Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-03-15 / 31. szám
6. oldal. Komáromi Lapok Ebből következik, hogy 1925 ápr. 1-je után a házon eszközölt javítások le nem vonhatók s i?y 30% házfentartási költség utomatiku levonása nem helyes és különösen " levonások általános eszközlése oly házaknál, amelyekre a lakbérvédelmi törvény nem vonatkozik a városi adón kivül teljesen szabályellenes. Ahogy a helyreigazítás törvény és rendelet tömeges idézését olvastuk, eszünkbe jutott az 1914 évi orosz betöréskor történt következő jel lemző eset A főispán által összehívott értekezleten a falu vezetői: lelkészek, jegyzők tanitók stb. kijelentették, hogy községeik kiürítése esetén mindnyájan elmenekülnek, nem akarván kitenni magukat az esetleges elhurcolásnak. Egy plébános fogad kozott, hogy ő marad és ha molesztálni fogják hivatkozni fog a nem. zetközi jogra. A helyreigazítás is velünk szemben harcol, a nyilatkozó álláspontját mi is követni fóvjuk és adózó közönségünk részéről megköszönjük ha egyetlen egy konkrét esetet okmányilag bebizonyít nekünk, hogy elvi álláspontja honorálva lett Miután azonban tudjuk, ho v ez csak a nemzetközi jogra való hivatkozással egyenlő, tudotrásul véve elvi felfogását, ismételten fenntartjuk közleményünk tartalmát, a reális életre neveljük adóközönsés ünket és a dac politikáját nem üzzük s nem is fogjuk űzni. Egyébként: béke velünk. Ipartársulati közlemények. IparQgyi tanácsadó. Rovatvezető Ivánfy Géza iparlársulati titkár. A múlt év december havában meginditott adóügyi tanácsadó rovatunk széles körű olvasottsága igazolta, hogy elsősorban iparos és kereskedő társadalmunk szívesen vette azokat a gyakorta i tanácsokat amelyek a közönség helyes irányú tájékozolságára láttak hetenkint napvilágot. Az adóügyi tanácsadó m-l lett, iparlársulati közlemények cimü rovatunkat kibővitjük most, s nemcsak az ipartársulat hivaialos közleményeit hozuk, de általános iparügyi lanácsadőt is nyi'unk Tisztelt előfizetőink levélbeli kérd se re szombati számunkban felelünk. Az iparos és kereskedő osziály sok tekintetben tájékozatlanságának oka pusztán az a körülmény, hogy a garmadaszámra életbelépő (örvények s rendeletek vagy egyáltalán meg sem jelennek a sajtóban, vagy pedig nem jelennek meg az állampolgárok különböző nemzetiségei által megérteit nyelven. Ipari és ke reskedelmi vonatkozású rendeletek lekőzlésére magyar nyelvű sajtó or gánum nem áll rendelkezésre, a magyar napilapok vagy pártlapok nem nagy érzéket árultak s árulnak el az ilyen vonatkozású ismeretler-Iesztés szüksége iránt s így heten ónt visszatérő közleményeink, kérdés-felelet rovatunk iparos és ke reskedő előfizetőinknek és olvasóinknak hézagpótló s nélkülözheiet len olvasmánya fog lenni. Kérdések vagy lapunk szerkesztőségéhez »Iparügyi tanácsadó“ alcimzéssel vagy a rovat szerkesztőjéhez küldendők, A felvetett kérdések nemcsak a kérdezőt, de minden iparost, kereskedőt érdekelhetnek, mert a gyakorlati előforduló eseményekre helyzetekre fog midden felelet is vonatkozni sokesetben mindenkire alkalmazható tanácsadásképpen. Kérdés: Mi a teendő, ha iparos, kereskedő üzletét egyik községből a másikba helyezi át ? Felelet: Általában ugyanabban a községben az üzletnek, mühe ynek áthelyezése rendszerint egyszerű az ípartársulalhoz szóló bejelentést igényel. Más azonban a helyzet az úgynevezett engedélyes (Konceszsziós iparoknál. Ezeknél az iparhatóság előzetes engedélye szükséges melynek megadása előtt a község és az illetékes ipartársulat is megadja a maga véleményét. A telepengedélyt feltételező iparoknál hasonlóképpen, előbb az uj üzemtelepre vonatkozó telepengedélyt kell