Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-01-11 / 4. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1930. január 11. rendes közgyűléséi nagy érdeklődés mellett. Szakelőadásainak sorából kie­melhető Roz^yai Dézső vegyészmérnök szakelőadása az élelmiszerhamisitásröl. A komáromi iparostanonciskola az el­múlt évben is többször adott magáról életjelt. Az 1928. évi brünni kiállításon részvételét számos kitüntetéssel hono­rálták. Tanulói ériékes kuüurmunkát is fejtettek ki Telkes Mihály igazgató ve­zetése alatt és egy sikerült műkedvelő előadásban vettek részt. A Komáromi Vendéglősök Szikviz Szövetkezete és jéggyára elnökévé az elhunyt Prantner L'pői helyébe, akiben agilis vezetőjét vesztette el, Maiíz Re­zsőt választotta meg. Ipari életünkre és annak fejlődésére nagy hatással van a Dálsslovenszkói Villamos Társaság működése, mely az áramszolgáltatás terén igyekezettel segít a mezőgazdaság és kisipar válságos helyzetén. A város gázüzeme csendes visszafejlődést mutat, amely a gázfo­gyasztás állandó csökkenésével van összefüggésben. A Dílsziovenszkói Villamos Társaság rendes közgyűlését junius 8 án tartotta és október 8 ki rendkívüli közgyűlésé­ben alap-őkéjét 12 millióval emelte. Szlovenszteő országos képviselőtestülete is 2 milliós támogatással sietett e köz­hasznú vállalat segélyezésére. Így vált lehetővé, hogy a társaság áramvezetáké! a mull évben is alaposan kiterjesztette és már Nyílra városáig ért el, mig ol­­dalve<eté!e Párkányig és a Csallóköz­ben Duna szerdahely magasságig van kiépitve. Két iparvállalat szomszédunkban, me­lyeknek fejlődése hosszú ideig szemeink előtt folyt le: az almésfüzitői Vacuum 011 Comp, és a magyar komáromi len­­fonógyár elérkezett negyedszázados fennállásának jubileumához. Mind kettő jelentős tényezője a magyar közgazda­­sági életnek. A komáromi Skoda müvek hsjómü­­heiye az egész évben erősen voit meg­rendelésekkel foglalkoztatva és a helyi munkapiacon bizonyos szakmákban műnké shiányt is idézett elő. A munka­nélküliség a néhány téli hónap leszá­mításával nem mutatott emelkedést, sőt a dohánybeváltó felvevőképességének javulásával az csökkent is a múlt évben. Munkanélküliség csak a mezőgazdaság­ban volt nagyobb mérvben. A komáromi állami kikötő újabb be­ruházásokkal bővült és az erődvonalon túl a rendező pályaudvar kiépítése válik már esedékessé. A városi mozgószin­­házat is k sajátították a kikötő céljaira, melynek forgalma háromszor múlta már felül az elmúlt évben a pozsonyi kikö­tőét. Legnagyobb forgalmát ma is az átmenő lengyel szén alkotja. Tonna­forgalma közeledik sz egymillióhoz. Komárom munkássága a kiiö’őben és a dohánybeváltóban megközelítően 12 millió keresethez ju'ott, ami minden más helyen bizonyos gazdasági kielé­gülést idézne elő. Komáromban azon­ban ennjk az ellenkezője észlelhető, aminek okait itt fölöslegesnek farijuk megjelölni. (Folytatjuk.) A pénzügyminiszter az utazók és proviziös képvi­selők adóinak behajtásáról — január 10. Az utazók és provizíós képviselők Uniójának képviseletében Klein jRóbert országyülési képviselő eljárt a pénzügy­minisztériumnál és kérte, hogy az Uta­zók és proviziós képviselők adóinak behajtásától tekintsenek el, legalább azokban az esetekben, ahol a forgalmi és kereseti adó jogtalan előírása ellen az utazók és proviziós képviselők fe­­lebbeztek. A pénzügyminiszter kijelen­tette, hogy a