Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-06-26 / 75. szám

2. oldal. «KOMAROMI LAPOK» tartását hangoztatja, ugyanakkor a miniszterek többszáz millióval köve­telnek többet saját reszortjaik szá­mára. Valószinü, hogy a költségve­tést félmilliárddal fel fogják emelni. A lap reméli, hogy a koalíció ősszel tető alá hozza programját, mert min­den törekvés arra irányul, hogy el­kerüljék a időelőtti választásokat. Dérer középiskolai re/ormrendelete. A parlamenti pártok nagy meg­ütközéssel értesültek Dérer Ivándr. iskolaügyi miniszternek ama eljárá­sáról, hogy a középiskolák reform­jára vonatkozó programját a törvény­­hozás megkerülésével, rendeleti utón akarja keresztülvinni. A latinnyelv tanítására vonatkozó ujitásra nézve máris kiadta a miniszter a rendele­tét, még mielőtt a nemzetgyűlés tagjai hozzá hozzászóltak volna. A képviselőház kulturális bizottsága most kezdte meg a vitát Dérer re­formjavaslata felett A vita folyamán szóvá tették az iskolaügyi minisz­ternek önkényes eljárását, amire Dérer Iván miniszter reflektált és beszédében kijelentette, hogy a kö­zépiskolák részleges reformját célzó rendeletében a közigazgatási útra lépett, mert a rendelet csak az ok­tatási módszerekre vonatkozik, de semmiesetre sem az iskolák szerve­zésére. Ez az eljárása pedig az ed­digi jogi állapotokon nyugszik. mit tárgyal a szeptemberben megnyíló őszi ülésszak. A kedden elnapolt nemzetgyűlés a teljes eredménytelenségre tekint­het vissza, mert azok a törvény­­javaslatok, amelyek az utolsó hóna­pokban olyan nagy kavarodást idéz ­tek elő, még az előkészítés stádi­umában vannak és a tetemes uj kiadásokkal járó javaslatok fe­dezetére nézve nem tudtak a pár­tok egymással megegyezni. A nem­zetgyűlést szeptember 9-ig elnapol­ták, az uj ülésszakon le kell tár­gyalni mindama törvényjavaslatokat, amelyek elintézetlenek A képviselő­ház elnöksége az ősszel megnyi­tandó ülésszakra kitűzte az állami alkalmazottak tizenharmadik havi fize­téséről szóló javaslatot, valamint a hadirokkantak járulékainak fölemelésére vonatkozó törvényjavaslatot. Az őszi ülésszakon kell elintézni a posta­takarékpénztár felállításáról szóló tör­vényjavaslatot is és a söradó feleme­lését is. A váratlanul berekesztett ülésszak következtében elmaradt a vasúti személyszállítási tarifa fölemelése is, amit julius 1-én akartak életbe­léptetni, azonban az erre vonatkozó törvényjavaslatot eddig még nem nyújtották be és igy a személy­tarifa fölemelése is későbbre halasz­tódott A törvényjavaslatok kudarcát egyébként Englis pénzügyminiszter állásfoglalásának is tulajdonítják, aki megfelelő fedezet nélkül nem volt hajlandó semmiféle törvényjavasla­tot beterjeszteni. Majd a nyári szü­net alatt talán megtalálják a szük­séges fedezetet az uj „szociális“ kiadásokhoz. Takarékoskodjunk a vízzel! — erre figyelmeztetnek bennünket nyo­matékosan a városházáról. Ez a figyelmeztetés minden évben meg­jelenik abban az időben, amikor a nyár elérkezik és a legnagyobb szükség volna a vizre. Sajnos, az utóbbi években a vízmizériák mind nagyobb mérveket öltenek, aminek legelsősorban is az az oka, hogy a városi vízmű évek óta nem képes annyi vizet termelni, amennyire Ko­máromnak szüksége volna és ehhez járul még az a'mindenképen elíté­lendő eljárás, hogy egyesek a víz­vezeték vizét túl nagy mértékben pazarolják, a vizet egész nap, sőt egész éjjelen át indokolatlanul fo­lyatják és ezáltal a kellő vízszol­gáltatást megakadályozzák. Az idén a vizmizéria nagyobb fokban jelentkezik, mert előfordul, hogy nemcsak hogy kevés a viz, de az a kevés is, ami csak éppen hogy csurran-cseppen, alig hasz­nálható ivásra, mert benne piszkos ázalagok tömege kavarog és olyan dohos szaga és íze van a víznek, mintha valami pocsolyából szivat­tyúznák azt elő. Tehát hatványozott mértékben megkövetelhető, hogy a közönség takarékoskodjék a