Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-05-13 / 56. szám

50. fetzám, Kedd, 1030, májas 13. Ötve negyedik évfolyam. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. ElSfízetlci ár c«eh»Í0Ták értékben: Melyben él yidékre portai íxétkOldéssel. l«é*a érre HM K, féléére 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 KC. E(T«mAm Ara 1 korona. AlAPITOTTA* TUBA JÁNOS. Felelős lősierkesziö: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Saerkeutöaég éa kiadóhivatal: Nider-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Külpolitikai megmozdulás. Komárom, — májas 12. Hága és Párizs után újabb moz­dulatok vehetők észre az európai kü politikában. A párizsi egye^s^g az eddigi nagy biza matianságot egész Európában enyhítette és az aj atmoszférában remélhetőnek lát­szik az uj külpolitikai aktivitás, amely—rr vi ágbéke tddig még meg nem oldott nagy problémáinak elintézési lehetőségéi biztosilaná. Briand és Henderson tanácskozásai­ban most már hivatalos részről is fölvetették a páneurópai gondolatot, amelyet maga Briand jelölt meg nemrégiben a béke egyedü i, biz­tosan megtartó bázisának. A pán­európai ideológia tudvalévőén Eu­rópa államainak gazdasági téren leeridő egységének megvalósítását öle i föl, amely előtt minden vám­sorompó leomlana és az országha­tárok megszűnnének. Bríandt a francia flottaprogram­nak Olaszországgal szemben történt eredménytelensége bírta rá arra, hogy a páneurópai gondolatot ma­gáévá tegye és elhatározását hama­rosan tett követte Anglia külügy­miniszterével, Hendersonnal, min­den ide vonatkozó kérdést beha­tóan megtárgyalt és a francia fél­­hivatalosak értesülése szerint a két államférfiu elérkezettnek látja az időt arra, hogy határozott előre­töréssel lásson hozzá a békés vál­lalkozások és az általános lesze­relés megvalósításához. Briand egy kérdőivet készített, amelyet a hét folyamán szétküld az államokhoz, amelyeket nyilatkozatra akar bírni az európai szövetségre nézve. A francia újságok nagy opti­mizmussal tekintenek a kialakulás előtt levő helyzet elé, mert azt remélik, hogy Anglia és Francia­­ország közös akciója meg fog a győzni Európa államait arról, hogy egyedül Páneurópa mentheti meg Európát és biztosíthatja számára az állandó békét. Egyedül Olasz­ország magatartása fog még mun­kát adni az egyezkedő hatalmak­nak, mert az bizonyos, hogy a duce országa szilárdan kitart ten­geri flottaprogramja mellett. Hogy pedig ebben a kérdésben előbbre­jussanak, a francia-o'asz közvet­len tárgyalások a közeljövőben megkezdődnek Anglia közvetítésé­vel. Állítólag Franciaország nagy kedvezményeket hajlandó adni Olaszországnak, hogy a tárgyalá­sok eredménnyel záródjanak. Úgy számítanak, hogy a külön tárgya­lások befejezést nyernek augusz­tusban és akkor azután szeptem­berben megkezdik az általános le­szerelés vitáját és Páneurópa elő­készítését. Mindezt a francia lapok regiszt­rálják nagy bizakodással, hogy a Franciaország súlyos külpolitikai helyzetében,telkesen asszisztáljanak Briand me-ternek, »ki úgylátszik, hogy mégsem tud mindent szónoki elókvenciájával elérői és kénytelen Páneurópának a sokak által már megszü ütésekor is lekicsinyelt és kignnyo t gondoltához folyamodni. Feltűnő az a hevesség és gyorsaság, amint ezt Briand teszi és épen ezért nem lehet benne bízni. A nagy breton államférfiú előtt soha sem lehetett más cél, mint Fran ciaország nagyhatalmi állásának megerősítése, egész bizonyosra lehet venni, hogy a Páneurópa megte­remtésénél is úgy kíván eljárni, amint azt hazája nagyhata mi érdeke megköveteli. Tudja mindenki, hogy az