Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-03-27 / 36. szám

36. Mzóm Csatörtök, 1030, mároiag 87. Ótveneg’yedik évfolyam. El&fizetéei ár csehaalorák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Esést évre 160 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 Kő. Egyesszím ára 1 korosa. At APITOTTAi TUBA JÁNOS. Felelős fŐ8íerk<-R7'ő: GAÁL GYULA At. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF ár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Nincs leszerelés Komárom, —márc. 26 Hetek óta folytatnak a tengeri hatalmak meddő tárgyalást a ten­geren való leszerelésről, amely egyike a béke leg-uiyo^abb prob­lémájának. A helyzet különösen Franciaország és Olasz« rszág kö­zölt mérgesedett el, ez a két nagy­hatalom ugyanis semmi áron sem akar engedni álláspontjából, mind­kettő egyenlő hatalommal akar rendelkezni a tengeren, amelynek uralmáért folyik tulajdonképen a versengés, noha a világ előtt azt hirdetik, hogy minden az egyedül üdvözítő béke érdekében történik. Vagyis a nagyhatalmak megint csak a békét akarják megmenteni, amit már annyiszor megkiséreltek, de fájdalom, nem sok eredménnyel. A hágai megegyezés után nagy bizakodással fogtak hozzá a lon­doni konferenciához, mert azt gon­dolták, hogy a tengeri leszerelést is sikerül elintézni. Csakhogy amig Hágában a nagyhatalmaknak a kisállamokkal kellett megegyezniük, addig Londonban egymással kerül­tek szembe, ami azonban jelentéke­nyen más dolog. A tárgyaláson azután hamarosan kitűnt, hogy egyik nagyhatalom sem akar a maga tonnázsaiból engedni, sőt Franciaország tetemesen meg akarja növeszteni tengeri haderejét. Amint Amerika egy pillanatra sem veszi le tekintetét Angolországról, mint rivális tengeri hatalomról, úgy Olaszország sem nézheti ölhetett kézzel Franciaország terjeszkedését, ha azt mindjárt a szépen hangzó önvédelemmel indokolja is meg Franciaország. A sok ellentét következtében, ami a konferencián fölmerült, dön­tésre nem kerülhetett a sor, mert még ma is vannak olyan vitás kérdések, amelyek csak kölcsönös megegyezéssel intézhetők el. A sok heti huzavona után Olaszország olyan javaslatot terjesztett elő, hogy h&lasszák el félévre a konferenciát, viszont az utolsó pillanatban még kompromisszum létesítésén fára­doznak azok, akik eddig nem tud­tak megegyezni egymással. Hogy végre is az elhalasztást fogják el­határozni, ezt az eddigiek után biztosra lehet venni, mert az a makacsság, amelyet Franciaország tanúsít, lehetttienné tesz minden­féle kiegyenlítő javaslatot. Nincs mentség, a tengeri lesze­relési konferencia eredménytelen maradt, a leszerelés kérdése to­vábbra is megmaradt teóriának, amelyet a gyakorlatban sehogy sem sikerül megvalósítani. Minden nagy­hatalom a békét akarj8, de olyan áron, 8mi fölér egy világháborúval, mert milliók és milliók súlyos és végtelenségig tartó megterhelésével tudják csuk fönntartani a békét. A londoni le zerelési konferen­cián is kitűnt, hogy maguk a nagy hatalmak sincsenek bizalommal egymás iránt, mindegyik tudja magáról is és a másikról is, hogy miért és mitől retteg és hogy egy­forma gondolatok fütik valamennyi halamat: a sajat hatalmi állásá­nak megtartása és bizto-itása. Az önző hat Imi érdek uralja a béke Komárom, — március 26. Törvényjavaslat a határokról. A képviselőház keddi ülésén a kormány beterjesztette az alkot­mány törvény kiszélesbitésére vo natkozó azon törvényjavaslatát, amely a Németországgal, Ausztriává! és Ma­gyarországgal való halárrendezésre vo­natkozik E javaslathoz, amely a ha­tárrendezés fogalma alá tartozó ' intézkedéseket tartalmazza, mivel az az alkolmánylörvény keretébe tartozik, a képviselőház háromötöd részének szavazata szükséges, amely többség a jelenlegi koalícióban biz­tosítva tan. Ezzel a törvénnyel mind a három föntnevezelt állammal kölött halárrendezési szerződés is elinté­zést fog nyerni. A törvény három pontból áll és a kihirdetés napján fog élelbelépni. Bettes dr. külügyminiszter a párizsi tárgyalásokról és az általános politikáról. A szenátus külügyi bizottságában, a költségvetésnek a külügyminisz­tériumra vonatkozó részénél felszó­lalt Benes Ede dr. külügyminiszter Is, aki a földreform dolgában Pá­rizsban folyó tárgyalásokról nyilat­kozóit A folyamatban levő tárgya­lások során fölmerült nehézségek a külügyminiszter szerint a körül fo­rognak, hogy a Hágában a kisantant és Magyarország közötti parafáit kerelegyezmény szövegét hogyan kell értelmezni. Benes dr. azt mondja, hogy az egyezményt a következő lényeges pontok alapján kölötték meg: 1. A földreformmal kapcsolatos mindennemű konfliktust az A. és j B-alapra vonatkozó rendelkezések \ utján kell elintézni. 2. A jövőben minden konfliktust eliminálni kell, azaz a jövőben nem kerülhet a föld­­reform semmiféle nemzetközi áőntőbirö­­sdg elé. Vagyis a hágai egyezmény fedezi az egész földreformot. 