Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-04-05 / 40. szám
1930. április 5. Komáromi Lapot 3. oldal. BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR május 3=12. A magyar ipar ünnepi Nemzeti" pavillonok a bemutatója külföldi ipar számára ^^OVUtutón^zmény! ! imminent es határátlépés! Felvilágosítás és vásárigazol vány kapható: BUDAPESTEN: 295 a Vásárirodában, V., Alkotmány uíca 8. KOMAROMBAN : Boldoghy Gyula iparlársulati elnköknél és az Általános Hitelbank r.-t-nál. Nővé Zámkyban: Freund Benő vasnagykereskedőnél és az érsekujvári Népbank r-t.nál, Iglón a Szepesiglói Hitelbank részvénytársaságnál államkincstár ellen és keresetükben előadják azt, hogy annakidején a Károlyi Mihály hazaárulási perében ők képviselték a volt köztársasági elnököt. Károlyi Mihály vagyonát tudvalevőleg a bíróság elkobozta, a perben, valamint a legutóbb megindított perujitási eljárásban felmerült ügyvédi költségeket azonban a két ügyvéd javára 1,020.000 pengőben állapította meg. Károlyi Mihály természetesen minden vagyonát elvesztette és a hazaárulási per következtében sem ingó vagyona, sem hit bizományi jövedelme többé nincsen, úgyhogy az ügyvédek munkadlja vele szemben ezidőszerinf behajthatatlan. A vagyonelkobzás után a hitbizomány 40 százaléka gróf Károlyi Józsefnek jutott, tőle ezt a hatalmas birtokot az állam 10 millió pengő készpénzzel megvádolta, ehhez a megegyezéshez az Országos Föld-De akkor nagy esemény verte fel a falu csendjét Többen jöttek haza a herényi vásárból, hát uram bocsá’, ott dolgozott gereblyézett a meghótt Mari szelleme a Nyéki Sándor földjén. Fekete ruhában, fekete kendőben. Úgy szaladtak el a föld mellett ijedten valamennyien Nehogy felébresszék a szellemet. Olyan volt a falu, mint a megbolygatott méhraj. Jöttek is mondani Sándornak. — No Sándor, vissza jár a feleséged, nem hágy az békét neked, amíg csak te is el nem mégy hozzá a túlvilágra. Neki sápadt Nyéki Sándor a kisértethistóriának Mondták ugyan a börtönben, hogy nincs szellem, nincs kisértet, de neki ugyan mondhatták. Nem hitte ő. Most is úgy megijedt, hogy nagyon. Mikor kiment a földre, hát csakugyan Szép rendre megforgatta a szellem a szénát. Laz, hogy korábban, mint kellett volna, de hát ő azt éjjel nem láthatta. Másnap éjjel megint csak megismétlődött a kisértet históriája. Most már a jegyző úr is látta, amint jött hazafelé kocsin Péterházáról. Most már semmi kétség. No, de ennek már a fele se tréfa. Nekibátorodott ám Nyéki Sándor és azt mondta a szomszédjának: — Kimegyek én Andris bá. Megnézem én a szellemet. Beszélni akarok vele. Hiába volt minden lebeszélés, vette a subáját és nekiindult az útnak. Ott kint leteritette a fö dre és ráheveredett. A csillát okat nézte és várt. Lassan múlt az idő. Úgy tiz óra felé megdobbant a szive. Az útról fekete ruhában, fekete kendőben, vasvillával a vállán lekanyarodott a kisértet a rétjére s máris szorgalmas munkába kezdett Elakadt lélekkel figyelte Sándor. Ákkurát olyan alakja volt, mint a I birtokrendező Bíróság is hozzájárult és az egész hitbizományi vagyont a magyar államkincstárnak adta át. Ugyanekkor kimondta azonban az O. F. B. azt is, hogy ezzel szemben az államkincstárra szállnak át mindazok a terhek és kötelezettségek, amelyek a hilbizományi vagyonnal szemben 1928 |anuár 1-ig keletkeztek. A két ügyvéd ezen megegyezés és az O F. B. határozata alapján