Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-01-11 / 4. szám

1950. fagq&r 11. Komáromi, Lapok. 9. oldal. Olasz indítvány a magyar jóvátétel! kérdés megoldására A delegációk ugyan még a 'legna­gyobb titoktartásba burkolóznak és Bethlen sniniaztereänök környezetéből mindössze csak annyit mondanak, hogy LoBcöfur látogatása csak Magyarország éi a kisantant körött folytatandó tár­gyalások módozatainak megbeszélésére «’Olgáit, mégis valószínű, hogy itt közvetítő indítványról ve n sző, amely az olaszoktól indult ki és amelynek támogatására nem kisebb ember vállalkozott, mint maga a bizottság elnöke. Hogy ez a javaslat miből áll, azt persze pontosan nem tehet tudni. Gróf Bethlen miniszterelnök az utolsó na­pokban már igen gokat érintkezett a nagyhatalmak és a kigantant verető át'amíéífiaival, végeredményében mégis csak az olaszokkal volt a legsű­rűbb és legintenzívebb kontak­tusban-Sói van egy verzió, amely szerint állítólag a magyar miniszterelnök a ka­rácsonynak csak egy részét töltötte Semmeringen, idejéne* hátralevő részéi pedig arra használta fel, hogy titokban le'ánduljon Rómába és meglátogassa Mussolinit. Ezt a híresztelést természe­tesei! megerősíteni vagy hitelesíteni nem lehet, Mindent összevéve, felismerheleíten és tagadhatatlan, hogy Magyarország ezuitat döntő párt­fogóra tatáit Olaszországban. Az olaszok még positiv áldozatot is hajlandók volnának h ízni azért, hogy Magyarország és a kisanianl ísözött létrejöjjön a végleges meg­egyezés. A terv szerint Olaszország kész volna nemcsak lemondani azokról az össze­gekről, amelyek a békeszerződés sze­rint a kigantant államok részéről neki járnának, mégpedig abban a formában, hogy hajlandó volna az opiánsokaf ebből az összegből kielégíteni, hanem még arra is bizonyos hajlandó­ságot mulat, hogy azokat a kisantant részéről későbben kifizetendő követelé­seket, amelyeket a kisantant eddig nem elégheti ki, előleg formájában rendet kezésére bocsátja a magyar kormány­nak azzal a céllal, hogy a magyar optánsoket ebből a pémből fizethessék ki. A kisantant azután a békeszerződá-Adóügyek. Rovatvezető: Gallé István, ny. adólitbár. A járási Ipartáreulat közti : Közérdekű közleményeinket foivíat­­juk: 1. Az adókivelö hatósághoz benyúj­tott beadván)hoz minden esetben ké­szítsünk másolatot. Az adóhatóság pél­dául jogosítva ven arra, hogy az adózótól ismételt adóvalíomást követel­hess n. Ha az adózó ilyenkor nem tudja, hogy első vallomásába mit irt be, oiyan magas adót vethet ki az adó­­kivetőhatőság, amilyet csak akar és rá­adásul még érzékenyen meg is bírsá­golhatja az adózót. Ugyanez történik az adózóval, ha a bozzáiniézetí kér­désre, felhívásra nem válaszol. Fizetési meghagyás vagy adóügyben való idé zés vátivére sajátkezűiig írjuk rá az átvétel napját (s azt ne bízzuk rá a kézbesítőre) és ezt az ügydarabón ma­gán is tüntessük ki. 2. Az adóvallomás elmulasztása kü­lönféle bírságolást vonhat moga után (pl. az adótörvény 309. § ának 3. p. szerint az atapadó 10%-ai). Ds mind­­ezenfeiü! módot ad az adókivetőhatóság­­nak arra, hogy a kérdéses adói önké­nyesen vethesse ki, mely kivetés elleni fetebbezés kedvező elintézése meglehe- Hősen kilátástalan, — január 10. sekből folyó kötelezettségeit Olaszor­szággal szemben egy később meghatá­rozandó módon fogja teljesíteni, viszont öteszország majd megtalálja annak a