Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-04-19 / 46. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. Ótvenegyedik évfolyam. 46. szám. Szombat, 1930, április 19. MÁHOMLAPO Komárom, — április 19. Husvét, a keresztény világ legnagyobb ünnepe, a bűnös emberiség megváltására kü dött istenembernek, Jézus Krisztusnak halálából való fe támadását jelenti és égi szóval hirdeti mindenkinek, hogy a megalázott, porbasujtott, keresztrefeszitelt gyarló ember eíporiadhat, de a lélek feltámad és őrökké él. A megváltó szülésével a Mindenható nagy ígéretét hozta le a földre és ez az Ígéret örökérvényű megbizonyosodássá vált egyetlen szent fiának halálával és halálából való feltámadásával, amely minden időkre szólóan adta tudtára a világnak az isteni igazságnak legyőzhetetlen diadalát. Krisztus feltámadása kiszabadi tóttá az emberi lelkeket rabságából, feloldotta a hitetlenség bilincseiből, uj erőt és reménységet öntött a szivekbe és azt a csodálatos nagy hitet plántálta a telkekbe, hogy a súlyos, gyötrelmes földi lét után örök étet boldogsága vár azokra, akik az Üdvözítő örökérvényű tanításait elfogadják és azok szerint é nek. A keresztény bitnek e nagyszerű ala ptételelélek formáló erejével az egész világot átalakította és kétezer esztendő alatt, dacára a mérhetetlen megpróbáltatásoknak, amelyek az emberiséget érték, mind nagyobb mértékben győzedelmeskedett az egész világon. A feltámadás szent hite az egymással örök harcban álló isteni igazságnak a tagadás szelleme fölött kivívott győzelmét- hirdeti és fényes tanúságot szolgáltat arra, hogy hiába minden erőszak, ármány, árulás és megaláztatás, ami Istentől való, az minden halál fölött diadalt arat. A történetem számtalan példája bizonyítja ezt az emberiség éleiében, amely a maga változatosságában olyan eseményeket produkál, amelyek csodálatos megiörténése az isteni véghetetlen erőnek hatalmát a maga teljességében állítja az ember elé. Nemzetek, országok élete is aiá van rendelve az isteni szent akaratnak és a népek sorsának intézése is csak akkor jár eredménynyel, ba a vezetésre rendelt tényezők át vannak hatva altól a gondolattól, hogy az örökkévaló Gondviselés irányítja a munkát, amelyet végezniük kell. Mert az ember csak eszköz, akit az Isten felhasznál az ő bö'csessége szerint s ha súlyos, nehéz megpróbáltatások próbatüzén kell is kérésziül mennie az embernek, a nyomorúságok mélységéből is lesz szabadulás, elkövetannyit jelent, mint optimista világszemléletet hirdetni. Annyit jelent, mint mikor a tanítványok elhitték a keresztrefeszitett Jézus halála és a lepecsételt sir után Mária Magdolna szavait, amelyekben elsőnek hozta hírül nekik, hogy: „Láttam [ézust és ezeket mondotta nekem“. Annyit jelent, mint Tamás kétkedése nélkül is elhinni a feltámadott Jézust, aki feltámadása után következő nyolcadik napon eljőve a zárt ajtón át a tanítványokkal telt szobába és szóla nekik: „Békesség nektek“ — és Tamás is, miután ujjait Jézus kezére és oldalára tette, most már hivő lett Husvétot hinni annyit jelent, mint a halálban nem hinni s ha a halál a test elmúlását jelenti, husvétot hinni annyit jelent, mint azt hinni, hogy minden testi múlandóságon túl valami tovább él bennünk, valami legyőzhetetlen bennünk, nevezzük azt akár gondolatnak, akár léleknek, akárminek. Husvétot hinni annyit jelent, mint optimizmussal vállalni az életet, amelyben hiszünk akkor is, ha nem élet már az élet, hiszünk azért, mert tudjuk, ha a mi testünk el is pusztul, valamit, ami több volt bennünk mint test, a gondolatot, a szellemünket, vagy akárhogyan nevezzük már, valamit azoknak hagyunk, akik utánunk következnek, akiknek emlékezéseiben ezzel a valamivel folytatódik a mi életünk testünk halála után, mintahogy Jézus lelke, Jézus szavai támadnak fel bennünk mind’g a mi emlékezetünkben. Husvétot hinni annyit jelent, mint hozsannázni az egyetlen életet, amely a halál után is élet marad a lélekben, annyit jelent, mint hinni a léleknek, a gondolatnak örökkévalóságában, elpusztíthatatlan, eltemethetetlen jövőjében. Ady Endre irta le „Az Isten balján“ cimü gyönyörű versében ezt a két sort: „Az Isten van valamiként Minden gondolatnak alján.