Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-05-17 / 58. szám

mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. Ötveneg'yedik éríolyam. 58. szám, Szombat, 1930, májas 17. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. 'Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre ICO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 KC. Egysuzim Ara 1 korona. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelte főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Síetkesz'ő: BARANYAY JÓZSEF dr. A termelés és fogyasztás válsága. Komárom, — május 16. (i. g.) Valósággal hátborzongató annak, aki benne él a kereskede­lemben és iparban, amikor nem valamelyik politikai párt népgyü lésén, hanem az állam, hogy úgy mondjuk egyik legfontosabb gaz­dasági termelő tár.-adalmának or­szágos gyűlésén nagyon komoly közgazdászok: bankárok, gyárosok, nagyvállalkozók, de az állam első kereskedőjei a kereskedelmi mi­niszter és a kereskedelmi s ipari érdekképviseletek országos nevű funkcionáriusai is megállapítják, hogy a külkereskedelmi konkur­­rencia-képesség fenntartása és a belföldi fogyasztás emelkedése nél­kül a további ipari leépítés gon­dolatával kell megbarátkoznunk. A közgazdaság diplomatái köve­tik a politika diplomatáit a gondo­latokat kifejezni hivatott nye., ki­­finomitott alkalmazási módjaival és elegáns szóvirágokkal beszélnek és takarják el a maguk előtt igen is jól ismert szomorú és valóságot. Ez a valóság az, hogy napról napra csökken a fogyasztás, nin­csen vevő, nincsen keletje a sok ■és sokféle árucikknek. Az em­berek az egyszerű és legprimitivebb vegetatív életet élik, amelynek nincsenek extra kívánságai és „hal, vad, s mi jófalat, szem szá nak ingere“, nem jut az egykor va­gyonosnak tudott és ismert jobb polgári asztalokra sem. És nem jut jobb falat ma már ama po gári jó­léttel szomszédos munkásasztalokra sem, amelyeket az egyes iparágak­ban válogatott és elismerten kilünő szakmunkájukért valamennyire az érdemük és szervezettségük erejé­vel szerzett jó szolgálati szerződé­sük árnyékában levő ipari szak­munkások s családjaik üinek kö­rül. Nemcsak jó nincs, de betevő falatja is alig van igen nagy tömeg embernek,akiknek tétlenségre kény­szeredett keze az éhség görcsében gémberedik s hátuk nem a mun­kában hajlik, hanem az alamizsna könyörgésében! Igen jó lenne, ha azzal vigasz­talhatnék magunkat, hogy máshol jobbak a viszonyok, tehát men­jünk a jó példa után. Kopirozzák le derék államférfiaink a „jóimenő“ államok gazdasági berendezkedését, menten megjavul itt is az élet, aranyeső hullik a földre s csak a lusta nem fog belőle kapni. Min­denki más, aki dolgozni akar és tud, az megszerezheti magának a napi tyúkccskát fazekába á la Henry quatriém! De nem lehet kopirozni a jó­módot. nem lehet utánozni a „jól­menésl", a gazdasági jómódot, mert m'ncs kit, mit kopirozni. Egész Európa, de jórészt Amerika is gazdasági bajokkal küzd, az öreg Európát p di" a gazdasági neuraszténia gyötri. Malthnsnak, aki fe'áHitotta a termelés és népesedés arányszám­­törvényét, kezd nem igaza lenni. A termelés mértani haladvány sze­rint nő, a népesedés pedig csak számtani haladvány szerint. Szinte azt mondhatná az embpr, hogy torkig vagyunk minden jóval, ha ezt a nagyzási mániát nem tenné kellemet'enül illatossá ilt-olt, Indi­ában—Kinában 2—3 mi'lió s eset­leg mértani haladvánv szerinti nö­vekedéssel éhségb n elpusztul! em­beri