Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-04-08 / 41. szám

2 oldal.

Komáromi Lapok

1930 április 8.

3®" Tavaszi újdonságok!

ßf Nádor-u,19, (Et oroiiatoaiikli&l szemben)^

1olcsóság! divatcsarnoka. s

Szép választék.

Meglepő uj olcsó árak.

4| Női és férfi fehérnemű, divat ernyő, sétabot, flór §L Is gyermek trikó és félharisnya, játszó ruha, „Elite“ .T % selyem harisnya, legdivatosabb nyakkendők, divat S: I retikül, bőr és vulkán koffer, fehér pique kabátka, | ^ Túszor függöny, csipke, batiszt zsebkendő, lérii = B harisnya, stb. s

“ Külön osztály 930 model sport és szekrénykocsik, ~ Tetra baba kelengye.

tétitették el az e?et

Széchenyi jó törvényekkel akarja a társadalmi kiegyenlítődést előmozdítani, mert tudja s írja, hogy „könynyű a megelégedettnek csendesnek lenni a bővelkedésben, de a sze génynek, fájónak vajmi nehéz“, s maga az erkölcsi előny mit sem ér, ha a nép nagyobb része koplalni kényszerül

Tanulságos szavak a ma világára is.

Minden kifejlődés, erőérték és szerencse legmélyebb sarkalatja: a kiművelt emberfő, mondja a Hitelben s a tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.

Széchenyi fél a félmüveltektől, mindenki számára követeli értelme kifejlesztésének lehetőségeit. Mert a teljesen kiművelt értelmű ember látja be az ujitást s érzi az ujitás szükségét, ismeri fel a hiányokat s igyekszik okait kutatva pótolni azokat,

Széchenyi felállítja a nemzeti felelősség elvét, felébreszti a lelkiismeretet, rákényszeríti az önbirálatra, eljuttat az önismeretre.

A Inagy “Széchenyi ideálja: hogy úgy dolgozzék mindenki a maga helyén, mintha „rajta fordulna meg az egész faja, nemzete előhaladása."

IAz ilyen soha nem csügged, s maga körül gyújtogatja a hit fáklyáját, aki igy él, erejében bízik, de magát soha el nem bízza, az ilyen nemzedék j megérti Széchenyi igéit: Ti hazám j reménye vagytok meghiva egy sarjadék népet megmenteni, merjetek nagyok lenni, ti, kik valami jobbra vagytok meghiva, kik egy szebb jövőnek lehettek urai.

De nem szabad a mentőket soha egyebütt, mint saját személyes erényeikben, s lelki felsőbbségekben ! keresni; mert nemzetnek erénye s

• f elsőbbsége csak annyiban van, j amennyiben lehető legtöbb egyes ! tagja betölti saját helyét férfiasán és ‘ szeplőtlenüi.

I Nem elég a gramatika. a zsinór,

! nincs visszataszítóbb mint az üres. a j nyavalyás, bűnös kebelre mázolt I hazafiság; mennyi aljas, ocsmány,

\ szégyenfi bújik meg palástod alá, j mert ajkán peng a szó s ékeskedik J címeddel.

Itt tartunk ma is.

Nem a szónoki babérokat szomju- |

Ihozó vér s az éljen hajhászata, hanem a mindennapi okos, rendes hangyamunka van a teendők során.

} Kezdjünk hozzá Széchenyi szelle• mében.

BBBHBHHBHEHHSRHBBHMEBBMBaMIHBBas»

Magyarok külföldön

Hiyatalosan 1,498.950 külföldi magyar van a világon

Megkezdődött a külföldi magyarjainak egy táborba tömörítése.

Hatalmas munka jelent meg a magyar könyvpiacon. Háromszázötven oldalas munkában adták ki a »Magyár ok Világkongresszusa“ első tanácskozásainak tárgyalásait. Ez a könyv el fog jutni a világ minden részébe és fel fogja ébreszteni a szerteszórt magyarság leikét. Akik olvasni fogják, nem csak hazagondolnak, hanem lelkűkben magukhoz szoritjáík az öt világrész egész magyarságát.

Megindult a kísérlet: egy táborba összehozni a szerteszóródott magyarságot. Nincs senki, akit ki akarnának zárni ebből a közösségből, csak olyan akadhat, aki önmasát különíti el azzal, hogy nem akar tagja lenni ennek a nagy testvérísülésnek.

Egyesül a világ magyarsága.