3. A jugoszláviai, romániai és csehszlo­vákiai földreformot respektálni kell és egyetlen nemzetközi törvényszék­nek sem lesz joga, hogy a földre­formra vonatkozó csehszlovák belső törvényhozásba beleavatkozzék. A ma­gyar kormány most Párizsban mó­dosítani akarja e lényeges elveknek egy részét. Benes kijelenti, hogy a csehszlovák kormány azoktól az elvektől, amelyeket Hágában védel­gondolatát is, amelyet ma is csak ngy tudnak elképzelni, hogy minél jobban és tökéletesebben fegyver­kezzenek. A sí vis pacem, para bellum gondolata ma is ott fészkel az agyakban és mintha semmi Eem történt volna az utolsó húsz esztendőben, ma is a hadi fölké­szültség szerint teszik egymást mér­legre a békét (?) áhítozó hatalmak. mezeit, nem térhet el, nem is fog eltérni és ezekben a dolgokban kompromiszumot sem fog kötni. Ami az általános politikát illeti, Benes kijelentette, hogy szeretné mondani, hogy ha nem is valamennyi kérdést, de a békeszerződésekből és a há­borúból előállolt fökérdéseket és nemzetközi viszályokat végleg sike­rült elrendezni. Végül kijelentette, hogy Csehszlovákia és szomszédai kö zött kcrrekt és barátságos a viszony. Magyurországgal ugyan még bizonyos nehézségeink vannak, de meggyőző­dése szerint ezeknek kiküszöbö­lése után nálunk és Magyarországon az a törekvés fog megnyilvánulni, hogy minél előbb közeledjünk egy­máshoz. Mi legalább teljes erővel ebben az irányban fogunk dolgozni. A szocialisták állami népegészségügyi alapot akarnak létesittetni. A szociáldemokrata szenátorok egy kezdeméryezö javaslatot ter­jesztettek elő a szenátusban, amely­ben állami népegészségügyi alap léte­sítését indítványozzák. Az volna a célja az alapnak hogy népegész­ségügyi intézmények, mint kórházak, gyógyintézetek és hasonlók építé­séhez és fejlesztéséhez a szükséges anyagi eszközöket előteremtse. Az alap nyilvános biztosító intézetnél egy milliárd összeg erejéig vehetne föl kölcsönöket, amelyeknek amor­tizálását az állam külön folyó bevé­telekből fedezné Az alap feletti felügyeletet az egészségügyi és a népjóléti miniszterek gyakorolnák. A javaslat indokaiban hivatkoznak arra, hogy a kórházi és győgyintéz­­mények nincsenek kellőképen kié­pítve és az államnak segélyét törvény korlátozza, szükséges tehát egy külön törvény, amely megadja arra a lehetőséget, hogy új gyógyinléz­­mények keletkezzenek. S*loven8zkó konszolidálásában meglepő haladást konstatál Srobár. Srobár Vavro dr. szenátor, Szlo­­venszkó első teljhatalmú minisztere, egyik cseh agrárpárt! újságban nyi­latkozik Szlovenszkó viszonyairól és többek között mégtfillápiíja, hogy a viszonyok sokl^l^yors^bban konszolidálódtak,ujinteelji azt várták. Ezt főképen a köztársasági .elnök születésnapi ünnepének tapasztala­taiból merili, amelyet Szlovenszkó ban nemzeti különbség nélkül min­denütt megtartottak, ami nemcsak azjelnöknek az állam okos irányításá­val szemben való elismerése voll, ha­nem az államiránli lojalitás;kifejezése is. Ez azt mutatja, hogy Szlovenszkó népe, nemzetiségi különbség nélkül békére és munkára törekszik. Ámbár lassan, de mégis ki fognak egyen­lítődni azok az ellentétek, amelyek a történelmi és territoriális helyzetnél fogva Szlovenszkó és a cseh országok között fennállónak Szlovenszkóban még nincs elég munkaerő arra, hogy összemérje a munka metódusát a cseh munkaerővel. Egy évszázad nem volt elég ahhoz, hogy részünkre cseh szellemben neveljen generációt föl és azt hiszem, hogy a most \ növekedő ifjúság nevelése körül * gondos körültekintéssel kell Szlo­venszkóban eljárunk, hogy majd egyszer átvehesse a vezetést és a kartársakkal egyetértésben munkál­­kodhassék. A szlovák ifjúság köré­ben mozgalom indult meg, amely ellene van a lokális személyes har­coknak és magasabb politikai nívóra törekszik, egy olyan mozgalom, amely európaiasan akar dolgozni, amely számol az adott fényekkel, a nemzeti függetlenséggel és Szlo­venszkóban a demokratikus, kultu­rális és gazdasági felvilágosodás irányelvei szerint kíván dolgozni. Srobár foglalkozott az agrárkrízissel is és azt mondotta, hogy a válság leküzdésére nem csupán a mező­­gazdaságnak és a kormánynak, ha­nem valamennyi politikai faktornak arra kell törekednie, hogy a mező­gazdasági krizis legyűrésével a lappangó ipari válság meggátol­­tassék. A 60000 korona jövedelemmel biró polgárol nem részesülnek a lakóvédelmi törvényben. A lakástörvény ügyében sikerült a pártoknak megegyezni. Eszerint a lakóvédelml törvény alul kivétetnek, akik hatvanezer korona jövedelem után lesznek megadóztatva. Az ezzel a jövedelemmel biró lakók 1930. julius elsejétől kezdve 350 százalék­kal magasabb lakbért fizetnek, mint 1914 ben. Tehát aki 1914-ben 2000 március 26, koronát fizetett az julius 1-től 7000 koronát fog fizetni. Azoknál a lakóknál, akiknek há­rom gyermekük van, az emelés csak 325 százalék, akiknek négy vagy több gyermekük van, azok 300 százalékkal fizetnek többet. A lakó­védelmi rendelet egyéb intézkedéseit rövidesen nvilvánnssAnm iw7.íií POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents