Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-06-21 / 73. szám
2. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» I Állandó raktftf Komtrom 4« környéke ré—égő fakereskedó és építkezési Tállalkozó oéBnét, Komárom, Rákóczi utca 40« állwidó raktór Kürt környéke ><m4m "Weisz §lamuné fakereskedö oégnél, Kürt, I akadályozza. De ezzel szemben nem lehel eltitkolni a járási hivatal közbelépése folytán nyilvánvalóvá lett azt a tényt, hogy a hivatal vezetősége részéről a magyar Komárom városa nem találkozik ebben a kérdésben is azzal a jóindulattal, amivel találkoznia kellene. Nem keressük, pedig nem volna nehéz megtalálni azokat a rugókat, amelyek a járási hivatalt ebben az állásfoglalásában vezetik, de szükségesnek tartjuk megállapítani, hogy a járási hivatal, anélkül, hogy a város közgyűlési határozatát a járási hivatal elé terjesztette volna, saját véleményével prejudikálni akar a járási bizottságnak, amelyhez csak ezután fog kerülni az ügy. A városi mozgószinház, amely egyben a színészeinek is megfelelő hajlékot nyújtana, a város részére biztos jövedelmi forrást szolgáltat Ez állításunkat hajlandók vagyunk számokkal is igazolni. A mozgószinház igazgatásával lisztában levő szakember számadását sorakoztatjuk itt föl, amelyek a következők: A mozgószinház építési költségeit egy millió koronában irányozva elő, ez összegnek évi 10°/0-os amoríizá cióját számítva, a dologi kiadások egy évre a következőkben állapíthatók meg: Lidércnyomás Irta; líeezássy Judit — Halló... kérem az igazgató urat., dehogy nincs bent... itt a felesége... csakugyan?.. Vera értetlenül tette le a kagylót, felegyenesedett és tágult szemmel bámult a szobára. — Kálmán még nincs bent?... hát az hogy lehet?.. — gondolta hirtelen gyűlt nyugtalansággal — csak nem történt vele valami ?... Aztán leintette magát, higgadt akart lenni, okos és megfontolt. Mért jut eszébe ilyesmi? Kálmán már nem gyerek. Biztosan volt egyéb dolga is a gyűlés elölt, vagy találkozott valakivel, megállt beszélgetni, azért nem ért még be. Majd felhivja kicsit később. Addig szépen olvas. Tíz perc múlva újból megpróbálja. Leült a dlvánra, közel a telefonhoz, könyvvel a kezében, de közben az órát s nem a betűt nézte. — Még csak öt perc múlt el... még várok egy kicsit... ha a nagymutató háromnegyedre ér, csak akkor hívom fel... Addig olvasnom kell. Ha előbb veszem föl a kagylót, csak egy pillanattal is előbb, akkor kellemetlenséget fogok hallani .. De mit hallhatnék, az istenért, mit idegesítem magam?... Mindjárt olvasok, csak előbb még ezt kipróbálom: ha a karosszék oldalán páratlan gomb van, akkor nincs semmi baj... kellő, négy, hat... tizennyolc... Mégis felhívom... nem... azért is várok... még a képeket csak., ha páros.. nem, az meg páratlan... milyen ügyetlenül tippelek ma.. Szokta igy Vera, szinte játékosan találgatni a lehetőségeket, de most a balsiker felizgatta sorba vett már évi amortizáció . . . 100.000 K adó és forgalmi adó . 50000 K filmkölcs. 300 napra . 150.000 K vetítő üzemi fölszerel. 10.000 K naponként zene . . . 60 000 K fűlés és világítás . . 20 000 K rendőrségi díj ... 80C0 K nyomtatványok . . . 6000 K tűzbiztosítás .... 6 000 K elörenemláth. kfllönf. 2Q.000 K összesen 430 000 K Személyi kiadások: üzletvezető fizetése . . 18000 K gépmester.................... 12.000 K pénztáros.................... 