Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-03-08 / 28. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. • • Otvenegyedlk évfolyam. «8. szám, Szombat, 1930, mérőinél 8. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel Egész évre 100 K, félévre 50 negyedévre 25 K. - Külföldön 150 he. Egyesszám ára 1 korona. A mezőgazdaság válsága. Komárom, — m^cu- 7. Az a súlyod, elvisHhete'len válság, amely a mezőga;-dóságra a múlt év óta ráuenez* deli, végre arra indította a kormányt, hogy megkezdje az akciót a krízis thü/désére. Már hetek óta folynak a tárgyalások és előkés>üietf»K a fő dmivelésügyi mioiszteriumban s végre a képviseiőház szerdai ü é^én beterjesztette a földmiveiésügyi miniszter az első két törvényjavaslatot, amelyek az agrárkrízis enyhítését célozzák. A törvényjavaslatok közül az egyik arra akarja kötelezni a nyilvános rábaiatokat és intézményeket, hogy egyes áruk beszerzését a belfödi lermeié-ből fedezzék, a másik javaslat pedig szól a már többizben b* jelentett rozskenyérről, amely szerint e^en tűi a közfogy asztál-ra ke zited ke nyeret csakis rozsliszt bői, legfeljebb 15 százalék búzaliszt hozzáadá-ával lehet előállítani. A kormány ezekkel a javaslatokkal kimondottan a mezőgazdaság mai nyomorúságos helyzetén akar segíteni éspedig akkem, hogy egyrészt a fogyasztáshoz, nevezetesen az élelmiszerfogyasztáshoz szükséges terményeket a helyi piacokon kívánja beszereztetni, másrészt pedig elrendeli, hogy a legelsőbbrendü szükségleti cikknek, a mindennapi kenyérnek előállításánál azt a terményt használják föl, amelyből a köztársaság területén nagy mennyiség található. Legelsősorban az állami vállalatoknak és berendezéseknek teszi köteleségükké, hogy néhány kivételével mindennemű mezőgazdasági terményt, amely az élelmezéshez szükséges, belföldi termelőtől szerezzék be, ezzel mintegy erkölcsi nyomást akar gyakorolni a fogyasztó nagyközönségre, amely szívesen veszi a külföldről importált cikkeket. A rozskenyérrel pedig a felhalmozódott belföldi rozslisztnek a felhasználására kötelezi a fogyasztókat, akiknek pedig jelentős százaléka búzalisztből készült kenyérhez van szokva, Bár mindkét javaslat azt a célt szolgálja, hogy a mezőgazdaság kat&sztrófális helyzetén segitsen, aligha remélhet sok eredményt tőle a mezőgazdatársadalom, amelynek nehéz helyzetében radikális eszközre volna szüksége. Mert azzal, hogy a törvény elrendeli, hogy csak a hazai terményeket szabad fölhasználni a közfogyasztásra, még nem jelenti azt, hogy olyan cikkeket, amelyek a közfogyasztásnál nélkülözhetetlenek, de amelyek a As aPITOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős f*8;-erk- s/'ő: GAÁL GYULA dr. Sxerkentőség ég kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: bzerkenző; BARANYAY JÓZSEF dr. kedden, c*-ű'önökön é8 szombaton. POLITIK!! SZEMLE Komárom, - márc. 7. Befejezték t>% öttzi ülésszakot Masaryk köztársasági elnök Udrzal minis7terelnöhöz két kéziratot intézett. Az ej, yik kéziratban az elnök a két kamara ülésszakát befejezettnek nyilvánítja, a második kéziratban pedig a törvényhozás mindkét házát a ier>des ülésszak megkezdése végett március 11-ére hívja egybe. Ezzel az üléssel veszi kezdetét a tavaszi ülésszak. A képviselőház szerdán tartotta utolsó ülését az őszi ülésszakban és ez ülésen, mely rövid ideig tartott, a mezőgazdasági válság megoldásáról szóló két törvényjavaslatot kiosztották az illetékes bizottságoknak Nem terjesztették be a régi nyugdíjazok nyugdijának rendezésére vonatkozó javaslatot. A régi nyugdíjasoknak több mint egyévtized óta rendezetlen ügyében végre megmozdult a pénzügyminiszter és elhatározta, hogy végre valahára kifogja utaltatni a kormánnyal a törvény szerint részükre járó nyugdijat. Úgy volt, hogy a képviselőház szerdai ülésén Englis pénz ügyminiszter be fogja terjeszteni javaslatát, azonban alei nagyobb csalódásra, ez nem történt meg. A régi nyugdijak rendezésére vonatkozó törvényjavaslatnak elmaradását különbözőképen magyarázzák Kormánykörökben azzal indokolják az újabb elhalasztást, hogy a kidolgo zott törvf nyjavaslat hiányos mert nem vették abba fel a régi vasutas nyugdíjasokat, valamint a bányahivatalok régi nyugdíjasait sem. Parlamenti körökben viszont azt mondják, hogy azért nem terjesztették be a javas latot, mert az agráriusok jw ktimot állítottak fel az agrárvámokra és régi nyugdíjasokra vonatkozó törvényjavaslatok között Azt is beszélik, hogy Englis pénzügyminiszter az utolsó pillanatban kijelentette volna, hogy nem tudja megtalálni a nyugdijak rendezésére a szükséges fedezetet és a régi nyugdíjasokat csak úgy tudná kielégíteni, ha a söradót fölemelné és az igy előálló többletet fordítaná az egyenjogusitással járó újabb terhek fedezésére. Ezt a hirt csak fentartással kell fogadni, mert a parlament folyosóin azt is beszélték, hogy a törvényjavaslatot a március 11-iki ütésen fogja a pénzügyminiszter beterjeszteni