Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-04-19 / 46. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. Ótvenegyedik évfolyam. 46. szám. Szombat, 1930, április 19. MÁHOMLAPO Komárom, — április 19. Husvét, a keresztény világ leg­nagyobb ünnepe, a bűnös emberi­ség megváltására kü dött istenem­bernek, Jézus Krisztusnak halálá­ból való fe támadását jelenti és égi szóval hirdeti mindenkinek, hogy a megalázott, porbasujtott, ke­­resztrefeszitelt gyarló ember eípor­­iadhat, de a lélek feltámad és őrökké él. A megváltó szülésé­vel a Mindenható nagy ígéretét hozta le a földre és ez az Ígéret örökérvényű megbizonyosodássá vált egyetlen szent fiának halálá­val és halálából való feltámadásá­val, amely minden időkre szólóan adta tudtára a világnak az isteni igazságnak legyőzhetetlen diadalát. Krisztus feltámadása kiszabadi tóttá az emberi lelkeket rabságá­ból, feloldotta a hitetlenség bilin­cseiből, uj erőt és reménységet öntött a szivekbe és azt a csodá­latos nagy hitet plántálta a tel­kekbe, hogy a súlyos, gyötrelmes földi lét után örök étet boldogsága vár azokra, akik az Üdvözítő örök­érvényű tanításait elfogadják és azok szerint é nek. A keresztény bitnek e nagyszerű ala ptételelélek for­máló erejével az egész világot át­alakította és kétezer esztendő alatt, dacára a mérhetetlen megpróbálta­tásoknak, amelyek az emberiséget érték, mind nagyobb mértékben győzedelmeskedett az egész vilá­gon. A feltámadás szent hite az egy­mással örök harcban álló isteni igazságnak a tagadás szelleme fö­lött kivívott győzelmét- hirdeti és fényes tanúságot szolgáltat arra, hogy hiába minden erőszak, ár­mány, árulás és megaláztatás, ami Istentől való, az minden halál fö­lött diadalt arat. A történetem számtalan példája bizonyítja ezt az emberiség éleiében, amely a maga változatosságában olyan ese­ményeket produkál, amelyek cso­dálatos megiörténése az isteni vég­­hetetlen erőnek hatalmát a maga teljességében állítja az ember elé. Nemzetek, országok élete is aiá van rendelve az isteni szent aka­ratnak és a népek sorsának inté­zése is csak akkor jár eredmény­nyel, ba a vezetésre rendelt ténye­zők át vannak hatva altól a gon­dolattól, hogy az örökkévaló Gond­viselés irányítja a munkát, amelyet végezniük kell. Mert az ember csak eszköz, akit az Isten felhasznál az ő bö'csessége szerint s ha súlyos, nehéz megpróbáltatások próbatüzén kell is kérésziül mennie az em­bernek, a nyomorúságok mélysé­géből is lesz szabadulás, elkövet­annyit jelent, mint optimista világszemléletet hirdetni. Annyit jelent, mint mikor a tanítványok elhitték a keresztrefeszitett Jézus halála és a lepecsételt sir után Mária Magdolna szavait, amelyekben első­nek hozta hírül nekik, hogy: „Láttam [ézust és ezeket mondotta nekem“. Annyit jelent, mint Tamás kétkedése nélkül is elhinni a feltámadott Jézust, aki feltámadása után következő nyolcadik napon eljőve a zárt ajtón át a tanítványokkal telt szobába és szóla ne­kik: „Békesség nektek“ — és Tamás is, miután ujjait Jézus kezére és oldalára tette, most már hivő lett Husvétot hinni annyit jelent, mint a halálban nem hinni s ha a halál a test elmúlását jelenti, hus­vétot hinni annyit jelent, mint azt hinni, hogy minden testi múlandó­ságon túl valami tovább él bennünk, valami legyőzhetetlen bennünk, nevezzük azt akár gondolatnak, akár léleknek, akárminek. Husvétot hinni annyit jelent, mint optimizmussal vállalni az életet, amelyben hiszünk akkor is, ha nem élet már az élet, hiszünk azért, mert tudjuk, ha a mi testünk el is pusztul, valamit, ami több volt ben­nünk mint test, a gondolatot, a szellemünket, vagy akárhogyan nevezzük már, valamit azoknak hagyunk, akik utánunk következ­nek, akiknek emlékezéseiben ezzel a valamivel folytatódik a mi életünk testünk halála után, mintahogy Jézus lelke, Jézus szavai támadnak fel bennünk mind’g a mi emlékezetünkben. Husvétot hinni annyit jelent, mint hozsannázni az egyetlen életet, amely a halál után is élet marad a lélekben, annyit jelent, mint hinni a léleknek, a gondolatnak örökkévalóságában, elpusztíthatatlan, elte­­methetetlen jövőjében. Ady Endre irta le „Az Isten balján“ cimü gyönyörű versében ezt a két sort: „Az Isten van valamiként Min­den gondolatnak alján.