Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-03-11 / 29. szám
Otveneg-yedik évfolyam. •-9. szám, Kedd, 1930, március 11. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre portai szétküldéssel Egész évre ICO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 Ki. Egyesszám ára 1 korona. ALAPÍTOTTA« TUBA JÁNOS. Felelős fő8rerke8ziő: GAÁL GYULA dr Sietkesziő; BARANYAY JÓZSEF dr. Sx' ' --'*«*» és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. jelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Az ígéret szép szó... Komárom, — márc. 10 Hosszú, kínos esztendők keserves várakozása után végre akadt a kormány tagjai közül egy miniszter, aki belátta azt, hogy a fordulat utáni első években állásukból nagy tömegekben elbocsátott magyar tisztviselők és hivatalnokok gyászos sorsáról gondos kodni kell és törvényjavaslatot készíttetett az úgynevezett régi nyugdíjasok egyenjogúsításáról és nyugdijaiknak emberi mértéket megillelő fölemeléséről. Englis pénzügyminiszter volt az. aki az államnak a régi nyugdíjasokkal szemben való szinte embertelenségig menő magatartását magára az államra nézve szégyenletesnek ismerte föl és mint az igazi szrciális érzékkel megáldott államférfiu határozott lépéseket tett az eddigi állapotok megszüntetésére. Kijelentette, hogy a régi nyugdíjasok helyzetén segíteni fog és megígérte, hogy bárom éven be'ü! rendezni lógja valamennyi szerencsétlen sorsban élő érdekelt nyugdjas illetményeit. Már voltak olyan hírek is, amelyek szerint a nyugdíjasok negyvenöt százaléka még ebben az évben rövidesen megkapja az elmaradt és fölemelt illetményeket, amelyekre évek óla várnak nagy nélkülözések közepeite s mo-t ő.-zinte megnyugvás érzésérel fogadták a pénzügyminiszter idevonatkozó javaslatát. A régi nyugdíjasok közül igen sokan nem érhették el azt az időt, amikor végre sorsuknak jobbra fordulása következett volna el, de akik még élnek, azok érthető örömmel vették tudomásul az intézkedést, amely a jog, törvény és igazságnak akart érvényt szerezni az egyenjogúsítás megadásával. A sok be nem váltott miniszteri Ígéret után ezúttal nagyobb reménynyel fogadták a pénzügyminiszter javaslatát, mert úgy ismerik Englist, mint aki minden nyilatkozatát reális alapra fekteti s aki ha valamit megigér, azt be is szokta tartani. Annál kínosabban érinte tte az érdekelteket, hogy a nyugdijak fölemeléséről szóló javaslat nem került a megígért határidőben a parlament elé, a pénzügyminiszter a kép visel <5 ház 5-én tartott ülésén nem terjesztette be a javaslatot, ami azután a legkü önbözőbb magyarázatokra adott okot. Egyesek szerint a pénzügyminiszter az utolsó percben úgy találta, hogy nincs fedezete a folyó évben kiutalandó 175 millióra, ami annyit jelent, hogy csak a jövő évre előirányzandó költségvetésben lehet gondoskodni a szükséges összegről, vagyis a régi nyugdíjasok hatvanöt éven felüli csoportja még egy évig várhat, ha ugyan addig kibírja és súlyos helyzetében el nem költözik a más világra, az örökös nyugalom gondtalan világába. A hir értnetően lesújtó hatással volt az érdekeltekre, de mivel a régi nyugdíjasok a magyarság soraiból kerültek ki, az egész magyar nemzeti kisebbség nagy megütközéssel értesült róla, mert a java-lat be nem nyújtásában az ügynek újabb elódázását kell látnia, ami pedig — ismerve az eddigi szokásokat — az ügynek végleges elaltatására is vezethet. Az tény, hogy a megígért napra nem terjesztették be a javaslatot, ezt azonban még lehet korrigálni, mert a