vízzel, mert az állandóan keltős üzemben levő szivattyú nem képes olyan mennyiségű vizet kitermelni, mint amilyenre szükség van. Tudni kell ugyanis azt, hogy a vízmű egyik szivattyúját most javítják és amíg az nem lesz készen, egy szivattyú működhetik. A pazarló vízfogyasztás azonban nagy veszélyt is zúdíthat a város lakosságára tűz esetén, amire már két évvel ezelőtt szomorú példa is volt a kúriai tüzesei alkalmával, amikor egymás után hamvadtak el a házak. Isten őrizzen meg bennün­ket hasonló esettől, de épen ezért legyen mindenkinek eszében ez a szomorú példa, amikor pazarolja a vizet, vagyis amikor haszontalanul folyatja el a vízvezeték vizét. A városbiró figyelmeztetése igen helyén való és megszívlelendő, azonban némi aggályaink vannak arra nézve, hogy az teljes mérték­ben betartható volna A figyelmez­tetés ugyanis azt mondja, hogy „a vízvezetéki viz a vízmű szivattyújának megjavításáig csak ivásra használható s igy sem öntözésre, sem hasonló célra fel nem használható“. Egyik városi szabályrendelet azonban arra köte­lezi a háztulajdonosokat, hogy a házuk előtti gyalogjárót reggel és este öntözzék, ami a vízfogyasz­tásnak jelentékeny menyiségét teszi. A háztulajdonos büntetés terhe mel­lett köteles ezt elvégezni, a rendőr­ség ezt szigorúan ellenőrizni és nem lehet csodálkozni azon, ha a ház­­tulajdonosok a jelen esetben tanács­talanul állnak, mert szeretnének takarékoskodni a vízzel és viszont nem szeretnék, ha rendőrség a bün­tető parancsával 30—50 koronás pénzbírsággal sújtatnának. Azért te­hát igen fontosnak tartanók, ha a város vezetősége érintkezésbe lépne az államrendőrség biztosságával ebben a kérdésben és eszközölné ki a pénz­büntetések kivetésének mellőzését a nyári hónapokra, amikor egész bizo­nyosra vehető az állandó vízhiány. De volna nekünk még egy másik tiszteletteljes észrevételünk is. A város minden évben megjelenő fi­gyelmeztetése csak a Duna balpart­ján fekvő Komárom lakosságának szól s úgy tűnik föl a dolog, hogy csak az itteni lakosság pazarolja a vizet. Pedig tudvalevő hogy a vá­rosi vizmü Magyar Komáromot is el­látja vízzel és a vízpazarlásra ott éppen úgy meg van a nyári időben az alkalom, mint nálunk. Az is bi­zonyos, hogy atulsó város lakossága a háború után legalább megkétsze­reződött, ami a vízfogyasztást is tetemesen emelte. A vízmüvet nem bővitették ki, sőt most csak az egyik szivattyú termeli ki a két város cca. 25 OOO főnyi lakossága részére a vizet, tehát nem is szükséges a vizet pazarolni, mert a fennforgó körül­mények között a vízhiány igen köny nyen bekövetkezhetik. Mégis azon­ban szükségesnek tarlanók, hogy a vizsgáltassa meg a város a vízpazar­lást Magyar Komáromban is, mert erre az eshetőség ott éppen olyan mérv­ben megvan mint itt nálunk Nem tudjuk ugyanis elképzelni, hogy csak az itteni komáromi la-A mi lapunk, a Komáromi Lapok is többször foglalkozott a kormány uj zárórarendeletével, amely a 8 órai munkaidőt a kereskedelmi szak­mában is szigorúan elrendeli A szomszédban, Érsekujvárott, az uj záróra rendeletet a járási hivatal már közzétette és az a napokban már életbe is lép. Lapunk szerkesztőségét nagyon sokan felkeresték, hogy az egyes üzemekre nézve a nyitási és a zá­rási időpontra fölvilágositást kérje­nek. Ezekre a kérdezősködésekre válaszképpen ilt közöljük az uj zár­óra rendeletet a különböző szakok szerint. Érsekújváron a járási hivatal a kereskedőkkel tartott ankét után igy szabályozta az egyes üzemek nyitási, zárási és a déli étkezés idejét: Rendes üzleti záróra: Nyáron áp­rilis 1-től szeptember 30 ig fél 8-tól 12-ig és 2 tői 6-ig. Télen pedig ok­tóber 1 tői március 31-ig 8-tól 12-ig és 2 tői 6 ig. Papír- és iskolaszerkereskedők: Fél 8-tól 12-ig és fél 2-től óig Ujságüzletek: Fél 7-től este 9-ig, megszakítás nélkül. Borbélyok: A nyári időszakban reggel 7-től este 7-ig, megszakítás nélkül