Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-05-31 / 64. szám
Lapuk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. Otvenej^yedik évfolyam. 64. Hzám. Szombat. 1930, május 31. essen mn" in mmn—aen———na—hm—Ma—■■— —a———— Előfizetési át csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egésr. évre l(iO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 U. Egyssszám ára 1 korona. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Kétes remények. Komárom, — május 30. A mezőgazdasági válság leküzdésére irányuló új törvényhozási rendelkezések gyakorlati értékét egyelőre még nem lehet megállapítani, annyit azonban máris tudunk, hogy az uj vámok miatt elkerülhetetlenné válik a Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződés felmondása, noha egyelőre, hogy tetszetősebb formát adjanak a dolognak, csak revideálni próbálják a szerződést. Hogy sikerülni fog-e a revízió, azt valóban nehéz volna megjósolni, mert el kell készülnünk arra, hogy mindkét állam a legmesszebbmenő határokig védeni fogja a maga érdekeit, ami ugyancsak próbára teszi majd a két delegációt. Különösen azt kell figyelembe vennünk, hogy két egymástól különböző gazdasági berendezkedésű állam íog a zöld asztalnál találkozni, a par excellence ípbáliam: Csehszlovákia' és- -az. eiB0i.euc.~iuu agrárállam : Magyarország. A két ország között nemrégiben létrejött kereskedelmi szerződést hosszas, évekig tartó tanácskozások előzték meg, amelyek többszöri megszakításokkal folytak, mig végre eredményre jutottak. Alig hogy beleszokolt a két ország a kölcsönösen megállapított vámok szedési jogának gyakorlatába, delegátusaiknak ismét tárgyalni kell, hogy a Csehszlovákiában életrehivott uj mezőgazdasági törvények következtében előállott uj helyzetben az érdekeket megvédelmezzék. A két különböző gazdasági struktúrájú állam azonban meglehetó'3 kényes helyzetbe került most egymással szemben, mert érezniök kell, hogy az egymásra utaltság nagyon is életbevágó súlyos követelményeit nem lehet figyelmen kívül hagyni, hanem azokkal most is komolyan számolni kell. Mert talán előnyös lehet látszólag a csehszlovákiai mezőgazdaságra nézve az eddigi behozatali vámok tételeinek fölemelése, azonban biztosra kell venni azt is, hogy Magyarország nem fogadhat el a maga részéről olyan emeléseket, amelyek az ő gazdasági termelésének hátrányára vannak s amelyek majdnem lehetetlenné teszik számára azt, hogy kenyérterményeit a csehszlovák piacon értékesíthesse s állatgazdaságának exportját Csehszlovákia felé biztosítsa. Viszont nem lehet közömbös a cseh iparra nézve sem, ha Magyarország az agrárvámok fölemelése ellenében olyan rekompenzációkat kér ipari téren, amelyeket pedig Csehszlovákia nem lenne képes elviselni. A kereskedelmi szerződés revideálásánál mind a két delegációnak meg kell fon-POLITIKAI SZIiüELE Komárom, — május 30. A csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások Mint ismeretes, a csehszlovák kormány megkereste a magyar kormányt a Csehszlovákia és Magyarország közölt fennálló kereskedelmi szerződés revíziójára nézve. Erre a mezőgazdasági válság enyhítésére hozott új vámtörvény szolgálhatott okot A magyar kormány bejelentette hajlandóságát a lárgyalásra és mint értesülünk, a kereskedelmi tárgyalások június 2-án veszik kezdetüket. Tekintettel arra, hogy Nickel Alfred magyar meghatalmazott miniszter <s résztvesz ezeken a tárgyalásokon, Bukaresiben meg kelleit szakítani a magyar-román kereskedelmi tárgyalásokat, amelyeket ugyancsak Nickel Alfréd vezet. A csehszlovák kormány iníézkedelf, hogy a tárgyalásokon szakférfiakból álló delegátussal képviseltesse magát Hogy fest a