módját, hogy erre kmyszeriihesse a kiősnianfot. Hogy Olaszországot erre a nagylelkű elhatározásra mí indította, az egyáltalán nem kétséges: egyfelől a rosonszenv ás a barátság Magya: ország iránt, más­felől az az óhaj, hogy egy befejezett teíjesiímény, vagyis szankció álljon ren­delkezésére a kisaníanítal szemben a kisantant részéről teljesítendő fizetésekre. Bizonyosnak látszik az is, hogy ezt a tervei a franciák sem nézik tét­lenül és erre vall, hogy Loucheur is bele­avatkozott a terv közvetítésébe, aki pe­dig nemcsak a keleti jóvátételekkel fog­lalkozó bizottság elnöke, hanem aktiv francia miniszter is. Hogy Franciaor­szág hogyan és miképpen kivan bele­kapcsolódni ennek a tervnek végrehaj­tásába, az természetesen a legnagyobb titok. Bizonyos csak annyi, h rgy Francia­­ország ismert indulatai mellett Magyar­­országgal szemben és rokonszenve mel­lett a kissníant áiíamok iránt, nem n*zné egészen jó szemmel, ha ezt a rendkívül komplikált anyagot — Ma­gyarország jóvátétcii kérdését és az opíánsok ügyéi — Olaszország egy nemes gesztussal oldaná meg és ezzel egyszeriben tú’sulyra kerülne Európában: a legmelegebb barátságba Magyarországgal ás bizonyos fölénybe, a nagyhiietező biztonságába a kisantant államokkal szemben. Nagy vonásokban ez az a koncepció, amely a magyar probléma megoldását lehetségessé tenné és amely a Jutalmak képviselőit itt az utolsó napokban fog­lalkoztatta. A dolog természeténél fogva a terv tárgyalása a legnagyobb titokban fo­lyik és bizonyosat tudni nem lehet, de van okunk feltételezni azt, hogy miután a jóindulat a megegyezésre min­den oldaton megvan, könnyen leh eisiges, hogy ezek a négy szemközti beszélgetések ugyanarra az alapra vezetnek, amelyen a hivatalos tárgyalások egy nap, vagy akár néhány óra alatt is eredményt hozhatnak. 3. Ha ez adókivétő hatóságtól kapott felhívást egyszerűm hallgatással mel­lőzzük (például ha az adózótól bevé­telei és kiadásai kimutatását kérik), a fel hívónak kedves alkalmat szolgálta­tunk arra, hogy az adót önkényesen vethesse ki. Ssükség e3e>én legalább annyit válaszoljunk, hogy a fe’hivá?nik eleget nem tehetünk, mivel nem vagyu ík bejegyzett cég. Ennek folytán alkalmas könyveket nem vezetünk. Azonban ki­vin uk az áltatunk megnevezett szak­értők és tanuk, meg saját magunk megdázéeét, raiu'án az adóhatósággal való levelezésben nincs meg a kellő gyakorlatunk. Adóvallomdsi naptárunkat ismételjük: Az adővaiiomások beadandók, még pedig: Házbéradóvallomás 1930. január 15-ig, forgalmi adóvallomás január 31-ig (bírságolás néíKUl beadható 1930. fab­­ruár 14 ig) és végül: a jövedelmi adóvallomás összes mel­lékleteivel együtt fzb-uár hő végéig. Az adóvallomások esedékességére való tekiaieitel adótanácsadónk hivata­los óráit minden hétköznapon d. e. 9 tói !2 ig lakásán Keriész-utea 14. szám alatt és d. u. 2 órától az loartestület­­ben tartja. i Március hetedikén tartja meg a szlovensz­­kói gyáriparosok szövetsége Ótátrafüredeh közgyűlését az újonnan választott vezetőséggel. A szloveaszkói országos gyáriprró­­sok szövetsége pénteki közgyülésén választotta meg uj vezetőségét az 1930—32*iki ciklusra. A szövetség elnöke Bogdy Egon, a Kábelgyár Rí. vezérigazgatója, -teinö­­| kök Näcas Tamás vezérigazgató, Dopp | tér Egon, a Kíinger gyár iga<gatója és IZuffa Milán dr. gyáros lettek. Az elnöki tanácsba a következőket választották