önzetlenség szobrát nem Briand­­ról fogják megak^tni és biztosra vehető, hogy eme mostani új akciójában is eddigi jól ismert egoizmusa kíván érvényesülésre jutni. Páneurópa megalkotása egyelőre még csak a gondolat stádiumában van és sok idő fog abba beletelni," amig a komoly megvalósulásra megérik. Briand azonban Olasz­országot akarja ezzel rákénysze­ríteni arra, hogy engedjen flotta­ép tési programjából és mondjon le a Franciaországgal egyforma ten­geri tonnázsról. Olaszországnak azonban exisztenciális érdeke, hogy erő-itse tengeri védelmét, mert kü­lönben a világháborúban vissza­kapott értékeit nem lesz képes meg­tartani. Épen ezért Briand megmoz­dulásával szemben az óvatosság és vigyázat po itikája az észszerű és nem szabad a francia sajtó nagy lármáját százszázalékos jólértesült­­sAgnek venni, ha mindjárt a béké­ről és a leszerelésről, vagy pláne Páneurópáról is beszél. Számtalan­szor m^gállap tolták már, hogy mást hangoztatott a francia sajtó, mint amit a francia kormány cselekedett. 15 évre való stabilizálása alapján folytatják. A miniszter megjegyezte, hogy a tárgyalások kedvezően ha­ladnak és joggal kiemeli, hogy a lek közelebbi hetekben aránylag jó eredménnyel végződnek. Arról, hogy a milliós magyarság részére mikor állítják föl az egyetemen a magyar tanszéket, Dérer ezúttal sem nyilat­kozott. Országos ipari tanács Szlovenszkón. A múlt hét végén tartott minisz­teri tanács jóváhagyta a kormány* rendeletet, amely Pozsony székhely­­lyel szlovenszkói országos ’pari ta­nács felállítását rendeli el Az ipari tanács hatásköre és összetétele a történelmi országrészekben felállított ipari tanácsokkal lesz egyenlő. A tanács tagjait, akik a különböző ipari szervezetek, kereskedelmi kamarák kép­viselőiből kerülnek ki, rövidesen ki fog­jak nevezni. Ha az országos hivatal a szükséges tervezeteket gyorsan kidolgozza, az országos ipari tanács még a nyári szünidő előtt megkezdi működését. Bizottsági ülések a parlamentben. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — május 12, A parlament fogja ratifikálni a párizsi egyezményt. A csehszlovák sajtót élénken fog­lalkoztatja az az eset, hogy a köz­társaság elnöke ratifikálta a hágai egyezményt Ennek szövegét már lefordították az államnyelvre is és a parlament tagjainak rendelkezésére bocsátották. A párizsi egyezményt még nem ratifikálta a köztársasági elnök és a kormány most azon ta­nácskozik, hoey vájjon alkotmány­­jogi szempontból szükséges-e hoey ezt az egyezményt a parlament rati­fikálja. A koalíció polgári pártjai a palamentet tartják erre illetékesnek és ezt azzal okolják meg, hogy a párizsi egyezményben az állam a külfölddel szemben megterhelést vállalt A szocialista pártok ugyan nem nyilatkoznak, de ők is érzik az ezzel járó nagy felelősséget. A kor­mány minden valószínűség szerint a parlament été fog]a terjeszteni mindkét egyezményt. Benes külügyminiszter a legközelebbi napokban a parlament­ben expozét fog mondani a párizsi tárgyalásokról. tézetnek hittudományi karrá való átalakításáról. Az iskoiaügyi minisz­tériumban tervet dolgoztak ki a leg­szükségesebb főiskolai építkezések keresztülviteléről. E tervek alapján lehetővé válik a prágai, brünni és pozsonyi főiskolák rendszeres kiépítésé úgy. hogy ezeken a helyeken uj egész­séges és modern eg)etemi város fog keletkezni. Az illetékes minisztéri­umokkal megindultak a tárgyalások, hogy ez a végleges terv megvaló­suljon, amelynek alapján a köztár­saság főiskolái tizenöt éven belül kiépíthetők lesznek. Ezeket a tár­gyalásokat a főiskolai beruházási költségvetés évi dotációjának