Bármi legyen is oka annak, hogy a javaslatot nem nyújtották be a parlamentbe, tény az, hogy az utolsó pillanatban valami újabb akadály állt elő, ami miatt a szerencsétlen régi nyugdíjasoknak ügye továbbra is bizonytalanná lett. A pótvámok bevezetése óriási kavarodást idézne elő A gazdasági miniszterek tanácsa újra foglalkozott azokkal a javaslatokkal, amelyek a gazdasági válság enyhítésére irányulnak. A tanácskozáson megjelent Benes Ede dr. külügyminiszter is, aki szükségesnek találta, hogy közvetlen részt vegyen a gazdasági miniszterek értekezletén, mert az államnak egyes tervbevett, a krízist enyhitő javaslattal szemben a külpolitika szempontjából nagyon is elővigyázatosnak kell lennie. így például apótvámok esetleges bevezetése a külkereskedelem szempontján ból hatalmas kavarodást idézne elő ami pedig épen nem kívánatos Csehszlovákiának. Valószínűnek tartják ugyanis, hogy ebben az esetben a külföld a jelenlegi kereskedelmi szerződésekei főlmondand, annyival is inkább, mert a pótvámok bevezetésével az ezekben a szerződésekben biztosított legnagyobb kedvezmények elveszítenék érvényüket. Tehát az agrárpártnak, illetve a földmivelésügyi kormánynak eme törekvése nem volna előnyös a köztársaságra és minden valószínűség szerint el is ejtik a pófvámok behozatalával való kisérletezést. A közélelmezési minisztérium átszervezése fogyasztási minisztériummá. A közélelmezési minisztérium, amelyet a háború alatt kialakult nehéz gazdasági viszonyok hívtak életre s amit a csehszlovák köztársaságban is megszerveztek, úgy látszik, hogy a megváltozott idők folytán nem képes olyan mértékben teljesíteni feladatát, mint az szükséges volna. Félhivatalos értesülés szerint illetékes körök most azzal a tervvel foglalkoznak, hogy átszervezzék a közélelmezési minisztériumot és az erre vonatkozó törvényjavaslat a minisztérium hatáskörének kibővítését akarja keresztül vinni. A minisztériumnak valószínű eg megváltoztatják a nevét is és pedig fogyasztási minisztériumra, amelynek feladata lesz a közfogyasztást a modern gazdasági élet követelményeinek megfelelően megszervezni és kiépítem. A törvénytervezet már elkészült. A rozskenyér sütésére vonatkozó törvény. köztársaság terű étén nem találhatók, egyszerűen kizárjanak a fo gyaszlás területéről, holott azoknak használata feözegészségi szempontból állandóan szükséges. És a rozskenyér sütésének vajmn meg lesz-e a várt eredménye? Tudvalevő dolog, hogy a köztársaság északi részeiben túlnyomóan rozst termesztenek, mert a bnza az ottani kiimát és természeti viszonyokat nem bírja ki. Viszont Szlovenszkó déli dúsan termő vidékein a mezőgazdaság elsőrendű búzát produkál, amit szives örömest vesznek meg a köztársaság egyéb részein is. Segit-e a lezuhant búzaárakon a kormány azon intézkedése, hogy a kenyeret rozslisztből kell készíteni és számbavehető támogatás-e ez a délvidéken lakó magyar mezőgazdákra, akik legjobban érzik a válságot? A rozskenyér általánosítása nem segít a mezőgazdaságon s nem segit a mezőgazdákon, mert azoknak továbbra is küzködniök kell a súlyos közterhekkel, amelyek a mezőgazdaságra nehezednek s amelyeken csak akkor lehetne segíteni, ha az adózás egyenlő alapon történik. Mert amíg a gazdának 220 koronás búza után vetik ki az adóját, holott már évek óta tetemesen alábbszállolt az ára, addig lehetetlen a krízist megoldani. Igazságos megadóztatás mellett olcsó mezőgazdasági hitelnyújtással meg lehetne gyógyítani a válságot, de ilyen szociálisizü, alapjában véve pedig csak átmeneti intézkedéssel nemhogy segítségére volnának a mezőgazdaságnak, hanem még nehezebbé és elviselhetetlenebbé teszik a helyzetét. Pedig már itt van a huszonnegyedik óra, hogy a megfelelő lépés megtörténjék, mert különben a mezőgazdasági krizisből általános gazdasági válság lesz, aminek a sötét jelei máris élesen mutatkoznak. Ez a krízis pedig alapjaiban megrendítheti az államot. A földmivelésügyi miniszter beterjesztette az úgynevezett rozskenyér törvényjavaslatot a képviselőházba. A törvényjavaslat szerint közfogyasztásra előállított kenyeret csak rozslisztből, vagy pedig rozslisztből és legfeljebb 15 százalék erejéig hozzákevert búzalisztből lehet előállítani és áruba bocsátani. Ez az üzletszerűen előállitott kenyérre vonatkozik, akkor, ha a fölhasználó a lisztet vagy a gabonát maga szállítja hozzá. Külföldről csakis ilyen lisz (keverékből készített kenyeret lehet behozni A rozs- és búzalisztnek meghatározott keverését a kenyér előállítója eszközli, rozslisztet és búzalisztet csak össze nem kevert állapotban lehet a belföldi forgalomba hozni ötven kilogramot meghaladó mennyiségben forgalomba hozott lisztet erős zárral ellátva lehet szállítani, a szállítmányon rajta kell lennie a föladónak, a cégnek vagy a termelő nevének, amellyel igazolja, hogy rozs vagy búzaeladással foglalkozik. Az eladandó kenyéren rajta kell lennie a sütő nevének, védjegyének, vagy