test hullaszagai Hol a baj, mi a baj akkor, ha van mindenünk, a fö d annyit ad vissza a beléje vetett mag után, hogy el kell égetni, tengerbe, fo­lyóba szórni kell ezer, tízezer va­gonszámra a vevőt nem találó élelmiszereket, büntetés terhe mel­leit nem szabad egyes ip ri nö­vényeket termelni és meg kell ál litani a gépeket, emberedet, nehogy még nagyobb bőség álljon elő. Furcta és szomorú paradoxonja az éleinek. A bőség, amely pu-ztit! A termelés, amelyet forszírozni kell, hogy a maga elfogya ztha­­tatan tömegében rothadjon meg! Vegy lehet: kevesebbe, esznek, fogyasztanak az emberek. Nem csodálkozhatunk: annyian főzik­­sütik s annyiféle fazékban, annyi kukta, szakács s mert kell, hogy mindenkinek Ízlését kielégítsék, annyi különféle fűszert raknak a sok sok millió ember étekbe, hogy nem csodákozhalunk, ha az em­ber betelt s a sok jó, sok ro-sz, amivel traktálták, megfeküdte a gyomrát'! A világgazdaságban a termelés és fogyasztás olyan állapotban v^n, mint az a beteg, akiről az orvos­­professzor nem azt mondja, hogy a evegőváltozás, hanem egyedüi a -áss segít rajta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nidor-u. 29. Megjeleaik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — május 16. JBolota János dr nemzetgyűlési képviselő a nyugdijrendezés Igazságos here szí ül viteléért. A képviselőház költséqvetést bt zoffsápa a répt nyupdijasok egyen joeusttásáról szóló lörvényjavaslat­­fal foglalkozott, amelynek vitájában Holota János dr. magvar nemzeti párti képviselő hosszabb beszéddel vett részt és több módosító javas­latot terjesztett a bizottság elé Ho­­lofa dr javaslatait élőszóval ts meg­indokolta és főhbek között kérte a nyugdijrendezés hiányait pótolni és pedig abban az értelemben, boqy a törvény kifejezetten vonatkozzék a nem állami régi polgári iskolai tani­­tőkm és a nem állami és régi óvónőkre is. Ezzel az érdekellek nagy sérel­mét kívánja orvosolni a javaslat. A nvupdijasok külföldi utazására és állandó külföldi tartózkodására vo­natkozó erősen korlátozó rendelke­zések kihacyásáf, a négy évre vissza­menően számított rendes nvupdijak megadását, a kegydij helyett rendes nyugdíj folyósítását, a háborús évek beszámítását, a kétes állampolgár­sággal bíró nyupdijasok nyugdijá­nak hatvan százalékos emelését és az elbocsáfoffak ügyeinek jóakarafu likvidálását követelte Holofa dr. kép­viselő, aki a képviselőház csütörtöki ülésén alapos argumentumokkal támogatott beszédben szállt síkra a régi nyugdíjasokért. A csehszlovák-magyar kereske­delmi szerződés revíziós tárgya­lása. Az agrárisláknak a mezőgazda­­sági krízis megszüntetését célzó javaslatai következtében napirendre került a Csehszlovákia és Magyar­­ország között fennálló kereskedelmi szerződés revíziója. A prágai lapok jelentése szerint a kormánynak ez irányú megkeresésére a magyar kor­mány oly értelmű választ küldött, hogy o magyar kereskedelmi szerző­dés revíziós tárgyalásait junius 2-án hallandó megkezdeni, mert addig az ideig a magyar delegáció más ál­lamokkal folytatott tárgyalásokkal van elfoolalva A tárgyalásokat Buda­pesten fogják megfarlani. Mivel a csehszlovák kormány a revízióra vonatkozó első indítványa kapcsán ama reményének adott kifejezést, hogy a tárgyalások junius közepéig be is fejeződhetek különben ju nius 15-iől számitotl hal hónap múl­tán a jegyzékben megjelölt áruk szerződéses vámját magára nézve kötelezőnek nem tartja, a revíziós