pénzügyminisztérium az 1929 december 21 iki Präs. Vorm. No. 1804/K./I929. számú rendelet alapján utasította az alárendelt hivatalt, hogy azok azon esetekben, ha az utazók és proviziós képviselők az adóelőírás ellen felebbeztek, a legnagyobb körül­tekintéssel járjanak el a leírás iránt beadott kérvények elintézésénél. Az utazók és proviziós képviselők forgalmi és kereseti adójának ügyében már megtartott miniszteri értekezlet meg lesz ismételve, amely alkalommal az Unió képviselői ennek az ügynek vég­leges tisztázását fogják követelni. Gazdáink milliós károkat szen­vednek a dohánybeváltásnál. Hatkoronás átlagárat sem érnek ei a múlt évi kilenckoronás átlagár helyett. — Saját tudósítónktól. — Sdovenszkő, — január. | A magyar gazdaközönség Szilassy § Béla és Füssy Kálmán szenátorok inter-Ípellécíóiból értesült, hogy az állami dohányjővedéki igazgatóság a muH évi árakhoz viszonyítva sokkal olcsóbb árakon váltatja be az ugyanolyan, sőt átlagban még jobb minőségű dohányt. Mivel a dohánytermelés a köztársaság úgynevezett „déli földsáván“ dívik, me­lyen a magyaroklakfa vidéket szokták kifejezni prágai nyelven, így a nagy | közönségei is érdekelni fogj% hogyan I megy az idei dohánybeváítás, amely | Isok millió kárt okoz mezőgazda­­sági termelésünknek és épen a gazdasági krízisben fuldokló ma­ii gyár gazdát sújtja, A pénzügyminiszter költségvetési ex­­; pozéjaban azt jelentette ki, hogy a gazdasági válságot kell megoldani, hogy I az át ne csepjon az ipar területére is és általános közgazdasági krízissé ne fajuljon el. Englis miniszter önérzete- jj Ísen tette hozzá, hogy a mezőgazdasági válság megoldása 1 módunkban áll, í de ilyen módszerekkel, mint a dohány- j l beváltás mai mértéke, ezt nem lehet | 1 megoldani. | Tudott dolog, hogy a beváltó hiva- f l falok mindig diszkrét utasítást kapnak j ’ aziránt, hogy milyen összeget tehet ki ? \ a beváltandó dohány átlagára, j A múlt évben ez az átlagár 9 K-ban i f lett megállapítva, mig az idén a rezer- ; Ivált utasítás csak í hat koronás átlagárat engedélyezett jj és az ötvenszázalékos árvisszaesések \ sen ritkák. \ Pedig az idei termelésű dohány kivá­­; lóan jó minőségű! \ Az első osztályú dohánynak kilo - 1 gramja 12, 9 áa 6 50 korona, De ebben ; a bárom fokozat mindegyikében három | osztály van, igy tehát az első osztályú ; \ dohánynak kilenc fokozata van és átlag j j ára 9 korona. A második osztályú dohány kilo­­? gramja 9, 6 50 ás 4'50 korona. Ezek- ; Inek mindegyikében szintén három fo- j kozat van és az átlagos ár 6 50 kor. j A harmadik osztályban levő fokoza- ; tok: 6 50, 450 és 3 50 korona. Átlagár 4'50 korona. j A gazda vesztesége azonban nem a ; dohány minősítése miatt ál! elő, hanem az úgynevezett „kihányás“ miatt, me- S lyen a harmadik osztályba sem soroz­ható dohányt értik s amelynek kilo- ; gramjáéri mindössze 1 80 koronát fizet | a beváltó. Most már a gyakorlat sze- 1 rint minden termelőnek legalább is í termése 17—20% a ilyen kihányássá jj változik és az áüam potom T80 kor. I összegen jut egész kifogástalan pipa­dohány birtokába, mely éppen úgy feldolgozás tárgyát képezi, mint az j osztályozott dohány. Ez a gazdáknak | nagy vesztesége. Hogy azonban mig ez se legyen elég, főleg a kistermelők dohányának egy részét hasnnveheíetlennek minősítik: és I ezért egy fillért sem lóriiénak meg, de ezt is feldolgozzák pipadohánynak. Ilyen