párizsi egyezmény Stribrny mérlege szerint. A képviselőház külügyi vitájában felszólalt Síribrny volt nemzet'. £■ '■ áV- mí/tío'iL.r.’ bsy c* és párizsi mérlegét Bethlen István magyar miniszterelnök mérlegével hasonlította össze és a következőket állapította meg. Ha a fizetési kötelezettségeket egy vaiulára számítjuk át, akkor Magyarország 1944-ig 65, a győztes Csehszlovákia 80 millió csehszi vák koronát fizet évente A legyőzött Magyarország 1967ig a reparáciős banknak befizet összesen 2869 millió K-t, a győztes Csehszlovákia pedig 2960 milliót, tehát 100 millióval többet mint a legyőzött Ma gyaiország. Nem szabad elfelejteni, hogy mi a külföldnek fogunk fizeini, ebből a pénzből semmi sem térül meg, mig Magyarország saját magának fog fizetni, a pénze visszatér, tolnia alaposan dolgát és számolniok kell a következményekkel is, amelyek egyelőre még kiszámíthatatlanok. Tudjuk azt igen jól, hogy az agrárok már az első pillanatban arra gondoltak, hogy a kereskedelmi szerződést egyszerűen felmondják Magyarországnak Ezt a lépést nem a békés megértés szelleme diktálta, hanem az a rövidlátó politika, amely a cseh agrárok mentalitását jellemzi. A párizsi megegyezés után azonban ez az eljárás lehetetlen volt, a külügyminiszter — a külföldre való tekintette),!ellenezte a szerződés felmondását és igy született meg a revízió gondolata. Ha a revízió nem sikerül, akkor aztán hadd következzék be a felmondás, csakhogy abban az esetben is csak félév múlva fog hatályon kívül helyeződni a szerződés. Kérdés azonban, hogy akkor meg lesz-e rá még szükség. Mindeneseire arra kellene tehát törekedni, hogy a revízió sikerrel végződjék és mindkét állam, de főleg Csehszlovákia, bölcsességének minden latb&vetésével igyekezzék kiküszöbölni a váramért úgy az A. min! a B. alap a magyarok számára létesült, senki más nem részesül benne. Csehszlovák valutában ez négy millió híjával mintegy kélmilliárdnyi őszszeget jelent, ez az összeg visszajut a magyarok kezébe. Ha a magyarok mérleget csinálnak, akkor nyugodtan azt mondhaiják, hogy nekik a háború összesen 800 millió koronájukba került Csehszlovákia rosszabbul járt közel három miiliárdot fog fizetni külföldre jölszabaditási taxa cirnén s ehhez jön még 670 millió hadser egfentartási adósság Franciaországnak és Olaszországnak, 560 millió Amerikának, együttvéve tehát 4230 millió. Egyszóval a győztes háború pénzben négy és félszer többe kerüli Csehszlovákiának, mint a legyőzött Magyarországnak. Az agrárpárti és szocialista miniszterek viharos összecsapása a minisztertanácson. A koaliciós kormányban uralkodó ellentétek heves kirobbanásban jelentkeztek a szerdán tartott miniszter tanácson, amely itten izgatott har~ utóiban b-lvt le A he’ ze* annyin.-. elnök kénytelen volt a tanácskozást félbeszakítani s a miniszterelnöknek ismételten békítenie kellett az agráriusokat és a szociáldemokratákat. A minisztertanács elhatározta, hogy a kormány benyújtja a törvényhozás elé az állatvámokról szóló törvényjavaslatot, ami meg is történt, ezzel szemben azonban a szociáldemokraták azt követelték, hogy a kormány nyújtson be törvényjavaslatot a hadirokkantak járulékairól szóló törvény módosítására olyan értelemben, hogy a 85 százalékos rokkantak járulékait fölemelik. Az agráriusok erről hallani sem akartak, amire Bechyne szociáldemokrata miniszter olyan éles kirohanást intézett az agráriusok elháboru lehetőségét. Ezt annyival is inkább szem előtt kell tartania, mert nagy csalódás érheti a mezőgazdaságot. A világ minden részében és igy Csehországban is felhalmazott gabonanemüeknek múlt évben aránytalanul leromlott ára nem akar a határozott emelkedés