Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-06-03 / 65. szám
2. oldal. (KOMÁROMI LAPOK» olcsósági divatcsarnoka. (Nádor-utca 19. - Koronabankkal szembeni Hihetetlen olcsó új áraki Strand-dress, cipő és sapka Gyapjú tenis férfi ing Poupplin és selyem férfi ing Panama és napach“ férfi ing Fehér munkaköppeny Selyem magánkötök 6'— K-tól Frozia batiszt zsebkendő Erco „Gold“ gallér Gyermekkocsi újdonság olcsó gyári árban ! Női ingnadrág batiszt és selyem la. Mosóselyem harisnya 15, 19, 23 K Csipke gallérujdonságok Utazó bőrönd és kosár Divat ritikül 10 K-tól Flor trikó és félharisnya Bőrvászon és linoleom stb. „TETRA“ baba kelengye! A magyar nemzeti párt országos nagygyűlése Léván. Impozáns volt a lévai nagygyűlés. — Lelkes hangulat. — Szcnt- Ivány József politikai nagy beszéde. — A nyugdíjasok Ugye. — A mezőgazdasági helyzet és az adózás. — A magyarság kulturális helyzete. — Uj szövetkezeti törvény — Saját tudósítónktól. — Úgy méreteiben, külső megnyilvánulásában, mint belső értékében, lelkes hangulatában fényesen sikerült országos nagygyűlést tartolt a magyar nemzeti párt Léván, amely nagygyűlésen a legmesszebb eső vidékről is képviseltette magát a magyarság kiküldötteivel. Ott voltak Richter János ésFüssy Kálmán szenátorok, dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő Érsekújvárról, ifi. Koczor Gyula körzeti elnök, Nagy Nándor földbirtokos, tartománygyülési képviselő Nemesócsáról, Jaross Andor földbirtokos Csehiről és Fűlöp Zsigmond igazgató Komáromból, pártvezetöségi tagok, dr. Baranyay József szerkesztő Komáromból stb A magyar nemzeti párt vezérkara és törvényhozói: Szent-Ivány József országos pártvezér, dr. Törköly József országos pártelnök, Szilassy Béla ügyv. elnök, továbbá Giller Nagy Sándor országos pártigazgató és a pártvezetőség számos tágja, Dzurányi László, a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője, Darvas János iró és még számos hírlapíró és tudósító stb. A nagygyűlés a lévai ref. egyház nagytermébe volt összehíva, de a magyarság olyan nagy számban jelent meg, hogy a nagyterem nagyon is szűknek bizonyult volna, a gyűlést tehát a lévai színház hatalmas nagytermében kellett megtartani, amely nagyterem zsúfolásig megtelt lelkes hallgatósággal Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke, lelkesítő szavakkal nyitotta meg a nagygyűlést. Elnöki megnyitójában kegyeletes szavakkal emlékezett meg a párt nagy halottjáról, Hangos Istvánról, akinek lelkesítő, agilis munkásságának a hiányát nagyon is érzi a magyarság. Lelke itt száll közöttünk és lelkeinket további kitartó munkára tüzeli. A kegyeletes megemlékezést állva hallgatta végig a nagygyűlés, ezzel rótta le kegyeletét Hangos István felejthetetlen emléke iránt. Szent-lvdny József a magyar nemzeti párt népszerű országos vezére a hallgatóság lelkes, szűnni nem akaró éljenzése közölt emelkedett szólásra, hogy politikai beszámolóját megtartsa. Örömmel szögezte le mindjárt beszéde elején, hogy a testvérpárttal, a keresztényszociálista párttal a legjobb testvéri viszony áll fenn, amelynek látható első tünete a közös parlamenti klub. A két párt: a ma gyár nemzeti- és keresztényszociálista párt közös parlamenti klubja dacára mind a két pártnak megvan a teljes cselekvési szabadsága. Teljes a testvéri viszony a szepesi németekkel is. A hangos szónoklatok ideje lejárt — mondta Szent-Ivány, — elérkezett a tettek, az alkotó munka ideje. Komárom, — június 2. Erős összefogásra van szükségünk, hogy visszaverjük azokat a támadásokat, amelyek a magyarságot minden vonalon érték. Újabb sérelem rejlik például az állatvámok felemelésének törvénytervezetében E tervezetben olyan komplikált számitások vannak, hogy ezek valóságos úlvesztők és nem nyújtanak garanciát arra, hogyha magyar ember szállít majd állatot, nem fogják-e ezt magasabb vámtétellet megróni. Hogy a magyar gazda ellen milyen harc folyik, bizonyítja az alábbi eset. A történelmi országokba csak behozatali engedéllyel lehet Szlovenszkóból állatot bevinni. Már ez maga is sérelem, mert Szlovenszkót gyarmattá akarja tenni. Látott egy illyen behozatali engedélyt, amelyben megengedték, hogy az illető Szlovenszkóból sertéseket vihessen Cseh és Morvaországba, de hangsúlyozva volt az engedélyben, hogy mangalicát azonban nem lehet kivinni. És pedig azért tiltották ezt meg, mert a magyar gazda úgyszólván csak mangalica fajta serlést tenyészt. Szóval a magyar gazda állattenyésztése ellen irányul ez is. Ilyen számtalan esetet lehetne felhozni, amelyek mind azt bizonyítják, hogy mennyi nyílt és titkos támadás éri a magyarságot. Ez ellen csak szívós összetartással, törhetetlen elvhűséggel, fáradhatatlan küzdelemmel lehet csak védekezni. Ha a magyarság tömött sorait látja a pártvezetőség a zászló körül, akkor a nehéz küzdelem meghozza a régóta sóvárgott és jól megérdemelt gyümölcsöt. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után még nagyobb lelkesedés között mondotta ki egyhangúlag a nagy gyűlés, hogy Szent Ivdny József pártvezér politikájával továbbra is azonosítja magát és iránta rendíthetetlen bizalommal viseltetik. Majd Giller János dr. tartománygyűlési képviselő számol be a tartománygyülési működésről. Szomorúan állapítja meg, hogy a tartományi rendszer az igazi autonómiától messze esik A szónok magának a köztársasági elnöknek a tanait olvassa föl az igazi autonómiáról, amelytől mi még nagyon messze esünk. A lartománygyülés már letárgyalta és elfogadta az idei költségvetést, közben azonban egyik prágai miniszteri referens visszaküldte azzal a megjegyzéssel, hogy nem jó, tessék redukálni ennyi és ennyi millióval a költségvetést. így néz ki a mi autonómiánk I Egy referens keresztülhúzhatja a már elfogadott költségvetést. Jellemző — mondja a szónok — hogy ha szlovákokkal négyszem között beszél, azok mind elismerik e hiányosságokat, de nyíltan egy se meri bevallani Szomorúan szögezi le a szónok, hogy a tartománygyüléseken a szlovák testvérek részéről nem egyszer cinizmust, gyűlöletet tapasztalt. Mi a szlovákságot nem követjük ezen az utón, a mi szivünkben nincs gyűlölet, csak szeretet és megértés — fejezte be zúgó tapsok között beszédét a szónok. Nagy Sándor országos pártigazgató felolvassa a párt sokoldalú tevékenységéről, működéséről szóló terjedelmes jelentését, amelyet örömmel és köszönettel vett a gyűlés tudomásul. Majd ugyancsak az ő előterjesztésére megejtik az alapszabály mődosilást és a választásokat Majd Fodor Jenő értékes előadást tartott a műtrágya kérdésről. A délután folytatott gyűlésen Egyed Aladár kulturreferens, a magyar kultúra növelése címen teszi meg értékes javaslatait. Javasolja többek között a vásárokon való könyvterjesztést, a falun megtartandó könyvhetet, vagy könyvnapot Felhívja a törvényhozók figyelmét arra, hogy a feletfes hatóság a pozsonyi Kultúrát a könyvvásárlások terén a községi könyvtárak részére valósággal monopolizálni akarja. Amelyik könyvtár nem a Kultúránál vásárol, az nem kap államsegélyt. ßaranyay József dr. szerkesztő fölhívja a törvényhozók figyelmét arra, hogy a februárban megtartott könyvtári razziáknak folytatása is van. A könyvtárosokat, a könyvkereskedőket törvény elé állítják. Jaross Andor pártvezetöségi tag lelkes szavakkal biztosítja Egyed Alapár kulturreferenset arról, hogy a magyar ügy védelmében kijutott marliriumsága csak még erősebbé teszi azt az elszakíthatatlan kapcsolatot, amely Egyed Aladárt a magyarsághoz fűzi. A magyarság öszszesége kitart mellette — mondotta Jaross Andor, a hallgatóság lelkes tapsai, éljenzése között. Majd Törköly József olvassa föl értékes tervezetét az uj szövetkezeti törvényről és az agrárhitelről A törvénytervezetet a nagygyűlés magáévá teszi. A több mini százezer magyart érdeklő nyugdijrendezésröl szóló törvényt dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő a nyugdíjügyek ez alapos ismerője és agilis, fáradhatatlan munkása ismertette. Holota János soha el nem évülő érdemeit érezte a nagygyűlés is és lelkes ünneplésben részesítette a kiváló szónokot. Az előrehaladott idő mialt Jaross Andornak „A mezőgazdaság és a mai adózási rendszer' és ifj. Koczor Gyulának a „Falusi problémák“ cimü értekezésének felolvasása elmaradt és a nagygyűlés úgy rendelkezett, hogy e két értekezés egész terjedelemben a párt hivatalos lapjában, a Barázdában jelenjék meg. Ezzel a gyűlés lelkes hangú latban véget ért. A rozskenyér harca a buzakenyérrel. Irta: Ivánfy Géza. A kormányzatot ama törekvés vezette a rozstörvény rendelkezéseivel, hogy a felhalmozott rozsliszt készletek belföldi elfogyasztásával a rozsnak árzuhanását feltartóztassa. A törvényhozás e törvényes rendelkezése beletartozik abba a sorozatba, amely az agrárkrízist