Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-06-19 / 72. szám

2. oldal.

«KOMÁROMI LAPOK»

A komáromi járási választmány ülése.

Komárom városának Agyéi a járási választmány előtt. — A választmány jóváhagyta a kórház bővítésére s vágóhíd építésre szánt 3 milliós kölcsönt. — A KFC tribün ügyét újra kell tárgyalnia a városnak. — A város tartozik fizetni az egyházaknak évszázadok óta

járó segélyeket.

— Saját tudósítónktól. —

Komárom, június 18.

'A komáromi járási választmány múlt szombaton élénken látogatott üléít tartott, melyen több segélyezési ügyben beadott kérvényt s az eléggé gazdag tárgysorozat során leginkább Komárom városát érdeklő városi ügyek s határozatok jóváhagyását, vagy felebbezések ügyét tárgyalta a választmány.

Az ülést 11 órakor nyitotta meg s vezette a távollevő járási főnök helyett Fodor Adolf dr. járási szolgabíró. A határozatképesség megállapítása után elnök előterjesztette az időközben beérkezett s Segélyt kérő kérvényeket, szám szerint tizenkettőt. A választmány külön-külön tárgyalva azokat, a komáromi csehszlovák kisebbség könyvtárának 500, a komáromi csehszlovák állami iskolának 2000, a csehszlovák polgári iskolának 500, a komáromi járási csehszlovák iskolának 1000, a komáromi magyar állami polgári iskolának tanulmányi kirándulásra 2000. a Sokol tornaegyletnek, Sportklubnak, Munkástornaegyletnek 800— 800, a Sokol egyesületnek bábszínház felállításához támogatásképen 500, a járási könyvtár részére vásárolt csehszlovák lexikonért 250, ÍMasaryk élete című könyvre pedig 120 Kc-t szavazott meg a választmány. Ehelyütt említjük meg, hogy tudomásunk szerint sok más magyar intézmény s a komáromi járásban más szegény iskolák is reá szorulnának járási támogatásra s

felhívjuk ezek figyelmét, hogy

kérvényüket időben nyújtsák

be a járási hivatal főnökéhez.

fA tárgysorozat második pontjául Komárom városának a közkórház részére szóló segély iránt beadott kérvénye volt kitűzve, melyet azonban, mivel az ügy nem volt még .eléggé előkészítve, az elnök indítványáról levették a napirendről s a legközelebbi ülésen kerül tárgyalás alá. A vízadók és csatornailletékek ügyében hozott városi határozat ellen beadott felebbezést a hivatalos javaslat értelmében elutasította a járási választmány. Következő pont volt a város határozatának tárgyalása, mely szerint :a város 3 millió koronás kölcsönt szándékozik felvenni a központi biztosítási intézettől 53 féléves törlesztésre s eöből az összegből szándékozik kibővíteni a közkórházat s felépíteni a városi vágóhidat. A járási választmány tekintve az építkezés nagy szükségességét,

egyhangúlag hozzájárult

:a város határozatához. Ezután a város által tervbevett footballtéri tribün építésének ügye került tárgyalás alá. A hivatalos javaslat szerint a város, mely a 350 embert befogadó tribünt 75000 korona költséggel szándékoznék megépíteni, nem eléggé dolgozta ki ezt a kérdést, mert csakis oly ügyek nyerhetnek felsőbb jóváhagyást, melyeknek fedezetéről is gondoskodás történt. Már pedig ebben az ügyben fedezetről szó sincs. A tribün ügyben a komáromi íotballklub beadvánnyal fordult a járási hivatalhoz, hogy a KFC hajlandó a városnak évenként bizonyos ösz- Bzeget, mint törlesztést befizetni, de a járási választmány ezt sem fogadta el, mert a város nem adhat kölcsönt, mikor maga is kölcsönből tudja csak a legszükségesebb építkezéseit végezni. Hacker bizottsági tag felszólalásában kérKomárom, junius 17-én.