Télen fél 8 tói este 7-ig Szom­bat este 9-ig. Saját tudósítónktól. Egyetlen nyár sem múlik el anél­kül, hogy a Vág vagy a Duna áldo­zatot ne követelne a kánikulai hő­ség forrósága elől hullámaikba me­nekülő fürdőzők sorából. — Csak néhány hete, hogy a Vágón meg­indult a fürdőzés és máris áldozata van: egy kis másodéves gimnazista, aki a saját vigyázatlansága követ­keztében lelte halálát a hullámsirban. A megrendítő diáktragédia ked­den, junius 24 én délután 4 órakor történt a Vágdunában felállított diák­uszoda és fürdő mellett, az elkerí­tett helyen kívül, ahol Klimo Ferenc II. éves gimnáziumi tanuló, dacára annak, hogy úszni nem tudott, a Vágdunának mélyebben fekvő hullámterére merészkedett,mely­ben hirtelen alámerült és anél­kül, hogy csak egyszer is föl­bukott volna, eltűnt a hullámok között. Kétórai keresés után fogták ki a tragikus véget ért kis gimnazista holttestét. A vizbefult kis diákot néhány perccel a tragédia előtt két diáktársa már egyszer kihúzta a mélység bői, akik figyelmeztették, hogy az elkerített helyen kívül nagyon veszedelmes mélységek vannak a Vágduna medrében, kosok hajlamosak a vízpazarlásra, — ha egyáltalában vízpazarlásról van szó, — hanem saját reputációnk érdekében is megkellene tudnunk, hogy erre az évről-évre megújított vádra kizárólag csak mi a Csehszlovákiában élő komáromiak vagyunk e érdemesek, vagy talán túloldali testvéreink is, akik velünk együtt szintén csak gyarló emberek. Természetes azonban, hogy azért csak takarékoskodjunk a vízzel, mert erre igen nagy szükség van a mostani időkben! Komárom, — június 25. Virágüzletek: Fél 8-tól este 8-lg, szünet nélkül. Füszerüzletek: Nyáron fél 7-tól 12-ig és 2-től fél 8 ig. Télen 7 töl 12-ig és 2-től 7-ig. Hentesek: Nyáron 6-tól este 8-ig, szünet nélkül. Télen fél 7-től fél 8-ig. Péküzleiek: 6-lól fél 1-ig, fél 2 tői 7- ig. Cukrászok és fagyialtosok: Nyá­ron reggel 8-tól este 10-ig szünet nélkül. Télen reggel 8-tól este 8 ig. Csemegeüzletek: Nyáron reggel 6-lól este 9-ig, szünet nélkül Télen reggel 7-től este 8-ig. Cukorkaüzletek: 8-tól fél 1-ig és 2-től 8-ig. Gyümölcsüzlelek: fél 7-től este 8- ig, szünet nélkül. Országos vásárkor és hetivásár­kor déli 1 ig tarthatók nyitva azok az üzletek is, amelyeknek zárórájuk van. A záróra ellen vétőket a járási hivatal 10 koronától 5000 koronáig terjedő pénzbírsággal sújtja, amely 12 óráról 14 napig tartó szabadság vesztésre változtatható át. Itt említjük meg, hogy Érsekújvár közgyűlésén már az egyik keres­kedő interpellációt adott be az uj záróra rendelettel kapcsolatban A kereskedő és a szociáldemokraták között éles szóharc keletkezett. Komárom, — június 25. azonban Klimó nem fogadta meg a figyelmeztetést, minden elővigyáza­tosság nélkül újra belegázolt a mélységbe, ahol aztán halálát lelte, maga okozván saját vesztét. A kis gimnazistában a komáromi Szent Benedekrendi főgimnázium egyik jó magaviseletü tanulóját, Szö­­gyénben lakó szülei pedig életük egyik legszebb reménységét vesz­tették el. Holttestét Szögyénbe szál­lították, ahol június 26-án délután temetik el a rom. kath. egyház szer­tartása szerint. Nem jó túlságba vinni a napozást — junius 25. Egy orvosi szaklapból olvassuk, hogy a közönséges égési sebeknél — mint például a tűzzel való meg­­égelésnél — észlelt tapasztalat bi­zonyítja, hogyha a test felületének kétharmadát megégetjük, a bőr bom­lásánál stb, keletkező mérges anya­gok intoxikálása folytán valószínűleg bekövetkezik a halál. És éppen mert a nap által való leégés nincs annyi kellemetlen érzéssel összekötve, mint a közönséges megégetés, vá­lasztja annyi ember a gyógyításnak vélt martyriumot: a napozást. Komárom szomszédságában, Érsekújváron, a napokban életbe lép az uj zárórarendszer. Belefulladt egy kis diák u Vállba Vigyázatlanságának lett áldozata az úszni nem tudó gimnazista

Next

/
Thumbnails
Contents