Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-05-27 / 62. szám II. kiadás
2. oldal. «KOMÁROMI LÁPOK» 99 olcsósági divatcsarnoka. (Nádor-utca 19. - Koronabankkal szemben ) Hihetetlen olcsó új árak! ÍN Strand-dress, cipő és sapka Gyapjú tenis férfi ing Poupplin és selyem férfi ing Panama és „apach“ férfi ing Fehér munkaköppeny Selyem magánkötök 6K-tól Frozia batiszt zsebkendő Erco „Gold“ gallér Gyermekkocsi újdonság olcsó gyári árban ! Női ingnadrág batiszt es selyem la. Mosóselyem harisnya 15, 19, 23 K Csipke gallérujdonságok Utazó bőrönd és kosár Divat ritikiil 10 K-tól Flor trikó és félharisnya Börvászon és linoleom stb. „TETRA“ baba kelengyét leg érdeklődésének és irányitó véleményének adott kifejezést. A Komáromi Dalegyesület régi érdemes választmányi tagját vesztette el benne. Váratlanul történt tragikus halála városszerte mélységes megdöbbenéssel és osztatlan részvéttel találko zott, mert a puritán jellemű, nemesgondolkozásu, a tiszta ideálokért hevülő, talpig derék embert az egész város ismerte, tisztelte és becsülte. Elmúlása nemcsak megrendült és lesújtott családjának, hanem a város egész társadalmának igaz fájdalmat okozott és a részvétnek olyan nagy méreteit hívta elő, amely csak az igazán nagy veszteségek alkalmával szokott jelentkezni. Emlékét mindazok az intézmények és testületek, amelyekért életében oly önzetlen buzgalommal fáradozott, kegyelettel fogják megőrizni, mint az o yan derék férfiúét, aki gondolkozásában és cselekedeteiben nemes és jóságos szívről, becsületes és Laz jellemről tett példátmutató tanúságot. Legyen emléke áldott! (F. Zs ) A Komáromi Népbank mint Szövetkezet 60. övi rendes közgyűlése. Komárom, — május 26. A fennállásának hatvanadik évét betöltő Komáromi Népbank mint Szövetkezet, Komáromnak ezen legrégibb szövetkezete, május 25-én, vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését Jókai Utcai székházénak nagytermében a szövetkezet tagjainak élénk érdeklődése mellett. A szövetkezet egyike azoknak az intézeteknek, amely a város gazdasági életében különösen a háború előtti időkben jelentékeny működést fejtett ki s amely a háború utáni súlyos pénzügyi válságot nagyobb megrázkódtatás nélkül küzdötte le s ma újult erővel és a közönség mindinkább fokozódó bizalma mellett folytathatja a szövetkezeti eszme szolgálatában fontos tevékenységét. A szövetkezet 60.-ik évi közgyűlését 1Bartha János nv. pénzügyigazgató, az intézet elnöke nyitotta meg, aki a törvényes formaságok elintézése után meleghangú beszédben emlékezett meg a hat évtizeddel ezelőtt megalakult szövetkezet feledhetetlen emlékű megalapítóiról, köztük Molnár Ádám akkori városi, később kir. főügyészről, Wimmer Rezsőről, az intézet megalakítása gondolatának felvetőjéről és első könyvelőjéről, Luka Lajos első pénztárosáról, Ueflcr Szilárd, Foghtüy Dénes elnökökről és Pulay Kornél polgármesterről, valamint az első igazgatóság tagjairól, akik valamenynyien a legönzetlenebb módon és az emberbaráti nemes ügytől áthatva munkálkodtak az intézet megszervezésén és megerősítésén. Indítványára a közgyűlés az alapítók emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg. Majd áttérve a tárgysorozatra, a közgyűlés az igazgatóság jelentését egyhangúan tudomásul vette és az 1925—1929. évekről szóló számadásokat, mérlegeket és eredményszámlákat megállapította és elfogadta, a felmentvényt az igazgatónak, igazgatóságnak, tisztikarnak és a felügyelőbizottságnak egyhangúan megadta. A Központi Szövetkezet által megtartott reviziókról fölvett jelentéseket a közgyűlés felolvasás után tudomásul vette !és azokban foglalt utasítások végrehajtásával az igazgatóságot megbízta. 