törvényszerinti rendezésére. Az elnök azt válaszolta, hogy ahhoz nincs a járási választmánynak joga, hanem csak arra, hogy vagy elfogadja, vagy nem a város határozatát s mert ebben az esetben elfogadásról a törvény világos rendelkezése értelmében szó nem lehet, azt csakis vissza kell utasítani. Király kér. szoc. párti bizottsági tag felszólalásában kifejti, hogy jólehet sokszor a mai korban a sport, mely ugyan nagyon fontos eszköze a népnevelésnek, igen sokszor túl van hajtva, mit abból is láthatunk, hogy míg mindenfelé munkátlanságról és nélkülözésről panaszkodnak, mégis a pünkösdi ünnep alkalmával is csak vigalmi adóban 2000 Ké folyt be, de ennek dacára nem zárkózik el a tribün felépítésének fontosságától, hanem arra kéri Hacker bizottsági tagot, hogy ö személyesen nyújtson magyarázatot s felvilágosítást a városnak, hogy újból tárgyalva, hamarosan ismét nyújtsa be a járási választmány elé az ügyet s a törvény értelmében fedezetet is állítva a költségvetés mellé. A járási választmány így határoz.

Komárom város gázgyár kereskedelmi szabályzatát a város felterjesztése értelmében egyhangúlag elfogadja a választmány.

Következő pontban jóváhagyta a választmány Keszegfalva község ama határozatát, hogy az állomás felé a közönség könnyebbségére gyalogutat vásárol.

Komárom városnak a Bene dűlőben levő telekcseréjét s a volt városi mozi épületének eladását szintén egyhangúlag fogadta el a választmány.

A következő pontban élénk vita fejlődött ki a választmány tagjai sorában. Tudvalévő, hogy a múlt év végén a városi költségvetés megállapítására tartott városi közgyűlésen az egyházaknak szóló segélyeket nem szavazták meg s a kommunista többség e tételt törölte a város költségvetéséből. Az érdekelt egyházak ezen határozat ellen felebbezést nyújtottak be a járási bizottság elé. Az elnökség közölte a járási választmánnyal, hogy a komáromi rk. egyházzal szemben a városnak kegyúri kötelezettségei vannak s így ez törvényben gyökerező kötelessége a városnak, hogy ezt teljesítse, míg a ref. és zsidó egyházakkal szemben csak mint segélyt adott a város s ennek alapján a járási főnökség olyképen terjeszti elő javaslatát, hogy aróm. kath. egyház felebbezését fogadja el a járási választmány, míg a többi egyházak felebbezését utasítsa el. Legelsősorban Király József kér. szoc. párti választmányi tag szólal fel, s említi, hogy igenis a róm kath. egyházzal szemben tiszta kötelezettsége van a városnak, mert a város Mária Terézia idejében az akkor a plébánia tulajdonát képező sokféle javak, regália jogok, halászat, Apályi szigetek stb. átengedése fejében kötelezettséget vállalt magára, hogy a templomot jó karban tartja, a plébánosnak, káplánoknak állásukhoz mért tisztes megélhetést biztosít minden időkre. így tehát ezt meg sem tagadhatja, mert peres úton is végrehajtható a városon. A többi egyházakra nézve pedig meg kell állapítani azt, hogy talán már több, mint száz évvel ezelőtt a város vesetősége látva, hogy mindegyik egyház mily áldásos társadalmi tevékenységet fejt ki s mily nagy,

te, mivel fontos ügyről van szó, hogy a város határozata hagyassák Üóvá, vagy ha ez nem lehetséges, lakkor utasíttassék a város az ügy

hatással van a vallásos nevelés a népnek lelki, de testi boldogulására nézve is, ezt méltányolva szavazta meg s adta is azóta minden