stádiumába kerülni. Az uj termés kilátásai igen kedvezőek, jó termés ígérkezik, ami semmiesetre sem járul hozzá a termények árának emelkedéséhez. Sőt arra kell elkészülni, az árak még romlani fognak. Ilyen körülmények között azután nagyon is problematikus értékűek azok a törvények, amelyek a súlyos mezőgazdasági helyzeten kiváimak segíteni, de a gyakorlatban vajmi kevés jó eredményt tudnak elérni. Félő, hogy a mezőgazdaság megmentése címén megindult munka fiaskót fog vallani és tanácsos lenne, ha az összes érdekelt faktorok még egyszer alaposan átrevidiálnák az összes kérdéseket, nehogy azután eredménytelenség esetén nagy csalódás érje az államot és annak lakosságát. len, hogy Udrzal miniszterelnök kénytelen volt a tanácskozást felfüggeszteni. Hosszas békéltető tárgyalások után ülhetett ismét össze a minisztertanács, amikor a cseh agráriusok és Sramek cseh néppárti miniszter azt követelték, hogy a 25 és ennél is kevesebb százalékos rokkantak a jövőben egyáltalában semmiféle segélyt ne kapjanak. Ezt a követelést nem volt hajlandó a minisztertanács elfogadni. Végül a minisztertanács elhatározta, hogy az állatvámokról szóló törvényt a képvistlöház a jövő héten fogja letárgyalni. A képviselőház keddtől péntekig fog ülésezni. Ezen a héten a kormány benyújtja a hadirokkantakról szóló törvény módosítási novelláját is. Az időszaki munkások segélyezésére 10 milliós alap létesítését is tervezi a kormány. A söradó, az állami tisztviselők tizenharmadik hónapi fizetése és az önkormányzati testületek szanálása kérdésében még eddig döntés nem történt. Valószínűnek tartják, hogy a képviselőház már junius hó második felében szabadságra megy, hogy addig az összes füg*ő ügyeket elintézik-e, arra ma az ismert nagy „egyetértés“ következtében nehéz volna a választ megadni._____ javaslat. A kormány a képviselőház szerdai ülésén benyújtotta az állatvámok emelésére vonatkozó törvényjavaslatot. A javaslat öt szakaszból áll. Az első szakasz az élő állatokra 100 kg élősúly után a következő vámokat állapítja meg: ökör 260 K, bika 260 K, tehén 240 K, növendékmarha 210 K, borjú 210 K, sertés 300 K. Ezen vámokhoz, bizonyos esetekben még pötlékvám is járul, a sertéseknél fölemeli pótlékvámot is szednek abban az esetben, ha valamely naptári hónapban az átlagár 1 kg élősúlynál 9 K 80 f, alá esik. A fölemelt pótlékvámot a kormány olyan összegben állapítja meg, hogy az a sertés éiő súlya kg jának 16.60 koronás átlagárat biztosítsa. A törvényjavas'at meghatározza a lovak darabszám szerint szedendő vámját, amely szerint két évesnél öregebb ló darabvámja 2500 K, két éven aluli ló darabvámja 1200 K, szopós csikó 600 K, öszvér, szamár darabvámja 1000 K A javaslat a következő általános vámtételeket is emeli: közönséges barna és fehérkenyér, kéíszersüit 150 K, friss hús 250 K, sózott, szárított, füstölt és főtt hús 840 K, húsvagdalékok 1200 K métermázsánként. A javaslat rendelkezik a szerződéses minimális vámokról, amelyek a Csehszlovákiával szerződéses viszonyban levő államokra vonatkoznak, A törvény kimondja, hogy rendkívüli szükség idején a kormány ideiglenesen, a'ónban legfeljebb félévi időtartamra megszüntetheti, vagy arányosan csökkentetheti az állat és húsvámokat az egész határon, vagy a határ bizonyos részein s ugyanakkor megállapítja azokat az intézkedéseket, amelyekkel eme kedvezménnyel való visszaélések megakadályozandók. Benes csak taktikázik. Azok a szokatlanul közvetlen hangok, amelyek a külügyminiszteri expozé folyamán Benes dr. részéről a magyarok felé elhangzottak, a szenátus vitazárő ülésén szirénhangokká váltak, mert Benes külügyminiszter zárószavában úgy nyilai.