'Az 1929. évi 32345 K 45 f. tiszta nyereségnek alapszabályszerű felosztására előterjesztett igazgatósági javaslatot a közgyűlés elfogadta, a leszámoló évtársulatok tervezetét jóváhagyta és az esedékessé vált törzsbetétek és osztalékainak kifizetését elrendelte. Az 1930. évi költségvetést 68 300 K-ban állapította meg és utalványozta a közgyűlés. A pozsonyi Központi Szövetkezetnek az intézet szanálása körül kifejtett jóindulatú és készséges közreműködéséért a közgyűlés jegyzőkönyvi hálás köszönetét fejezte ki. Az időközben elhunyt Horváth Ferenc és Schnell Béla ig. tagoknak emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg, Milch Dezső volt felügyelő biz. elnök évtizedes munkásságáért és Komáromi Ede volt ig. tagnak buzgó működéséért pedig köszönetét szavaztak. Az alapszabályok több pontjának módosítását határozta el ezután a közgyűlés, amit a felsőbb ellenőrző hatóság kívánatéra kellett az intézetnek végrehajtania. E módosítások közül fontosabb a szövetkezet címének megváltoztatása, amely a módosítás szerint Komáromi Önsegélyző Hitelszövetkezet címet vette föl, ezenkívül bevezetik az üzletrészeket, amelyeknek tulajdonosai tagjai lesznek a szövetkezetnek, az igazgatóság tagjainak számát 24-ről 12—18-ra redukálták és a felügyelőbizottság tagjainak számát 6 rendes és 3 póttagra emelték fel. Az új alapszabályokban rendezték a szövetkezetnek a Központi Szövetkezethez való viszonyát is, valamint a tagok jogait és kötelességeit. A módosításokhoz a közgyűlés egyhangúan járult hozzá. Majd a választásokat ejtette meg a közgyűlés, amely közfelkiáltással a következő szövetkezeti tagokat választotta meg az igazgatóság tagjaivá: Bartha János nv. pénzügyigazgató, Berger F. Vilmos fiiszerkereskedő, Dosztál Jakab nagyiparos, kereskedelmi kamarai tanácstag. Fehér József építőmester, Füssy Kálmán kisgazda, szenátor, Galambos Zoltán ref. lelkész, Goldschmid Vilmos kereskedő, Horváth József iparos, Ipovitz Endre vaskereskedő, dr. Kamrás József ügyvéd, Koczor Gyula üvegkereskedő, id. Kollányi Miklós ny. főjegyző, földbirtokos, ifj. Koczor Gyula kerületi elnök, Király Károly ékszerész, Konkoly Thege Kálmán ny. vármegyei főpénztáros, Nagy János kötélgyáros, Schreiber János iparos, dr. SoósJenő magánzó, A felügyelő bizottság tagjaiul a következők választattak meg: elnök Lakatos Károly ny. igazgató, alelnök Bátyai Mihály ny. vármegyei árvaszéki h. elnök, tagok Czéh István polg. isk. igazgató, dr. Baranyay József városi könyvtáros, szerkesztő, Kovách Tihamér gyógyszerész, Lengyel Jenő városi főpénztáros, póttagok: Szunyoghy János vaskereskedő, Fried Artur posta- és táv. főtiszt, Balogh Miklós iparos. A megválasztottak nevében Dosztál Jakab igazgatósági tag köszönte meg a közgyűlés bizalmát, majd közvetlen szavakkal mutatott reá arra az önfeláldozó munkásságra, amelyet Fülöp Zsigmond igazgató az intézetnek a háború utáni súlyos viszonyokból való kivezetése és talpraállítása körül kifejtett, örömmel állapítja meg, hogy a szövetkezet szanálása a tagoktól semmiféle áldozatot nem követelt s ebben az igazgatónak elévülhetetlen érdemei vannak. A közgyűlés alkalmából ezt kötelességének tartja megállapítani és fáradozásáért legőszintébb köszönetét és elismerését fejezi ki. A közgyűlés kitörő éljenzéssel tette magáévá a felszólaló nyilatkozatát, amelyért Fülöp igazgató köszönetét mondva, arra kérte az új vezetőséget, hogy a megújhodás idején az intézet iránti szeretetükben és érte való munkálkodásukban a feledhetetlen emlékű alapítók szelleme és fényes példája vezesse őket a szövetkezet felvirágoztatására! A tárgysorozat befejezése után Bartha János elnök lelkes szavakkal zárta be a közgyűlést. Elfogták a düsseldorfi rémet Egy megtámadott leány levele juttatta a rendőrség kezére Düsseldorfban szombaton az a hir teriedt el, hogy a rendőrségnek végre sikerült ártalmatlanná tenni a düsseldorfi tömeggyilkost. A déli órákban jelentkezett a redőrfőnökségen egy környékbeli fiatal leány, aki elmondotta, hogy nemrégiben megismerkedett egy férüvai és az a férfi szombaton reggel elcsalta a grafenbergei erdőbe, ahol merény letet kísérelt meg eliene. Nagynehezen sikerült kiszabatínia magát és megszöknie A szeméiyleirás, amelyet a leány a férfiről adott, pontosan egyezett a düsseldorfi rém személyíeirásával. Néhány órai nyomozás után sikerűit megállapítani a szóbanforgó férfi düsseldorfi lakását. A lakás a Rókus-téren van s a délutáni órákban el is fogták a férfit, amint éppen hazajött. A szombaton délután elfogott férfiú úgy látszik tényleg a hónapok óta hiába keresett düsseldorfi rém. A rendőrség az esti órákban