évben az azóta ilyképen őket a szerzett jog alapján már megillető segélyt. így tehát felszólaló a hivatalos javaslattal szemben oly indítványt ad be, hogy a róm. kath. egyháznak mint törvényes járulékát fizesse a város, de fizesse a többi egyházaknak is az őket megillető s nagy munkájuk mellett általuk meg is érdemelt segélyeket. Utána hasonló értelemben szólalt fel Vörös Ede magyar nemzeti párti és Hacker Richárd szoc. dem. párti tag is, ki utóbbi kívánta, hogy alaposan meg kellene vizsgálni a kanonika vizitációt s annak idevonatkozó passusát a város figyelmébe ajánlani, hogy ily hiábavaló határozatokkal ne akassza meg a város költségvetésének a jóváhagyását. Majd Mező István kommunista tag szólalt fel, ki erélyesen követelte, hogy a város határozata hagyassék jóvá, vagyis utasíttassék el az egyházak felebbezése, vagy legfeljebb adassák vissza a városnak, hogy az azt újból tárgyalja. Fodor elnök szavazásra bocsájtja a hivatalos s a mellette benyújtott két javaslatot. A hivatalos indítvány mellett a kinevezett tagok hárman, Mező javaslata mellett a két kommunista tag szavazott, így megállapíthatja az elnök, hogy sem a hivatalos, sem Mező javaslata nem nyerte el a szükséges szavazattöbbséget s így tehát elfogadott határozatnak Király savele hasonló Vörös és Hacker javaslatát jelenti ki.

A tárgysorozat utolsó pontjaként a kisérdülőben felparcellázott 22 telekvásárlás ügyét hagyta még jóvá a választmány.

Megemlítendőnek tartjuk, hogy a segélyügyeknél Király József tag kérte a gyűlés elnökét, hogy a tanonc iskola részére már régebben megszavazott segélyt, mivel a tanoncoknak épp a nyári tanulmányi kirándulás miatt most volna legégetőbb szükségük erre, mielőbb kiutalják. Elnök erre nézve Ígéretet tett. Más tárgy nem lévén, az elnök az ülést berekesztette.

)liwnain»nin»ni»wiiiiiiiiiiii nwnn-u ■■■■■ m—ffiHHI

H1RKK,

— fi Komáromi Capokat elkobozták.

A komaromi ahamügyészség rende* letere a rendőrség eiKobuztu lapunknak, a Komarumi Lapoknak le^utóbbi keddi számát* Az aiiamügyeszség a •Magyar gyermek magyar iskolába vaio" című hírünkben íatta feniorogni az elkobzás okát. Lapunk szerkesztősége es kiadohivataia az elkobzás elten íeiebbezest ad be a komaromi kerületi bíróság vadunacsaüoz. Megjegyezzük , hogy a jeizett es kitogásoit hírünk a Urasai Magyar Hírlapban, a Híradóban es meg több magyar lapban is megjelent. Az elkobzott szamot második kiadásban juttattuk el oivasomknoz.

— Az ágostai tuiuallas 400 éoes jubileuma. Junius 25 en tesz 400 éve, hogy az augsburgi (ágostai) birodalmi gyűlésen az evangélium hívei felolvastak hitvallásukat, amely az Ágostai tiuvaLtus néven az egész világ evangélikus kereszlyénsegének Magna Chartája lett. Az egész foldkerekseg egyetemes anyaszentegynazávai eyyUU a komaromi evangélikus egyházközség is a szent évfordulóhoz méltóan, az atyákhoz való hűséggel tesz vallást ezekben a nagy napokban az evangélikus hit igazságáról és halát ad Istennek, aki a veres és vérteien üldözések és elnyomások közepette mind a mai napig diadalmas erős vára. Városunk evangélikus egyházában a szent jubileum ünnepi rendje a kővetkező: 1. Junius 2l en, szombaton este tél 7 órakor az ünnepet bevezető préd.káció az Ágostai Hitvallás alapján: „Egyedül Kegyelemből, a Jézus Krisztus erdemeeri I“ A prédikáció után ünnepi vecsernye. Az istentiszteletet ifj. janossy Lajos s. lelkész végzi. 2. Junius 22 én, Szentháromság ünnepe u. I. vasárnapon : 1. D. e 10 órakor, jubileumi hálaadó főistentisztelet énekes liturgiával, szenlbeszéddel és az Úrvacsora Szentségének kios ztásával.

