Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-05-08 / 54. szám
ÓtTeaegyedik évfolyam. 54. szám, Csfttörtök, 1030, májas 8. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAß. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 2$ K. — Külföldön 150 KC. Egyesazém éra 1 korona. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton, Az állampolgárság rendezése. Komárom, — májas 7. Magyar kisebbségi életünk iegiájdaimasabb és évek óta sajgó sebe az állampolgárság kérdése amely a csehszlovák köztársaságban lakó magyarság egy tekintélyes részének sorsát az egyébként is nehéz viszonyok között kimondhatatlan módon megkeseríti. A mai Csehsz ovákia területén született, egy és ngyanazon helyen állandóan lakó számtalan magyarnak nem ismeri el az államhatalom az állampolgárságát és amig e hontalanok egy ré-zének lehetetlenné teszik a megélhetését szülőföldjükön, addig másik részének vándorbotot nyomnak a kezébe, egyszerűen kiutasiiják az állam területéről. Az itteni magyarság e nyitott sebét mindenki tudja, azonban sem a kormány, sem a törvényhozás nem segített eddig megfele ö módon a groteszk helyzeten, mert ami e téren a feljajdulók tízezreinek állandó sürgetésére történt, az csak igen kis hányadát orvosolta az ál ampolgárság frontján közködők jogos sérelmeinek. Az óriási feszültségen valamelyest javított a lex-Dérer-Szent- Ivány, amely azonban «sak részben biztosította a szer ncsés véletlen folytán kedvezőbb helyzelbe került magyar lakosság egy részének állampolgárságát. A hontóanság keserű kenyerén tengődő nagyobb rész sor-a még mindig kétséges, a kiutasítás Damokles-kardja ott lóg a fejük fölött és bizonytalanul tekiutenek a jövőbe, amely semmi kedvezővel nem kecsegteti őket. Hogy a fent említett törvény a gyakorlatban nem vált be úgy, amint azt a törvényjavaslat kezdeményezője elgondolta, a napokban maga Derer Iván is elismerte és valób-tn számtalan példa tanúskodik arról, hogy ennek a törvénynek hatálya igen korlátoltan érvényesü t az állampolgársággal nem bíró magyar lakosság körében és megérett az ideje annak, hogy a beke tizenkettedik esztendejében végre alaposan rendezést nyerjen ez a fontos és nagyhorderejű kérdés. Az állampolgárság kérdésének megoldása még ma is probléma, ezt bizooyitja az a körülmény, hogy még ma sem némultak el a pana-zok. Ezt jól tudják a magyarság vezetői is és kés/ek a kérdés vegleges megadására kezdeményező lépé't tenni. Ezt igazolja Grosschmid Géza szenátornak ide vonatkozó törvényjavaslata is, amelyet csak a minap tárgvalt a szenátus alkotmányjogi bizott-ága. A javaslatnak az a célja, hogy a már visszássá vált állampolgársági kérdésben jogerős segítséget nyújtson az érdekelteknek és azt kívánja törvénybe iktatni, hogy állampo gársággal bírjanak mindazok, akik az állam fordulat*; or a köztársaság mai területén laktak. Ezzel az államhftatom méltányos álláspontra helyezkedne és végét vetné annak a sok keserűségnek, amelyet a hatalom eddigi szűkkeblű magatartásával e téren felidézett. Gros-chmid szenátor javaslata nem kíván mást, csak azt, hogy amint a köztársaságban lakó volt német és osztrák állampolgárok a javukra meghozóit törvéuy a'apján egészen simán jutottak állampolgársághoz, az itt lakó magyarok részére is leh-tővé tétessék az állampo'gárság ugyanolyan föltételek alapján. EgyfeUsé későn bár, de végre maga a kormány is ráeszmél arra, hogy e téren eok baj van, amit orvosolni kell. A tárgyalás folyamán a be ügyminiszter beje entetie, hogy a kormány is foglalkozik az állampolgárság kérdésével és már készül a javaslat a kérdés rendezésére. A javaslat állítólag, ősszel a parlament elé kerül és igy a plénum dönteni fog. Felünk azonban, hogy a kormány javaslata nem fogja kielégíteni, az érdekelt magyarságot, mert annyi csalódás érte már ebben a kérdésben az érdekelteket, hogy jogosan kételkednek a kormány sz>ibadságérzésében. A magyar ellenzék részéről beterjesztett javaslat mindé jogos kívánságot kielégít, amelynek megadásában mi sem korlálozza a kormányt és a koalíciós pártokat, amelyeknek tagjai között is vannak olyanok, akiknek az állampolgárság kérdése életkérdés. Lt a huszonnegyedik óra, hogy végre ezen a groteszk helyzeten végérvényesen változtassanak. (.