kspadohánynak minősített áru sokszor 10% át teszi a szállításnak, így érthetjük meg igazán azt a máitány tálán elbánást, mellyel főkápen a magyar vidéken termelő gazdák részesülnek, akik rz idén a legjobb esetben csak hat koroás áí agot érhetnek el, mert a titkos ulashás igy szól. Az állami költségvetés bevételi részé­ben a legnagyobb bevételi tétel a dohányjővedék, amelyből 1163 millió bevétele van az államnak, ami az egész állami költségvetés bevételeinek 12% a. Ez a bevétel a magyar gazdák megkárosítása utján történhetik meg, skik itt is átlagben 33%-os árveszteséget szenvednek, mint a gabonatermésükön. A pipázó, cigarettázó ember ezt mind nem érzi és erről tudomást sem vesz. A magyar gazdák azonban súlyos mil­liókat adnak Englis pénzügyminiszter takarékossági kijelentései után az állam­nak ajándékul. Ebben az ügyben depu­­íáciőztak is a magyar termelők, de azt a kijelentést kaptái, hogy ez az állam­nak „magánvállalata“. Hogy ez meny­nyire nem felel meg a tényeknek, azzal mindenki tisztában van. A mezőgazda­sági válságot úgy szanálja a pénzügy­miniszter, " hogy súlyos milliókat kap irgyen a dohánytermelő gazdáktól a kihányásokért és hasznavehetetlen, de drága pénzen forgalomba hozott dohány­­termékekért. Február végén tárgyalják a budapesti kommunisták bűnügyét. — január 10. Budapesti jelentés szerint a büntető törvényszék február végén tárgyalja Schillinger László és társainak perét. A bíróság az utóbbi időben összegyűlt összes kommunista pereket egyesitette és igy ennek a pernek nemkevesebb mint S’ázkilenc vádlottja lesz. A tár­gyalást a nagy esküdíszéki teremben ben tartják, de még az is kétséges, hogy az összes vádlottakat el tudják-e Olt helyezni. A tárgyalás előreláthatóan hetekig fog tartani. Károlyi Mihály visszakapja Amerikában lefoglalt vagyonát. — január 10. Newyorki jelentés szerint Károlyi Mihály tizenhéieier dollár értékű an­nakidején Amerikában lefoglalt vágyó« nát vissza fogja kapni az amerikai kormánytól, mert a külügyminisztérium megadta Károlyinak a beutazási enge­délyt. Mint emlékezetes, Károlyi ame­rikai vagyonát 1917-ben mint ellensé­ges állampolgári vagyont lefoglalták. Károlyi Mihályt hétfőre várják New* Yorkba, Szegény, szegény mai gyerekek! (Mese a hőmérőről.) Az én gyerekkoromban a hőmérő ritka jószág" volt. Az egész környéken csak a körorvosnak volt hőmérője, meg talán a palifeusnak, de magán háznál ritka volt a hőmérő, mint a fehér holló. Nem tudom, nagyon drága volt-e, vagy az embereknek nem jutott eszükbe, hogy hőmérőt vegyenek, csak annyi igaz, hogy a magán házaknál nem volt és ennek mi gyerekek ö<U hattünk a legjobban és ha összehasonlítom a mi gyermekkorunkat a mai gyerekek éle­tével, hát összefacsarodik a 3zivem és őszintén sajnálom a mai szegény gye­rekeket. Mennyivel rosszabb ezeknek a sorsa a mienkhez viszonyítva. És ennek a rosszrafordulásnak egyik fő oka, hoay ma már csaknem minden háznál van hőmérő, nem tudom arért-e, hogy o’csó le t ez a szerszám, vagy hogy divatba jött? Hiszen abból még nem származik semmi nagy baj, hogy minden háznál van hőmérő, de ott a bökkenő, hogy azt nem mint nippet használják a vitrinben, hanem azzal hőmérsékleteket mérnek derűre, borúra, ha kell, ha nem. Nagyon sok háznál tartanak revol­vert, puskát, mi lenne ha azt is min­den n p használnák és naponta lövöl­döznének azokkal? A mai gyerekek agyonhdmérözött