“ Husvétot hinni, annyit jelent, mint a gon­dolat örökkévalóságában hinni Istenben, aki ott van valamiként minden gondolatunk alján. Husvétot hinni annyit jelent, mint úgy hinni az örök Istenben, mint minden optimizmus ősforrásában. Husvétot hinni: igy jelenti a hit az optimista világszemléletet, amely az életnek lényege. KÖRNYEI ELEK. FQL1T1K1I SZEMLE Komárom, — április 18. Húsvéti szünet a politikában, A koalíció pártjai közölt az utolsó pillanatban kitört a háború, vagyis az az éles elleniéi, amely az agrár­párt és a szociáldemokrata párt között régóta lappangóit, az agrár­­párti javaslatoknál visszalarlhatallan erővel tört elő és ennek következ­tében a képviselőház üléséi az ere­deti tervvel szemben előbb kellett elnapolni. Az agrárok egyik lapja azt irta, hogy a tárgyalásokat Be­­chyne szociáldemokrala párti mi­kezik a husvét és vele eljön a fel­támadás, az örök élet. Kisebbségi sorsunk nagy küz­delmeiben számunkra is vigaszta­lást és reménységet nyújt a feltá­madás ünnepe, amelynek csodála­tos varázsából erőt merítünk mi is és hütet telik meg szivünk. Halielujás ének csendül fel ajkun­kon és a keresztrefeszitett Krisztus nlszter vétója akasztotta meg, aki pártja nevében tiltakozott a két me­zőgazdasági javaslat megszavazása elten Ezzel szemben most Bechyne nyilatkozatában azt jelenti ki, hogy mivel a házelnökkel a javaslatok megszavazására nézve megegyezést létesileni nem tudott, mert ő a genii rendszer novelláját egyidőben sze­rette volna a mezőgazdasági javas­latokkal megszavaztatni, ez pedig Ma­­lypetr elnök szerint technikai akadá­lyokba ülközölt, a miniszterelnökhöz fordult, aki előtt megismételte kiván­világmegváltó példája ad erőt lel­­küuk ama szent hi'ének, hogy az igazság nem veszhet el a semmi­ségbe, hanem előbb vagy utóbb győzedelmeskedik. S az örökké való Isten felé emeljük hányatott, de csüggedést nem ismerő legün­ket és bízó hittel valljuk: Feltá­madunk! (.—) ságát. Udrial miniszterelnök azonban azon a véleményen volt, hogy jobb lesz a három javaslat elintézését husvét utánra hagyni. így döntött a minisztertanács is amely Srámek cseh néppárti miniszter javaslatát elfogadta. Ami egyébként annyit jelent, hogy meg­egyezlek, hogy majd husvét után fognak megegyezni*; Addig a szegény nyugdíjasok-aká&réhen;' is halhat­nak, a mezőgazdasági válság su­­lyosodhstr a munkanélküliek is vár­hatnak, — az ügy a kormánynak nem sürgős így azután a politika húsvéti szünete alatt valamennyi érdekelt gondolkozhalik arról, hogy mi is lesz az ünnepek után, lesz-e az agrárpártiak és a szociáldemo­kraták között megegyezés vagy sem s meglehet-e szavazni a javaslato­kat vagy tovább is várni kell azokra. Benes külügyminiszter barátja: Hrusovszky, Drobny /éjét követeli. Hrusovszky Igor dr. nemzetgyű­lési képviselő, a cseh nemzeti szo­cialista párt tagja és Benes dr, külügyminiszter meghitt barátja, a Ceské Slovo-ban vezércikk alakjá­ban nyílt levelet intézett Slávik György belügyminiszterhez, amely­ben emlékezteti a belügyminisztert a közigazgatási reform kérdésében 1927. januárban kinyilatkoztatott ál­láspontjára, amely szerint a tarto­mányi rendszer bevezetésében nagy veszedelmet látott A közigazgatási reformot mégis életbe léptették és a szlovák néppárt exponensét, Drobny Jánost nevezték ki országos elnöknek, aki erre az állásra nin­csen kvalifikálva, tehát nyilvánvaló, hogy ezzel a hivatali méltósággal Szlovenszkón politikát űztek Ez a párt nem tagja már a kormány­­többségnek és semmiféle ok sincs arra, hogy Szlovenszkó közigazgatásá­nak élén ennek a pártnak exponense álljon, Hrusovsky ezért felhívja Slá­­vikot, mint a köztársaság első szlo­vák belügyminiszterét, hogy döntsön ebben az ügyben. Csak kél ut áll Slávik előtt. Az egyik a dualizmus­hoz vezet, a másik ut nem ismer kompromisszumot s eltávolil min­dent, ami a csehszlovák jövő és Szlovenszkó szempontjából ártal­mas. A két ut közölt választani kell s az egész csehszlovák közvéle­mény figyelemmel fogja kisérni a belügyminiszter döntését. Mlcoch vasutüyyi miniszter az államvasutak mai helyzetéről. A csehszlovák központi vasúti ta­nács most tartotta közgyűlését, ame­lyen megjelent Mlcoch vasutügyi miniszter is, aki felhasználta az al­kalmat arra, hogy az államvasutak mai helyzetéről expozét mondjon. A miniszter nyilatkozott a magán­­lársaságok tulajdonában levő vasú­r Feltámadunk! HUSVÉTOT HINNI

Next

/
Thumbnails
Contents