Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-05-17 / 58. szám

4. öjdíd. Komiromi Lapok javaslatnak semmiféle gyakorlati ér­téke sincsen, mert ha azt el is fo­gadja a közgyűlés, fedezet hiányé ban kiutalható nem lesz. Ezt igen jól tudják a javaslattevők is és ezért kéri őket, hogy e javaslattól mint céltalantól álljanak el. A munkák mielőbbi fölvételének megsürgeté­­sére kiküldendő bizottság megalakí­tását maga is támogatja és kéri a közgyűlést, hogy azt tegye magáévá. Mivel Vidák és Steiner javaslatu­kat fentartották, a városbiró föltette a javaslatokat szavazásra és a köz gyűlés egyhangúan kimondotta a munkanélküliekből választott hattagú bizottságnak kiküldését a pozsonyi és prágai illetékes hivatalokhoz a Komá­romban végzendő közmunkák megsür­­getésére, a bizottság vezetésével Csumazia György városbirót és Kai­­leesovic Béla dr főjegyzőt bízta meg a képviselőtestület. A munkanélküli segélyre nézve pedig a javaslatot áttette a közgyűlés a tanács elé, amelyet megbízott a fedezetről való gondoskodással. Ezután a közgyűlést fél 7 órakor a városbiró berekesztette. A komáromi munkanélküliség az országos választmány előtt Saját tudósitónklól. Jelentettük lapunkban, hogy a rendkívül nagy komáromi munka­­nélküliségre való tekintettel Csizma­­zia György polgármester táviratban felírt az országos hivatalba, hogy a komáromi közmunkákat minél előbb kezdjék meg, miután azok megkez­désének semmi komolyabb aka­dálya nincsen. Csizmazia György polgármester legutóbb Alapy Gyula dr. tartománygyülésí képviselőt is megkérte arra, hogy az országos hivatalnál sürgesse meg ennek a kérdésnek elintézését és a komá­romi munkanélküliséget tegye szóvá az országos választmányban. Alapy Gyula dr., az országos választmány tagja, a csütörtöki választmányi ülé-Komárom, — május 16 sen a komáromi munkanélküliség érdekében interpellált is és inter­pellációjára Országh József alelnök, aki az ülésen elnökölt, kijelentette, hogy 1930-ra Komáromban ha! mil­lió korona értékű munkálatokat fog­nak végezni. E munkálatok közöli szerepel a Vág-sziget átvágása, fel töltése s a teherpályaudvar építési munkálatainak megkezdése. — Hat százezer koronát az állam már át­adod a vasutlgazgalóságnak, amely a munkát azonnal megindühaija. A komáromi váreröd egy részének le­bontása május 22 én kezdődik. A munkálatok mielőbbi megkezdése végett az országos hivatal sürgősen el fog járni a vasutlgazgafóságnál. Olaszország körülhajózása (Kóborlások vizen és szárazon) Irta: Dr. Baranyay József. III. Ffumében, Abbáziában. Szóval amikor Pali barátommal Fiume utcáit rólluk és a fényes ki­rakatokat nézegettük, valaki hátulról rám kiált: — Szervusz! Hogyan kerültél te ide, Komáromból Fiúméba. A Komárom utcáit kövező válla­lat főmérnöke volt, Haar József, akit én Komárom megkövezőjének szoktam tréfásan hívni. Különben is földi, csallóközi és Csicsón ringott a bölcsője. A löriénelmi hűség kedvéért el kell árulnom, hogy a fend meg­szólításba Inparlamentáris szavakat is beleszólt a váratlan őröm hatása alatt. Ez nem lett volna baj, mert hiszen a járókelők nem értették meg, de annál inkább megértették a mi kedves megkövezőnk társasá­gában levő hölgyek, mert azok ma­gyarok voltak. Az én barátom kere­setlen szavaira úgy megindultak, hogy azt hittem, a világ végéig meg