szegény kis páriái a szülői majom­szeretetnek. Legtöbb helyen ha beteg, ha nem, naponta többször is meghő* mérőzik a gyerekeket. A hőmérséklet esetleg ingadozik, vagy a hőmérő nem a legpontosabb, már kétségbeesés üt tanyát az egész csatá­ban. Ez volna még a kisebbik baj, de a szerencsétlen gyerek fejét telebeszélik, hogy beteg vagy, nem szabad kimenni, nem szabad sokat mned stb A sze­gény gyerekbe belehipnotizálják, bele­sz ugerálják, hogy beteg, pedig legtöbb­ször kutya baja se volna, de még fel­nőttel is el lehetne hitetni, hogy beteg, ha folyton azt hajtogatja a környezete, hát még egy gyerekkel hogyne lehetne elhitetni I A gyerekeknek rendesen farkas ét­vágya van, hiszen a serdülő élet akkor alapozza meg a jövő biztosítékait, de a szegény agyonhőmérőzőtt gyerek elől elveszik az éted, amikor annak éppen a legjobban ízlik. — Nem szabad enned, mert nem tudsz majd jól a'udni, — vigasztalják szegény gyereket és jó falat helyett előveszik megint a hőmérőt és az egész család kétségbeejtő izgalommal, bámu­lattal lesi a perceket, hogy mit mutat a hőmérő? A mi gyerekkorunkban is voltak hő­ingadozások, de elmúltak anélkül, hogy észrevették volna rajiunk és a család nem komorodoít el és nem beszélték tele a fejünket azzal, hogy betegek vagyunk, a gyermeki lélek olyan fogé­kony az ilyen sopánkodások, bebeszé­­lérek iránt, hogy az nyomot hagy az egész éietére. Ezekből lesznek a képzelt betegek, az orvosok rémei, akik lesaj­nálják az orvost, ha tagadni meri a képzelt betegség létezését. Ha jó étvágya van a gyereknek, le­intik, hogy ne egyél, mert nem tudsz az éjjel aludni, hiszen mindig olyan nyugtalanul alszol. Akik ezeket mondják, fogalmuk sincs a gyermekek alvásáról, akiknek izom* ereje még olyan hatalmasan lüktet, hogy még álmukban sem pihennek és egész éjjel dolgoznak kézzel lábbal. Ezt nem a túlterhelt gyomor okozza, mert az éhesen lefektetett gyerek Is íugdalődzik álmában. Egyszer tanúja voltam egy családi jelenetnek, amelyet a férj rögtönzött ilyen formán szólott a feleségéhez: — Na, maga is leíkiismereies anya, nem veszi észre, hogy a kisgyerek a csibének a combját eszi, holott csak a melkhusa egészséges. Te jó Isteni Törődtek a mi gyerek­korunkban azzal, hogy a csibe mellet, vagy a combját esszük-e és mégis be­jutottunk a százkiiósak klubjába. Melesieg megjegyzem, hegy kevés gyerek szereti a mellehusát, mert az száraz, amíg a csibrcomb zamatosabb, A fenti jelenethez hasonlót százat és száza! hallottam, amelyből az a szo­morú tény leBz, hogy a túl gondolko* dás, a fölösleges félelem valóságos ke­resése a folytonos hőmerőzgesés, a szülői majomszerelet nemcsak a testét, de a lelkét is tönkreteszi a mai kor gyermekének, akiknek a vidám gyermek örömeit alaptalan aggodalmaskodással megmérgezik. A mai nevelési rendszer e téren ném a jövő küzdelmeire, az élet harcaira készíti elő a gyermeket, hanem egye­nesen a gyermekek testi és lelki eisat­­nyulásához vezet és nuholnap beszél­hetünk egy uj betegségről: a lelki angolkórról, amikor a gyermek félős, ideges, szánalmas lelki roncs lesz, amit a mi nevelési rendszerünk a nyo’cvan évesek számára tolt ki, h i már nagyon mu-záj voit. Szegény agyon hő márőzöít gyerekek, szivemből sajnállak benneteket es ennek mind az az oka, hogy ma már minden háznál megtalálható a hőmérő, (Faun.) Eitaime Haasz és idy Komim. GM,Mt i

Next

/
Thumbnails
Contents