rneg: Adatnék F :ranc központi igazgató, G jidsermied Ernő vezérieazgató, Grüneberg Vilmos gvá-I- ros, H-xaer Ervio dr. vezértitkir, Ho udek Otmár igazgató, Hullta Vilmos igazgató, Ivánka Milán dr. ügyvéd, Kállay József dr, közjegyző, volt mi­nis?.: er, Koiaci Károly iga gató, Kuff­­n?,r Raif gyáros, Lackó Bronislav gyá l J%déügyi értekezlet I az ipar társulata ál 1* Az adósivátés mai rendszere, az adó kivető bizottság összeáliitása, az ad *­­* hivatalok kim életlen zaklatása ös a val t sággaí küzdő ip ír és kereskedő j n : helyzetével mit sem törődő adóoehaj ; tási szigor ellen az ipirtarsuaii ngo« | részéről állandóan f i hing/.óptna*io*ri l az ipartársulati elnökség a sárd ne« f orvoslására alkalmsa eszközök és e<p | rás megtárgyalása cüjábs! e ho 15 napjának dileiőit 10 órájára az ip-r- I társulati székház tanácstermibe adóügyi 1 értekezletei hivott öss^e. í A kézműves Ős kereskedő osz'á^y I m ii helyzete közismert teljes a tyagi ■ leromlottsága mettő h netten sö>e es»e j gévé teszi az ipirtár^u!at einőrs gme«, hagy e tárén Kerdimínyezőieg lepjen j fel. A kíméletlen «dózás p tse, gz áua ni j adóigazgatás áhal hangoztatott s a I polgár feladatául áhított adőmoraimk épen az adöigazga ás résziről edi g ; nem tapasztalt püdudla vég ő ets-ege ( redősbe kergeti a dolgozó oszuyoau í Az éresezleí célja a sérelme* u<gyi i iagos ismertetése s mivii ip<ro* es kereskedő társai ilmutic a közna óságok részéről támogatóst nem kap. -z ünö* i ség ált .1 kibocsátott m-gtnvo 'ej-s \ bizalommal azon férfiashoz fo<teu t, I akik hivatásuknál s a báléjül tutyez<M ? közbizalom, dé a kormaiyun erőméi | is beío’yásus s tekintélyüknél fogva az orvoslás módját és eszközát is oizti eüh alják. Így nughivást nyerlek ez ±t. íekezietre dr, Holota J nos és Liska János nemzetgvü:‘sí «^pvi-.e'ők, Filssy Kálmán, és Richter Janoa szena-o o-t, Koczor G/U)a a sziovenszkói <p r >*o< orsz szövetségáne« emőke, Wuwerka Ferenc a pozsonyi ipar- 63 keret* :de< ni kamara adóügyi ti kara Liska B -hum I orsz, ip srügyi instrusior es Djíztdl Jakab kamarai tag. I Az ipartársuiat rágj iit ez érte <ez!e­­j ten maga a társulati elnök k pviseli j 8Zon okból, hogy az er<ekeziet ne j egyes aiózók panaszait, hane n az egész j gdőséreimi komp exu not tárgyalja s j így kisebb bízóiig által bidosi ou | keretekben az sdózó ipirosokaté- ke­­l reskedőket megnyugia ó, gyasorluilag f is keresziülvihéiő ó vódást tatájoi. \ A nagy fontosságú eneneztetes ered­­l ményei elé az ipartanukat tsgju nagy 1 érdeklődéssé! tekintenek s lefolyásáról — január 10. ros, Mücke Gusztáv mérnök, közptürtf igazgató, Müller Sándor mérnök, köz­ponti igazgató, Münnich Kálmán mér­nök, igazgató, Nspravil Frigyes igaz­gató, Országh, a likörgyárosok szövet­ségének elnöke, Pólyák István ßt. gyáros, Procbázka János mérnök, fő­igazgató, Schwarzwald Hermann köz­ponti igazgató, Somogyi Dezső köz­ponti igazgató, Sosnír Alajos mérnök, vezérigazgató, Stodola Kornél szenátor hamarai elnök, Szendrői Ede igazgató, Sonidt Ottó igazgató, Vogel James vezérigazgató, Valenta Antal igazgató. Ezenkívül megválasztották a központi választmány tagjait és a ^háromtagú számvizsgáló bizottságot. Mint értesü­lünk, a szövetség március 7 én ünnepi kö-gvülést fog tartani Ótátrafüreden. apun* is löjskoztaini fogja az érdek“ lődíUet. Ács- és kőművesmester! magyar nyelvű