Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-05-06 / 53. szám
1980. máj db 6. Komáromi Lapok. S. oldalt A legfelsőbb bíróság négy évről hat évi fegyházra emelte fel Schneider József büntetését Saját tudósítónktól. A brünni legfelsőbb bíróság pénteken tárgyalta Schneider József bűnügyét, Mint ismeretes, a komáromi kerületi bíróság esküdtszéke Schneider Józsefet négy évi fegyházra ítélte el a Bőgi Mihályné ellen elkövetett rablótámadása miatt. Schneider az egész tárgyalás folyamán ártatlanságát hangsúlyozta s igy az Ítélet ellen védőjével együtt semmiségi panaszt adott be. Nemrégiben Schneider a komáromi kerületi bíróság fogházában öngyilkosságot kísérelt meg ártatlanságának tudatában és öngyilkossági kísérlete kő-Komárom, — május 6-án. vetkeztében Schneider azóta is a kórházban fekszik súlyos állapotával. A brünni legfelsőbb bíróság Schneider büntetését most felemelte hat évre és ítéletét azzal indokolta meg, hogy Schneider a támadást tompa tárggyal követte el Bőgi Mihályné ellen, akit életveszélyesen sebesitett meg a tompa tárggyal való ütés következtében. Schneider most már legfeljebb uj perfelvételtől várhatna más ítéletet. Megfúrták az ógyallai járási hivatal kasszáját Saját tudósítónktól. Az ógyallai járás területén vakmerő rablóbanda működik,amelynek nyomára a csendőrségnek még nem sikerült rájönnie. Rövid idő alatt az ógyallai járás területén már az ötödik betörés történt most vasárnapra virradó éjszaka Vasárnap reggel az ógyallai járási hivatal egyik alkalmazottja észrevette, hogy a járási hivatal irodájá ban a kasszát ismeretlen tettesek az éjszaka folyamán megfúrták. Ki-Komárom, május 5 derült, hogy a kasszából körülbelül négyezer koronát elloptak a betörők, akik, ha történetesen május elseje előtt fúrták volna meg a kasszát, minden bizonnyal nagyobb zsákmányhoz jutottak volna. A kasszafurásról azonnal jelenlést tellek a csendörségnek, amely meg indította a nyomozást, amit megnehezít az, hogy a betörők semmi nyomot nem hagytak maguk után Sarhadi Aladár és Makay Margit vendégszerepeinek ezen a héten a komáromi színházban Földes Dezső színigazgató ezen a héten két budapesti művész vendégszereplésével tarkítja a műsort. Szer dán Sarkcdi Aladár, a kiváló buda-E esti komikus lép fel Bús Fekete ászló operettjében, a 28-as hordárban, csütörtökön pedig Mckay Margit, a Víií színház kitűnő művésznője lép fel Molnár Ferenc Egy, kettő hórom cimü vígjátékéban Ezt a vígjátékot már a múlt pénteken kellett volna bemutatni ugyancsak Makayval, de a művésznő úgy a pozsonyi előadást, mint a komáromi vendégszereplését lemondta, közbejött elfoglaltsága miatt és ű y a társulat Makay nélkül nem adhatta elő a darabot pénteken. Ma kedden este Szerencsekert cimü operett kerül bemutatásra, amelynek szövegét Barta Mór irta, zenéjét pedig Kersék János dr., az ismert szlovenszkói költő. Pénteken délután a Bolygó zsidó című keleti daljáték keiül ifjúsági előadásban bemutatásra. £ Az angolok letartóztatták Gandhit Az angol impérium hosszú tétovázás után vasárnap éjfél után le* tartóztatta Gandhit. Húsz rendőrtiszt je ént meg bombayi lakásán, amikor mélyen aludt. Gandhi kérésére a rendőrtiszt megengedte neki, hogy va lásos mosakodását elvégezze. Mielőtt Gandhi beszállt volna a rendőrség autójába, levelet adott át híveinek, amelyet népéhez irt- A levélben arra hivja fel a hindukat, hogy folytassák a megkezdett harcot, mert — május 5-én semmilyen szabadságharc még nem járt áldozatok nélkül. Ezután arra kérte a hindukat, hogy énekeljék el a hindu nemzeti himnuszt és ennek akkordjai között indult meg az autó a letartóztatott Gandhival. A letartóztatás hirére azonnal összeült a haditanács, amely zárt ülésben met beszélte a tennivalókat A tanács elhatározta, hoey két napos nemzeti gyásznapot tart. A