már hivatalos közlést is adott ki, amely* ben már csaknem teljes bizonyossággal állítja azt, hogy a letartóztatott Kürten Péter 47 éves munkással a borzalmas gyilkosságok elkövetője került a rendőrség kezébe. Küten Péter már részleges beismerő vallomást is tett Nem tagadta, hogy ő volt a gratzenbergi erdőben a múlt héten megölt leány gyilkosa és több hasonló esetet is beismert. Szombaton este a rendőrség már bizonyosra vette, hogy Kürten a düsseldorfi keresett törne* gyilkos- Érdekes véletlen juttatta a rendőrség kezére a gyilkost. Egy tévesen kézbesített levél lett az árulója, a levelet egy leány irta barátnőjének és a levélben arról számolt be, hogy május 16-án borzalmas élménye volt a grafenbergei erdőben, ahova egy fiatalember csalta őt el. Amikor erőszakoskodni kezdett, váratlanul egy másik férfi toppant elébe és ratámadt az erőszakoskodóra. Ezzel megnyerte a leány bizalmát és amikor elpanaszolta, hogy most már későre jár az idő és nem mer hazamenni, a fiatalember felajánlotta saját lakását Ö követte lakására, ott azonban félni kezdett és arra kérte uj ismerősét, mégis inkább kisérje öt egy közeli leányotthonba. A férfival el is indultak. A grafenbergei erdőbe érve azonban uj ismerőse is erőszakoskodni kezdett vele, majd dulakodás támadt közöttük és egyszerre csak egy tőrt látott megvillanni a férfi kezében. Nagynehezen kiszakította magát a karjai közül és sikerül elfutnia. Egy bokor tövében várta meg a hajnalt félájultan és csak másnap délben tudta magát hazavonszoini Azóta betegen fekszik. A levélben arra kérte barátnőjét, hogy látogassa meg. A rendőrség a levél birtokában kinyomozta a szerencsétlen leány személyazonosságát és a leánytól kapott szeméiyleirás alapján sikerült is a rendőrségnek szombaton délután elfognia Kürten Pétert. Drámai szembesítések. Kürtent szembesítették Schulte Gertrud cselédleánnyal, akinek révén sikerült elfogni Kürtent. A szembesítés drámai jelenetek között játszódott le, bár Kürtén meglehetősen flegmatikusán viselkedett Gertrud azonnal felismerte benne merénylőjét. Ezután Kürtent 19 férfi közé állították, majd bevezettek a terembe ezy Meurerné nevezetű asszonyt, aki szintén egyik áldozata volt Kürtennek, aki több késszúrást ejtett rajta. Amikor a csinos fiatal asszony végigmustrálta a férfiakat és pillantásával eljutott Kürtenhez, szívéhez kapott, sikoltozni kezdett és kijelentette, hogy az voít a támadója. Erre Kürten megszólal: — Igen, igen, Meurerné, igaza van, meg akarta ö ni magát de maga túl óvatos volt! „ Magam sem értem. Amikor Kürtent megkérdezik, hogy miért követte el ezeket a tetteket, igy válaszol: — Ma^uk ezt nem értik, hiába is magyarázuám. Nem érti ezt meg a rendőrség, de talán én magam sem értem. Tíz hónapi börtönre ítélte el a komáromi kerület bíróság Bardőczdr. fogorvos lakásában elkövetett betörés tettesét. — Saját tudósítónktól. — Komárom, május 27. ft A komáromi kerületi bíróság tegnap, hétfőn tárgyalta Gyürüssi Lajos komjali lakos oünügyéi, aki ellen a komaromi államügyészség kétrendbeli lopás büntette és jogtalan elsajátítás miatt adott be vádiratot, mert kontáromban tavaj szeptember havában dr. Bardócz József lakásába, illetve rendelőjébe betört és onnan 6590 korona értékű arany és ruhaneműt, valamint 400 korona készpénzt lopott el, továbbá Érsekújvárban július havaban Kőzetük Jarosz lávtót egy 1200 korona értékű kerékpárt lopott el. Gúlán decenber havában pedig egy csomó kulcsot talált és azokat magánál megtartotta, A vádlott a tegnapi tárgyaláson ki jelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a terhére rótt lopásokot nem követte el, a dr. Bardócz* tói származó bőrkabátot az országúton vette egy ismeretlen személytől, a nála lefoglalt kerékpárt pedig a fivérétől kérte kölcsön. Bardócz dr. bőrkabátban és a rajta levő gallérban felismerte tulajdonát és ez alapon a biróság csak a Bardócz dr. kárára elkövetett lopás bűntettében mondotta ki a vádlottat bűnösnek, akit a biróság ezért tiz hónapi börtönre Ítélt el. Az államügyész a büntetés súlyosbításáért, a vádlott és védője a bűnösség kimondása miatt jelentett be fellebbezést az ítélet ellen
