Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-04-05 / 40. szám
C. «1<UL Ko aram! Lapos 1930. áprili» 5. Halász utca 6. szám alatt lakik, tap feljelentést tett a rendőrsét, hogy tegnapelőtt éjszaka, mlíor 6 szolgálatban volt, egy ismédén tettes álkulcs segítségével behatolt a lakásába, ahonnan 900 korona értékben ruhaneműt lopott. A rendőrség a feljelentés után azonnal megindította a nyomozást k tettes kézrekerltése érdekében és a személylelrás alapján, a tettest sikerült hamarosan Truhlár Jaromll kikötő-munkás személyében elfogni, aki Pandafó utca 34. szám alatt lakik. A rendőrség meglepetés szerűen házkutatást tartott Truhláf Jarómilnál, akt' a terhelő adatok súlya alatt, miután az ellopott ruhákat mind megtalálták nála, a lopást beismerte. Truhlárt áladták az államügyészségnek. A nyomozásban Fiséra és Czádra detektívek vettek részt eredményesen. Elfeledett komáromi dolgok. „A kőttés“ Legtöbb olvasónk gyanakodva olvassa est a szót, hogy ,kőttés“, gyanakodva, mert azt hiszi, hogy megint a szedőszekrény ördöge, a sajtóhiba incselkedik ^ele és szentül hiszi, tekintettel arra, bogy Komárom az Ármentesilő társulat székhelye, hogy mi itt a töltésekről akarunk írni. Nem, kedves olvasó, ezáltal nem sajtóhibával van dolgod, ksnem egy, ma már jórészt elfeledett komáromi speciális eledelről lészen itt szó. Bár más vidéken is ismerték szórványosan, de azért nsgy elterjedésnek ^égis csak Komáromban örvendett a kötés vagy szaladó?, a csiramáié vagy csiripiszli. Ftyenkor, böjtben van néki a szezonja. Úgy készítik, hogy tiszta búzát egy tiszta, gyalult deszkára kupacba rakják, mondjuk egy vagy két kilót és aztán jól megöntözik, nedves ruhával rdödik és meleg helyre, mondjuk a iiiheiy közeiébe teszik és naponta megöntözik, szóval a búzát csirázlatni kezdik és amikor kicsirázott jó erősen, ezt a sfirű csira tömböt mozsárba teszik és összetörik, az összetöréskor nyert csiraléve! lisztből kásaszeiű pépet készítenek és cserép vagy vas lábasokba, tányérokba öntik és a kemencében megsütik. Előzőleg nádszálakat kell a kása felszínébe tűzdelni, mert a sütés közben keletkezett gőzök kifuttatnák az egész tartalmát az edénynek. Ha készen van a kőttés, ropogós felszínével és zamatos belsejével végtelen kedvenc eledele különösen a nőknek és a gyermekeknek, de igen sok férfi t szereti, így például én is. Valamikor nem egy piaci árus asszony oglalkozott kizárólag kőttés sütéssel Komáromban. Ezeknél a kőítéses aszszonyoknál meg leheteti rendelni a kötést éppzn úgy, mint most a cukrásznál a tortát. Voltak Komáromnak Mres, közkedvelt kötés sütő asszonyai, skik alig tudtak a sok megrendelésnek eleget lenni. De nemcsak megrendelésre sütöttek költést ezek a jó asszonyok, hanem kiültek kész kötéseikkel a piacra és ott árulták a ropogós tetejű költéseket. Szinnyei József, akinek születési centennáriumát most ünnepli kegyelettel a magyar tudományos világ, naplósgzzeteiben gyakran említi a jóizü komáromi kötést. Szinnyei bátyánk különben nagy ínyenc volt és alig múlik el olyan nap, amelyről föl ne jegyezte volna naplójában, hogy az nap mi jót evett. Egyszer azt Írja naplójában, hogy Komárom ostroma alatt kimentek egy kültelki kis kocsmába ők, honvédek, mert ott nagyon jó pörköltet lehetett kapni. Fejük felett sivitott az osztrákok golyója, de a kis kocsmába azért elkentek majd minden este. Ez a nagy ínyenc Szinnyei bátyánk sokszor ir a komáromi kőttésrő! és egyéb komáromi speciális ételről. Többször emliti azt Taplójában, hogy bukoricafagylaltot ettünk. Hogy mi volt, miből készült ez * Sukoricafagylalf, nem sikerült kinyomoznom, pedig sok komáromi öreg nénit kikérdeztem e felől, senki se tudta megmondani, hogy mi lehetett Szinnyei bátyánk sokat emlegetett kukorica fagylaltja? A komáromi kőltéskofák a régi Városháztéren (mostani Kiapkatér) árulták a kőttést és a mostani Ei«ő Hitelintézet Klapkatéri bérháza helyén álfs Dumtsá ház árkádos folyosója, szemben a fehércipós asszonyokkal is kedvenc helyük volt a komaromi kőttéskofabnak, akik a kőttés szezon elmúltával máié vagy prószasütessei is szívesen foglalkoztak. Amint S'innyei npp’ólegyzeteiből olvassuk, a költés ipar 1848 —49 ben még teljes virágzásban volt. Ma már sokan azt se tudják, hogy mi az a kőttés? Egy két komáromi csatádban ismerik még a kőttés sütés titkait és így tavasz* szál egy két komaromi úri házban csíráztatják a búzát a tűzhely magaslatán. Dj ezeknek a házaknak a száma is mindegyre fogy és maholnap égé szén feledésben megy ez a komáromi specialitás is. Vannak egyes dolgok, amelyeknek az eredetét nehéz volna kinyomozni. Ki tudná például megmondani, hogy honnét vette eredetét az a szokás, hogy a magyar éra alatt az érsekujvári vasútállomáson minden érkező vonaiotcigánymuzsika várt? Én se tudnám meg mondani, hogy honnét ered egy komaromi családmk az a kedves szokása, hogy igy tavasszal, kőttéssütés idején egy tál költéssel meglep engem. Egy szép szőke asszony gondos keze készítette ízletes kötés minden évben az én tavaszi ajándékom. Ma kaptam meg az idei kőiésjárandóságomat és ma este hiába vártak a „Csak finoman“ c mfl asztaltársaság tagjai, mert ma költést vacsoráztam idehaza. A kedves szép szőke asszony azonban nem csak kőttést küldött, hanem egyben egy jó témát is juttatott az eszembe és igy született meg ez az én kis cikkem a maholnap egészen a feledés homályába vesző komáromi költésről. A kőttésből nem juttathattam minden olvasómnak, de a kő tés hatása alatt irt cikkemből ime jut mir mindjit olvasómnak. Az ízletes kőttést és az ebből támidi témát pedig itt is megköszönöm a kedve* szép szőke asszonynak Faun. Béby-kultusz Franciaországban. Franciaországban a gyermekkérdés örökös aktualitás. Ezért a franciák szinte specialisták már minden olyan kérdésben, amely a gyermekek élete körül forog. Érdemes teh t meg is hallgatni őkef. A legújabb szakkönyv, dr. Vidor Pauchet „Lenfant“-cimü könyve arról szól, hogy miképpen kell a gyermeket az életre előkészíteni. A szerző mindenekelőtt a szülőknek ad lanácsokal. A legfontosabb tanácsok: Minden gyereket kopaszra keli nyírni. Mindenféle verset vegyetek el tőle és aztán rögtön égessétek el. (A verset) Ezzel szemben minden gyermek olvassa el Taine »La Fontaine és meséi“ című könyvét, valamint Alain Gerbaultnak a tengeri útjáról szóló kétkötetes müvét. A gyereknek fából legyen a hasa. Ez úgy értendő, hogy a hasizmai roppant fejlettek legyenek. A gyerekeket hagyjuk magukra s ne foglalkozzunk állandóan velük, mert igy rászoknak az önállóságra. A gyerekei megütni soha sem szabad, megszidni sem, sót azt se mondjuk neki, hogy bula, mert még elhiszi. Azoknak az embereknek, akik gyámoltalanul csetlenek-boílanak az életben, gyermekkorukban sokat mondogatták, hogy „te ügyetlen majom“ és ezek a szerencsétlenek végül el is hitték ezt. Thomas Mann Buddenbrook ház (Lányi Viktor fordításában) 3 kötetben ára Ke. Kapható: CDIT 717D féle könyvesboltban Komirom, a i^mI * Nádoi utca 29. szám. ADATOK A RÚZS TÖRTÉNETÉHEZ A rúzs használata régebbi, mint a ruháé. A sshiissenriedi ásatásoknál a sírokban olyan anyagokat találtak, amelyek kétségtelenül bizonyítják, hogy az őskori ember már akkor festette az arcát és a testét, amikor a ruhát még nem ismerte. * Ausztrália öslakói, akiket az antropológusok nagy érdeklődéssel tanulmányoznak, mert életük minden megnyilvánulása a legközelebb van az őskor primitív embereihez, szintén nagy mértékben hódolnak a kendőzés szokásának: állandóan magukkal hordják fehér, piros és okkersdrga festékeiket, hogy a kendőzist szükség esetén mindig ejvégezhessék. A férfiak még sokkal erősebben festik magukat, mint a nők. Key les angol utazó írja könyvében, hogy 1730-ban Rómában látta Pamphili bíborost a ravatalon és a halott arca alaposan ki volt festve vörös festékkel. A XVHl. században és a XIX. elején a franciák, akik páratlan ügyességet és leleményességet fejtettek ki a különféle kenőcsök és púderek elkészítésében, az arc kendőzése mellett a haj puderezését hozták