Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-05-15 / 57. szám
57. szám, Csütörtök, 1930, májas 115. Őtv enegyedik évfolyam. POLITIKAI 1 LAP. Előfizet*»! ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Égés* évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 KC. Egyeiszím ára 1 korona. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő; BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Kormányzás akadályokkal. Komárom, — május 14 A parlament nagyon is szerény munkaprogramja hónapok óta várja az elintézést, ami a koalíció mámmuttöbbsége dacára is csak nagy nehézségek leküzdése után mehet végbe. Az egyre sulyosodó mezőgazdasági krízis enyhítésére kidolgozott és tárgyalás alatt levő javaslatok az agrárok és a szociáldemokraták féltékenykedése következtében nehezen jutnak tető alá és az agrárok javaslatai folytán előálló uj helyzetben ismét csak újabb akadályok merülnek föl. Az eddig megszavazott uj törvények egyes rendelkezéseinek végrehajtása máris iliuzóriussá vált s mivel a német kormány a behozatali jegyeket az állatokra is bevezette, az agráriusoknak uj törvényjavaslatot kell késziteniök, hogy a mezőgazdaságot a végső katasztrófától megóvják. A belpolitika homlokterében ez idő szerint a gabonamonopólium kérdése áll, ezt azonban még nem tárgyalták, noha az a fontos kérdés vau vele kapcsolatban, hogy mi történjék a Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződéssel, amelyet a monopólium életbeléptetése esetén elkerülhetetlenül meg kell változtatni. A szerződés revíziójának gondolata, tekintettel az uj helyzetre, Magyarország részéről sem találkozik visszautasításra, amit természetesen Magyarországnak is meg kell fontolnia, mert különben a szerződés felmondása következnék, ami pedig a felmondástól számított félév múlva újabb gazdasági zavarokat idézhetne elő. Ez előtt pedig el kell intézni a a cseh3zlovák-román gazdasági szerződést is, aminek sima elintézésére nincsen valami nagy kilátás, tekintettel arra, hogy Románia a szerződés megkötésénél jelentékeny követelésekkel áll elő. Nagy belső ellentétek merültek fel a bírósági tisztviselők fizetésének rendezése és az állami tisztviselők tizenharmadik hónapi fizetésének fedezete körül, amely kérdésekben a pénzügyminiszter a realitás alapjára helyezkedve olyan álláspontot fog'al el, amelyet határozott szándéka érvényesíteni is. Ezeket a kérdéseket végső fokon a parlamentnek kell elintéznie, ez azonban csak akkor történhetik meg, ha az előkészítő bizottságokban a koalíciós pártok megegyezésre jutottak. És itt találkozhatni a legtöbb akadállyal és nehézséggel. Tehát iegelső sorban belső felfogásbeli ellentéteket és politikai pártérdeket kell leküzdeni és kigyenüteci, ami magában véve is slég nagy gondot okoz a kormánynak, de ezenfelül még a kereskedelmi szerződések ügyénél a külfö d ellenállásával is számolni kell, mert az egészen bizonyos, hogy a revízió alá kerülő gazdasági szerződések tárgyalása sem fog simán lefolyni és még azt sem lehet tudni, bogy nem kerül-e Csehszlovákia valamelyik szomszédos állammal vámháboruba. Legelsősorban tehát a kormánynak fő a feje a bajok miatt, amelyek pedig nagy számban sereglenek feje föiölt és mindinkább kritikussá teszik számára a helyzetet. A köztársaságban uralkodó gazdasági válság és annak következtében beállott stagnálás, munkanélküliség olyan súlyos állapotokat teremthetnek, amelyek alapjaiban támadhatják meg az államot Komárom, —május 14. Benes dr. expozéja a párisi tárgyalásokról. A legújabb jelentések szerint Benes dr. külügyminiszter kedden a képviselőház ülésén expozét mond a párizsi és hágai egyezményekről és ez j alkalommal be fogja nyújtani a parla! mentnek az egyezmények szövegéi is. j Benes külügyminiszter e jelentésének a plénum előtt való előterjesztésével a legtöbb politikai klub óhajtását honorálja, amivel lehetővé teszi hogy az egyezményekkel a képviselőház nyilvánosan is foglalkozhasson. Erről az ügyről Benes tárgyalt már Udrzal miniszterelnökkel és Malypetr képviselőházi elnökkel is. Az expozét előreláthatóan hosszabb vita fogja követni, amely valószínűleg a jövő hét végéig is eltart. Az önkormányzati testületek szanálása és a söradó. A kormány politikai bizottsága az önkormányzati testületek szanálásának kérdésével foglalkozik és a nyolcas bizottság legutóbbi ülésén Slávik belügyminiszter az erre vonatkozó törvény módosítása ellen foglalt állást és csak abba hajlandó beleegyezni, hogy a törvény csupán ama rendelkezéseit módosítsák, amelyek közvetlenül a pénzügyi gazdálkodásra vonatkoznak. Aszocialista pártok ehhez már hozzájárul, lak, de azt követelik, hogy emeljék fel a pótadók eddig korlátozotl ha lárát. Englis dr. pénzügyminiszter ezt csak bizonyos feltételekkel hajlandó elfogadni. Englis dr. ugyanis az önkormányzati testületek szanálásához az állampénztárból egyetlen fillért sem akar adni, hanem ennek fedezetére a söradót akarja fölemelni. E tervével a koalíció legtöbb pártja egyetért és a kérdést a pénzügyminiszter sürgetésére még e héten rendezni is fogják. A