Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-04-15 / 44. szám
%. oldal. Komáromi Lapok 1910. április 15. Tavaszi újdonságok! i!>en) M Nádor-n.19. (Koronabankkal gzemben) olcsósági divatcsarnoka. a Szép választék. Meglepő uj olcsó árak. Női és férfi fehérnemű, divat ernyő, sétabot. flór S; ; gyermek trikó és félharisnya, játszó ruha, »Eilte“ € selyem harisnya, legdivatosabb nyakkendők, divat I' retikül, bőr és vulkán koffer, fehér pique kabátka, |Túszor függöny, csipke, batiszt zsebkendő, férfi = harisnya, stb. s Külön osztály 930 model sport és szekrénykocslk, ~ Tetra baba kelengye. dalosünnepély ügyével. A Dalevyesület kebeléből Fülöp Zsigmond ügy* vezető elnök kezdeményezésére és javaslatára indult ki az a mozgalom, amely az augusztus 11-én hét dalosegyesület képviselői által tartott értekezleten komoly határozattá emelkedett s amely a magyar dal intenzivebb művelésének emelésére irányult. Az értekezleten a hét dalegyesület macáévá téve a kezdeményező javaslatát és kimondották, ho?y szükségesnek tartják a nyugati kerület megalakítását s evégből a Csehszlovákiai Magyar Dalszövetség központi vezetőségét megkeresték. Erre a lépésre Sziklay Ferenc dr. szövetségi főtitkár személyesen megjelent Komáromban és a dalostestületek közös értekezletén megbeszélték a szükséges teendőket és előkészítették a megtartandó közgyűlést. A közgyűlést március 11-én Pozsonyban megtartották és ott a dale.yesület javaslatára a dulosszövetség uj szervezését határoztok el, ennek értelmében a központot Pozsonyba, a nyugati kerület székhelyét Eedig Komáromba helyezték át Elatározták, hogy junius 8-án és 9-én Losoncon, az ottani Ma * y ar Dele < ylet 70 éves fennállásának jubileuma alkalmával országos dalosünnepélyt rendeznek, amelyen a Komáromi Dalegyesület is résztvesz, A Dalegyesületnek mozgalmát a testvérdalárdák megértő támogatásával siker koronázta és remélhető, hogy a Dalosszövetség is megkezdheti a magyar dalkultura érdekében vállalt I nagyfontosságu kötelességének telje, sitését. A lendületes szavakkal záródó elnöki jelentést a közgyűlés nagy tetszéssel fogadta, azt tudomásul vette és egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatta, a benne foglalt indítványokat pedig határozattá emelte. A közgyűlés Kathona Sándor e nőknek az egyesület élén kifejtett önzetlen és lelkes munkálkodásáért elismerő hálás köszönetét szavazott, amit a szeretett elnök meghatott szavakban köszönt meg. Majd Yőrcs Béla pénztáros az 1929, évi, a számvizsgáló bizottság által felülvizsgáb zárszámadásokat ismertette, mely szerint a Daiegyesületnek az elmúlt évi bevétele 19252 K 29 f, j kiadása 18251 K 85 f, maradványa i 1000 K 44 f volt. Az egyesület va] gyona 34998 K-ban van felértékelve. ; A közgyűlés a zárszámadásokat tu\ domásul vette is a felmentvényt 1 egyhangúan megadta Az 1930 évre | szükséges költségeket 15500 K-ban \ irányozta elő és az évi tagsági dijat f pedig 20 K ban állapította meg. i Kimondotta azonban a közgyűlés, I hogy tekintettel az egyesület hely| zetére, felhívást intéz az egyesület j tagjaihoz, hogy a tartozások törlesz| tésére az ez évre önkéntes felaján: lássál emeljék fel tagdijaikat. A határozat végrehajtásával Vaskó Imre j és Király Károly felszólalása után l az elnökséget bizta me? a közgyűlés \ Minthoyy a napirend kimerült, az ! elnök lelkes szavaival zárult be a közgyűlés. eamm Nem viszik el Komáromból a törvényszéket Saját tudósitónktól. Érsekújvárt és lévai keltezéssel úgyszólván nap-nap után jelentek meg legutóbb újságcikkek, amelyek azzal foglalkoztak, hová is kerüljön az uj törvényszék, amely a komáromi törvényszék helyébe épül majd: Érsekújvárra vagy Lévára? Évek óta fenyeqetiék Komáromot azzal a tervvel, hogy végre is elviszik innen a törvényszékei, ami ennek a hanyatlott sorsú városnak súlyos veszteséget jelen'ene forgal- j mában és gazdasági életében is. ügy értesülünk most egészen illetékes helyről, hogy az Igazságügyi minisztériumban már teljesen elállónak attól a tervtől, hogy a komáromi törvényszéket akár Lévára, akár Érsekújvárra helyezzék el. Egy uj törvényszéki épülelnek felépítése és berendezése az államnak legalább is húsz millió koronájába ( kerülne és az állam mai