napokban összeülő képviseőház valamelyik ülésén a benyújtás megtörténhetik. Egyelőre nem tudni, hogy mi volt az oka annak, hogy Március 11-én, kedden délután négy órakor ülést tart a szenátus, amelynek napirendjére a következő tárgyak vannak kitűzve: Az utód államokkal kötött és az országos» községi és járási nyugdíjasok ügyei nek rendezésére vonatkozó egyezmény ratifikálása s a Franciaországgal kötött egyezmény ratifikálásának második olvasása, végül Korláth Endre dr. ruszinszkói magyar nemzeti párti szenátor és Lokota kommunista szenátor mentelmi ügyei. A szenátus előtt az elnökség a klubelnökökkel tart közös tanácskozást, Kramár elkeseredett harca Benessel. Mint ismeretes, Kramár dr, a cseh nemzeti demokrata párt elnöke 1929, év áprilisában Benes belügyminiszternek belpolitikai ténykedéséről beszélt és erkölcstelennek minősítette belpolitikai metódusait Benes elégtételt kért, amit Kramár először megta?adott, de később beleegyezett abba, hogy becsületbiróság döntsön közöttük. A becsületbiróság tagjai voltak Pospisil dr, és Schauer dr., akik előtt Kramár Írásban indo kolta meg, hogy miért használta az erős kifejezést Benes ellen. Benes ugyancsak részletes memorandum ban reflektált Kramár vádjaira. A becsületbiróság a kényes ügyben március 3-án döntött, amely szerint Kramár Károly dr. nem volt feljogosítva Benes Ede dr, ellen használni azt az ismert kijelentést, amelyet 1929 április 13-án, a cseh nemzeti demokrata párt bizalmas ülésén elmondott és amelyet 1929 április 16 án, a Národní Listy idézett. A becsületbiróság tehát Kramár dr. ellen döntött, azonban a cseh nemzeti demokraták sajtója a félhivatalos által közzétett bea>ületbirósági a javaslatot nem terjesztették be, azt azonban meg lehet állapítani, hogy ez a tény nagy nyugtalanságra adott alkalmat, sőt sokan ebből már a végső konzekvenciát is készek levonni. Mi nem gondoljuk, hogy Englis pénzügyminiszternek nem lett volna meg az alapos oka arra, hogy a javaslatot egyelőre visszatartsa, de viszont föl kell tételeznünk róla, hogy nem fog játszani a szavával, mert sokkal komolyabb és megfontoltabb államférfiunak ismerjük, semhogy Ígéretében ne lehetne bízni. Saját reputációja érdekében is be kell váltania szavát és az Ígért nyugdijrendezést a legrövidebb idő alatt valóra kell vá'tania, hogy egyszer már véget érjen a régi nyugdíjasok kinos kálváriája. hatáiozattal nem tartja az ügyet elintitettnek és azt írja, hogy egészen természetes, hogy Kramár dr mind azt publikálni fogja, amit ebben az ügyben irt. És bejelenti, hogy Kramár könyve a közel jövőben megjelenik. Kramár különben is Benes memorandumára ellenválaszt készített, de a becsületbiróság tagjai, még mielőtt ez az ellenválasz elkészült volna, habár arról tudomásuk volt, döntésüket átnyújtották a miniszterelnöknek és nyilvánosságra is hozták. Kramár most az egész ügyet a nyilvánosság előtt fogja tisztázni. Vámok. Komárom, —márc. 10. A genfi vámkonferencia alkalmából a külföldi lapok képekben mutatják be az európai vámhatárokat. A kép igen élethűen ábrázolja a vámokat mert több méter vastag belonfdl alakjában juttatja kifejezésre azt a gondolatot, milyen nehéz ezeken a vastag falakon átjutni. Minden állam védőmáros politikát folytat. Legújabban igen tekintélyes angol lapok kiadói foglalkoznak olyan párt alakiiásával. amelyik Angliának az eddigi szabadvámos politikáját fe adja s olt is bevezetik a védővámokat. A gondolat az, ha a többi európai állam elzárta a határait egymás előtt, akkor nekem mint a leghatalmasabb kereskedő államnak nem marad más hátra, mint szintén kitiltani az idegen árukat. Még elgondolni is nehéz, milyen nagy változáson mehet keresztül Anglia kereskededelme.ha ehhez a nagyon is veszedelmes eszközhöz ké yfelen nyúlni. A védővámos politika nem hozta meg azt az eredményt, amit tőle vártak Az az állam, amelyik elől a szomszéd elzárta a határát, kényszerűségből rákényszerült termelni azt, amit a vámháboru miatt nélkülözni volt kénytelen, megindult az u n. protekciós gazdálkodás. Az igy újonnan lélesiteit vállalatok csak akkor boldogulhattak, ha a belső piacot légmentesen elzárták a behozataltól. Az eredmény? Sem a védett ipar nem tudott boldogulni, sem a vámháborut meg nditó ország ipara nem volt képes a termékeit elhelyezni, megálltak az üzemek, szaporodott a munkanélküliség s az általános életnívó sülyedni kezdett. ,v. ,»; Ha igaz az, amit a lappig Írnak* hogy Anglia a többi állam nyakasságát szintén a*v$!löyámos rendszer életrehivásával akarja megtörni, akkor nem kell nagy prófétának lenni, hogy ez olyan gazdasági válságoknak lesz az elindilója, ami a mai gazdasági rendszer teljes felbontásához fog vezetni. Mi lenne a leghelyesebb eszköz? Szabaddá fenni minden kivitelt és bevitelt, mert akkor minden külö nős kedvezéstől mentesen, csak az | az állam termelő osztálya fogiudni | boldogulni, amelyik úgy minőség, ; mint kivile! lekinlelében a legkü! lömb dolgot fogja előállítani. Akkor indulhai meg csak igazában a szabad verseny, akkor lehet majd az általános nemzetközi forgalomról beszélni, mert minden ország csak azl fogja termelni, azt tudja piacra vinni, amiben a legkiválóbbal produkálja. A kivitel és behozatal minden államba és államí ból meglesz, ez azután az érték; mérő pénznek olyan hlegyenliiődését fogja előidézni, ami egyedül alkalmas a mai nyomorúságos gaz- i dasági viszonyok regenerálására. Ne szaporítsuk tehát a vámfalak számát, hanem döntsük le a vám’ sorompókat, mert csak az fogja | tudni a mostani gazdasági válságot ! megoldhatni s jobb jövóf megteremteni. j ‘ mnn írnirnruiT r^iiirsaíWfreffriiifT Timwf ti y Magyar indítvány a varnfagyverszüneíi konferencián. — március 10 Genfi jelentés szerint a vámfegyverszüneti konferencia második bizottsá ának pénteki ülésén, amely a konferencia által meg állapítandó és ; a jövőre szóló gazdasági programra j tervezetével foglalkozott, Nicki j Alfréd rendkívüli követ a tervezetet bírálva, a magyar delegáció nevében i kifejtette, hogy Magyarország nem fogadhatná el a tervezet ama részét, amely az aláíró államokat kötelezi, hogy a vámok leszállítását célzó kollektív akcióban részt vegyenek, mert ilyen akció a dolog természeténél fogva gyakorlatilag mindig csak ipari vámokra vonatkozik, s ennek j folytán mezőgazdasávi államokra nézve egyoldalú kötelezettséget jelentene ellenszolgáltatás nélkül. Az 1 előadottakra való tekintettel Nicki í Alfréd a tervezet e részének fakulj tativ meg fogalmazását ajánlotta. A : tervezetet újabb átdolgozás végett ' egy szerkesztőbizottsághoz utalták, ; amelybe Nicki Alfréd követet is ' beválasztották. : ................................................... . I Aki sportszenvedélyből lopja el másnak az autóját I Saját tudósilónktól Komárom, március 10 Vizi Lajos lévai lakos tavaly novemberhavában Léván feltörte Knapp Gvuta auiógarázsát és ellopta onnan 480(30 korona értékű au'óját, ame yen Losonc.g utazóit, majd Losonc kő-POLITIKAI SZEMLE Komárom, — március 10. A szenátus ülései