A könyvben nincsenek nagyhangú frázisok, nagyképü leírások Szószerint olvashatjuk Perényi Zsigmond□ak és dr. Ripka Ferencnek a Magyarok Világkongresszusa két elnökének meleg „lstenhozott“-ját. Tamócy Árpád az amerikai magyarság nevében jelentette, hogy „az egész földtekén szétömlött a magyar, s csak Isten szeme tarthat számon bennünket, s Istennek segítünk, ha mindnyájan felkiáltunk hozzá, akiket vérük, vagy a háborúk vihara az óhazától elsodort“. Dr. Starnberger az Angliában élő magyarok hitét villantotta meg, bíznak abban, hogy a kísérlet meg fogja teremni a maga gyümölcsét és a magyar egység létesül. Hadi Kovács Sándor Argentina,

Komárom, április 7. Lefkovics Sándor Ausztrália, Révy. Ferenc Ausztria, Bán Béla Brazilja, Erdős Izsák Bulgária, dr. König András Chilié, dr. Csekey István Észtország, dr. Magurányi Jenő Egyiptom, PoblikEmő Franciaország, dr. Hentz Géza Hollandia, Görgey Franciska Canada, Iváncsics Géza és Horváth Elemér Németország, Kovács Gyula Olaszország, dr, Lédermann László Svájc és Marmorstein Zsigmod Svédország, nevében beszéltek az ott élő magyarok érzéséről, gondolkozásáról.

Külön listán szerepelnek azok, akik elzarándokoltak a külföldi magyarok első találkozójára. Ausztriából 36-an, Bulgáriából 10-en, Dél Amerikából 8-an, Észak-Amerikából 128-an,Fran ciaországból 40-en. Hollandiából 29 en, Németországból 56-an, Olaszországból 25-en, Svájcból 4-en érkeztek meg. Egyéb államokból 23-an kerekedtek fel. Mukden, Stokholm, Marokkó, Angora, Egyiptom, Svédország, Lengyelország és más országok szerepelnek ebben a tisztában.

A világ minden részében vannak már magyar egyesületek.

Érdekes megnézni, hogy hol alakultak már magyar egyesületek.

Ausztriában 11 magyar egyesület tartja a Magyarok Világkongresszusával a kapcsolatot. Bulgáriában 3 működik eredményesen.

Franciaországban az egyesületek mindinkább erősödnek, 24 magyar szervezet van.

Hollandiában 6 organizáció támogatja a holland magyar barátságot.

Németországban egyik másik szervezetnek már történelmi múltja van. Tizenhét egyesülettel vette fel az óhazai szervezet az összeköttetést.

Olaszországgal 6 egyesület igyekszik kimélyiteni a barátságot. Spanyolországban 7 magyar egyesület van. Svájcban öt.

Az európai északi államok közül Stokholmban, Dorpatban és Koppenhágában működnek magyar szervezetek

Az Északamerikai Egyesült Államok magyarsága a külföldi magyarság vezető hadserege. Rengeteg itt a magyar szervezet, mindinkább több és több organizációval igyekszik a Magyarok Világkongresszusa központi irodája kiépíteni a kapcsolatot.

Utána rögtön Dél-Amerika következik. A brazíliai, argentínai, uruguayi és a többi egyesületekkel 24 szervezet működik.

Kanadából nyolc szervezet jelentette be csatlakozását, az egyéb külföldi egyesületek közül a stambuli magyarok egyesülete, az ausztráliai magyar koiónia, a kairói, alexandriai, mukdeni, varsói, krakkói, angorai, londoni és a brüsszeli magyar kolónia a fontosabbak.

Mit kívánnak a kill föd magyarjai ?

Az igazi feladat az, hogy úgy az egész világ magyarsága megismerje a világ minden részébe szétszórt magyarság kívánságait. Olyan sok probléma merült föl a kongresszuson, hogy még elsorolni is bajos A kül földi magyarság magyar tanítók után kiált. Magyar tankönyveket kérnek a magyarok, gondoskodni szeretnének arról, hogy a gócpontokon magyar könyvtárak legyenek. A magyar sajtó teszi talán a legtöbb szolgálatot a kölfüldi magyarságnak, de a magyar lapoknak külföldön igen sok helyütt nagy nehézségekkel kell meg küzdeniük.

It>en érdekes ötletet pendített meg Lázár Andor. Otthon nem ismerik az értékes külföldi magyarokat. Ki kell kutatni őket, kitüntetésekkel, jutalmazásokkal kell rájuk terelni a figyelmet.

Á külföldi magyarság tudományos és irodalmi kapcsolatai már mindenková elérnek. A magyar irók, színészek és magyar zene meghódítja a magyarságnok a kultárált nemzeteket.

Van még rengeteg probléma, amelyet nem lehet eléggé megvitatni. A sportüíyek, a diákcsere, a cserk^szkapcsolatok, az iskolánkivüli népművelés ügye a külföldi magyarok között, a főiskolai képzés és a \ külföldi magyarság és igy tovább. 1 Kapcsolatot szeretnénk teremteni a külföldön élő magyar orvosokkal. A társadalombiztosítást ki lehet terjeszteni a külföldi magyarságra is. A magyar önsegélyző egyletek támogatására is gondolni kellene. A külföldi magyarok kórház-, illetve szanatóriumi problémáinak megoldása elsőrendű fontosságú kérdés.