se állanak. — Elszaladtak a hölgyek, nem futsz utánuk? — aggódtam a dru­szám helyed is. — Nem kell félni, majd elérem őket — vigasztalt a mi kedves meg­kövezőnk. Abbáziába jött le egy hétre. Na­gyon csalt bennünket, hogy marad­junk még, pompásan fogunk mu­latni, de a mi programmunk ezt nem engedte, a hajójegyünket már meg­vettük. Elbucsuzkodlunk és indult a szét­rebbent nők után. Azt hittük, hogy azokkal már nem fog találkozni többet ebben az életben, úgy neki indullak. Tíz perccel később egy kávéház előtt mentünk el és a kávéház ut­cai részén egy asztalnál valaki erő­sen integet felénk, nagyokat nevelve, Haár barátom volt, körülötte üllek már a szerintem őrökre elveszet leknek hitt nők. Nevetve integeted, s azzal jelezte, hogy a nőkért sose kell aggódni, azok sose vesznek el, akárhogyan neki is Indulnak. A háború előd sokat megfordul­tam Fíumében, amikor Abbáziában lőltödem pár hetet Akkor hatalmas forgnlma volt a fiumei kikötőnek, úgy az áru-, mint a személyforga lom tekintelében, hiszen a magyar kormány az amerikai kivándorlást Hamburgból Fiúméba terelte és egy angol hajóstársaság, a Cunard Line bonyolította le a személyszállítást Fiume és Newyork között. E hajós­társaságnak egyik személyszállító hajóját, a Kárpáthlái, ládám is a fiumei kiköiőben és meg is néztem az egész hajót az egyik kapitány szivességéból. Szóval a magyar éra alatt virágzó forgalma volt a fiumei kikötőnek, amely a háború befejezése után a nullára sülyedt. Szemtanuktól hal­lottam, hogy a móló kőkockái közéi fölverte a fű és a gyom, mert nem volt, aki letapossa. Egész Fiume visszasírta a magyar éra alatti forgalmat, amely egészen megszűnni látszod s amely csak most kezd újra nekilendülni és je­lenleg Fiume jelentős forgalmai ér el faáruban. Jugoszlávia fűrészmal­maiban termelt deszkát, lécet és egyéb faárut a fiumei kikötőben hajózzák be E jelentős faáru for­galom dacára is még nagyon mesz­­sze van a fiumei forgalom a magyar éra alatt elért forgalomtól. így aztán érthető az olasz kormány igyekezete, hogy Magyarországot és Fiúmét minél szorosabb lánccal fűzze ösz­­sze és ennek a láncnak legerősebb szeme lesz, ha majd a vasútvonal kérdését is meg tudják oldani. Minden olvasó előd ismeretes az a nemes versengés, amely Jugoszlá • via és dália közölt megindult, hogy melyik állam adjon Magyarország­nak kikölöt. Ebben a versengésben Olaszország led a győztes és Fiume és Magyarország közöd a kapcso­latot mindegyre erősebbé kovácsol­ják a két ország politikusai és ha teljesen készen lesz a kapcsolat, a fiumei kikötő forgalma csak akkor kap igazi lendületet. A régi magyar éra hatása azon­ban még nem lünt el teljesen Ami­kor Pali barátommal jártuk a várost, meggyőződhettünk, hogy a boltok ban, az üzletekben még tudnak annyit magyarul, hogy más nyelv tudása nélkül is boldogul az ember. Nagyon kedves dolgot észlelhet-193,0 májua 17, tünk egy csinos kis vendéglőben, ahova párszor betértünk étkezni. Az egész üzletvitelét maga a család láda el A család nö tágjai a mama és a lányok, a konyhában ügyeltek föl, az apa a söntésre ügyelt, a fiú — egy jóképű, csinos fiatalember — pedig fölszolgált Ez a kedves fia­talember, amikor észrevette, hogy magyarok vagyunk, pár magyar szó­val kedveskedett és érdekes voll, hogy amikor másodszor mentünk oda