lénye­ges felemelése és ezen dotációnak A parlament e hé en a bizottsági tárgyalások színhelye lesz. Szerdára a képviselőház költségvetési bizott­ságát fogják egybehívni, hogy a régi nyugdíjasokról szóló törvényjavaslatot tárgyalja le és azt a csütörtökre egy­behívott képviselőházi ülésre készítse elő. Csütörtökön a képviselőház hadügyi bizottsága is ülésezni fog. A szenátus e héten nem tart ülést, de a bizottságok ülésezni fórnak. Kedden a szenátus szociálpolitikai bizot’sága ülésezik, amely a képvi­selőház által már letárgyalt, a munka­­nélküliek segélyének felemeléséről szóló javaslatot, valamint a cseh szociáldemokratáknak a népegész­ségügyi al-’p létesítésére vonatkozó javaslatát fogja tárgyalni. Szerdán a közgazdaság] bizottság tart ütést, amelynek napirendjén a képviselő­­ház által már elfogadott mezőgaz­dasági javaslatok szerepelnek. A negyvenéves Komáromi Rom. Kath. Egyházi Énekkar jubileumi ünnepe. Komárom dalosegyesületei és magyar társadalma osztatlan lelkesedéssel ünnepelték a derék énekkart. Az iskolaügyi miniszter a főiskolák fejlesztéséről. Dérer Iván dr. iskolaü? yi minisz­ter a napokban a képviselőház kultu­rális bizottságában expozét mondott, amelyben a főiskolák fejlesztéséről és kiépítéséről beszélt. Beszédében bejelentette, hogy műszaki iskolának Kassán való létesítésére vonatkozóan nem terjeszthet elő törvényjavasla­tot a parlamentnek, mert Szlovea­­szkó talaja tudományosan nincsen előkészítve műszaki főiskola részére Érintette beszédébea a csehszlovák egyház és a szlovenszkói evangélikus egyház teológiai fakultásának kér­dését. A minisztérium javaslatot tett, hogy a prágai Hús fakultáson szapo­rítsák a tanári állásokat Ami az evangélikus teológiai fakultásnak Pozsonyban való felállítását illeti, a minisztérium jóakaratula? foglalko­zik ennek megvalósításával. De nin­csen itt szó uj főiskola létesítéséről, hanem csupán egy már fennálló in Fennállásának negyvenedik év­fordulóját ünnepelte május 11-én, vasárnap, a Komáromi Róm Kath. Egyházi Énekkar, amely négy év­tizeden keresztül, megszakítás nél kül a legnagyobb önzetlenséggel és lelkesedéssel szolgálta egyházát és a magyar dalkulturát. A boldogemlékü Molnár János apálplébános, esztergomi prelatus kanonok idejében alakult énekkar több mint egy emberöltőn keresztül volt az Istennek felszentelt templo­mában a krisztusi ideálok zászló­hordozója, ég felé szárnyaló éneké­vel magával ragadta a hívek ezreit és ezreit, akiknek lelkét a szent zsolozsmák hangja közelebb vitte a mindenség és kegyelem Urához. Amit egyházának hűséges és oda­adó nemes szolgálatában minden­kor sikerrel végzett, maradandó és elévülheteten érdeme a jubiláló Énekkarnak. Komárom, — május 12. De a vallásos szellem erősítésére és a hitélet mélyítésére irányuló munkássága mellett megalakulásától kezdve minden időben a legnagyobb szeretettel kulliválta a magyar dalt, amelyben ápolta a nemzeti öserőbe vetett hitet, hirdette a magyar nem­zet történelmi hivatásának megdönt­hetien bizonyosságát és hitet tett a magyar igazság mellett A magyar dalnak volt áldozatos és hivatott művelője, amiről nyilvános dalün­nepélyeken, a nemes versenytársak közölt is derekasan telt fényes bizony­­ságof. Amilyen példátlan hűséggel teljesítette egyháza iránt vállalt ne­mes kötelességét, olyan lelkesedés­sel szolgálta a magyar dal ügyét is. Működése mindakét irányban a becsületes, önzetlen és odaadó tö­rekvés elismerésremélló példája volt, amellyel a jubiláló énekkar tagjai, az ö kiváló vezérükkel, Komárom város zenei és dalostársadalmának

Next

/
Thumbnails
Contents