Az ünnepi szentbeszédet Jdnossy Lajos esperes mondja. Az ünnepi istentiszteleten a Szentséggel élők részére az általános gyónás pontosan 3U 10 órakor kezdődik. 2 Közvetlenül az ünnepi istentisztelet után jubiláns közgyűlés: az egyházközség ünnepi határozatával a 400 éves jubileum méltó megörökítéséről. 3. D. u. 3 órakor prédikáció az Ágostai Hitvallás alapján: „Egyedül hit áltat“. A prédikáció után ünnepi könyörgés. (ifj. Jdnossy Lajos s. lelkész) 3 Junius 25 én, szerdán, az Ágostai Hitvallás felolvasásának a napján:

1. Reggel 8 órakor ünnepi hálaadó istentisztelet Te Deummal. (ifj. Jdnossy Lajos s. lelkész) 2. D u 3 órakor, a hitvallás felolvasásának az órájában: prédikác ó az Ágostai Hitvallás alapjan: „Hitünk igazsága, — a mi hitvallásunkKözvetlenül a prédikáció után ünnepi könyörgéssel a jubileum befejezése, (ifj. /dnossy Lajos s. lelkész).

— Hranylakodalom. Szép családi ünnepélyben lesz része egy, Komáromból régen elköltözött, de még na.yon sokunk előtt jól ismert házaspárnak. Wirthl József miniszteri osztálytanácsos, Budapesten ma ünnepli nejével házasságuknak ötvenedik évfordulóját. Az aranymenyegzőt a tabáni templomban tartják» Wirthl Józseféket még sokan ismerik Komáromban, mert hiszen Wirthl József évtizedekkel ezelőtta csallóközi ármentesitő társulatnak volt az igazgató főmérnöke.

— Halálozás, őszinte részvéttel vesszük a hirt, (Jrünfeid Ernő volt komáromi bornagykereskedő Budapesten történt elhalálozásáról. Az elhunyt nagykereskedő, aki 52 éves korában halt meg hosszas szenvedés után, hosszú évtizedeken töltött be előkelő szerepet a komáromi társadalmi életben, amelynek közkedvelt ta^ja volt. Elhunytét özvegyén és gyermekein kivül nagyszámú rokonsága gyászolja.

— Közgyűlés. A Komáromi Jótékony Nőegylet junius 22 én délután 5 órakor, (amennyiben a tagok határozatképes számban meg nem jelennének, junius 30-án, délután 5 órakor) a Komáromi Első Hitelintézet nádor-utcai helyiségében tartja rendes évi közgyűlését, melyre az egyesület tagjait ezúton is meghívják. Csepy Daniné egy. elnök. Argay Lajos esy. titkár. Tárgysorozat: 1* Jegyzőkönyv hitelesítők kijelölése.

2. Titkári jelentés az 1929. évről. 3' Az 1929. évi zárszámadások előterjesztése s a felmentvény megadása.

4. Az 1930 évre szóló költségvetés megállapítása. 5. A választmány és a tisztviselők megválasztása. 6. Esetleges indítványok.

— Halálozás. Igaz részvéttel értesülünk, hogy özv. iá. üulacsik Lajosai szül. Valentin Katalin, a komáromi református egyház volt karnagyának özvegye, életének 81-ik évében, hosszú betegség után junius 17-én Magyar-Komáromban elhunyt A magas kort ért tisztes matróna kihűlt porrészeit junius 19-én, csütörtökön, délután 5 órakor fogják a magyarkomáromi községi temetőben örök nyugalomra helyezni. A* elhunyt a háború előtt hosszú évtizedeken át élt férjével és családjával városunkban és buzgó, lelkes tagja volt a Protestáns Jótékony Nőegylet választmányának. Halálának híre komáromi régi ismerősei körében általános őszinte részvétet kelt. — A megboldogultban Sulacsik Lajos m. kir. pénzügyi főtanácsos, Sulacsik Imre m. kir. adóhivatali tisztviselő édesanyjukat, dr. Szulacsik László magyarkomáromi városi aljegyző és Sulacsik Zoltán balassagyarmati ref. lelkész nagyanyjukat vesztették el. Elhunytét ezenkívül testvérei,leányai, vejei, menyei, nagyszámú unokái, dédunokái és kiterjedt rokonság gyászolják.

— Hogyan kell kérni az állampolgársági bizonyítványt? Az állampolgársági bizonyítványra mindenkinek szüksége van. Mellékelni kell ezt utlevélkéréshez, állami foglalkozás kérésénél, állami szállításoknál, ipar vagy kereskedelem engedélyezésének kérelmezésénél, sőt legújabban a gyermekek iskolába való beirat