étkezni, már több magyar szót tudod és a következő alkalommal megint töbet. Ha tovább maradunk Fiúméban, ez a fiatalember egészen megtanult volna magyarul a mi ked­vünkért Bizonyára a szüleitől tanulta meg a magyar szavakat. E vendéglőben jól étkeztünk és nem csaptak be bennünket az árak­kal. Az olasz módon elkészitett hat csak nekem izled, bár meg volt neki a jellegzetes tengeri hal szaga. A pompás olasz salátával, amelyet olt elődünk készítetlek el, nekem izled, de társaimnak nem. Ez az olasz zöld saláta hasonlít az úgynevezett nyuifülü salátánkhoz, csakhogy az olasz rokonának erősebb a bordá­zata és kevesebb a leveles rész benne. Az olaszok ezt a bordás részi, amely akármilyen vastag, azért üde, zsenge és nem fás, finom olaj jal és ecettel készítik úgy, mint ná­lunk a fejes salátát, semmi cukrot nem tesznek rá, de azért egy csep­pet se fanyar, mert az olaj enyhíti az ecet savanyúságát. Ehhez a sa­látához hü maradtam egész ulam alatt, a tengeri betegség által meg­viselt gyomromra ez a saláta na­gyon jó hatással volt, A tavalyi olasz­­országi utam alatt például nagyon izled a spagedi, ez a lyuk nélküli makaróni. Az idén már az se izled. Például megtörtént velem az a csoda, hogy Szirekúzában, Dlonízios liran­­nus egykori székvárosában a ven­déglőben felét meghagytam a spa­gettinek. Társaim ugyan azt mond­ták erre, hogy nagyon sokat adod a pincér Lehet, de tavaly dyen csoda nem történt volna meg velem. Szóval fiumei vendéglővel meg voltam elégedve. Annál inkább bosz­­szanfod egyik reggelünk Fiúméban. Egy másod-harmadrendű kávéházba, illetve annak a járdára elhelyezed terraszára tértünk be reggelizni Olaszországban a föld gyomra ki­­merlthetedenül adja a márvány!, te­hát a márványasztalok o‘t olcsób­bak, mint nálunk a fulipánlos ládák. Mindennek dacára a kávéház asz­talai bádogból valók voltak, szóval még csak nem is műmárványból. Én csak tejes kávét ittam, sütemény nélkül. És ezért 5 Urát — 9 K át mer­tek kérni. A pincér jól a markába nevetheted, hogy ezeket a „gyültmen­­teket“ így be tudta csapni. Az én szülőfalumban, a hagymák, gyükerek és bezderek (zöld hagyma) hazájában, Kamocsán emlékszem gyerekkoromban a szomszéd faluból, VYHNE Szlovenszkó páratlan hatású női gyógyfürdője újonnan berendezett modern hidegvizgyógy­­intézedel és szénsavas fürdőkkel. Természetes meleg vasas fürdő, hegyi klimatikus gyógy hely női bajokban, vérszegénységben és idegbántalmakban szenvedők részére. I Teljes peasió: lakás, ellátás (napi négyszeri étkezéssel) I, oszt. vasas fürdő, gyógy-, zenedíj és villanyvilágítással együtt naponta Kő 45—48. Diétikus ellátás is. Orto dox kóser vendéglő. Autóbuszjárat! 371 Szimőről vagy Gutáról odaszárma­­zottlat már gyüitmentnek tarfotlák a kamocsai benszülödek, hát mennyire gyüitmentnek tarthatott bennünket az a fiumei pincér, mert elvégre mégse a szomszédból, Susakból, Voloscából, Abbáziából, Icsicsből, vagy Lovranából valók voltunk. Már akkor dörmögtem részint magamban, részint hangosan a tár­saim nem kis örömére, de meny­nyire jobban boszantolt a dolog, amikor Velencéből, a Szent Márk térről álhajózlunk a Lidóra és ott. abban a világfürdőben és ennek ts a legszebb helyén, a hatalmas ku­polacsarnok előtt a tengerre épített nagy terraszon, ahol ülni is élve­zet és már maga egy élmény, hal­lani