“ Husvétot hinni, annyit jelent, mint a gondolat örökkévalóságában hinni Istenben, aki ott van valamiként minden gondolatunk alján. Husvétot hinni annyit jelent, mint úgy hinni az örök Istenben, mint minden optimizmus ősforrásában. Husvétot hinni: igy jelenti a hit az optimista világszemléletet, amely az életnek lényege. KÖRNYEI ELEK. FQL1T1K1I SZEMLE Komárom, — április 18. Húsvéti szünet a politikában, A koalíció pártjai közölt az utolsó pillanatban kitört a háború, vagyis az az éles elleniéi, amely az agrárpárt és a szociáldemokrata párt között régóta lappangóit, az agrárpárti javaslatoknál visszalarlhatallan erővel tört elő és ennek következtében a képviselőház üléséi az eredeti tervvel szemben előbb kellett elnapolni. Az agrárok egyik lapja azt irta, hogy a tárgyalásokat Bechyne szociáldemokrala párti mikezik a husvét és vele eljön a feltámadás, az örök élet. Kisebbségi sorsunk nagy küzdelmeiben számunkra is vigasztalást és reménységet nyújt a feltámadás ünnepe, amelynek csodálatos varázsából erőt merítünk mi is és hütet telik meg szivünk. Halielujás ének csendül fel ajkunkon és a keresztrefeszitett Krisztus nlszter vétója akasztotta meg, aki pártja nevében tiltakozott a két mezőgazdasági javaslat megszavazása elten Ezzel szemben most Bechyne nyilatkozatában azt jelenti ki, hogy mivel a házelnökkel a javaslatok megszavazására nézve megegyezést létesileni nem tudott, mert ő a genii rendszer novelláját egyidőben szerette volna a mezőgazdasági javaslatokkal megszavaztatni, ez pedig Malypetr elnök szerint technikai akadályokba ülközölt, a miniszterelnökhöz fordult, aki előtt megismételte kivánvilágmegváltó példája ad erőt lelküuk ama szent hi'ének, hogy az igazság nem veszhet el a semmiségbe, hanem előbb vagy utóbb győzedelmeskedik. S az örökké való Isten felé emeljük hányatott, de csüggedést nem ismerő legünket és bízó hittel valljuk: Feltámadunk! (.—) ságát. Udrial miniszterelnök azonban azon a véleményen volt, hogy jobb lesz a három javaslat elintézését husvét utánra hagyni. így döntött a minisztertanács is amely Srámek cseh néppárti miniszter javaslatát elfogadta. Ami egyébként annyit jelent, hogy megegyezlek, hogy majd husvét után fognak megegyezni*; Addig a szegény nyugdíjasok-aká&réhen;' is halhatnak, a mezőgazdasági válság sulyosodhstr a munkanélküliek is várhatnak, — az ügy a kormánynak nem sürgős így azután a politika húsvéti szünete alatt valamennyi érdekelt gondolkozhalik arról, hogy mi is lesz az ünnepek után, lesz-e az agrárpártiak és a szociáldemokraták között megegyezés vagy sem s meglehet-e szavazni a javaslatokat vagy tovább is várni kell azokra. Benes külügyminiszter barátja: Hrusovszky, Drobny /éjét követeli. Hrusovszky Igor dr. nemzetgyűlési képviselő, a cseh nemzeti szocialista párt tagja és Benes dr, külügyminiszter meghitt barátja, a Ceské Slovo-ban vezércikk alakjában nyílt levelet intézett Slávik György belügyminiszterhez, amelyben emlékezteti a belügyminisztert a közigazgatási reform kérdésében 1927. januárban kinyilatkoztatott álláspontjára, amely szerint a tartományi rendszer bevezetésében nagy veszedelmet látott A közigazgatási reformot mégis életbe léptették és a szlovák néppárt exponensét, Drobny Jánost nevezték ki országos elnöknek, aki erre az állásra nincsen kvalifikálva, tehát nyilvánvaló, hogy ezzel a hivatali méltósággal Szlovenszkón politikát űztek Ez a párt nem tagja már a kormánytöbbségnek és semmiféle ok sincs arra, hogy Szlovenszkó közigazgatásának élén ennek a pártnak exponense álljon, Hrusovsky ezért felhívja Slávikot, mint a köztársaság első szlovák belügyminiszterét, hogy döntsön ebben az ügyben. Csak kél ut áll Slávik előtt. Az egyik a dualizmushoz vezet, a másik ut nem ismer kompromisszumot s eltávolil mindent, ami a csehszlovák jövő és Szlovenszkó szempontjából ártalmas. A két ut közölt választani kell s az egész csehszlovák közvélemény figyelemmel fogja kisérni a belügyminiszter döntését. Mlcoch vasutüyyi miniszter az államvasutak mai helyzetéről. A csehszlovák központi vasúti tanács most tartotta közgyűlését, amelyen megjelent Mlcoch vasutügyi miniszter is, aki felhasználta az alkalmat arra, hogy az államvasutak mai helyzetéről expozét mondjon. A miniszter nyilatkozott a magánlársaságok tulajdonában levő vasúr Feltámadunk! HUSVÉTOT HINNI