tárgyalások számára aránylag na gyón rövid idő, mindössze üzen három nap áll rendelkezésre. El kell azonban készülni arra, hogy a revízió nagyon terjedelmes lesz. mert a magyar delegáció nem is­meri még a husvámokról szóló törvényjavaslatot, amelyről a gazda sági miniszterek most tárgyalnak, de viszont a csehszlovák delegáció sem ismeri azokat a kívánságokat amelyeket a magyarok támasztanak a revízióval szemben Bár a ren delkezésre álló lizenhárom nap a tárgyalások számára igen kevés, mindkét oldalon remélik, hogy a békés megegyezés lehetséges teszi Az állatvámok miatt megingott Bradac foldmivelésügyi miniszter állása. : A gazdasávi miniszterek bizott­sága napok óta tárgya! az állatván mok behozatalának kérdésében, de az egyes pártok makacs állásfoela­­lása miatt edd g nem jöhetett létre megegyezés. Az agráriusok ugyanis az állatvámoknak azonnal való élet­beléptetését követelik, a szocialista pártok pedi/ azt kivánják, hogy az állatvámok behozata át a hús árak változásától tegyék függővé, vagyis csak abban az esetben léptessék be a husvámokat, ha a mai magas hús­árak csökkennének. A szocialisták e kívánságukat azzal indokolják, hogy az állatvámok azonnali beho-i zatala a mai húsárak emelkedését vonná maga után Minthogy a pár-, tok ebben a kérdésben annyira vé­dik különböző álláspontjukat, ho?y megegyezésre nem juthatnak, poli­tikai körökben arról beszélnek, hogy Bradac földmivrltsügvi miniszter, aki pártja megbízásából legjobban ex­ponálta magát az állatvámok kér­désében, kén télén lesz lemondani tár­cáid ót. Valószínű azonban, hogy az utolsó pillanatban valamilyen kom­promisszummal sikerülni fog a kér­dést me oldani. ? A szlovák néppárt, alko many módosító javaslata. A képviselőház csütörtöki ülésén kiosztották a képviselők között a szlovák néppárti képviselőknek al­kotmány módosító javaslatát, amely­ben a közigazgatás decentralizációját, azaz Szlovenszkó közigazgatási autonó­miáját favaso'/dk az alkotmánylevélbe beiktatni. A törvényjavaslat csak há­rom rövid szakaszból áll és jellemző, hogy egyetlen szóval sincsen meg­indokolva. Englís pénzügyminiszter lemondással fenyegetődzifr. Az agráristák állatvámjavaslata nagy keveredést idézett elő a koalí­cióban, amelynek magasra vetődő hullámaiból már a miniszteri válság­hírek kerültek felszínre. Az agrár-, pártnak Udrzal miniszterelnök és Bradac földm. miniszter állítólag felajánlották lemondásukat, de a párt nem fogadta el. Most Englis pénz­ügyminiszter lemondásáról szól a hir, aki a minisztertanácson szóba hozta az önkormányzati testületek szaná­lásának kérdését és kijelentette,' hogy ha a koalíció a söradó beveze • ’ testhez nem adná meg hozzájárulását, akkor levonja a konzekvenciákat és lemond állásáról. A koalíciós pártok na y egyetértése kormánykrizisre veze hét, amivel azonban együtt jár a koalíció válsága is. Kezdődik a. népszámlálás A bizottság felosztotta a várost kerületekre. Komárom, — május 16. foganatosítva lesznek. Komárom város bel- és külterü­lete hét számláló körzetre van osztva a következőképen: Az I-ső kerületbe tartoznak: vil­lanytelep gazdasági tejcsarnok, Vár­­sor-utca, Nádor-utca baloldali része. Az állami statisztikai hivatal a népszámlálás kezdetét a mezőgazda­­sávi- és ipari üzemek összeírására nézve elrendelte s ezen munkálatok már folyó hó 22-én a járási hivatal által kinevezett számláló biztosok és pótbiztosok közreműködésével

Next

/
Thumbnails
Contents