letartóztatás hirére több városban zavargás tört ki. Részvétlenség miatt elmaradt a hétfői szinielőadás. — Saját ludósilónktól — Tegnap, hétfőn a Földes színtársulat olcsó helyárak 5 és 2 koronás helyárak mellett akarta bemutatni Mihály Istvánnak nagy sikerű színdarabját, amelynek címe : Béla, aki 26 éves. Földes direktor éppen azért választotta ezt a darabot olcsó helyárak előadásra, mert úgy a darab is igen kitűnő, mint a társulatnak is éppen ez az egyik legjobb előadása s igy remélte, hogy ennek a színvonalas előadásnak az olcsó helyárak következtében zsúfolt közönsége lesz és igy az előadás propaganda előadás célját is szolgálja a nehezen induló szezonban. A komáromi közönség azonban lehetetlen bizonyítványt állított ki tegnap Komárom, — május 5. magáról. Még az olcsó helyárak mellett sem lehetett megtartani az előadást, mert összesen százegynéhány korona értékben fogyod el néhány jegy és ha az igazgató mégis megtartotta volna az előadást, a színészek napi gázsiján kívül, amit úgyis meg kell fizetnie, még körülbelül négyszáz koronát ráfizetett volna. Pozsonyban vagy máshol, ha eddig ilyen olcsó helyáras előadás volt, a színház mindig zsúfolásig megtelt közönséggel és az emberek valósággal széjjel kapkodták a jegyeket. Ezzel szemben a komá romi közönség indolenciája a magyar színészettel szemben szinte páratlan a maga nemében. Ugys látszik, ez a város valóban csak a magyarkodások városa, de ha arról van szó, hogy a magyar kultúráért a legkevesebb anyagi áldozatot is érdemes lenne hozni, úgy hirlelenében senki nincs a látóhatáron, legfeljebb egy két fanatikus ember, aki a magyar nyelvet akkor is hallani akarja, ha az a legmos tohább sorsú kulturmunkások. a színészek ajkáról hangzik el, a legtövisesebb talajon, a vidéki magyar színpadon idótt^yek. Rovatvezető: Gallé István, ny. edőtitfeár A járási Ipartársulat adótanácsadói irodája közli: Mai közleményünk egy kis eszmecsere arról, mit jelent csak járási, avagy tisztán komáromi vonatkozásban ama összeg, amelyet évenkint az állam 7°/0 késedelmi kamat fejében tőlünk beszed, illetve mint tartozást előir. Az eiőirt 7%-os késedelmi kamat évi átlagos összege az egész járásban átlag : 350.000 Kos. Tisztán Komáromra esik belőle 200.000 Kő, Pedig csak az évi 5t0 Kc-t meghaladó egyenes állami adó után számit az állam kamatot. A forgalmi adó minden bármilyen alacsonyan előirt és be nem fizetett Ké-ja után esedékes a 7% késedelmi kamat 1928. év végéig külön kezelték a forgalmi adót, ennek évi átlag késedelmi kamata volt az egész járásban 150 000 Kő, magában Komáromban 80.000 Ke. Az 1929. évi január 1-től már az egyenes adóval közös főkönyvben Íratott eiő és közösen iratik majd elő az utána járó 7°/0 kamat is. Ezekből a tekintélyes összegekből 20—30.000 Kő visszaáramlik a város, járás vérkeringésébe, mintáz alkalmazott két- három végrehajtónak összes évi fizetése, a többit elnyeli az állam molochpénztára és abból sem Komárom, sem a járás nem lát semmit. (A befolyt késedelmi kamatokból az állam bizonyos százalékot visszatérít a városnak és a tartománynak, de ez sovány vigasztalás — önmagunknak kell azt megfizet-Acélos izomzaf, nyugodt idegek, kiegyensúlyozott szervezet fejlesztik ki az emberben azt az Önbizalmat és tetterőt, amely képesíti a mai idők rendkívüli teljesítményeire. Testi és szeli-mi munkánál az elhasznált erőket egyaránt pótolni kell. Ha este lefekvés előtt bedörzsöli tagjait a tenyerébe öntött néhány csöpp valódi DIANA SÓíBORSZESrZEL, pompás üdítő álma lesz, reggel pihenten ébred és egész nap fáradhatatlanul végzi munkáját. Sokan a mosdó vsgy fürdővizükbe csepegtetnek néhány kanálnyi Diana sósborszeszt és ugyanolyan jó hatását észlelik. II. ÄIUK: 1 kis üveg . . 1 közép üveg 1 nagy üveg . Kő 5.— » 15.— » 30.