Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-03-20 / 33. szám

ÍSBO. március 20.

Komáromi Lapos

5. oldal.

az erőszakoskodástól* De ha megfosztják őket ártatlan mulatságuktól, felébresztik a társadalmi forradalmárok legveszedelmesebb típusait. Végül arra a meállapítására jut Shaw, hogy a kábítószerek kiküszöbölésére csak a szegénység és szenvedés végleges legyőzése után kerülhet sor.

Dénesdy Pál magyar nótái 10 K.-ért kaphatók lapunk kiadóhivatalában.

— Halálozás. Őszinte részvéttel veszszük lapzártakor a hirt, hogy özvegy Vitek Ferencné, szül. Szabó Mária tegnap, szerdán 81 éves korában c;en* | desen elhunyt. A megboldogult hült | tetemeit pénteken délután 4 órakor temetik el a református temetőben. Az elhunyt özvegy asszony édesanyja volt néhai Vilek Ferenc Ács község főjegyzőjének és Vitek Róza községi eiemi iskola nyugalamazott tanítónőjének. Az | elhunytban Tuba László jénevü iparos § anyósát gyászolja.

— £gy elzülölf, uolf őrmestert | kacsalopáson értek. Molnár István ‘ gátőr, aki Kabátfalvánflakik, a na- | pókban észrevette, hogy baromfi- íj állománya napról napra fogy A mi- f nap este kileste, hogy nem messze jj a lakásától egy ismeretlen férfi a f patakban úszó kacsát kergeti és j bottal csapkodja. Üldözőbe vette a ; férfit., akit nagynehezen sikerült is ! is elfognia, Szénássy Sándor és } Egyházy László munkásokkal beki j sérte őt a rendőrségre, ahol megállapították, hogy a férfi Reilek Alajos foglalkozás nélküli, volt ör- I mesterrel azonos, akit elbocsátottak a katonaság szolgálatából. Reilek már többször volt büntetve hasonló cselekmények miatt. Megindult az j eljárás ellene.

— Elhunyt tanító, A régi tanilóvi* ■

' iágnak egyik népszerű tagja dőlt ki az

élők sorából a napokban. Amint őszinte j ré8zvé:iel halijuk, Blahó Emil. nyug. j taniíó 75 éves korában Érsekujvárott : elhunyt. A szép időt árt tanítót Koir.á- j romban is sokan ismerték. Temetése j holntp, pénteken délután 3 órakor lesz j Újváron.

— fl csehszlouák-magyar kisebb határszéli forgalom szabályozására vonatkozó egyezmény felmondása?

Jól informált helyről azt a hirt kaptuk, hogy a csehszlovák köztársaság és a magyar királyság közöti 1927. évben kötött kereskedelmi szerző- 1 déshez csalóit egyezményt, amely a kisebb határszéli forgalom szabályozására léiesitet, Csehszlovákia felmondani készül. Érthető, hogy ez a hir nagy meglepetést kelthet a haiárszéli lakosság között, amelynek földmivelő, iparos és kereskedő tagjait sújtaná legjobban a szerződés felbontása. Ma az emberek úgy vannak, hogy alig remélik a helyzet jobbulását, mert azt tartják, hogy seitens kommt etwas besseres nach. Szerelnénk, ha a hir annyiban fedné a valóságot, hogy a sokszor hangoztatott baráti szomszédi viszony kimélyiíésére a két állam a mainál ; emberiesebb, liberálisabb s az egészséges ember , áru forgalmat jobban megfelelő uj szerződést kölni készül a mai sok- és sérelmes hézagokkal bővelkedő helyett.

— felhőkarcolók. Európában túlzott fogalmak uralkodnak az Egyesült Államok felhőkarcolóinak számáról. Amerikának 173 olyan városában, melynek 50.000 nél főbb s lakója van, csak 36 oly épület talál- { kozik, mely több a húszemeletesnél, j 42 városban egyáltalán nincs tiz- ; emeletesnél magasabb ház. Ami a felhőkarcolók számát illeti, az élén Newyork áll 188 felhőkarcolóval, utána mindjárt Chicago következik csak 65-tel.Van aztán Philadelphiában 22, Delroilban 19, Pitsburgban 15 felhőkarcoló; liz épület csak mint öt, még épülőben lévő ház 150 méternél nem magasabb, vagy magasabb lesz. Tizenhat év óta a Woolworth épület tartja a rekordot 240 méterrel, az uj Chrysler-épület körülbelül 5 méterrel lesz magasabb ennél, a Mannhaltan bank épülete pedig el fogja érni a 255 méter magasságot.

