Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-05-17 / 58. szám

4. öjdíd.

Komiromi Lapok

javaslatnak semmiféle gyakorlati értéke sincsen, mert ha azt el is fogadja a közgyűlés, fedezet hiányé ban kiutalható nem lesz. Ezt igen jól tudják a javaslattevők is és ezért kéri őket, hogy e javaslattól mint céltalantól álljanak el. A munkák mielőbbi fölvételének megsürgetésére kiküldendő bizottság megalakítását maga is támogatja és kéri a közgyűlést, hogy azt tegye magáévá.

Mivel Vidák és Steiner javaslatukat fentartották, a városbiró föltette a javaslatokat szavazásra és a köz gyűlés egyhangúan kimondotta a

munkanélküliekből választott hattagú bizottságnak kiküldését a pozsonyi és prágai illetékes hivatalokhoz a Komáromban végzendő közmunkák megsürgetésére, a bizottság vezetésével Csumazia György városbirót és Kaileesovic Béla dr főjegyzőt bízta meg a képviselőtestület. A munkanélküli segélyre nézve pedig a javaslatot áttette a közgyűlés a tanács elé, amelyet megbízott a fedezetről való gondoskodással.

Ezután a közgyűlést fél 7 órakor a városbiró berekesztette.

A komáromi munkanélküliség

az országos választmány előtt

Saját tudósitónklól.

Jelentettük lapunkban, hogy a rendkívül nagy komáromi munkanélküliségre való tekintettel Csizmazia György polgármester táviratban felírt az országos hivatalba, hogy a komáromi közmunkákat minél előbb kezdjék meg, miután azok megkezdésének semmi komolyabb akadálya nincsen. Csizmazia György polgármester legutóbb Alapy Gyula dr. tartománygyülésí képviselőt is megkérte arra, hogy az országos hivatalnál sürgesse meg ennek a kérdésnek elintézését és a komáromi munkanélküliséget tegye szóvá az országos választmányban. Alapy Gyula dr., az országos választmány tagja, a csütörtöki választmányi ülé-Komárom, — május 16

sen a komáromi munkanélküliség érdekében interpellált is és interpellációjára Országh József alelnök, aki az ülésen elnökölt, kijelentette, hogy 1930-ra Komáromban ha! millió korona értékű munkálatokat fognak végezni. E munkálatok közöli szerepel a Vág-sziget átvágása, fel töltése s a teherpályaudvar építési munkálatainak megkezdése. — Hat százezer koronát az állam már átadod a vasutlgazgalóságnak, amely a munkát azonnal megindühaija. A komáromi váreröd egy részének lebontása május 22 én kezdődik. A munkálatok mielőbbi megkezdése végett az országos hivatal sürgősen el fog járni a vasutlgazgafóságnál.

Olaszország körülhajózása

(Kóborlások vizen és szárazon)

Irta: Dr. Baranyay József.

III.

Ffumében, Abbáziában.

Szóval amikor Pali barátommal Fiume utcáit rólluk és a fényes kirakatokat nézegettük, valaki hátulról rám kiált:

— Szervusz! Hogyan kerültél te ide, Komáromból Fiúméba.

A Komárom utcáit kövező vállalat főmérnöke volt, Haar József, akit én Komárom megkövezőjének szoktam tréfásan hívni. Különben is földi, csallóközi és Csicsón ringott a bölcsője.

A löriénelmi hűség kedvéért el kell árulnom, hogy a fend megszólításba Inparlamentáris szavakat is beleszólt a váratlan őröm hatása alatt. Ez nem lett volna baj, mert hiszen a járókelők nem értették meg, de annál inkább megértették a mi kedves megkövezőnk társaságában levő hölgyek, mert azok magyarok voltak. Az én barátom keresetlen szavaira úgy megindultak, hogy azt hittem, a világ végéig meg se állanak.

— Elszaladtak a hölgyek, nem futsz utánuk? — aggódtam a druszám helyed is.

— Nem kell félni, majd elérem őket — vigasztalt a mi kedves megkövezőnk.

Abbáziába jött le egy hétre. Nagyon csalt bennünket, hogy maradjunk még, pompásan fogunk mulatni, de a mi programmunk ezt nem engedte, a hajójegyünket már megvettük.

Elbucsuzkodlunk és indult a szétrebbent nők után. Azt hittük, hogy azokkal már nem fog találkozni többet ebben az életben, úgy neki indullak.

Tíz perccel később egy kávéház előtt mentünk el és a kávéház utcai részén egy asztalnál valaki erősen integet felénk, nagyokat nevelve, Haár barátom volt, körülötte üllek már a szerintem őrökre elveszet leknek hitt nők. Nevetve integeted, s azzal jelezte, hogy a nőkért sose kell aggódni, azok sose vesznek el, akárhogyan neki is Indulnak.

A háború előd sokat megfordultam Fíumében, amikor Abbáziában lőltödem pár hetet Akkor hatalmas

forgnlma volt a fiumei kikötőnek, úgy az áru-, mint a személyforga lom tekintelében, hiszen a magyar kormány az amerikai kivándorlást Hamburgból Fiúméba terelte és egy angol hajóstársaság, a Cunard Line bonyolította le a személyszállítást Fiume és Newyork között. E hajóstársaságnak egyik személyszállító hajóját, a Kárpáthlái, ládám is a fiumei kiköiőben és meg is néztem az egész hajót az egyik kapitány szivességéból.

Szóval a magyar éra alatt virágzó forgalma volt a fiumei kikötőnek, amely a háború befejezése után a nullára sülyedt. Szemtanuktól hallottam, hogy a móló kőkockái közéi fölverte a fű és a gyom, mert nem volt, aki letapossa.

Egész Fiume visszasírta a magyar éra alatti forgalmat, amely egészen megszűnni látszod s amely csak most kezd újra nekilendülni és jelenleg Fiume jelentős forgalmai ér el faáruban. Jugoszlávia fűrészmalmaiban termelt deszkát, lécet és egyéb faárut a fiumei kikötőben hajózzák be E jelentős faáru forgalom dacára is még nagyon meszsze van a fiumei forgalom a magyar éra alatt elért forgalomtól. így aztán érthető az olasz kormány igyekezete, hogy Magyarországot és Fiúmét minél szorosabb lánccal fűzze öszsze és ennek a láncnak legerősebb szeme lesz, ha majd a vasútvonal kérdését is meg tudják oldani.

Minden olvasó előd ismeretes az a nemes versengés, amely Jugoszlá • via és dália közölt megindult, hogy melyik állam adjon Magyarországnak kikölöt. Ebben a versengésben Olaszország led a győztes és Fiume és Magyarország közöd a kapcsolatot mindegyre erősebbé kovácsolják a két ország politikusai és ha teljesen készen lesz a kapcsolat, a fiumei kikötő forgalma csak akkor kap igazi lendületet.

A régi magyar éra hatása azonban még nem lünt el teljesen Amikor Pali barátommal jártuk a várost, meggyőződhettünk, hogy a boltok ban, az üzletekben még tudnak annyit magyarul, hogy más nyelv tudása nélkül is boldogul az ember.

Nagyon kedves dolgot észlelhet-193,0 májua 17,

tünk egy csinos kis vendéglőben, ahova párszor betértünk étkezni. Az egész üzletvitelét maga a család láda el A család nö tágjai a mama és a lányok, a konyhában ügyeltek föl, az apa a söntésre ügyelt, a fiú — egy jóképű, csinos fiatalember — pedig fölszolgált Ez a kedves fiatalember, amikor észrevette, hogy magyarok vagyunk, pár magyar szóval kedveskedett és érdekes voll, hogy amikor másodszor mentünk oda étkezni, már több magyar szót tudod és a következő alkalommal megint töbet. Ha tovább maradunk Fiúméban, ez a fiatalember egészen megtanult volna magyarul a mi kedvünkért Bizonyára a szüleitől tanulta meg a magyar szavakat.