a csobogó habok zenéjét (a jazz band zenéről nem is beszél­vén) s gyönyörködni a tengerben, a hófehér vitorlás hajókban, a vi­dám fürdőzökben, igen ott, ezen a gyönyörű helyen egy ozsonna kávé csak 3 lira volt. Ezt a helyet a fiumei kávéház lerraszát a kikötő olajszagú és füstös levegőjével egy napon nem is lehet említeni. De különben úgy kell nekem, mi­nek is reggeliztem én Fiúméban, amikor mar vagy tíz esztendeje nem eszem reggelit. Ezt meg is emlitettem Fiúméban, amikor a társaim reggelizni akartak betérni: — Fiuk, én nem reggelizem, ad­dig, mig ti esztek, inkább sétálok a mólón. De leheled is az én társaimnak beszélni, kórusban zúgták a fülembe: — Mit spórolsz már megint? Ki az ördögnek takarékoskodol? Ta­lán nősülni akarsz és nászutra spórolod a ptzedet ? (Folyt, kör.) N « M". a b G tA o » 'S >05 > d)2 o r 1 u P v* o £ ~ E m N HO ts ■a ad «2 « u £ ■55 * « S a3 8 ’G3 * *3 «s !3J «3 O Li, ><u Jí S CQ gfi Utógondolatok Körte dr. „ Suita Rusticana‘ójához Komárom, május 16. A zene bensőséges művészet, de szociális művészet is lehet. Lehet az fájdalom és áhitat gyermeke, de az örömé és léhaságé is. A zene minden időben alkalmazkodott és alkalmazko­dik ma is minden nép és minden kor jelleméhez. Az egyik esztétikus mozgó építőművészeinek nevezi a zenét és ennél a dallam teszi a főgerincét a mű­nek, a másik költői lélektannal hozza összefüggésbe a zenét, ennél pedig a harmónia a zene lényege. Végeredmény­ben a roujsikát semmiféle formula nem zárja be; a zene a századok éneke s a történelem virága, kinő az emberiség fájdalmából és özönéből. Ezeket a sorokat kívántam előre­­bocsájtani akkor, amikor egy emberről akarok rövid jellemzést írni, aki a zene­művészetek egyik harcosa. A pozsonyi Filharmónia március 3-án megtartott komáromi hangversenyén bemutatta Körte Ferenc dr. Suita Rusticana című zenekari szerzeményét is. Alkalmam voit a szerzővel beszélni egy alkalommal, amikor a következő­ket tudtam meg tőle. Körte dr. már gyermekkora óta foglalkozott és rajon­gott a zenéért. Tanulmányait a prágai konzervatóriumon végezte, ahol Novák volt a tanára, a csehek egyik legna­gyobb most élő zeneszerzője. A kon­zervatórium elvégzése után egy ideig a zenei pályán működik, de a későbbi viszonyok úgy hozták magukkal, hogy más pályára lépett, de tradícióihoz azért hű maradt mind máig. Közönségünk­nek már több alkalommal mutatkozott be a szerző. Két vonósnégyese nálunk is előadásra került, amikor is az elsőt az É-dur négyest, a kiváló Ondricsek quartett mutatta be szép sikerrel. Ope­rán is dolgozik most Körte dr., mely­hez a szöveget Léda, az ismert cseh kötő irja. Ennek az operának az elő­adása előreláthatólag Pilzenben lesz. A prágai filharmonikusok 1920 ban előadták a „Szerelem és Csalódás“ c. zenekari szerzeményét, amelyet maga a szerző dirigált. Irt már számos dalt és kamarazenét is, amely darabok már nyomtatásban is megjelentek. A nálunk legutoljára hallott Rusticana sültje a cseh naturalisziikus zeneművészeti irányt követi. A zenekar a falusi életet és az egészséges, üde levegőben fürdő friss falusi emberek életét, szerelmi Idylljeit rajzolja néhol nagyon ügyes vonások­kal. Az öt tételből álló munkát Folprecht karmester vezetése alatt játszották a filharmonikusok, aki annál inkább igge-

Next

/
Thumbnails
Contents