgalmat neki! Nem szakértő, vagy gyakorlatlan kéz ne végezzen semmiféle operációt az állaton, mert rendkívül sokat és hosszasan szenved az ilyen kéz alatt A szelíd állat az embernek jó barátja és jótevője, miért is hálával tartozik neki és köteles helyzetét mindinkább jobbilni és szelidebben bánni vele. Az embernek van szüksége a szetid állatokra, tehát köteles felőlük gondoskodni is. Irgalmat a szenvedő állatoknak! Fl IR.-KK — fl nagy földrengés éoforduldja. 1763 junius 28 és 29 ike mindenkorra szomorú dátumai maradnak Komárom város történetének Junius 28 án reggel 5 órakor és fél 6 órakor elemeniáris erővel mozdult meg a föld a város lakossága alatt és a földrengés pusztító hatásától pillanatok alatt romhalmazzá változott át Komárom város képe A házak tetőzete, a kémények lehullottak, a város valamennyi templomának tornya ledőlt, a középületek súlyosan megrongálódtak, sok ház Összedőlt és a lakosság egy részét a romok maguk alá temették. A Duna kicsapott medréből és a rajta levő hajókat aforonymagasságu hullámok elsüllyesztették Äz egész város romhalmaz volt és sok ember pusz tűit el a földrengés következtében. A földrengés junius 29 én megismétlődött, bár akkor már kisebb földlökéseket észleltek az emberek. A szomorú emlékű földrengés 167 iki évfordulóján kegyelettel emlékezünk meq sokat szenvedett eleinkről és a Gondviselést kérjük, hogy ki méije meg hasonló csapástól sok hányattatáson keresztül ment városunkat. — Istentiszteletek a ref. templom ban a földrengés emlékére. Az 1763 évi komáromi nagy földrengés emlékezetére a komáromi református egyház három Ízben tart istentiszteletet Minthoqy az idén a földrengés fordulója PéterésPál napja,vasár napra esik, a református egyház junius 29 én, ho'nap, vasárnap tarlja emlék istentiszteleteit a következő sorrendben: délelőtt 10 órakor Galambos Zoltán ref lelkész mond szentbeszédet, délben 12 órakor könyörgés lesz és délulán 3 órakor rendes vasárnapi istentiszteletet tartanak. — Bűnbánati nap az euangélikus egyházban. Most vasárnap, junius 29 én a városunkat rombadöntő nagy földrengés 167. évfordulóján bűnbánati nap lesz az evangélikus egyházban. Az istentiszteletek ideje változatlan. — Szabadágon Vincze Aurél dr., a komáromi kerületi bíróság elnöke a mai napon hosszabb szabadságra utazott, amelyet Karlsbadban tölt eb — Rranylakodalom. Lélekemelő és megha'ó családi ünnepség folyt le f. ho 19-án a Budapest-tabáni r. kath. plébániatemplomban. Wirthl József, a budapesti folyammérnökség nyugalmazott főnöke és nejének 50 éves házassági évfordulója alkalmából dr. Angyal Kálmán tabáni apátplébános szentmisét mondott s a szentmise után szárnyaló beszédben mély meghatottsággal üdvözölte a ritka jubileumot ünneplő házaspárt. Minthogy úgy a jubiláns házaspár, mint az apátplébános az ősi Komáromból származtak, az ünnepségen a rokonok és jó ismerősök között igen sok komáromi eredetű család is jelent meg, köztük a Térffy, dr. Küffer, Nagy, Boncz, Schmledihauer, Diósy, Kesztler, Bagolyl, Székely!, Tomanócy stb. családok egyes tag jat ts. Az apálplébános mély megillelődéssel mutatott rá arra, hogy a jubiláns házaspár életének javarészét Komáromban közérdekű munkálkodásban töltötte, a férj, mint a Csalóközi Armentesilö Társulat igazgató-főmérnöke; a feleség pedig mint a komáromi Jótékony Nöegylet sok éven keresztül volt elnöknője A házasság is Komáromban köttetett a komáromi Szent András templomban 50 évvel ezelőtt, 1880- ban