Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-01-11 / 4. szám
Lapunk mai száma a teljes jövő heti Rádió műsort tartalmazza. ötvenegyedik évfolyam. 4. szám. Szombat, 1030. január 11. POLITIKAI h Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre póstai szétküldéssel. Égés* évre lOi? K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 4aO Ké. Egyes szám Arm: 1 koron». ALAPÍTOTTA: TÚRA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYI LA dr. Szerkesztő: BARANYA? JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-h. 89, Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Englis expozéja. Komárom, — januar 10. Az állami költségvetést a pénzügyminiszter hosszabb bsszéd kíséretében nyújtotta be a parlament képviselőházában. Ez a beszéd politikai nézőpontból világítja meg az államháztartás helyzetét és Englis pénzügyminiszter expozéja, aki elsőrangú pénzügyi k»pacitásnak bizonyult a Rasin-féie pénzügyi koncepciókkal szemben is, megérdemli a figyelmet, hogy a közvélemény vele foglalkozzék. A miniszter urnák főelve a takarékosság jelszava. Ez a jelszó következetes keresztülvitele mellett Englis szerint azzal a következménnyel j ír, hogy sok az iskola, a régi éhbéreken tengődő nyugdijatok sorsa közömbös és minden haszonlaian kiadás mellőzendő. Nem is nagyon nehéz rámutatni Englis pénzügyminiszter beszédében mutatkozó következetlenségekre. Az államháztartás stabil és hatodik éve aktív a költségvetés. Az Englis-féle adótörvények nem hozlak semmi javulást, sőt a helyzet rosszabbodott. Nem 'az adómorál javulása hozza meg a becsületes vallomásokat, bsnem az adórendszer igazságossága. Az állami adómorál szerintünk kötelező minden félre, az adózókra éppúgy, miDt a kivető hatóságokra és a pénzügyminisztériumnak minden legkisebb közegére, még az adókivető bízó tságok kályhafűtőire is, nemcsak előadóira. Englis törvényei nem jók, mert túlságos elméleti jellegűek és nem számolnak a gyakorlati élettel. Ha pedig a kiadások hasznosságát kell megítélni, akkor Englisnek első következetlensége az, hogy a kiadásokat nem sokalja a hadsereg fentartására, ezek szerinte is 20.1 százalékot, tehát az összes kiadásoknak egyötöd részét teszik ki. Ha pedig ezekhez számítjuk a katonai nyugdijakat, a katonai célú üzemek, municiógyárak, repülőgépgyár kiadásait, akkor ennél a százaléknál jóval magasabb összegek jönnek ki . . . Arról a kérdésről, hogy az iskola sok-e, vagy kevés, roppant sokat lehetne vitatkozni. Englis szerint sok a középiskola és a középiskolából kikerülők igényeit nem képes az állam kielégíteni. De ha ezt elfogadjuk pozitívum gyanánt, akkor az a tétel is igaz, hogy sok a munkás is, mert állandó a munkanélküliség, tehát akkor semmi iskolára sincsen szükség. Szerinte a szellemi proletáriátus veszedelmes tehertétele az állami életnek, ez lebet elméletben igaz, a gyakorlat-Komárom,'— január 10. I Az állam 1030. évi Jiöltségvetése | A csehszlovák köstárasájr 1930 évi költségvetése a múlt össze! a közbejött képviselőválasztások miatt letárgyalható nem volt és igy cs3k a folyó évben ke»ült a sor az állami költségí vetési előirányzat le tárgyalása A kor | many a költségvetést most terjesztette I elő a képviselőháznak, amely Englis j dr. pénzügyminiszter expozéjának meg\ hallgatása után a költségvetési Ibi ott I sághoz tette át a iavpslMo? Az 1930 évi költségvetés 9 419,867 429 K bévé fellel és 9 366,904.736 K. kiadással lelt előirányozva. A kiadási tételek körül az állampénztári kiadások után a legnagyobb a nemzetvédelmi minisztérium • tétele, amely ! 400,000000 K t tesz ki, 5 míg r bevételek ; Ö ül a pénzügymirsiszMríum áll az első helyen, amely 7 420,614.10 K összeggel szerep«*? a költségvetésben, amelyet a különféle állami adók és illetékek tesznek ki. A külömböző állami Szemek bevételét 10 395,748.383 Kr* iránvo ták elő, kiadását pedig 8.833,477 459 Kra A tiszta nyereség, amit az állami pénztárba be kell szolgáltatni, öss esen 1.204 030 031 K, tesz ki. A magyar nemzeti párt javaslatai a parlament előtt. A magyar nemzed párt még a múlt ban azoDban az állam miveitségi fokát mégis c«ak az iskolái és kultúrintézményei, beleértve a kórházakat és szociális intézményeket is, jelentheti. Felesleges kiadás például az, hogy a washingtoni követség! épületre kiadnak hatmilliót, ellenben az állami kórházakban már nincsen ágy a szegény belegek számára és a folyosókra kerülnek szalmazsákokra, amikor a washingtoni követ ur fejedelmi lakosztályt rendez be az állam költségén magának. Nem tartozik a költségvetés keretébe, csak mint jellemzőt említjük fel a parlamentben szellőztetett esetet szintén a washingtoni követséggel kapcsolatban, ahol egy követségi alkalmazott egymillió koronát kábeleztetett át magának és még nem számolt el róla. A rideg fiskális szempont azután egész brutalitásában ütközik ki a pénzügyminiszter expozéjából, amikor a nyugdíjasokról tesz említést. Csehszlovákia törvénytárában egymást követik a nyugdíjtörvények, csaknem minden évre jut egy törvény vagy novella és mégis a nyugdíjügy a legrendezetlenebb szoeiális kérdése az államnak. Egyetemet végzett emberek ugyanazzal a szolgálati idővel kannak nonwiron. 