— Utleuélkényszer, Mr. Stuart Wooif Svájcba készült s ismerva az utleválkényszer szigorát, meghagyta a I

feleségének, hogy el ne mulassza u íiádájába tenni az útlevelet. Aztán elbácsuzoit a feleségétől és gyermekétől. Mikor megérkezett a kikötőbe, elő akarta mutatni a hatósági személyeknek az útlevelét, de ijedten vette észre, hogy a felesége tévedésből a saját útlevelét pakolta be az övé helyett. De nem volt idő vesztegelni való és Wooif ur gyors elhatározással mulatta elő az útlevelet, melyet a felesége képmása díszített prémes bundában es széles kalappal. Roppant a béiyegső és Wooif úr lul volt a veszedelem határán. Svájcig s onnan visszafelé Angliáig nyolcszor ismétlődött meg ugyanez a komédia. Természetesen minden uüevéivusgáló látni akaria az útlevelet, de egyik sem vette észre, hogy Wooif úr és nem Woolfné asszonyság. És Woof ur már egy hete volt otthon mikor felfedezte, hogy feleségének útlevele már tiz hónapja le is járt. „Wooif ur ezek után szeretné ludni, hogy voltaképpen mire is valók az útlevelek", jegyezte meg az újság, mely megírta Wooif urnák ezt az élményét.

— fl rádió áldása. A Daily Mail szerkesztője a minap hallotta otthon a rádión, mikor a hilversumi holland adóállomás rossz angolsággal közölte a felszólítást, hogy Versteen virágkertész, ki Angliában tartózkodik, haladéklalaoul térjen haza, mert anyja Zandvoortban súlyosan megbetegedett. A szerkesztő felcsengette a szerkesztőségét s közölte, amit az imént hallott, A szerkesztőségben úgy tudták, hogy a némelalföldi virágkerlészek egy csoportja Spaldingban időzik; tehát a Daily Mail felhívta ezt a helyet és Versteen ur holléte iránt érdeklődött. Versteen urat hamarosan megtalálták s értesítették a hilversumi adóállomás felhívásáról. A Daily Mail erre felhívta Hilversumot s közölte, hogy Versteen ur már indul hazafelé, amire a németalföldi adóállomás igy feleli: — Csakugyan nagyszerül Nincs több, mini ötven perc, hogy a rendőrség megkeresett bennünket, hogy tudakozódjunk Versteen úrról Most pedig már telefonozhatunk Zandvoorti házába, hogy útban van hazafelé — Versteen még aznap este Londonba érkezett s más nap reggel Croydonból repülőgépen Hollandiába repült.

— Hz agglegények országa A legényemberek száma az ir szabadállamban minden korosztályban nagyobb, mint a világ bármely más országában. A legutóbbi népszámlálás adatai azt is mutálják, hogy az ir férfiak lehetőleg későn házasodnak. A 25 és 40 éves kor közt lévőknek 50—80 százaléka még nem házasodott meg. Svédországban a a 25—30 éves férfiak közül 64, Angliában 45, Amerikában 35 százalék él legényéletet. Az ir szabadállamban a hajadon nők kvótája is meglehetősen nagy, ha nem is akkora, mint a férfiaké. A népszámlálás adataiból az is kitűnik, hogy az ir szabadállamban négy nő közül egy hajadonélelre van kárhoziatva

— fl oilág leggyorsabb hajója. A nagyhatalmak forpedóuszói közt, melyek tudvalévőén leggyorsabb hajói a világnak, ezidőszerint kitartó verseny folyik, melynek eredményeiből kitűnik majd, hogy melyik tengeri hatalomnak van a leggyorsabb hajója. Eddig a Valmy nevű francia torpedóüldöző-hajó vezet 39.9 tengeri mérföldnyi, vagyis több, mint 74 kilométernyi sebességgel. Most jutóit először hajó a 40 mérföldes határ közvetlen közelébe, holott a szakemberek nem is nagyon régen kijelentették, hogy ezt a határt valószínűleg sohasem fogják elérni.