érvényesifi igényéta kincstárral szemben és hivatkoznak számos kúriai döntésre, amelyek már kimondották azt, hogy Károlyi Mihály tartozásaiért az államkincstár felelős. A kincstár mellett azonban gróf Károlyi Józseffel szemben is érvényesítik munkadijukaf az ügyvédek, mert szerintük mindazok a lépések, amelyeket annakidején Károlyi Mihály képviseletében a vagyonelkobzási perben tettek, a hitbizomány érdekét is szolgálták és igy Károlyi feleségének. A mozdulata is. Felállt. A szűrt a karjára dobta, aztán keresztet vetett. S megindult a kisértet felé. Halkan sikoltott a kisértet, amikor Sándort közeledni látta, s azzal uccu neki, elkezdett szaladni az ellenkező irányban. De Nyéki Sándor nem az az ember volt, aki egykönnyen megijed az árnyékától. Utána. Nem volt hosszú hajsza, mert a kisértet hamarosan kifuladt. S a következő percben ott vergődött Nyéki Sándor karjai között. Arcát egyre elfordította és szabadulni igyekezett. Éppen feljött a hold. Sándor a kisértet arcát szépen, csendesen maga felé fordította. Két esengő, nagy koromfekete szem nézett felé. — Ilonka •.. — Én vagyok Sándor. Álltak a holdfényben ketten. Sándor elfelejtette elengedni — Azt gondoltam, hogy jó lesz, ha segítek kendnek... Hiszen egyedül van. — Az igaz, — mondta Sándor meggyőződéssel. — Ne haragudjon kend... — Én-e ? Megindultak ki az útra. Szó nélkül, egyszerre lépegetve. Már kiértek az útra, amikor Sándor elkezdte ... — Nem vót még erősebb nap, nem száraz a fü eléggé, mert nem mondom, ha erősebb nap lenne, akkor már lehetne forgatni... De tegnap is esett délelőtt, az pedig árt a szénának. Meg kell annak száradni. Csak a falusiak csodálkoztak másnap, amikor megtudták a kisértet históriáját s vasárnap kihirdette őket a szentbeszéd után a szószékről a tisztelendő úr. Eellemetlen szájszag visszataszítóan hat. Csúnya színű fogak a legszebb arcot is elcsúfítják. Mindkét nagy szépséghibának sokszo. már egyszeri használattal elejét vehetjük a Chlorodontfcgpaszta használata által. A fogak már rövid használat után is gyönyörű elefántcsontszerü csillogást kapnak. Kísérelje meg egy kis tubussal. 4 korona, nagy tubus 6 korona. Mindenütt kapható. 60. Mihály nemcsak saját személyében, hanem mint hitbizomány birtokosa, a hitbizomány jövőbeli várományosai érdekében is igénybevette az ő munkájukat A védelem fáradozásai tehát tulajdonképpen a Károlyi-nemzetség, elsősorban gróf Károlyi József érdekében valók is voltak, már pedig mindenki köteles a javára fordított hasznos munkát megfelelő módon díjazni. Ez Károlyi Józsefre annál is inkább áll, meri ha a perben Károlyi Mihály nem védekezett volna, úgy a bíróságnak képviseletére ügygondnokot kellett volna kirendelni, akinek a dijait a bíróság ugyancsak megállapította volna és azt végeredményében a Károlyi vagyonból vonta volna le. Ha tehát gróf Károlyi a vagyonelkobzási per költségét nem fizetné meg, az esetben ezzel az összeggel jogtalanul gazdagodnék. Előadják az ügyvédek, hogy Károlyi Józseffel békés utón is tárgyalásokat folytattak, amelyek során a gróf megbízottjai ulján kijelentette, hogy ámbár jogi kötelezettséget nem érez, méltányosságból mégis illendően fog a az ügyvédeket honorálni. Ezek a tárgyalások azonban meghiúsultak azért, mert az ügyvédek szerint a Károlyi József által fel ajánlotl összeg sem az ő munkásságukhoz képest, sem pedig a 40 000 holdat kitevő vagyonhoz, illetőleg a Károlyi József részére kifizetett 10 millió pengőhöz képest megfelelő nem volna. A két ügyvéd honoráriumpere a legnagyobb mindazok között, amelyek valaha magyar biróság előtt feküdtek, mert eddig még nem fordult elő az, hogy egy ügyben a bíróság több, mint egymillió pengő perköltséget állapítson meg. Éppen ezért a jogi szempontból is érdekes per széles körökben fog feltűnést kelteni. Magyar Komárom lókai szobrot állít fel. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —április 4-én-Magyar Komáromban már régebb idő óta akció folyik, hogy Jókainak szobrot állítsanak fel, ha már a lulajdonképeni szülővárosában nem sikerűit Jókainak szobrát felállítani. Az első terv az volt, hogy Jókainak csak mellszobrot állítanak fel, melyet a Jókai téren helyeztek volna el. Uóbb ez a terv módosult, mert a gyűjtés nagyon szép eredménynyel végződet* és most az a terv áll megvalósulás előtt, hogy Jókainak természetes nagyságban állítanak szobrot, amelynek tervezésére Bereez G u'a szobrászművészt kérték fel, ki már a legközelebbi napokban elkészíti a kiváló regényíró szobrának modelljét. Valószínűnek tartjuk, hogy Bcrecz Gyula szobrászt tehetsége, melyről már sokszor meggyőződ űnk, méltó emléket f< g állítani Jókai Marnak. Kik kérhetik a póttarfalékba való beosztást? A napokban kezdik kikézbesiteni az idei fe&yvergyakor'atokra való behívókat. Kérvényezni lehet a fegyvergyakorlatra bizonyos időben való bevonulást, de — április 4. Az országos katonai parancsnokság kiadott közleménye szerint a póttartalékba való beosztásra vonatkozó kérvényt a sorozásra köteles egyénnek sajátkezüleg kell mee Írnia és azonnal átadni abban a helyiségben, ahol besorozták. A póttartalékban való besorozást kérvényezni jogosultak a családföntartók, de csak azok, akik egyedül tartják fenn családjukat. Az adatokat hivatalosan meg kell erősiteni. A sorozásra a kérvényezővel együtt annak a férfiszemélynek is kell mennie, akit eltart, de csak akkor, ha ez utóbbi még nem öregebb 60 évesnél. Kérvényezhetik továbbá a póttartalékba való beosztást a kis vagy középbirtok tulajdonosai is. Az adatokat üt is hivatalosan kell megerősittetni. Kérvényezésre jogosultak végül kis- és középnagyságú ipari üzemek, vagy üzletek tulajdonosai és mindazok, akik akár családi, akár gazdasági, szociális vagy hasonló okokból külön elbánást igényelhetnek. Közelebbi felvüávositások a katonai parancsnokságoktól, illetve a községi katonai hatóságoktól nyerhetők. a fegyvergyakorlatnak a jövő évre való elhalasztását csak a legritkább esetben fogják engedélyezni és pedig csak akkor, ha az indokul felhozott körülmények jövőre nem fognak megismétlődni. A fegyvergyakorlatok beosztására vonatkozó kérvényeket nem kell bélyegezni. Beadni a kérvényt az elsőfokú politikai hatóság útján kell, mellékelni kell a katonai könyvecskét, valamit a behívót is. A kérvényekről való döntés végleges és ezért fölösleges elutasító végzés esetén újabb kérvényeket benyújtani. Egyébként azok a hírek, minlha ezidén több rezervistának elengedték a fegyvergyakorlatot, nem felelnek meg a valóságnak és egyáltalán nem érintik azokat a személyeket, akik a behívókat megkapják Ezek tehát egyáltalában ne nyújtsanak be fegyvergyakorlat törlésére vonatkozó kérvényeket. Anyos-est április 6-án, vasárnap este 6 órakor a Kultúrpalotában. Jegyek kaphatók a Spitze r-féle könyvesboltban.