8 400 K jegyszedök, szolgák . 26 000 K összesen 64,400 K Az évi kiadások összege tehát 494.400 K-t tenne ki Ezzel szemben ű bevitelekből várni lehet 300 napi rendes üzem mellett, napi 2500 K-t számítva, 40 vasárnap és ünnepnapi 3 előadást véve és 260 napi 2 előadást véve összesen 640 előadás után 618 ülőhely számításával (2, 3, 4, 5, 6, 7 K árak mellett) 1,600000 K bruttó bevételt Ha ezen előirányzott bevételi öszszegnek átlagosan 40 százalékát vesszük alapul, akkor 640.000 K bevételt nyerünk, amelyhez ruhatár és esetleges bérletek címén hozzáadunk még 10000 K-t, összesen mindent, a szönyegmintáit, a kályhacsempék számát, a hamutartóban a cígareltavéget. Egyszer sem sikerült. — Most húszig számolok, ha addig tülköl egy autó, akkor nincs semmi baj.. Ezzel sincs szerencsém. . Máskor hogy lármáznak, most egy sem tud jönni.. Nem is várok tovább... az a két perc 7 mégsem... nem rontom el ezt is. Azt mondtam pontosan kivárom a háromnegyedet. Szinte fellélegzik, mikor a mutató háromnegyedre ér. De ráad még egy percet, hősiesen vár. — Halló... bent van már? . biztosan tudja?.,, nem, ne szóljon semmit, majd később én... — és hogy lehullik keze a kagylóval, most már szerencsétlen. — Mi lehet Kálmánnal ? — Jár le-fől a szobában, tekintete röpdös — Mit lehet itt tenni?.. — De a telefon szól, felragyog a szeme: Kálmán lesz, mégis szóltak neki... — Halló.. nem.. az téves... — és olyan csüggedlen ereszd a kagylót vissza a helyére, maga is sokallja. — Mi árt hagyom el igy magam? Azért is olvasok... Újból nekiül, újból próbálkozik s újból csak zörgetést hall — Már megint az ajtó! — kapja fel a fejét idegesen Vera. —- Nem tudják betenni?.. — feláll, hogy végét vesse a nyikorgásnak s szinte összeesik a hirtelen zajra, ahogy megszólai mellette követelőén a telefon csengője. — Hát azért sem veszem föl a kagylót Hagyjanak már békén, hagyjanak már csendben, hagyjanak olvasni I... A könyvhöz is csak menekülés vitte, nem a betű kellett, inkább felejteni, nem gondolni semmire — évi 650000 K bevételre számíthatunk. Ebből levonva a fölmerülhető kereken 495 000 K kiadást, marad a város javára .tisztán“ 155.000 korona Ezt az összeget a város nem dobhatja el magátol, mert ez jövedelmet jelent, amely a beruházási tőkének kamatait bőségesen meq hozza amellett, hogy liz éven belül Jelentettük már, hogy a helybeli iparos és kereskedő továbbképző iskola növendékeit: az iparos és kereskedőtanoncokat az idén is több napos tanulmányútra viszik Telkes Mihály igazgató és az iskola tantestülelének tagjai Az előző években is gondja volt a tanoncok modern irányú oktatását szivén viselő igazgatónak arra, hogy az iparos és kereskedő iíjúgeneráciő kikerüljön a kisváros határából és ha csak pár napra is, de alkalom adassák számára, hogy beletekintsen egynéhány olyan ipari s kereskedelmi üzem munkájába, amelyek az vagy másra Valami nyugtalanság vibrál benne, mint a rossz elöérzet. Ráül a mellére, dobogtatja szivét és folytja a torkát De mitől jött mindez ? Hogyan, miért tört rá ? Ködös, zavaros, sürü, iszapos még a levegő is. S a feje zúg, a homloka lüktet, a keze jéghideg s még a szemöldöke is aggódóan ível magasabbra Mi van ma vele?., így, ahogy a tükörből látja magát, tisztára idegen Ki ez a lázasszemü, nyugtalan, kapkodó teremtés?.. És miért áll igy, tragikus pózban, a szoba közepén, mint felriasztott, menekülésre