Meszlényi Gyula akkori apátplébános, később szatmári püspök eskette meg az akkor fiatal jegyespárt. A jubiláló házaspárt úgy a fővárosból, mint vidékről a rokonok és jó ismerősök számos üdvözléssel halmozták el. Az 51 éves Komáromi Lapok őszinte jókívánságaival most csatlakozik az üdvözlők seregéhez. — Látogatás. Simkó Gusztáv, a „Kassai Zenekedvelők Dalegyleté“nek karna.ya, az ismert népszerű zeneszerző, a Lloyd utazási iroda igazgatója, nyug. bancégjegyző főkönyvelő, Londonból hazatértében Komáromban kiszállóit, hogy a Lloyd iroda komáromi képviselőjével, dr Baranyay József szerkesztővel személyesen beszélje meg a legközelebbi utazások programjait. Simkó Gusztáv Lioyd utazási irodájának múlt hóban megtett Olaszország körüli hajópartijában Komáromból dr Aranyossy Endre ügyvéd és családja is résztvett és az igazgatónak az egész ut alatt tanúsított előzékeny figyelmessége viszonzásaképpen Simkó Gusztávot két napi itt tartózkodása alatt Aranyossy Endréék látták vendégül- Itt tartózkodása alatt megtekintette a kultúrpalota gyűjteményeit is, — Presbitériumi ülés a'ref. egyházban A komáromi református egyház presbitériuma Galambos Zoltán lelkész és Fíilöp Zsigmond főgondnok együttes elnöklete mellett június 24-én délután ülést tartóit, amelyen legelső sorban is a lelkészelnök meleg szavakban üdvözölte Sörös Lajos egyháztagot, a presbitériumnak boldogult Kollár Péter helyébe behívott új tagját, aki az esküt letette. Majd beszámolt az elnök a junius 15-én tartott esperesi látogatásról, amely alkalommal Gyalókay László egyházmegyei esperes úgy a vallásoktatás szép eredménye felett, mint az egyház lelki életének virágzása és gazdasági helyzetének biztos mederben tartása felett a legnagyobb megelégedését fejezte ki. Majd a lelkészelnök a vallásvizsgákról tett jelentést és meleg elismerő szavakkal emlékezett meg Lakatos Károly ny. igazgató hittantanitónak négy évtizeden át kifejtett rendkívül értékes és eredményes tanításáról, amelyet a legnagyobb önzetlenséggel, és kivételes elhivatottsággal végzett. Sajnálatos beteges állapota megakadályozza abban, hogy továbbra is fáradozzék a gyermekek között, de példás munkássága mindenkorra emlékezetessé teszi nevét az egyház történetében. Indítványára a presbitérium hálás és elismerő köszönettel adózott a kiváló vallástanárnak, akinek érdemeit jegyzőkönyvében is megörökítette. Ezzel kapcsolatban Fülöp Zsigmond főgondnok jelentette, hogy a vallásvizsgák rendben és szép eredménnyel folytak le és teljes megelégedéssel állapíthatja meg, hogy a hitoktatók odaadó és sikeres munkát végeztek. Javaslatára a presbitérium Galambos Zoltán lelkésznek, Czirok Béla és Kelemen Kálmán segédlelkészeknek, Sörös Krisztina, Tóth Imre és Tóth István hitoktatóknak elismerését és köszönetét fejezte ki. Majd bemutatta az elnökség a választók új névjegyzékét, amit tudomásul vett a presbitérium, amely jóváhagyta az egyház elnökségének a diakonátus beállítására tett intézkedését. Sziji Ferenc dr. nyug. polgármester, egyházmegyei tanácsbiró és presbiter az elnöki jelentéshez hozzászólva, rámutatott az egyház életében elért szép eredményre, amely az esperes teljes elismerésével találkozott a legutóbbi alkalomkor is, és megállapítja, hogy ez eredmény elérésében az egyház lelkészének és főgondnokának elévülhetetlen érdemei vannak, miértis indítványozza, hogy az Nagyszerűen sikerült a komáromi tanonciskola morvaországi tanulmányútja. Komárom, — júnis 27.