gazdasági helyzetében egyáltalában nem gon- \ dolhat arra, hogy ilyen fölösleges ki- j adásra fedezetet kere sen. Másrészt az államnak is érdeke, ha már egy- | szer pereskednek az emberek, hogy az államvasutak forgalma ne csők- i kenjen, mert addig, mig az ismé- j telten hangoztatott rossz vasúti öszszekötletésü Komáromban van a j lévaiak, párkányiak, érsekujváriak és egy nagy terűidnek törvényszéke, j az államvasulnak is jobb jövedel-Komárom, — április 14. met jelent ez, mintha szerencsésebb fekvésű más városban lenne ez a törvényszék. Elöreláihatóan tehát nem komoly az a veszély, hogy a komáromi törvényszéket elvigyék innen Lévára vagy Érsekújvárra, legfeljebb húsz év múlva kerül majd erre sor. Az uj lakóvédelmi törvény rendelkezései. — április 14, A parlament már mindkét elolvasásban elfogadta az uj lakóvédelmi törvényt, amely a l&kbérvédelmeí j 1930 november végéig meghosszabbította. Az uj (örvény úgy módosítja az eddigi törvényt, hogy lehetővé teszi a háztulajdonosnak a felmondást az esetben, ha legalább három éve tulajdonosa a háznak és lakásra van szüksége férjes leánya vagy nős fia, avagy házasulandó gyermeke részére. Az így megüresedett lakást a kiürítés után négy héten belül el kell foglalnia, mert különben a régi lakó a tulajdonos költségére vissza költözhelik. Igen fontos még annak a kérdésnek elintézése, hogy mit kell érteni az alatt, hogy a háztulajdonosok ily eselben kötelesek pótlakásokról gondoskodni. Az eddigi gyakorlat azt mu tatla, hogy igen nagy költségekkel jár a póllakás kérdésnek elintézése, mert rendszerint bizottságot kellett , kiküldeni, amely felülvizsgálta a pót- \ lakás minőségét és megfelelő voltát. I Most a kormány rendeleti utón fogja definiálni, ml értendő pótlakás alatt. Az eddigi törvény módosul abban az irányban is, hogy mindazoknak a lakbérét, akiknek legalább hatvarvj ezer korona jövedelmük van, 1930. június hó elsejétől fel lehet emelni éspedig az 1914. évi lakbérhez viszonyítva 350 százalékra Az eddig törvényesen megengedett lakbéremelés 190 százalékot tett ki, amihez újabb 160 százalékos emelkedés jöhet. Ha a lakónak három fiatalkori* gyermeke van, legfeljebb 325 százalékkal, négy vagy több gyermek esetén pedig csak 300 százalékkal emelhető a lakbér. 1930. július elsejétől a törvényjavaslat szerint a lakóvédelem nem vonatkozik olyan bérlőkre, akikre legalább százezer korona jövedelem után veiettek ki adót. Ez az intézkedés nem vonatkozik oly lakhelyiségekre, amelyek bármely élethivatás teljesítésére vagy iparűzésre szolgá nak. Tanulságos adatgyűjtés az építőipar foglalkoztatásából. Irta IVÁNFY GÉZA. r Az iparkamarák központjának hivatalos közlönye szerint Prágán • kívül Csehszlovákia 72 nagyobb városában az 1928. évi 2322 vei 1 szemben 1929. évben 1929 álalakilási, az 1928 évi 8! 27 tel szemben 1929. évben 5092 ujépitkezés történi. Az újépületek közül 4789 lakóház volt. Az 1926 ban kezdődött építési kon juktura az 1929. évben alábbszállt, úgy, hogy az 1928 évi uj építkezéseikkel szemben 37*7 °/0 csökkenést lehel megállapítani. Miután azonban általában a nagyobb épületkomplexumok felépítésének a tendenciáját lehelett tapasztalni, ez a percentuális hanyatlás nem fejezi ki pontosan az építési tevékenység csökkentését. Sokkal megbízhatóbbak az adatok az újonnan épült lakások számát illetőleg. A laká«statisztika szerint az 1928 évi 22142 uj lakással szemben 1929 évben csak 15328 uj lakás épült. Érdekes lenne megtudni, hogy az épitési tevékenység mily összegű munkaértéket képvisel, mert ebből a számadatbóliehetne következtetést vonni az építőtevékenység hanyatlásával együtt járó kereseti alkalom csökkenésre. Hozzávetőlegesen egyegy házátalakitásra ha átlagosan 50 ezer koronát, egy egy uj ház építésére átlagosan 150 ezer koronát számítanánk, úgy az egész 1929 évi épitési tevékenység cca 9C0 millió korona munkaértéket képviselne, amely összegben az épitési anyagok s az építési munkadijak, bérek és kereset bennfoglallalnak. Ha lovább számolunk ezen az alapon, melynél egy-egy uj lakás értékét cca 50 ezer koronába védünk, s ha egy-egy lakás évi tiszta bérét csak 2000 koronával számiljuk, a befektetés cca 4% fel kamatozik, amit azért nem lehetne joggal