kész vadja az erdőnek ?... Mi van ma velem?,.. Szeretne hüss tenyérrel végigsímüani homlokán, de félúton megáll a keze s ahogy nézi magát, szinte szégyenli is, mintha szerepet játszana, olyan hazug, kábult az egész, ö ez csakugyan ?... Szenvelgőn áll és néz És megint a le lefon!.. Most már föl kell venni. Kell! Micsoda dolog igy elhagyni magát. —■ Halló.. Te vagy Magda ?... Igen. Egyedül. Jó. megyek azonnal. — Még örül is, hogy igy kirángatja Magda a magányból Sietve öltözik, bunda, kalap s már megy Az utca is furcsa. A korai lámpák vörös fényben égnek, nem sötét s nem fényes odakint a világ, épp olyan félhomályos, mint bent a lelkében. Megy szapora lépésekkel, mintha valahonnan baj volna elkésni. Az Andrássy-út sarkán autóbusz kanyarodik a járda széléhez s olyan kinálkozóan, hogy fölpattan ő is. Leül, jegyet vált, maga elé mered, de a mozdulatlanság nyugtalanná teszi s hirtelen föleszmél: — Milyen kocsi is ez?... Hármas? saját magát amortizálja. Ezek az adatok minden lehetőséget számításba vesznek és teljesen reálisak, tehát elfogadhatók Aki a városnak igaz barátja és jóakarója, annak minden habozás nélkül támogatnia kell a mozgó tervét, amelyet a város évek óta igyekszik megvalósítani s elérkezett rá az idő, hogy minél előbb felépüljön. állam gazdaságérlékeinek: a szükséglelet kielégítő cikkeknek előállításával a modern technika minden vívmányának felhasználásával foglalkoznak. A tanulmányút legérdekesebb részének a Bafa Tamás féle zlini hatalmas cipőgyári üzem kínálkozik. Ez a hatalmas iparvállalat ma — azt lehet mondani — a világ legnagyobb enemű iparüzeme, amely a napi több tízezer pár cipőprodukciójával elárasztja a világot A Bafa már fogalom lett, mert oly arányokban folyik ott a munka s olyan munkarendszerrel, amely valósággal Budára megy? Mit keres ö Budán?... s még nem is lassít a rázós autóbusz, már dülöng, kapaszkodik a kijárat felé. Leszáll s állva marad —■ Hol is van hát mostan? ., ja, a Fürdő-utca. — S ahogy fölismerő szemmel maga körül nézett, egyszerre megkövül a pillantása, lélegzete tüdejében szorul: Hogy-hogy? Kálmán?.. Itten?.. Egy nőbe karolva? — All, néz, megdermedve. — Az ura?... Ilyenkor?.. mikor gyűlésre ment?.. De már el is tűntek, egy kis cukrászdának ajtaján léptek be. Már nem tudja Vera, mit is tesz, csak megindul utánuk Elébb a kiraka' üvegén néz be a boltba, de a sok vakító lámpa, mint a sűrű függöny fedi őket Csak bámul a csillogásba, tétován, gondolat nélkül, tehetetlen. — Be kellene menni, — gondolja, de nem mozdul, nem is tudja, hogy gondol valamit, nem is tudja, hogy föltámad benne ez a vágy, csak érzi, hogy száz karjával fonja át valami tehetetlen erő, mint folyondár indái az ágat. Két-három tétova lépés már az ajtóig viszi, de a lépcsők újabb gátul emelkednek elé s megint csak megfordul s megint belebámul a kirakat vakító fényébe. Nem lát és nem hall és nem tud semmi mást, csak hogy Kálmán... bent... egy nővel... Kálmán!... Apró remegések rázzák idegeit s a szemében ideges fény lobog Ha lálna, egy felgyűlt asszonyt látna a kirakat tükrében, égő arca fölött az égő szemeket, égő ajakán az égető szókat, amit most, e percben, ha Kálmán elé állhatna. — És ha hallana, most nagyon megijedne de Vera nem is hall, nem tudja, hogy Iparos és kereskedő tanulóink tanulmányútja. * ,sbb ip*rválla,atot Komárom, június 20.