szándékozik szanálni törvényes eszközökkel keresztülhajtandó árvédelemmel s amely sorozatba iog tartozni majd még a gabona vámpótlék, különleges vámpótlék és az állatvámok. A törvény tehát olyan önadóztatás féle kényszerrendszabály, amelyre normális gazdasági viszonyok között nem is lenne szükség Sajnos a kenyértörvény nem várta meg a közgazdaság faktorainak szakvéleményét, mert pl.'a kereskedelmi és iparkamarának 8 napot adtak véleményük megalkotására a törvény tervezetével vonatkozásban. A kamarák igy a rendelkezésükre állott rövid idő alatt nem is fordulhattak az alsóbbfoku ipari és kereskedelmi érdekszervezetekhez szakvéleményükért, pedig ily, a lakosság széles rétegeit érintő törvényhozási aktus a legalaposabb vizsgálatot érdemelte volna. Ha elismerjük, hogy a rozskészletek elfogyasztási kényszere, valósággal feletetése az állam magasabb érdekével kongruens, még akkor is nagyobb körültekintést igényelt volna a törvény szerkesztése, amely be nem stiláris, hanem lényegbeli olyan hibák csúsztak, amelyek kiküszöböléséhez éppen csak a szakemberek véleményének meghallgatására lett volna szükség. A törvény pl. 1. §-ában igy rendelkezik: kenyeret legfeljebb 10% búzaliszt hozzáadásával készült tésztából szabad sütni. A valóság pedig az, hogy abszolút tiszta rozsliszt szinte nincs is. A tőzsdeszokások szerint tiszta rozsként fogadandó el az a rozs, amely legfeljebb 4% búzát is tartalmaz. De még tovább is megy az életet, a valóságot minden törvényszerkesztőnél jobban ismerő tőzsde, amikor átveendőnek tartja a vevő részéről azt a rozsot is, amely 10% búzát tartalmaz s csak a 4%-ot meghaladó s 10%-ig terjedő buzakeverékért ir elő megtérítést. Azt lehet tehát mondani, hogy tiszta rozsliszt nincsen is, mert maga szemes állapotában a kommersz rozs legalább 4% búzát tartalmaz. De tovább mehetünk még. Ma a ma'mok a buzalisztfajták közül az u. n. 5-ös, 6-os, 7-es lisztet belekeverik a rozslisztbe, mert ezeket a búzaliszt fajtákat másképen nem igen tudják értékesiteni. A törvénynek ama rendelkezése így, hogy a keverést a kenyér előállítója végezheti, teljesen kivihetetlen, azaz már kivitt, elintézett a gabonaföldön a gazda magtárában és a malomban, ahonnan abszolút tiszta rozsot illetve rozslisztet alig kaphat a pék, a kereskedő, akik a kenyeret sütik, forgalombahozzák s akik egyedül felelősek 5000 Kc-ás s 14 napi elzárás büntetés erejéig azért, hogy a sütött kenyér 10%-nál több búzalisztet nem tartalmaz így tehát tág tere fog nyílni a törvény akaratlan áthágásának, ha a törvény rendelkezéseit nem egészítik ki a malom felelősségére vonatkozó szabályozással. De itt sem lesz egyszerű a kérdés kifogástalan elintézhetése. Hiszen a malmok nemcsak kereskedelmi-, hanem vámőrlést is végeznek s ez ma a malmok üzemforgalmának mintegy 65—67%-a. Mit fog tenni a molnár a nyakán maradt búzaliszttel, mert hiszen a búzából nem őrölhet csupa darát, finom, vagy főzőlisztet ? De mit fog csinálni a kereskedelmi őrlés esetében a megbízó, aki a malomnak átadott gabonáért a lisztnek különböző szortáit kapja s kénytelen átvenni, mert a molnár sem lesz abban a helyzetben, hogy a nyakán hagyja a pékipari forgalomból valósággal csak a fehér-(sütemény) árura korlátozott fehér íiszteket, sőt a buzakenyérlisztet is. S tovább, hogyan fogja garantálni a malom pl. azt a lisztet, fajtában legalább, amelyet neki az őröltető ad át. Hiszen adhat majd helyette tiszta rozslisztet is, de mit tesz eb* ben az esetben a teljesen piacot vesztett teljes buza-kvantumával, Nem lesz érdemes felőrölnie azt. De nemcsak itt a hiba, hanem a termelőn s feldolgozó iparon túl magában a közönségben is. Abuzavidék lakossága természetszerűleg búzalisztből készült kenyeret eszik. Ha a törvényhozók egy-egy napot szenteltek volna pl- egy-egy buzavidéki péküzlet búzalisztből készült kenyértermelése forgalmának,tapasztalhatták volna, hogy pl. a falusi nép bennt a városban, tehát a kenyértörvény bázisában „kalács" kenyeret vásárol. A falusi nép, ha városba jön, akkor finomabb kenyeret akar enni, mert „barnát odahaza is ehet“. Számoltak vájjon azzal, hogy a csak hetivásáros napokon elfogyasztott ilyen búzalisztből készült „kalács" kenyér aladási alkalmának elvonása micsoda veszteséget jelent az iparnak? Van azonban még egy igen fontos momentum, ami gondolkodóba ejthette volna a törvény szerkesztőit.