megszerezni, s azután — amennyiben nincsen az iparűzés konceszióhoz kötve meg kell tenni az egyszerű, az áthelyezésre vonatkozó a telepengedély irattal is felszerelt bejelentést az iparfársulathoz. Ame nyiben az üzlet, üzemáthelyezés más községbe történik teljesen uj bejelentés szükséges az iparhaló sághóz. A képesítés igazolásához kö ött iparok bejelentéséhez amenynyiben a képesité-ilés az eredeti bejelentéskor igazoltatott, a képesítési okmányok már nem is csa olandók. xé'dés: Becsületsértés e nyílt levelezőlapon törlénő figyelmeztetés fennálló tartozás kiegyenlítésére ? F lelet Sokan vannak azon a véleményen, hogy az ilyen figyelmez becsületsértés jellegű. Csehszlovákiai joggyakorlaiból nem áll mó dunkban hozott ítéletre utalnunk. A némelopszági büntetőtörvény 193. § ára hivatkozik egy némelországi ítélet, amelynek indokolása tájékoz tatást nyújt, a felvetett kérdésre. A német bí nlető törvény hivatkozott § a szerint oly kijelentések, amelyek Igazolt érdekek védelmét célozzák csak akkor büntethetők, ha e kijelentés, közlés formája vagy körül méeyei a becsülelsértést bizonyítottnak igazolják. Egy puszlán kereskedelmi szakszerű fkyelmeztetésbe nem lehet becsüle'sértési szándékot vagy leltet belemagyarázni. Annyi jogának kell a hitelező- j nek ienni, hogy az adóst adósáéiért a lehető köitségkiméleíesebb módon figyelmezlese Ami a becsülelsér- | lésre vonatkozó büntetőjogi íörvé- j nyünk nem fedi a teljesen a német jogi álláspontot, mégis a mi birói gyakorlatunk is követi ezt az egye . dűli helyes védőpontot, természete- i sen csak oly esetekben, amikor a figyelmeztetés, intés egy tényleg fennállott üzleti tartozásra s oly hangnemben megirlan jut kifejezésre, amely a büntető törvény szigorú rendelkezéseibe nem ütkőzhelik. Az ipartársulatok orsz szövetsépe közli, hogy egy előfordult esetben az átírási illeték a leltári tárgyakra, köztük a gépberendezésre is kivettetett A kiszabás ellen beadott felebbezés elutasittatott annak dacára, hogy a kérdéses házban a vevő az eladó iparát nem űzte, sőt a gépeket is leszerelte. A legfelső közigazgatssi bíróság a panaszolt hatóságok határozatát megváltoztatta azzal az indokolással, hogy az illetékek kivetésénél mindiz az a mérvadó, hogy az ingó tárgyak ugyanazt az ipari célt fogják szolgálni, mint az előző tulajdonos birtokában. Pályázat. A kereskedelmi minisztérium pályázatot hirdet az állami utak, vizmüvek, építészet alkalmazottjai részére készítendő szolgálati öltönyök 1930. évben leendő szállítására. Bélyegtelen ajánlatok dupla borítékban a cép megjelölésével az előirt mintán legkésőbb e hó 17-ik napjának d. e. <0 órájáig nyújtandók be: Ministerstvo obchodu Praha III., Waldstf nske nám. c. 4 A beérkezett ajánlatok aznap d. e. 12 órakor bizottságilag fognak felnyittatci. Ili——illllllillllliWllllllllWIIH IIII III Ill'll Ilin Iiiwwi'n Két feleség miatt: két hónapi fogház. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — márc, 14 Bigámia büntette miatt került a komáromi kerületi bíróság vádlottak padjára Nagy Lajos zselizi lakos, mert 1913. novemberében Gönczöl Rozáliával kötött házasságot, majd a világháború kitörésekor bevonult katonának és orosz fogságba esett, ahol 1921 februárjában Kozsenik Julettával ismét házasságba lépett. A vádlott a második feleségével békésen élt 1929 tavaszáig, amikor a honvágy elfogta és csehszlovák útlevéllel hazajött A tegnapi tárgyaláson beismerte a bigámiát, de azzal védekezett hogy azt kényszerhelyzetében vette el A dolog úgy derült ki, hogy mikor a máso-1990. március 15, FESZTY Ajánlja tavaszi ültetésre nemes fajú-féle ! gyümölcsf aiskola Ó-Gyalla almaoltványait. BATUL