— fl tengerek kék szalagja. Németország, Anglia és Amerika különböző hajóstársulatai közt jó idő óta folyik a verseny, melyikök épiti a világ leggyorsabban járó hajóját. A világ leggyorsabb hajója s az Atlanti óceán Kék szalagjának birtokosa ezidőszerint a Norddeutscher Lloydnak Bremen nevű gőzöse, mely 4 nap, 17 óra, 42 perc alatt tette meg az utat Európa és Amerika között az Atlanti óceánon, s ezzel leverte az angol Cunard-társaságot, melynek leggyorsabb hajója 5 nap, 2 óra, 34 perc alatt tette meg ugyanazt az utat. 1906-ban két angol hajó: a Mauretania meg a Lusitania volt a világ leggyorsabb hajója, mert 26 csomót (48 kilométert) tettek meg óránkint A kísérletet e gyorsaság leverésére csak 1926-ban tették meg az Európa és a Bremen nevű német hajók megépítésével. A leggyorsabb hajók közé tartoztak még a következő német hajók: a Vaterland (most Leviathan), az Imperator (most Berengaria) és a Bismarck (most Majestic); ezek éppúgy, mint az Aquitania nevű angol gőzös, 24 csomónyi (44l/2 kilométer) gyorsasággal haladtak A gyorsasági verseny krónikájára tartozik egy rémes hajókatasztrófa története; a Titanic elsüllyedése 1912 április 15-én. A hajótársulat igazgatója hajszolta előre első utján az óriáshajót egész a jéghegyig, mely kettéroppantotta 1513 emberélet pusztult el a hajóval, — Shakespeare számokban Egy amerikai ujságiró, más öllet hiján, azt gondolta magában, hogy tréfa kedvéért megotvassa, hány sora van Shakespearenek. Ezek a számok most jelentek meg nyomtatásban. Hasznukat láthatja mindenekelőtt a Shakespeare színész. Elég ha rányit a megfelelő oldalra s már tudja is, hogy Hamletnek 1569 sort kell elmondania. Hamlet legtöbbet beszél a shakespearei alakúk közt. Mintegy négyszáz sorral marad mögötte II. Richárd és Jago 1161, illetőleg 1117 sorral. Mi'a beszédes Hamlelhez képest Olhello a 888 sorával ! Shakespeare női kevésbé beszédesek a férfialakoknál. Kleopatra az ő 600 sorával kivétel köztük. Desdemonna389, lady Machbelh 261, Julia csak 97 sort beszél. Úgy értendő, hogy az angol szöveg szerint.

iií clmeagj

— Kényszeregyezségek Szlouenszkdn Hullay József fehérnemű-bolt, Rimaszombat, Glück Anna és Ernő ingatlantulajdonosok Akii, Nagyszőlős mellett, Goldsíücker Viktor kereskedő Komo, Besztercebánnya mellett, Brnyák Alajos, konfekció, Nagyszombat, Braun Béla és Rózsa textilkeresk., Nagys ombat (Moratórium), Orawetz Gyula tisztitóvállalat, Eperjes, özv. Klein Zsigmondné sz. Weis Fanny, Büke (Beregszász m.), Berger Miksa vegyeskeresk., Tardoskedd, Politzer Testvérek gőzmalma (tulajd. Politzer Zsigmond és Károly) Nyitra mellett, Michalkovics Severin, vegyes és textilkereskedő, Nagykos tolány, Trencsén mellett, Weiser Zsigmond gyarmatáru és csemegekeresk., Losonc, Klein Emil liszt és gyarmatárukeresk. Eperjes.

A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla.

Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom.

P.erzsaszőuyegek valódiak,

‘ kisebbek, nagyobbak, olcsó árban kaphatók Fischer Jenöné Nádor-ulca 55. Érdeklődőknek vételkényszer nélkül kívánatra házhoz visszük bemutatni vidékre is,

Mély megilletődéssel jelentjük, hogy

özv. Vítck Ferencné

szül. Szabó Mária

f. hó 19-én, este 7 órakor munkás életének 81. évében csendesen elhunyt.

^ Á megboldogult földi maradványait f. hő 21-én, pénteken d u. 4 órakor fogjuk a helybeli ref. halottasházból örök nyugvóhelyére kisérni.

Komárom, 1930 márc. 20.

A gyászoló család.

249

Nyugodjék békében!

Cís. jed. E: 82j‘'9/2.

Vffah licitacného oznamu.

