Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-03-29 / 37. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. Ötvenegyedik évfolyam. 37. szám. Szombat, 1930, március 89. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. P0L1TIKM SZEMLE Komárom, — március 28. | Kölcsön az iskolák szaporítására A szenátus költségvetési bizott­­ságának ülésén az iskolaügyi mi­nisztérium költségvetésének tárgya­lásánál felszólalt Dérét Iván dr is­­kolaügyi miniszter, aki vázolta a költségvetés keretében végrehaj­tandó iskolaprogramját A miniszter hosszasabban foglalkozott a kisebb­ségi iskolák helyzetével, amelyek a miniszter szerint, különösen a néme­tek részéről sok panasznak képezték alapját- A kisebségi iskolák egy nagy része lehetetlen módon van elhe­lyezve és csak egy harmadrésze fe­lel meg az építkezés szempontjából megkövetelt feltételeknek. Az isko­lák fölépítésénél a modern higiénia követelményeire is tekintettel kell lenni. A meg nem felelő iskolák helyébe emelendő iskolák létesíté­sét az egyes tárcáknál megtakarított összegből fogják eszközölni. A szlovenszkói iskolák helyzetében is változtatásokat kell tenni- A szlo­vákok ebben a tekintetben nem szorithatók háttérbe a történelmi országokkal szemben. A miniszter már kidolgoztatott egy rendeletit, amelyben int zkedik, hogy a szlo­venszkói iskolák tekintetében fenn­álló követelmények teljtsitésére a köz­ségek kölcsönt kapjanak, amelyet az állam fog amortizálni. Bejelentette a miniszter, hogy a közép- és elemi iskolák reformjának kidolgozására bizottságot fognak kiküldeni. A fő­iskolák kiépítésére építési alapot teremtenek és az építési programot 15 év alatt tervezik végrehajtani. Junktim késxül as állatvámok és a genti rendszer közö t. Az agrárpárt törvényhozóinak klubja legutóbbi ülésén a belpolitikai ' élet homlokterében álló nagyhord­erejű kérdéssel, az állatvámok kér­­késével behatóan foglalkozott és Bradac földmivelésügyi miniszter és Udrzal miniszterelnök politika be­számolói után a klub elhatározta, hogy az állatvámok kérdésének legtilr gősebb megoldását fogja követelni. A gazdasági miniszterek tanácsa is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az agráriusok a kérdésnek érdemleges megoldását kivánják, mert felfogásuk szerint csakis ez által lesz a mező­gazdasággal foglalkozó lakosság ab­ban a helyzetben, hogy a szociál­politikai törvényjavaslatok, — első sorban pedig a genti rendszer be­vezetése folytán rája rótt újabb ter­heket megrázkódtatás nélkül visel­hesse. Az agráristáknak tehát az a szándékuk, hogy junktimot állítanak f >l a két kérdés között és vagy el­fogadjak a szocialisták az állatvámo­kat és akkor az agrárpárt is elfo­gadja a genti rendszert, vagy pedig mind a két javaslatot kölcsönösen iííz­­szautasilják. Ez utóbbi esetben azonban a koalíció léte is ve­szélybe kerül. Mivel azonban a koalíciós pártoknak hatalmi érdeke sokkal fontosabb, egészen bizonyosra lehet venni, hogy a két különböző elvi vágányokon haladó pártcsopor­­tozat között sikerülni fog a meg­egyezést létrehozni. Húszezernél több kislakást építenek. Czech dr. népjóléti miniszter a sze­nátus költségvetési bizottságában előterjesztett expozéjában kitért a növekvő munkanélküliségre, amely a tavalyihoz képest 33 száza­lékkal fokozódott. Ennek leküzdé­sére a textilszakmára korlátozott rendkivüli segélyakciót más terme­lési ágakra is kiterjesztették és áp Előfizet#« ár czebzzloTák értékben: Helyben él vidékre portai szétküldéssel. Igéim évre ICO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön ISO kt. Egyesszém Ara 1 korona. A koalíció fonákságai Komárom, — márc. 28. Egy negyedesztendő mull el már az évből és a csehszlovák köztár-, saságnak még mind g nincsen ren­des költségvetése. Egyelőre provi­zóriummal dolgozik, de nem lehe­letlen, hogy a provizóriumot meg kell a parlamentnek hosszabbítania, mert különben megáll a kormány szekere. A mi speciális parlamenti élelünk furcsaságai feö é lariozik ez az eset is, amelyre ugyan más államokban is találunk elvétve pél­dát, azonban egyet'en konszolidált államban sem fordulhat ez elő. Tudjuk jól, hogy a múlt év őszén végbement képviselőválasz iá^ok akadályozok meg a kormányt abban, hogy az 1930. évre szóló költségvetést megszavaztassa, azon­ban annak már jó ideje eite t és parlamentáris államban az alkot­mány értelmében id-jpben el kell végezni az állami háztartásra vo­natkozó költségvetést. Végre most elérkeztünk ahhoz az időponthoz, hogy a szenátus költségvetési bi­zottsága is letárgyalta a fontos ja­vaslatot és igy remény van arra, hogy a jövő hónapban végre ren­des költségvetéshez jut a köztár­sa-ág. A költségvetés tárgyalásának ideje alatt azonban több tontos kérdés került az elintézés stádiumába, amelyeknek egy része régi, határ­időhöz kötött törvényes rendelke­zések meghosszabbítására vonatko­zott, má-ik része azonhm sürgős intézkedjek életbeépteté-ére vo­natkozó javas’átok tömegéből á'l, amelyeket a válságoi gazdasági helyzet