divatba. A guillotine nak akárhány olyan áldozata volt, aki gondosan kifestve ment utolsó útjára. * Amikor 1835-ben Ferenc császár meghalt, a bécsi udvar ü gyász idejére megtiltotta a hölgyeknek az arcfesték és púder használatát. '1 1789-ben József ■ császár rendelettel tiltotta el a fehér kenőcs használatát és nagy adót vetett ki a pirosra. ;• -s # Napoleon felesége: Josephine évente 3000 frank ára piros festéket használt el az arca szépítésére. eivas» és terjoxm a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat Előfizetési felhívás» A Komáromi Lapok kiadóhivatala április elsejével uj negyedévi előfizetést nyitott. Kérjük tisztelt olvasóinkat, hogy előfizetésüket e hónap elejével megújítani szíveskedjenek. Lapunk, mint a múltban is, teljesen függetlenül szolgálja a szlovenszkói magyarság ügyéi, amelynek mindenkor bátor harcosa, a magyar kultúrának és eszméknek lelkes hirdetője! Miként a múltban« a jövőben is ezzel a programunkkal folytatjuk tovább a megkezdeti munkát. Előfizetési árak: egész évre 100 korona, fél évre 50 „ negyed évre 25 „ Teljes tisztelettel a Komáromi Lapok kiadóhivatala. Komárom, Nádor a. 29. szám. — Celhigyakorlati konferencia beszédek a Katholikus Cegénye^yletkert* A Kath. Legényegylet, mint minden évben az idén is, az egyesület ifjúsági rendes és pártoló tagjai részére húsvéti lelkigyakorlatokat tart az egyesület Eötvös utcai helyiségében. Az idei konferenciai beszédeket Bíró Lucián bencés főgimn. tanár tartja, akinek egy. házi beszédeit már jól ismeri a várói katholikus közönsége. A konterentia beszédeket április 9., 10. , és 11.-én mondja Biró Lucián tanár a követ kezd címekkel: 1. Az emberi természet és értelem szava, 2. csütörtökön: A Krisztus probléma, 3. pénteken: A harmadik nagy kérdés. A konferenciai előadásokon résztvehetnek az egyesület tagjain kívül az egylet pártfogói is. A* előadások mindennap este 8 órakor pontosan kezdődnek. — R Katholikus Cegényegylct köréből. A Katholikus Legényegylet havi taggyűlését április 4-én tartotta a rendes ifjúsági tagok nagy érdeklődése melleit, melyen résztvett Zatká Lajos káplán egyesületi II..elnök is. A taggyűlés köszönettel fogadta as elnökség intézkedését a rendes és pártoló tagok részére rendezendő szlovák nyelvtanfolyamot illetőleg. Az elnökségnek sikerűit megnyerni Kovái Béla főgimn. lanárt a tanfolyam előadások tartására. A tanfolyamra még a gyűlésen több mint 20-ait jelentkeztek, s miután a tanfolyam látogatására a pártoló tagoknak is van joguk, előre számítani lehet, hogy a tanfolyam hallgatóinak száma növekedni fog. A tanfolyam iparosok és kereskedők számára gyakorlati szempontokat fog követni s azért azon való részvételi a hallgatók a gyakorlati életben fogják tudni hasznosítani. Az előadások minden kedden és csütörtökön este x/29 órakor kezdődnek az egylet helyiségébe^. Elhatározta a taggyűlés, hogy Pataki József és Mihjiu Gyula által ir| daljátékot maga az egyesület rendez! s az az egyesület rendezésében fog bemutattatni előreláthatólag április 27., vagy május 4 én, Az egyesület műkedvelői gárdája husvét hétfőjén 4 kitűnő humoros vígjátékot fog előadni az egyesület legkiválóbb műkedvelőinek szereplésével. Mindkét előadásra a próbák már serényen folynak. Foglalkozott még a gyűlés a kerthelyiség és a kugiizó kijavításának kérdésével, hogy az egyleti tagok kerli szórakozásának akadálya ne legyen. Az ülést vezető elnök örömmel állapította meg, hogy az egyesület ifjúságának egységét s az egylet belbékejét, az ifjúság kulturális célú törekvéseit nem tudtn és nem is fogja tudni megzavarni semmiféle incidens. Az ifjúsági tagok korukat megcáfoló higgadtsággal és békeszeretettel, az egyesület iránt való ragaszkodással, az egyesületi kulturális és társadalmi irányú célok megközelítésében pél» dát tudtak és példát tudnakmutalni, a jövőre is. — Özvegy Kiss Endrénknek: „A fonóban szói a nóta" cimü népsziou müvét vidéki műkedvelő előadások rendezői a szerzőnél szerezhetik be, Komárom, Vársor u'.ca cimen.