Baumann Renet Blenheimi Renet Booskopi Szép CASSELI NAGY RENET Cox Narancs Renet JONATHAN Lángos Bibornok LONDONI PEPPIN Masanszky Orleansi Renet PARKER PEPPIN RIPSTON PEPPIN Sándor Cár SARGA BELLE-FLEUR TÉLI ARANY PARMÉN Téli fehér Calvill stb. Vasútállomás ) Ó-Gyalla Posta ) Stará-Dala „ . . ) Stará-Dala q Telefon: ^ <j-Gyalla O. A csemeték jól fejlődött, magastörzsű példányok, erőteljes gyökérzettel. Darabonként ab telep 11 Ke. Nagyobb vételnél árengedmény! dik feleségét otthagyta, az a csehszlovák konzulátushoz fordult, aki a feljelentést megtette. A kerületi bíróság az enyhitőszakasz alkalmazásával feltételesen két hónapi fogházra ítélte el a vádlottat, aki a következő szavakkal vette tudomásul az ítéletet: — Köszönöm szépen az ítéletet, nem is voltam sohasem és ezután sem jövök a bíróság elé. Felmentették a lopás vádja alól, mert jóhiszeműen az örökségüket vitték el. — Saját tudósitónktól. — Komárom, március 15. Lopás büntette miatt emelt vádat a komáromi államügyészség László Vincéné és László Vince padányi lakosok ellen, mert Komáromban 1928 évi augusztus havában Balogh Annától több ezer korona értékű ingóságot elloptak. A vádlottak a szabályszerű idézés ellenére sem jelentek meg a tegnapi tárgyaláson, A nyomozás során történt kihallgatásuk alkalmával beismerték, hogy az ingóságot elvitték, de azért mégsem érzik magukat bűnösnek, mert az hagyaték tárgyát képezte. A kihallgatott tanuk u?yan igazolták, hogy az ingóság nagyobb része a sértett tulajdona volt, mert azt néhai Rácz Józseftől megvette, de azért a kerületi bíróság a vádlottakat azzal az indokolással, hogy jogosan vették el az ingóságot, miután azt hitték, hozy atyjuk, illetve nagyatyjuk tulajdonát képezte s ezért a vád és következményei alól felmentette. Az államügyész három nap alatt nyilatkozik, a vádlott képviselője pedig felebbezést jelentettbe az ítélet ellen Amikor meggyullad a száraz mező. Tűz az erdőben. — A tűz egyre terjed. — Nincs segítség! Összeégeti az egyik munkás. — Saját tudósitónktól. — A Csallóközben levő Pozsonyeperjeshez tartozó Zsivaly erdőrészben lűz Ütött ki, amelynek okozója Lelkes István felsővámosi erdőmunkás \olt, aki súlyosan meg is égett általa. Történt ugyanis, hogy a fentnevezett erdőmunkás, szomszédjával, egy 17 éves fiúval rőzsét vágott az erdőben részbe, mikor azt elvégezték Lelkes István kérte az erdészt, hogy abból a száraz mezőből, amely az erdő alatt állt, kaszálhasson kecskéje számára. Az erdész meg is adta az engedélyt, Lelkes el is ment társával és kaszálni kezdett, amikor úgy délelőtt 10 óra tájban a kasza valami fatuskóba megakadt 8 eltörött. Most már megélt a további munka és mivel a kiszabott helyen be kelleti volna takarítani, eszébe jutott Lelkesnek, bogy hisz az erdész azt is " mondta volna, hogy meg is lehetne Komárom, március 14. gvujfani, az útnál tovább nem fog égni,. Gondolt tehát egyet a mi emberünk és az álló száraz mezőt meggyujtotta azt hívén hogy ba égni fog ketten a kiszabott szélié mentén majd eloltják, de máskép történt, mert a mező magas lángokban égett, és hirtelen terjedt fcöröskörűl mindig nagyobb tért hódítván magának. Lelkes most már megijedt és elejét akarta volna venni szomszédjával a tűznek, de hiába gyúrta hiába csapkodott erre is arra is, csak minden fáradtság hiába valónak bizonyult. E közben Lelkesen a ruha is meggyuladt, a csizma bőre is égett, kiabált segítségért, de messze voltak az emberek, mindjárt nem hallották. Lelkes teljesen kimerülve a fáradtságtól,az ijedtségtől és az égési sebek fájdalmától, mert hiszen az egész rubája égett és a testére is áthatott a láng, otthagyta a tovább