állított a belpo'ilika hom­lokterébe. Kétféle természetű tör­vényjavaslatok ezek és pedig vo­natkoznak a mezőgazdasági kri/is eliminálására, valamint többrend­beli szociálpolitikai kérdés megol­dására. A törvényjavaslatok előbbi részét az asráristák hozták fö színre, az utóbbi javaslatok pedig a szocialista pártok által sürgetett nép- és mun­kásjóléti intézkedésekről szólanak, ami azt igazolja, hogy a koalíciós pártok között mindenféle érdek megtalálja a maga védelmét, csak az a fő, hogy a különböző érde­kek ö:szeegyeztetése sikerű jön. Ebben azonban már küöuböző nehézségek támadnak, mert a ko­alíciós monstrum ugyan együvé­tartozik, de csak addi?, amig a nem épen túlságosan pé dás koalíciós erkö csők azt megengedik. Eddig ugyanis még nem került olyan súly03 kérdés napirendre, amely a kétféle árnyalatot egymás­sal élesen szembeállította volna, mert egyelőre a nagyon is sür­­gős-é vált költségvetés, valamint a meghosszabbításra szóló törvények­ről volt szó, amelyek általános állami követelmények kielégítését kivánják. De mihelyt a pártok a saját programjuk megvalósítását akarják előtérbe tolni, azonnal nyilvánvalóvá lesznek azok az éles ellentétek, amelyek a kormány pártjai között lappanganak s ame­lyek kirobbanására alkalmi gyújtó­­anyag lesz az olyan indítvány, amely a rideg pártpolitikából táp­lálkozik. Ilyen körü’mények között azu­tán nem lehet majd csodálkozni, ha egy szép napon megint csak felborul a po itika el entétes pó'u ai között vergődő koalíció, amely ugyan mindig a hatalou átvételére szokoit megalakulni, azonban a hatalom megtartásában eddig egyik ilyen szövetkezés sem tanúsított rátermettíéget. A csehszlovák par­lamenti élet legjellemzőbb vonása, hogy minden napirendre kerülő kérdés előbb a különböző bizott­ságok és mellékkormányok alku­dozásainak képezi tárgyát és a Ug'öbbször a végtelenségbe nyúló egyezkedések sem képesek egy nevezőre hozni a különböző elvi álláspontokat. Ez a legfőbb oka annak is, hogy a parlament munkaképességét nem lehet biz­tosítani s bogy a sokféle rezorton átmenő törvényjavaslatból c-ak féltörvény lesz, amelyet újabb javaslattal kell később, amikor a gyakorlatban nem válik be, teljes egészében megalkotni. Amig nyolc pártból álló kormány van az állam élén, az ilyen fonákságok megszün­tethetek nem lesznek. Sierkeiitöség éi kiadóhivatal: Nádor-u. 29. -Megjelenik hetenként háromizor: kedden, csütörtökön és szombaton. rilis végéi? meghosszabbították. A genti rendszer novellálásához szük­séges intézkedések folyatban vanak. A képviselőházban most tárgyalják a javaslatot, amely szerint évi húsz­millió korona összeget engedélyez­nek a szegényebb lakosság számára szolgáló kislakások épitési annuitá­saihoz és amortizációjához való hozzájárulások kiutalására. Ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, megkezdik a húszezernél több egyszo­bás lakás építését, valamint a kis­­mühelyek berendezését. A miniszter­­tanács jóváhagyta a rokkant alapot, amelynek vagyona körülbelül 7 millió korona és amely a hadikárosultak­ról szóló törvény bizonyos hiányait van hivatva kiegyenlíteni. Csehszlovákia akkor csatlakozik a vámbékéhez, ha azt valameny<• nyi utódállam aláírja. A szenátus költségvetési bizott­ságban Matousek kereskedelemügyi miniszter felszólalásában kitért a genfi vámtárgyalásokra és ismertette a megkötött vámegyezményt, amely szerint 1931 április 1-ig a ratifikáló államok semmiféle kereskedelmi szerződést nem mondanak föl. Az e?yezmény kivételt fett Csehszlová­kiának Magyarországgal szemben fennálló kereskedelmi szerződésére nézve Ha valamely állam uj vámo­kat akar bevezetni, vagy az érvé­nyes vámokat fölemelni, akkor ezt a ratifiká ó államoknak húsz nappal előbb, vagy legalább is annak életbe­léptetése napjával egyidejűleg be kell jelentenie a genfi főtitkárságnál. Amely állam az uj vámok beveze­tése által magát megkárositottnak érzi, kérheti, hogy a kihirdetés nap­jától számított két hónapon belül barátságos tárgyalásokat vegyenek föl- Ha a tárgyalások két hónapon belül kielégítő eredményre nem ve­zetnek, jogában van az egyezményt felmondani úgy, hogy az egyezmény a főtitkársághoz való bejelentés után egy hónapra érvényét veszíti Az egyezmény egyelőre egy évi időtar­tamra szól és ha két hóval lejárata előtt fői nem mondják, az egyez­mény további hat hónapra érvényes. Ha az egyik fél a felmondás jogá­val élne, a főtitkárság tanácsra hívja össze az államokat, hogy döntsenek az egyezmény további sorsáról. Az egyezmény 10. cikke alapján 1930. március 24-ike után nem vezetnek be uj behozatali és kiviteli tilalmat. A csehszlovák dele­gátusok nem írták alá az egyezményt, hanem április 15 ig haladékot kér­tek. A miniszter ezután rámutat arra, ho?y jelszavakkal semmit sem lehet elérni s meg kell elégedni az­zal, hogy a csehszlovák érdekek károsodást ne szenvedjenek. A kor­mánynak elegendő ideje van dön­teni arról, hogy csatlakoz7one a vámbékéhez, vagy sem. Csehszlo

Next

/
Thumbnails
Contents