kisantant tátrai konferenciája a gazdasági együttműködés jegyében. A Bukarestben megjelenő Lupta c. lap foglakozik a kisantantnak nemsokára megtartandó tátrai konferenciájával és cikkében azt irja, hogy a tátrai konferenciában a két év előtt megtartott bukaresti konferencia folytatását látja és meg van és komolyan veszélyeztetik a rendet, amelynek fentartására pedig éppen a nehéz időkben nagy szükség van. A válságos helyzetben arra kellene minden felelős tényezőnek törekednie, hogy munkájával a rengeteg áldozatba kerülő konszolidációt erősítse és a lakosság jólétét fokozza. De persze ezt ötletszerűen nem lehet megvalósítani, ahhoz bizonyos koncepció és nagyvonalú politika kell, nem pedig apró pártérdekek harca, amelyben felmorzsolódik minden energia és elhomályosul a legfőbb érdek: az állam és lakosságának érdeke. Ezért nem képes, dacára a silány programnak, a parlament eredményes és hasznosmunbát végezni. j arról győződve, hogy annak főpontját a gazdasági együttműködés fogja l képezni. A lap szerint a helyzet ma soüL-l kedvezőbb és a kérdések praktikus megoldását is lehetővé teszi. A lap azt gondolja, hogy a gazdasági kisantant megvalósítása lesz az első sejtje a gazdasági együttműködésnek a Gazdasági Unió szellemében, amely viszont az Egyesült Á lamok előfutárja. Ebből a szemszögből ítélve meg a helyzetet, a Lupta nagy I — május 14. A szociáldemokrata Robotnicky Noviny irta egyik legutóbbi számában: „A napokban egyik délután nagy tolongás volt a dunaszerdahelyi állomáson, gyermekek, felnőttek, öregek jöttek búcsúzni övéiktől. Kilenc család szállt be a vonatba, hogy Kanadába utazzanak. A földreformí ban csalódottak csoportja volt. öt I évvel ezelőtt jöttek erre a helyre, mint a Dunamente őrállói, abban a j reményben, hogy a földreform ré- I vén megkönnyebbül életküzdelmük I a fölszabadult hazában. Nagy ün- 1 népségek között alapították meg a jj Hviezdoslava, Miloslava, Hodzovo 1 stb. hangos telepeket. Némelyik teli lep megtartóba régi tanya nevét, de í akárhogy is nevezték a telepet, ; mindegyiken egyformán nehéz az 5 élet. Igazak Havlicek szavai: Akinek fontosságot tulajdonit a csorbatói konferenciának és azzal fejezi be a cikket, hogy a tátrai kisantant konferencia nemzetközi vonatkozásban is nagy jelentőséghez juthat. A külföldi sajtó sokat foglalkozik a kisantant e konferenciájával és a különböző vélemények megnyilvánulása között érdekesnek tartottuk a Lupta fent ismertetett cikkét közölni-A tisztviselők tizenharmadik havi fizetése. A naptár ugyan csak (izénkéi hónapot ismer és eddig a havi fizetésben részesülő liszlviselők egy évben iizenkétszer kaptak fizetést. Most arról van szó, hogy az állami liszlviselők részére legyen még egy ráadás, azaz tizenharmadik havi fizetés is, amellyel segíteni akarnak nehéz helyzetükön. Mivel azonban a költségvetésben nincsen erre fe dezet, arról kell gondoskodni, hogy a kifizetendő összegre a szükséges fedezetet megtalálják. A kormány személyügyi bizottsága már foglalkozott ezzel a kérdéssel, de egyelőre nem lödén! döntés. Englis dr. pénzügyminiszter legutóbb kijelentette, hogy ennek a kérdésnek rendezése az 1931. évi költségvetés tervezetének alapos áttanulmányozásától függ. Ragaszkodik ahhoz, hogy a tizenharmadik havi fizetésnek legfeljebb hetven százalékát állapítsák meg, amiből 20 százalékot még a nyáion és 50 százalékot december elsején hajlandó fizetni. Englis ehhez a javaslatához ragaszkodik és ezt a kormány fagjai előtt határozott formában kifejezésre is juttatta. kevese volt, azt nagy piócák szbták Csallóközben a telepesek közé maradék birtokosok is kerültek és pedig volt miniszterek vagy pedig az 1926—29-es rezsim volt minisztereinek rokonai. A telepeseknek kezdetben nagyobb földdarabokat ígértek, hogy gazdasági tekinlelben saját lábukra állhassanak Azonban eddig hat, nyolc, tiz kafaszlrális holdat kitevő parcellák vannak, amelyek az élelíenntartásra sem elegendők. Ellenben kizárják annak lehelőségét, hogy az illető más munkanemmel kereshessen. így nőnek az adósságok, az adósságok kamatai fölemésztik a földhivatalhoz befizetett összegeket és szemmel láthatólag közeleg a kalasztrófa. A telepesek gazdasága sorra megbukik, meri a zöld asztalnál rendelkező agráriusok mostohán intézik azoknak az agráriusoknak kéré-mhwiii w>mwwiin mi n..... i POLITIKAI SZEMLE A Koronabank uj igazgatósági tagjai. — május 15. Tegnap, szerdán délután a Komáromi Koronabank részvénytársaság rendkívüli közgyűlést tartott Sándor Ernő városi főszámvevő elnöklete mellett. Az elhunyt Santafy József igazgatósági tag — akinek érdemeit a közgyűlés elparentálta — helyébe uj tagot választottak, ezenkívül még két tagot, akiknek megválasztás eddig nem történt meg. Az uj igái gatósáei tagok a következők le tek: Spitzer Béla nyomdaiul aj dono Zechmeister Sándor kereskedő s Varg Dezső gazda. A rendkívüli közgyi . lés után igazgatósági ülés vol j amelyen több folyó ügyet tárgyal tak le. A csehszlovák szociáldemokrata párt hivatalos lapja szerint sorra buknak Csallóközben a telepesek gazdaságai.