—) POLITIKAI SZEMLE Komárom, — május 7. Még ehónapvégen megkezdődnek a csehszlovák magyar kereskedelmi tárgyalások, A Magyarországgal való kereskedelempolitikai viszony rendezésének kérdésével élénken foglalkozik a cseh sajtó. A Lidové Noviny értesülése szerint a helyzet ma a következő : A kereskedelmi szerződés revíziójára vonatkozó tárgyalásokat május utolsó hetében kezdik meg, de nincs kizárva hogy még előbb is, feltéve, hogy a magyar kormány illetékes delegáltjai a tárgyalások idejére más elfő laltságtól szabadok lesznek A szerződés felmondásával csak abban az esetben számolnak ha június 15 éig kielégítő megegyezésre nem kerülne a sor. Az első pillanatra ez az idő rövidsége miatt valószinüFennek látszik, a valóságban azonban az első tárgyalásoknál csak arról lesz szó. vájjon hajlandó e a magyar kormány a szilárd vámtételek bői engedni és mit követelnek ennek ellenértékéül. A lap értesülése szerint más kérdésekről nem fognak egyelőre tárgyalni Szlovenszkói lelkészek nyílt levele a konyruáért. Szlovenszkó lelkészei felekezeti különbség nélkül nyilt levelet intéztek Dérer Iván dr. iskolaügyi miniszterhez, akit aziránt interpellál nak, hogy miután Cseh és Morvaországban már mindenki megkapta a maga jogos és esedékes államsegélyét, miért csak Szlovenszkó részére nincsen fedezet? A lelkészek megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a pozsonyi országos hivatal számfejtő hivatala beszüntette Szlovenszkó lelkészei részére a végleges differenciális kongrua kiutalását mindaddig, amig a prágai iskolaügyi minisztérium nem intézkedik, hogy azt tovább is kifizessék. Az iskolaügyi minisztérium ugyanis az 1930 évi állami költségvetésben nem gondoskodott megfelelő fedezetről (?) Azt kérdik a lelkészek a minisztertől, hogy lehetséges-e az, hogy Cseh és Morvaország lelkészei részére volt fedezet és csak Szlovenszkó lelkészei részére nincsen fedezet és pedig akkor, amikor az iskolaügyi minisztérium élén a szlovenszkói Dérer Iván dr. dll? Arra kérik a lelkészek az iskolaügyi minisztert, hogy ebben az ügyben sürgősen intézkedjék és sürgősen ulas tsa a pozsonyi országos hivatal számfejtő hivatalát, hogy a már megállapított kongruailletékeket a kongruatörvény értelmében mindenkinek utalja ki, amint az már régen megtörtént Cseh- és Morvaországban Az agrárok harca a magyar gabona behozatala ellen. A kormány németnyelven szerkesztett félhivatalosa arról számol be, hogy az agrárpárt nagy erőfeszítéseket tesz a gabonamonopóliumnak behozataláért és ezért a szocialista pártok törvényjavaslatainak elfogadásánál föltételeket szab. így a munkanélküliek segélyezéséről szóló törvény novellájának elfogadását attól a föltételtől tették az agráriusok függővé, ha az idei belföldi gabonatermésnek a mai áron való értékesítését biztosítottnak lálják A képviselőház által már elfogadott pótvámokra vonatkozó törvény is ezt célozza, azonban ennek a törvénynek a gyakorlatban való keresztülvitele nagyon illuzórikus, mert ez a Magyarországgal eddig még érvényben levő kereskedelmi szerződés revíziójától függ. Az agráriusok átmenetileg a gabonamonopólium bevezetésével akarják a mezőgazdasági Válságot megoldani. Mint már ezt annak idején jeleztük, az agrárpártnak az a célja, hogy állami gabonaközpontot létesítsenek, amely az aratás után a gabonabehozatal felett felügyeletet gyakorolna és a behozatalt szabályozná. Az agráriusok ugyanis tartanak attól, hogy a pótvámok gyakorlati bevezetése idejéig különösen nagy mennyiségű gabonát hoz□ának be Csehszlovákiába* Ebben az ügyben most hosszas tárgyalások folynak az agráriusok és a szocialisták között és valószínű, hogy a genti rendszerről szóló novellát, amelyet a képviselőház első olvasásban már elfogadott, csak néhány hét múlva szavazzák meg a szenátusban. Az agráristák u yams arra törekednek, ho,y a munkanélküliek segélyezéséről Szóló törvényjavaslat csak akkor kerüljön a szenátus elé, ha a y abonatermés biztosítására nézve megegyezés jön létre. Meg kell jew yeznünk, hogy a genti rendszer behozataláról szóló törvény visszamenően április 1-én lépne életbe, a gabonamonopóliumos tárgyalások miatt azonban a törvény életbeléptetése még néhány heti késedelmet fog szenvedni. Törvényjavaslat a sajtókamaráról. A hírlapíró szervezetek képviselőiből és a miniszterelnökség sajtó osztályának tagjaiból alakult bizottság befejezle a sajtókamara felállításáról szóló törvényjavaslatokkal kapcsolatos munkálatokat A kamara az időszaki sajtó jogi és anyagi érdekeit lesz hivalva megvédeni és a hírlapírók jogi, szociális és gazdasági érdekeit fogja támogatni. A sajiókamara az egész köztársaságot fogja felölelni és önálló osztályokban egyesit! majd a lapkiadókat és a hirlapirókat. A törvényjavaslat szövegét most az igazságügyminiszfériumhoz további»ják azzal a kéréssel, hogy a törvényjavaslatot dolgozza át és csatolja a sajtóreformjavaslatok komplexumához. A Szentiváni Kúria Az irodalom és az iróirend organizálása Komárom, május 7. A Prágai Magyar H'rlap hozta hirül, hogy Csehszlovákiában élő magyar irók országos szövetség féle tömörülést készítenek elő. Igen nagy dolog ez, ha megvalósulni tud. Mert ez annyit jelent hogy aki a magyar nemzet nyelvét haszná ja írásművei kifejező eszközéül, az a sok-sok magyar ember, iró, vagy egyelőre Írogató főszerkesztő, vagy levelező munkatárs a legkisebb magyar lapnál, aki lehát a rendelkezésére álló tehetség- és nyelvfegyverrel tollal áll be a magyar nemzeti kultúra és magyar életek biztosításának, ezzel neriin az phup.
