Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-06-05 / 66. szám
00. raái Cafltörtftk« 1030, jún|nw g. • • Otvene^yedU^é^oljaa. KOMABOM LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár ciehszlorák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. E(ész évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 Kő. Egycsssáii ára 1 korona. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF át. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Hol az állam a válság idején? Komárom, —június 4. (i. g.) Csak erről van ma szó, ha két ember összejön, ha kis csoportokba összeverődnek, csak egy a beszédtéma: válság, kereset, munkanélküliség. És a rettenetes nagy kérdőjel ezek után az unottá szürkülten is szomorú lamentációk után: mi lesz ennek a következménye? Valóban kétségbe kellene esni ma mindenkinek, akinek csak valami köze is van a termelés és fogyasztás körforgásában, ha nem vigasztalná magát az ember azzal, hogy „valahogyan csak lésemért valahogyan csak kell lennnL- Az ember minden sirás-rivása ellenére is igen nagy optimista s gyakran van úgy, hogy belehecceli magát a kétségbeesésbe, mert valahogyan jól esik a tagadhatatlanul majdnem emberi képességeket meghaladó terhek, bánatok, veszieségek idején belekapaszkodni a Mindenhatóba, hogy no most Uram Isten én már nem birom, hát segits aztán rajtam I Mintha valami nagyon nehéz tárgyat kellene odább lódítanunk, aztán nekifeszült izommal, karra), lábbal, csak legyen valaki, aki legalább biztatna vagy az első lökést megadná. Ez a mostani sokat emlegetett válság is olyan, hogy neki kell feszíteni minden erőt, a^yat jól kiélezetten, ostorként pattogtatni helyes indítószókbal, bogy a kéz és a láb dologhoz fogjon. A végső kétségbeeséstől még messzire vagyunk s messzire iä lehelünk, ha nem kókkad le a fejünk. Hiszen nem lehetne csodálni, ha eszünket vesztenők, mert előttünk, mellettünk, mögöttünk hullanak a válság hősi halottai, de hiszen jól nézne ki a hadvezér, vagy akár az ezredes, ha csata hevében katonát vesztve, maga is a többi megmaradttal futásnak ered. A mai válság is csata, harc. Itt is támadások folynak az emberi boldogulás igen erősen védett bástyái ellen, mert ezeket kell bevennünk. Szép szóra, jérikői kürt hangjára bizony le nem omolnak a kenyér-vár bástyái s nem tehetjük mimagunkst szolgáló hadifogollyá a jólét nyugalmáért. Neki keli menni ennek a válságnak magunknak, mert nekünk nem adódik a világon kívül egy pont, hogy sarkaiból fordítsuk ki a világot bántó válságot, valahova ki az űrbe. Nem küldhetjük, nem utalhatjuk át a mi bajunkat más bolygókra. Slagunknak kell megkezdeni a válság megoldását. De hogyan ? Tanácsból már volt elég, mondhatná valaki, mindenki. Nem tanács, hanem kalács kell most, ennivaló. De kitől? Hát van az emberen kívül itt még valaki hatalom a földön, akihez a koldus alázatával fordulhatnánk ? Pedig az emberek java része mindig erre gondol. Hogyha bajba jut, hát majd elmegy a községházára, elmegy a városházára, elmegy a tartomány házába, elmegy a törvényhozás házába és onnan kér segítséget. Mintha a község házában, a városházán, a tarlományházban, a parlamentben nem én, te, ő, mi, ti, ők ümének, hanem idegen potentátok, vagy urak, akik csak belenyúlnak a hatalmas kincseskamrába, az alabárdosokkal őrzött trezóiok mélyébe s onnan zsákba markolva dobálhatnák az aranyat, ezüstöt! A magunk erejét adtuk oda a községnek, a városnak, a tartománynak, az államnak, hisz ha nekünk nem volt miből adni, miből van amazoknak? Kellett soksok vagyonuknak lennie, vagy van amazoknak, ha nem is az alsófokuaknak, de a leghatalmasabbnak: az államnak. A mostani kriminális helyzetben is csak az a helyes s csak az az íeazán emberi: optimistának lenni. Hinni, hogy a gazdaságunkat ért szörnyű betegségből fellábol az, Komárom, —június 4, A képviselőház ülései. A képviselőház kedden délután ülést tarlóit, amelyen a ház második olvasásban elfogadta a párizsi és a hágd egyezményeket. A képviselőház mnnkaprogramjához képest legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 11 órakor tarija, amelynek napirendjén az állalvámokról szóló lörvényjavaslat szerepel. A képviselőház még pénteken is fart ülést, pünkösd után pedig június 11-én, szerdán lesz a legközelebbi ülés. Az önkormányzaii testületek gazdálkodásáról szóló novella. Az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvény a gyakorlatban nem vált be, mert az érdekelt községek normális pénzügyi gazdálkodását lehetetlenné teszi, sőt egyes községek épen e törvény következtében súlyos válságba kerültek. Azt nem is kell emliteni, hogy a pénzügyminisztérium illetékes referensének kénye-kedve szerint megszabott szanálási segélyrészesedésében Szlovenszkó és Ruszinszkó húzta a rövidebbet. A parlamentben elhangzott számtalan követelésre végre a pénzügyminisztérium egy novellát készített a törvény módosítására, amely azonban nem teljes, mert a tartományok pénzügyi függetlenségét nem állítja vissza. A tervezet egyébként továbbra is ragaszkodik a pótadókorlátozás eddigi elveinez és eszerint a legmagasabb