V exekuőnej veci exekventa Fiiipa Fleischmana prott exekvovanému Alexandrov! Némethovi okresnj! súd nariadil exekuőnú licitáciu o vymozenie 308 K poiiadavky istiny a jej príslusnosti na nemovitoati, ktoré sú vedené na üzemi starod’alanského okr. súdu obsazené v pozkn. vl. obee Sv. Peter na pod menőm exekrovaného vedenú 9(48 íiastku ő. vl. 626 pod r. ő A. 1, p. í. 859 obsazenej neknut. vo vykriőnej cene 1400 K„ s podráaním pod C. 6 pre vd. Juliu Némethovú rod. Kollár vtel. vdovsk práv. úíit. — D'alej pod menőm exekvovaného v 1|4 őiastke vedenú vo v!. ő. 627 pod r. ő. A. I. 1—2 p. ő. 1184|2, liS6|2 obsaz. nehnut., s podrianim pod C R. pre vd. Júliu Némethovú r. Kollár vtel. vdovsk. práv. úíitíu vo yfít. cene 8i4 K. — Na pod menőm exekvovaného pfsanú 1|4 őiastku vo vl. ő. 627 obee Sv. Peter pod r. í. A. II. 3—4, p. ü. 370611 a 2158|1 obsaZenej nehnutel’nosti, s podrianim pod C 5 pre vd. Júliu Némethovú rod. Kollárovd vtel. vdokského práva úzitku vo vykriőnej cene 648 K.

Licitácia bude

I o 15. hód. odpoludüajsej dna 31. rnarca 1930.

v obecnom dome obee Sv. Peter.

Pod licitáciu spadajúee nemovitosti nemoiu sa odpredat’ nize dvoch tretin vfkr. eeny. Ti, ktorí chcú licitovat“, povinní sú sloiit* ako odstupné 10°/o-ov vyriínej ceny v hoto. vosti alebo v cennych papieroch, ku kaucii sposobilych, a to sloáit’ osobe, okr. súdom vyí slanej, alebo tejto odovzdat* poistenku o predbezuom ulození odstupného do súdneho depozitu.

; Taktiez ti isti povinní sú licitacionálne podmienky podpísat“. (§§ 147, 150, 170. zák. ől. LX.

; 1881. g 21 zák. ől. XL. z r. 1908.)

Ten, kto za nemovitost’ viacej sl’ubil néz vykriinú cenu, jestli nikto viacej nesl’ubuje, l povinny je podl'a procenta vykriőnej ceny urőené odstupné po vyáku práva takého procenta I ním sl úbenej ceny hned’ doplnit’.

Okresny súd v Starej D’ale, odd. II. dna 22. jan. 1930. 248

r>

_ huh - «“T i«—im aim .....aBal" ■iin-animm i '■■■■II 01

| Ci», jed. E. 566|85|6.

V^fah licitacného oznamu.

V exekuőnej veci exekventky Hartdégen Stefanovej proti exekvovanému Veres Stefanovi

Íl okr. súd nariadil exekuőnú licitáciu o vymoienie 10C0 K poiiadavky istiny a jej prisluánosti l na nemovitost1, ktorá je na üzemi starod'aianského okr. aúdu obsaőená v póz. kn. vl. obee Dvory n. í. leziaca, na menő exekvovaného písaná, vo vl. i. 1628 p. r. ő. A. t 1, P> £. 2310 nehnutel’nost’ vo vykriinej cene 8000 kor., s podrzaním pod C 1 pre vdovu po Vörös Andre-Ijovi rod. Juhász Veronu vtelenébo práva vdovského úzitku.

Licitácia bude

o 15 hód. odpoludnajsej düa 20-ho marca 1930.

na obecnom dome obee Dvory n. 2.

Pod licitáciu spadajúca nemovitost' nemőíe aa odpredat’, niie polovice vykr. eeuy.

Ti, ktorí chcú licitovat’ povinní sú sloíit' ako odstupné 10%-ov vykriőnej ceny v hotovosti, alebo v cennych papieroch, ku kaucii spősobilyeh, poöitanfch podl'a kurzu, urőenéhí. v § 42. zák. LX. 1881, a to sloíit’ osobe, póz. kn. vrchnost'ou vyslanej, alebo tejto odovzdat’ poistenku o predbeíaom uloíeni odstupného do súdného depozitu. Taktieí ti isti povinni sú licitacionálne podmienky podpísat’ (§§ 147., 160., 170 zák. ői. LX. 1881. § 21. zák. Cl. XL. z. r. 1908). . ....

Ten kto za nemovitost’ viacej sl’úbil, néz vykriőná cena, jestli nikto viacej nesl’ubnje, povinnf je podl’a procenta vykriőnej ceny urőené odstupné po vyíku práve takého procenta nim sl’úbenej ceny hned’ doplnit’.

H Okresny súd v Starej D’ale, odd. II, dna 28, nov. 1929. 24*