— nünk.) A mostoha gazdasági viszonyok még itt is éreztetik hatásukat. Adófizetési kötelezettségeinknek a fenti okból megfelelni nem tudunk- Mennyi szociális és kulturális szűk* ség létünk nyerne fedezetet a fent részletezett összegekből, amelyre pedig égető szükség volna. De ez mind meg nem valósítható, mert ilyen improduktív kiadások nyelik el a fedezetet. E sorok íróját nem a' állam, mint nyugdijat adójának, érdeke vezeti akkor, amikor mint most is az adó lehető pontos befi* zetésére ösztönöz, hanem a járás és szükebb hazája, a város érdeke. Már a járás évi késedelmi kamat lerovása is mulasztás azok részéről, akik tudnának fizetni, mert elvonják a járás gazdasági vérkeringésétől azt a szükséges táplálékot, amely ittfog yasztása esetén jobb és meg* elégedettebb helyzetet teremthetne. Komárom a kirándulók és bájos állatnevet viselő csárdák városa — május 5. Érdekes népe van ennek a Dunameilé rendeli városkának. Olyan, amely a sík földön is meg tudja honosítani az egyébként erdős, hegyes vidékeken szokásos exkurzióhat és valamennyi apró vakondok túrást szívesen és igénytelenül elnéz dombnak, öt véletlenül egymás mel lelt felejtett akácot, vagy nyárfát, vagy akármilyen fának csoportját erdőnek. Igaz is, a természet nem adhat mindent egy városnak. Hiszen itt van a Duna folyam, Európa egyik legnagyobb folyója, itt szüleinek a legnagyobb költők, irók zenészek, a legügyesebb politikusok, végre is mindent még az a jóságos és úgy látszik vakon osztogató természet sem adhat. Valljuk meg, hogy ha vizét nem is (no nyáron még azért is le kell menni az első emeletről a földszintre) kell mennünk a szomszédba, hanem hegyért, erdőért, meg minden kedves hangulatért, amit ezek a florikus berendezkedések magukkal hoznak, bizony valósággal import ulon, vagy külföldi utazással lehet legrövidebb ulon beszerezni, vagy a szomszédba kell áfrándulnunk érte. De nem azért áldotta meg a természet a komáromi embert csudálatosán virágos fanláziával, hogy kétségbe essék ezen a bajon, Egyszerűen feleségestül, gyerekestől, sógorostól, anyósostól nekivág a Werk II. és III. mögött elterülő nagy Gobi sivatagnak és karaván utaknak s meg sem áll, amig el nem jut a Szúnyoghoz, a Gólyához, a Farkashoz címzett „bimbóházMg, avagy ugyancsak az állatvilág szótárából kikölcsönzött nevű Békacsárdához az Erzsébel sziget emelkedett fekvésű sétánnyá avanzsált árvédtöhésén. Érdekes Is az, hogy itt nálunk, Komáromban nem is érzik jól magukat a vendéglősök, meg — úgy látszik a vendégek sem, ha nem valamely állati eredetű csárdánál fújhatják ki ma gukat, Isién bocsá’ majd félórás gyaloglás után Az egész kirándulás igy aztán kedves kispolgári módon leegyszerűsödik a titulus bibendi kérdéséig, ahonnan rendszerint a kiürült pénztárca, a keserű sör, jó zamatu savanykás karcos bor, vagy a kracherlinek csúfolt frissítő limonádé és málnaszörp vegyes hangulata, meg a kirándulás örömeit a pantallók szétszakításáig kiélvező tízéves generáciöbeliek süvöltése téríti vissza a gondos családapákat. Hiába, Komáromban sohasem jönnek zavarba. Itt a kirándulásoknak meg vannak a maguk híveik poron, cipőt, lábat rontó göcsörtös utakon, tehenektől, bikáktól, disznóktól lelegelt s emléklapokkal telerakott szürkésre aszalt réteken át, mert a nem is messze távolban fel felcsendül a Szúnyog zúgásának, a Farkas üvöltésének, a Gólya kelepelésének kedvesen csalogató és hívogató hangja, vagy a Béka brekegése, összekötve e bájos, részben házi, részben tavi, s részben ma még a vele mit sem tőrődö embernek hanyagsága miatt vadon tenyésző állatocskák gyermeklelket is megörvendeztető képeivel. Óh, ne mondja azt senki, hogy a komáromi emberek nem szeretik a természet ölét, hogy a komáromi emberek képesek vasárnap délután az utcára néző ablakba ülni (csukott ablakba 0 s onnan nézni az utcán