tanfolyam, A uróciiemmársoni ács- és kömüves­­■nes eri ez év január elején *iár meg­­nvi't áitamnyelvü tanfoiyammat egyide­­lü tg magyarajku építő kisiparosok r'szére maf»’ar;midó magyar nyelvű pirateli tanfolyam megvalósítása iránt a turócszéntmárioni iparfejlesztő intézet es a magyar tagiöbbségü ipartársulaíok hvlgaiólagos megbízisábói a komáromi ipsriáraulat közt átiratváltások u!ján fdyiaíott tárgyalás er<?dménvekép az íparfijlesztő intézet 3151—929, számú átrianva! értesítette a komáromi ipar­­»ársu! hot, hos;y a magyarnyelvű tan­* lyamnak Pozsony ég Kassa városok­­b n leendő megszervezése iránt meg­­ker-ste az említett városokban székelő iptr kar-8kedílmi kamarákat. Ter­­nes?ete3. hogy e tárgyalás kinyulása, a s ervazes muikájínak elvégzése s a anfolyamra vona’itozó megállapítások *3 eete' le, az előkészületek megtétele * « híg uóság táj »koztatása, de lag­­fő«ép 'z i körülmény, hogy az építő «ís ptrosoknak megélhetést adó fogial­­k íz isi C"k a téli hónapokban engedi meg tgy 8 hetes tani »lyam láfogasasát, a m gr«r ny-ilvü tanfolyam megnyitá­si egalább is november hő Közép ig üo'n, A komáromi iptriársulat tehát, e köriemény utján értesíti az összes érd Ktődőket. s első sorban a tanfo­­ívanra a társu'aínái már jelentkezett ác< ás kömüvessegédeket s kisiparo­sokat e tanfolyam megnyitásának ez lkok folytán előállott e!h riasztásáról. \i ptrársulat azonban állandó érdek­lőd ss-l kisérve a szervezéssel meg­öl 0" két ranara munkájá, időközön­­*ini 'ájskO'.tstni fogja az érdekeltséget * <(»-rv*zas ügvénes állásáról. a s/.9rkí‘s7.tí3írt a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spi.zer Sándor könyvnyomdájában Komárom. Gazdaságok figyelmébe! A jövedelmi adovallomás­­hoz „Számszerű kimutatás“ „Bevételi és kiadási szám­­adas“ kapható a Spitzer feie könyvkereskedésben Komárom, Nádor-utca 29 I Cis. jed. E, 2871|28|3 Vyt'ah lieitacného oznamu. V exekuCnej veci exekvents Continentále poist ’ a epol. proli exekvovanému Szokolai I Kolomanovi okr. sód nariadit exekuőnú licitáciu o »ymotente Ili kor. 40 h poiiadavky I istiny a jej piíslu§nosti na nemori'.ost’ ktorá je aa úzeoif starod'alanského okr. súdu obsaáená I v póz. kn. vl. obee Marcelová leiiaca a na menő ex-kvovaného pisaná l|2 éiastka vo vl. 61 I obee Marcelová pod r. ő. A. I. 1—3. par« £Is. 1/S, 177, 180 obsazenej nehnutel'noSti vo v]r- I brifinej c«ne 3000 Kő. I Licitácia bude o 15 Had. edpaludnsjs^J cna 11 ha februéra 1930 i v obecnom dome obee Marcelová. Pod licitáciu spadajúca nemovitost1 neroóíe sa odpredat’niie polovice vykrlőnej ceny. Ti, ktorí chcú licitovat’, povinni sú siói t’ ako odstupné iO°/o-ov v]tkri6nej ceny v hoto­­vosti alebo v cennych papieroch. ku kaucii spösobilycb, poCitanjlch podl’a kurzu, uréeného V § 42. zák. LX. l8$l, a to sloíit’ osobe, o.resnym súdom vyslanej, alebo tejto odovadat’ poistenku o predbeznom uloíenf odstupnébo do súdneho depozitu. Taktiet ti isti povinni sú licitacionálne po ímienky podplsat’. (§§ 147., 150, 170. zák. CL LX. 1881, § 21, zák. Cl. XL. z r. 1903 ) "* Ten, kto za nemovitost’ viacej sTúbil neí vykriCnú cenu, jestli nikto viacej nesTubuje. povinúy je podl‘a procenta vykriCnej ceny uríené odstupné po vyáku práve lakého procenta nfm sfübenej ceny hned doplnif. * Okresny súd v Stare’ D'ale, odd. 1,, dna 7. má_a 1328. 17

Next

/
Thumbnails
Contents