E vendéglőben jól étkeztünk és nem csaptak be bennünket az árakkal. Az olasz módon elkészitett hat csak nekem izled, bár meg volt neki a jellegzetes tengeri hal szaga. A pompás olasz salátával, amelyet olt elődünk készítetlek el, nekem izled, de társaimnak nem. Ez az olasz zöld saláta hasonlít az úgynevezett nyuifülü salátánkhoz, csakhogy az olasz rokonának erősebb a bordázata és kevesebb a leveles rész benne. Az olaszok ezt a bordás részi, amely akármilyen vastag, azért üde, zsenge és nem fás, finom olaj jal és ecettel készítik úgy, mint nálunk a fejes salátát, semmi cukrot nem tesznek rá, de azért egy cseppet se fanyar, mert az olaj enyhíti az ecet savanyúságát. Ehhez a salátához hü maradtam egész ulam alatt, a tengeri betegség által megviselt gyomromra ez a saláta nagyon jó hatással volt, A tavalyi olaszországi utam alatt például nagyon izled a spagedi, ez a lyuk nélküli makaróni. Az idén már az se izled. Például megtörtént velem az a csoda, hogy Szirekúzában, Dlonízios lirannus egykori székvárosában a vendéglőben felét meghagytam a spagettinek. Társaim ugyan azt mondták erre, hogy nagyon sokat adod a pincér Lehet, de tavaly dyen csoda nem történt volna meg velem.

Szóval fiumei vendéglővel meg voltam elégedve. Annál inkább boszszanfod egyik reggelünk Fiúméban. Egy másod-harmadrendű kávéházba, illetve annak a járdára elhelyezed terraszára tértünk be reggelizni Olaszországban a föld gyomra kimerlthetedenül adja a márvány!, tehát a márványasztalok o‘t olcsóbbak, mint nálunk a fulipánlos ládák. Mindennek dacára a kávéház asztalai bádogból valók voltak, szóval még csak nem is műmárványból. Én csak tejes kávét ittam, sütemény nélkül. És ezért 5 Urát — 9 K át mertek kérni. A pincér jól a markába nevetheted, hogy ezeket a „gyültmenteket“ így be tudta csapni.

Az én szülőfalumban, a hagymák, gyükerek és bezderek (zöld hagyma) hazájában, Kamocsán emlékszem gyerekkoromban a szomszéd faluból,

VYHNE

Szlovenszkó páratlan hatású női gyógyfürdője újonnan berendezett modern hidegvizgyógyintézedel és szénsavas fürdőkkel. Természetes meleg vasas fürdő, hegyi klimatikus gyógy hely női bajokban, vérszegénységben és idegbántalmakban szenvedők részére.

I

Teljes peasió: lakás, ellátás (napi négyszeri étkezéssel) I, oszt. vasas fürdő, gyógy-, zenedíj és villanyvilágítással együtt naponta Kő 45—48. Diétikus ellátás is. Orto dox kóser vendéglő. Autóbuszjárat! 371

Szimőről vagy Gutáról odaszármazottlat már gyüitmentnek tarfotlák a kamocsai benszülödek, hát mennyire gyüitmentnek tarthatott bennünket az a fiumei pincér, mert elvégre mégse a szomszédból, Susakból, Voloscából, Abbáziából, Icsicsből, vagy Lovranából valók voltunk.

Már akkor dörmögtem részint magamban, részint hangosan a társaim nem kis örömére, de menynyire jobban boszantolt a dolog, amikor Velencéből, a Szent Márk térről álhajózlunk a Lidóra és ott. abban a világfürdőben és ennek ts a legszebb helyén, a hatalmas kupolacsarnok előtt a tengerre épített nagy terraszon, ahol ülni is élvezet és már maga egy élmény, hallani a csobogó habok zenéjét (a jazz band zenéről nem is beszélvén) s gyönyörködni a tengerben, a hófehér vitorlás hajókban, a vidám fürdőzökben, igen ott, ezen a gyönyörű helyen egy ozsonna kávé csak 3 lira volt. Ezt a helyet a fiumei kávéház lerraszát a kikötő olajszagú és füstös levegőjével egy napon nem is lehet említeni.

De különben úgy kell nekem, minek is reggeliztem én Fiúméban, amikor mar vagy tíz esztendeje nem eszem reggelit.

Ezt meg is emlitettem Fiúméban, amikor a társaim reggelizni akartak betérni:

— Fiuk, én nem reggelizem, addig, mig ti esztek, inkább sétálok a mólón.

De leheled is az én társaimnak beszélni, kórusban zúgták a fülembe:

— Mit spórolsz már megint? Ki az ördögnek takarékoskodol? Talán nősülni akarsz és nászutra spórolod a ptzedet ? (Folyt, kör.)

N

« M".

a b

G

tA

o »

'S >05

>

d)2 o

r

1

u P v*

o £ ~

E

m

N HO

ts

■a ad «2 « u £

■55 * « S

a3 8

’G3 *

*3 «s

!3J «3 O

Li, ><u Jí

S CQ

gfi

Utógondolatok Körte dr. „ Suita Rusticana‘ójához

Komárom, május 16.

A zene bensőséges művészet, de szociális művészet is lehet. Lehet az fájdalom és áhitat gyermeke, de az örömé és léhaságé is. A zene minden időben alkalmazkodott és alkalmazkodik ma is minden nép és minden kor jelleméhez. Az egyik esztétikus mozgó építőművészeinek nevezi a zenét és ennél a dallam teszi a főgerincét a műnek, a másik költői lélektannal hozza összefüggésbe a zenét, ennél pedig a harmónia a zene lényege. Végeredményben a roujsikát semmiféle formula nem zárja be; a zene a századok éneke s a történelem virága, kinő az emberiség fájdalmából és özönéből.

Ezeket a sorokat kívántam előrebocsájtani akkor, amikor egy emberről akarok rövid jellemzést írni, aki a zeneművészetek egyik harcosa. A pozsonyi Filharmónia március 3-án megtartott komáromi hangversenyén bemutatta Körte Ferenc dr. Suita Rusticana című zenekari szerzeményét is.

Alkalmam voit a szerzővel beszélni egy alkalommal, amikor a következőket tudtam meg tőle. Körte dr. már gyermekkora óta foglalkozott és rajongott a zenéért. Tanulmányait a prágai konzervatóriumon végezte, ahol Novák volt a tanára, a csehek egyik legnagyobb most élő zeneszerzője. A konzervatórium elvégzése után egy ideig a zenei pályán működik, de a későbbi viszonyok úgy hozták magukkal, hogy más pályára lépett, de tradícióihoz azért hű maradt mind máig. Közönségünknek már több alkalommal mutatkozott be a szerző. Két vonósnégyese nálunk is előadásra került, amikor is az elsőt az É-dur négyest, a kiváló Ondricsek quartett mutatta be szép sikerrel. Operán is dolgozik most Körte dr., melyhez a szöveget Léda, az ismert cseh kötő irja. Ennek az operának az előadása előreláthatólag Pilzenben lesz.

A prágai filharmonikusok 1920 ban előadták a „Szerelem és Csalódás“ c. zenekari szerzeményét, amelyet maga a szerző dirigált. Irt már számos dalt és kamarazenét is, amely darabok már nyomtatásban is megjelentek. A nálunk legutoljára hallott Rusticana sültje a cseh naturalisziikus zeneművészeti irányt követi. A zenekar a falusi életet és az egészséges, üde levegőben fürdő friss falusi emberek életét, szerelmi Idylljeit rajzolja néhol nagyon ügyes vonásokkal. Az öt tételből álló munkát Folprecht karmester vezetése alatt játszották a filharmonikusok, aki annál inkább igge-