A szociális misszió és a külföldi magyarság szerepét érdekesen világították meg. Gyermeknyaraltatás ügyét is figyelembe kell venni,]

Másfélmillió magyar él hivatalosan külföldön.

A Magyarok Világkongresszusa központi irodája állandóan több és több külföldi magyart tart nyilván, ami igen fontos, mert hivatalosan csak 1,148,950 külföldi magyar él a világon. Kanadának Dél-Ámerikának, Oroszországnak nincs pontos hivatalos statisztikája, itt is van legalább háromszázötvenezer magyar. Ha csak a hivatalos adatokhoz tartjuk magunkat, akkor is még mindi? 1,498.950 külföldi magyarra számíthatnak. Természetesen nagyon sok magyar él a világon, akit a statisztika elfelejtett elkönyvelni. Az Egyesü t Államokban a legutolsó népszámlálás csak 473.538 magyart talált, holott jóval löbb magyar él Amerikában

(A2 utódállamokban éílő magyarság, amely szintén küföldi magyarság számba megy, pontos statisztikáját most készitik és ezek ebbe a statisztikába nincsenek beleszámítva) .

Ez a könyv, amelyben a külföldi magyarság legtöbb problémája egy pillanatra elénk kerül, most megkezdi világkörüli útját. Be fog kopogtatni a külföldi magyarok házainak ajtaján.

Megkérnek minden külföldi magyart, hogy jelentkezzen ő maga is, de jelentse be barátait, mindazon társait, akik városában vagy országában élnek.

Megtudakolják, melyik felmerült eszme vagy idea tetszett eddig legjobban, mit tartanak helyesnek a külföldi magyarok szempontjából ? Mit kellene tenni, hogy a külföldi magyarság ereje minél hatalmasabban domborodjon ki és hogyan lehet ezt az energiát a magyar kérdés szempontjából hasznosítani ?

Megkérdezik azt is, hogy külföldi magyar gyermeke tud-e magyarul ? Ha nem tanulta meg a mi gyönyörű nyelvünket, mi ennek az oka?

(P- ö.)

A Komáromi Első Hitelintézet

közgyűlése.

Vasárnap tartotta meg a Komárom , és messze vidékének legrégibb pénz- i intézete: a Komáromi Első Hitelin ■ tézet 84. üzletévi közgyűlését Csepy I Dani elnöklete mellett A közgyűlésen megjelent részvényesek majdnem teljesen képviselték az egész részvénytőkét. Csepy Dani elnök elismerő szavakkal emlékezett meg arról, az intézet újra alapozását elősegitő, s az intézet üzleti biztonságát, üzleteredményei sikerét előmozdító munkásságról, s jóindulatról, melyet Hubert Henrik pezsgőgyáros az intézet érdekében hat évig viselt igazgatósági elnöki tisztében kifejtett.

A közgyűlés egyhangú határozattal sajnálattal vette tudomásul lemondását és működéséért jegyzőkönyvi köszönetét mondott. Az 1929 üzletévi eredmény, az egyes üzletágakra vonatkozó alábbi számadatok szerint: az intézet erősödését muta'ja: készpénz s azonnal esedékes követelések 1928. december 31 Ke 761434*09, 1929. december 31. Ké 1,337.661*06, emelkedés Ke 576 226 97;

váltók 1928. december 31. Ke 8,083.859 84, 1929. december 31. Ké 9,254.739*31,emelkedés Ke 1170879*47;

értékpapír 1928 december 31. Ké 940 064 95, 1929. december 31. Ke 774.256 40, apadás Ke 173 308 55; *

Komárom, — április 7.

adósok 1928. december 31. Ke 6,603.242 78, 1929. december 31. Ke 6,754 640* * *81, emelkedés Ke 151.398 03;

betétek 1928. december 31. Ke 9,760.115*53, 1929. december 31. Ké 10,356 040*65,emelkedésKé 565925*12;

hitelezők 1928 december 31. Ke 2,145*957 96, 1929 december 31. Ke 2,630.350 83, emelkedés Ke 484.392*87;

az 1929. évi tiszta nyereség Ke 177 257*14

A betétállomány növekedése, a kölcsönkihelyez^s kapacitásának kiterjedése s a többi üzletágakban tapasztalható emelkedésről, valamint az egész évi üzletmenetről beszámoló jelentést, s az évi nyereség felosztására vonatkozó javaslatot egyhangúlag fogadta el a közgyűlés Az igazgatóságnak és felügyelőbe zoítsá nak megadott felmentvény után a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta az uj igazgatóságot, felügyelőbizottságot és a választmányt. Az igazgatóság tagjai lettek: Ardő Sándor dr. ügyvéd, Bacsák Gyula a Pozsonyi Iparbank vezérigazgatója, Basilides Barna dr. közjegyző, Balogh Dávid földbirtokos, Csepy Dani ügyvéd, földbirtokos, Bartos Frigyes vezérigazgató, Czike Dénes iparos, Heuffel Róbert dr, ügyvéd, Ipovitz