keveselni, mert évi 2030 koronás annuitás mellett a befektetés még a tartozások leszámilásával is, 25 év alatt amortizálódnék, ami annyit jelent hogy a befektetett tőke 25 év alatt megkét szereződötf Tekintve azt, hogy egy lakóház életét legalább 100 évre { lehet becsülni, — még az adómenj lességi időtartam elmúltával s a természetes romlással arányosan emelkedő kiadások illetve érték csökkenés mellett is a hipotekárus értékkel biró ingatlanba való pénzbefektetés nem is látszik rossz l Ü2 lelnek. Igen érdekes tanulságot lehetne | levonni még az ilyen statisztikából az építési anyagokat gyártó iparvállalaiok évi termelési kapacitása és az év folyamán Igénybevett termelési gyártmányok mennyisége s iparértéke közötti viszony, a feldolgozod építési anyagok előállításánál valamint az épületek emelésénél alkalmazod szakiparosok, szakmunkások száma s keresete, az igénybevett kölcsönökben érdekelt pénzintézetek részvétele, az újonnan épült lakások uj berendezése folytán érdekelt egyéb iparágak foglalkoztatása s kereskedők forgalma, szóval az uj ház, az uj lakás által reprezentált az uj igények biztosította termelés többlet helyi, illetve államgazdasági vonatkozásait illetőleg Mert hiába beszélünk gazdasági válságról, hiába tanácskozunk és értekezünk s hiába zengünk zöld asztalok melled fulmináns szónoklatokat gazdasági krízisekről s vigasztaljuk magunkat kölcsönösen, ha öntudatlanul is annál s azok elölt, akik nem olvassák a nagy külföld gazdasági életéről beszámoló értesítéseket, közleményeket, Európában az amerikai dumpinggel, Amerikában meg az európaiak vásárlőképessége hanyatlásával, ezek a szavak beleröppennek csak a levegőbe. Én azt álliíom, hogy hipokrizis, szemforgatás, amit á gazdasági válsággal kapcsolatban teszünk, azaz, hogy nem teszünk. Mert hiába diagnosztizál az orvos jól s hiába ir elő akármilyen hatékonynak remélt medikámentumol, ha nincsen patika, ahol azokat az orvosszereket árusítják, amelyeket ez egyes alkatrészeinek helyes ísmerelében főz győgyitó koktummá a patikárius. A hasonia tat még lovább is mehetünk, mert — úgy gondolom, még jobban képet ad a levonandó következteléshez. Az orvosszereket mindenféle állati, növényi s ásványi termékekből készítik, de előbb — fel kell tennünk — talán száz esztendőkön kérésziül próbálgatták egyegy gyógynövény, állati testrész, ásványi kristály hálását, rázták, főzték, keverték, osztották reagensekkel, kísérleteztek még élőlényekkel fs, hogy aztán minden tudnivaló megszerzése uíán bekerüljenek valami latin név alatt por, folyadék stb. alakjában a gyógyszerkönyvbe. így kellene nekünk is ma kezdenünk az egész emberiség nagy gazdasági nyavalyájának a gyógyításához. Természetesen először a magunké kikurálásához.Bele kellene néznia termelés forrongó kohójába s le kellene mérni minden kis olyan alkalrészt, minden elemet, amelyből a termelés ezres, milliós, milliárdos tételei kikerülnek, kiteremtődnek. De meg kellene mérni ponlosan a szükségleteket is, hogy vájjon a termelés eszközei nincsenek e túlméretezve a szükségletekhez vagy megfordítva : nem túlságosan kicsiny e az a lombik, amibe a sok-sok száz és száz szükségletkielégitésre szánt koklum főzetik. Aztán jó lenne megtudni, hogy az államon belül hol a nagyobb szükség s hol a kisebb termelés s gondolkodni azon, hogy a termelésnek, valamint a szükségletnek egészséges megosztása nem gyógyitaná-e meg az egyik oldalon, az állam egyik részében tapasztalható ökonómiai elefantiadest vagy a másik oldalon látható anémiát. Mert nem odakin, a nagy világban van csak meg a baj, hanem Idehaza a helytelen termelési és kereseti distribucióban. A gazdasági élet közforgás s azért hoz egészséget, mert a gazdasági élet vérét: a pénzt, elhajtja mindenhová, a gazdasági nagy lomha test minden apró porcikájához. A gazdasági éleiben Szlovenszko az a testrész amelybe kevés vér jut, olyan mint a fagyott kéz, vagy láb, vagy tán ezeknél is nemesebb lestrész. Dörzsölgetik hideggel, fütik meleggel, enged a fagy, de erőtlen marad az a kéz, az a láb. Slodola Kornél szenátor nem rég mondta, hogy Szlovenszko a szegénység utján jár, úgy látszik tényleg 900 millió éríékü évi építkezés mellett apránki/it hajléktalanná válik.