pótadó a tartományoknál 160 százalék, a járásoknál 110, a községeknél 2C0 százalék. A pótadó fölemelés lehetőségét azonban kiterjeszti a járásoknál 150 százalékig és a községeknél 300százalékra engedélyezi. A magasabb pótadók enges nem kell félni, hogy operáción is keresztül kell esni, vagy esnünk. Csak egy szükséges, hogy, mert éD, te, ő, mi, ti, ők nagyon is legyengültünk, a karunknak maszszázsra van szüksége, a tüdőnknek jó hegyi levegőre, a bajban migrénes lett fejünknek fájást oszlató medikámentumra, szükségünk van valakire, mert mi a magunkét megtettük. Mi már nem adhatunk többet, most van szükségünk a köznek áldozott filléreinkre, a köznek előlegbe, vagy csak úgy reDdes időre, időközönkint adott sok-sok száz, ezer, millió, milliárd koronákba ágyazott erőtartalékokra. Most már igazán minden jókedvű optimizmusunk és kényszeredett mosolyu önbiztatásunk mellett a bajban, az igazi bajban oda kell kiáltanunk, akik vagyunk, amik vagyunk együtt, sokan, ezren, millión, hogy mi nem esünk kétségbe, mi megfogjuk megint a dolog végét, mi nem pityeredünk el egy-két száz, ezer ember éhséghalálán, de most aztán tisztelt állam, rajtad van a sor, hogy ebből a bajból végre-vaiahára kilábaljunk! délyezésében a következő változásokat eszközli a tervezet: az országos választmány ezután nemcsak a járásoknak, hanem járási székhelyeknek és az 5000 lakossal bíró községeknek Is kivételesen engedélyezheti a magasabb póladót. A kormány a forgalmi adóból bizonyos részt átengedhet az önkormányzati testületeknek, amely rendelkezést a novella is megtartja s a szanálási alap ügykezelését továbbra is az országos választmányra bizza, de ugyanakkor a választmány szigorúbb felügyeletet gyakorolhat a járás és a községek felett. 1931-ben a szanálási alapból kizárják azokat a községeket és járásokat, amelyek az elmúlt évben a szanálási alapból részt nem kértek, avagy ha kértek, ezt meg nem kapták. Ez nem vonatkozik azokra a községekre, amelyeknél a kiadások vis major révén vagy felsőbb hatóságok rendelkezése következtében emelkedtek. A forgalmi adóból folyósi—június 4. Budapesti jelentés szerint Magyarországon a trianoni békeszerződés aláírásának tízéves évfordulója alkalmából tegnap, szerdán mind Budapesten, mind a vidéken hatalmas tiltakozó gyűléseket, felvonulásokat, demonstrációkat rendeztek. Szerdán délelőtt öt perccel tizenkét tott 140 millió koronából százalékos arány szerint állapítják meg a tartományok részesedését. A felemelendő söradóból 275 milliót és a forgalmi adóból 73.5 milliót irányozták elő olyképen, hogy ez összegből Csehország 46 százalékot, Morvaország 38 5 százalékot, Szlovenszkó 14 százalékot és Ruszinszkó 1.5 százalékot kap Az e?ész 343 5 millióból tehát Szlovenszkó 49 milliót és Ruszinszkó 5 2 milliót kap. Megkezdő dt ek a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások. Az 1927-ben megkötött csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés revíziójára vonatkozó tárgyalásokat kedden kezdték meg Budapesten a magyar külügyminisztériumban. A kölcsönös üdvözlő-beszédek után megkezdődtek az érdemleges tárgyalások. A csehszlovák delegáció előadta követeléseit, amelynek során a gabonavámokra, őrleményekre és állatvámokra vonatkozó uj törvényjavaslatokból indult ki. Szerdán a magyar delegáció terjesztette elő követeléseit. Hlinka újabb nyilatkozata a pittsbourghi szerződés melleit. A szlovák néppárt burszentgyörgyi helyiszervezetének vasárnap tartott gyűlésén megjelent Hlinka András, a néppárt elnöke is és hosszabb beszédben foglalkozott a politikai helyzettel. Beszédében erősen bírálta a koalíció munkáját és tiltakozott Benes külügyminiszternek azon álláspontja ellen, hogy az egyházi birtokok az állam tulajdonát alkotják. Hlinka szemére vetetfe a kormánynak, hogy az állam pénzét könnyelműen széldobálja. A köztársaság elnökének 20 milliót szavazott meg a parlament, de Szlovenszkó ebből remmit sem kapott. Masaryk elnök aláirta a pittsbourghi szerződést is és mi valósult meg belőle? Mi becsületesen azon az állásponton vagyunk — úgymond Hlinka — hogy ha a piltsbourgi szerződés jó volt ennek az államnak a létrehozására, akkor kell, hogy jó legyen annak szerencsés felvirágoztatására is. A szlovák néppárt az autonómia megszavazásától soha el nem tekint, ha mindjárt hazaárulóknak is fogják megbélyegezni. Majd a kormány működésére tért át beszédében és azt mondotta, hogy a mai maromul koalíció, amelyet a gazdasági koncentráció kormányának neveztek el, rossz ólon jár, mert soha annyi nyomor nem volt Szlovenszkón, mint épen most. Az ilyen kormány ellen a legerélyesebben kell harcolni és szembeszállni a szlovákok táborának koncentrációjával. óra előtt az összes magyarországi gyárakban és ipartelepeken leállították a munkát, öt percig szünetet tartott minden magyarországi munkás, a Trianon elleni tiltakozás jeléül és a revizió melletti állásfoglalás céljából. Délelőtt a képviselőházban napirend előtt gróf Apponyi Albert a POLITIKAI SZEMLE ■nan 1030. június 4-én: Tíz éves a trianoni békeszerződés Trianoni gyásznap Magyarországon