4v januárjában beterjesztett több nagyfontosságú javaslatot a képviseiőházbor, azonban e javaslatokkal mindezideig semmi sem történt. A párt képviselői megismétlik e javaslatokat és bete’jesztették újra a parlament elé. E javaslatok egyike az egyesületi jcgról szól, amelyet Töriöy József dr. kép viselő készítet! s mely az egyesületek alaki'ását modern nyugati mintára közjogi alapra h??ye*i, A nagy jogi felkészüüségge! felvitelt javaslaton kívül még egy másik igen fontos javaslat került a parlament elé, amely a népszámlálásra vonatkozó jogszabályokat j öleli fel és a népszámlálás fogara'osi! fásának o’yan módját jelöli meg, hogy ! az a demokratikus elveknek megfelelően 8 napszám iáló biztosok visszaélésének ‘ lehetőségét a minimumra korlátozza. ' Ennek a javasainak különös jelentőséí gri ad a? a l^örülmény, hogy a kormány az idén akarja megtaitani a második népszámlálálásf. Eddig a nép■ számlálási eljárást kormány- és minisz- i éri rendelitek szabályozták, ami lehe; tetter* fills pof, mert az esetleges visszaéléseket e rendeltek keretén betol nem lebetelt kellőkép:« megakadályozni. Tört-öly dr, javasba a népszámlálás í tisztaságának védelmét szolgálja és nagy fontossággal bir a nemíe<kőz! szerződésekkel is biztosítóit kisebbségi jogok ezer korona és tizenkétezer korona nyugdijat. Régi törvényszéki birő annyi nyugdijat kap, mini egy most nyugalomba vonuló fogházőr vagy pályafelvigyázó Englis mégis szükségesnek látja kijelenteni, hogy a régi nyugdíjasok ne számítsanak az állam takarékosságának gyümö'csére, ezt c.-ak fokozatosan lehet rendezni. Vagyis ez érthetőbben kifejezve annyit jelent, hogy évek alatt fokozatosan kihalnak a régi nyugdíjasok, akik ma hetvenévesek és a nyugdijkérdés magától oldódik meg a természet örök törvénye alapján. Nem tudjuk, mit szól ehhez a szociáldemokrata párt, amely a nyugdijak egységesítésének jelszavát vitte bele a választási programba. Az egyedüli koncesszió, amit Eoglis tesz, az önkormányzati testületek segítése, amire kétszázmillió lenne szükséges. A kiegyenlítési alap százmilliós tételéből csak tizenkilencmilliő jutott Szloveriszkónak, a többit a történelmi országok kapták, mert meg vagyon írva, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. Az Englis-féle igazságok csak féligazságok, amelyek nem állják meg az igazság próbakövén helyüket és korrigálni kell o U'Alri» f j Englis pénzügyminiszter elmondotta expozéját. I A képviselőház szerdán tartotta a \ karácsonyi szünet után legelső ülését, j amelyen a kormány benyújtotta az 1930 • évre szóló költségvetést, amelynek kap: csftn Englis dr. pénzügyminiszter előterjesztette expozéját. A pénzügy mi- 1 nisiíer expozíj iban a köztársaság egész j közgazdasági életéről beszámolt* és vélj ieményi mondott mindazon gazdáiko- I dásról, ame'yek eddig a különböző ! reszortokban folytak. Beszédében rnegj állapította, hogy az állami adminisztrá- 1 dóra költött kiadások összege a mi í viszonyainkhoz képest iúlmagas. Az I állami kiadásokat csak akaor lehet i növelni, ha a pénzügyi problémákét j megoldjuk és az adókérdést rendezzük, j Ha nem engedjük most a kiadások I növelését, ezzel tartalékalapokhoz juj tunk és lehetséges lesz az, hogy az I államvasutak forgalmi adójának felét a \ vasút üzem saját bemházására haszs nálhatja fel. Ugyanígy tehetővé lesz ] téve az is, hogy a bányák és állami I fürdők tiszta nyereségüket teljes egá- I szébeu üzemi beiuházásofcra fordítsák, j Az államkincstárra a jövőben súlyos \ feladatok várnak, igy elsősorban szá| mitani keli a régi nyugdíjasok probiát májára, valamin! a békeszerződésekből $ folyó kötelezettségek törlesztésére, amej iyek fedezésére szükséges lesz a kia- i dúsokat növelni, Feitéiienü! szükséges I zz önkormányzati testületek pénzgaz- i dáíkodását szabályozni. M:jd a takaré-Íkosságra hívja föl a figyelmet a pénzügyminiszter, aki nyíltan kijelenti, hogy a régi nyugdíjasok nyugdijának kérdését ] nem lehet egyszerre rendezni, hanem ? csak fokozatosan néhány éven át. Majd | rámutat Englis dr. arra, hogy az iskola! ügyek teljes hipertréfiája nehéz probj lémát időz el. Szerinte az áíiami középiskolák számát alapjában redukálni kellene. A középiskolát végietek veszélyes felesleget jelentenek. Túlsók az iskola és az iskolák rosszul vannak | berendezve. Tíz év óla az iskolaügyben • semmiféle reform nem volt, kivéve azt, Ihogy uj iskolákat átütöttek feí egészen tervszerütlenül. Majd hangsúlyozza a j pénzügyminiszter, hogy a költségvetés aktív és ezzel bebizonyosodott, hogy az •államháztartásban teljesen szilárd az egyensúly. A miniszter szerint az adóreform éietbelépíetése óta azt lehet tapasztalni, hogy az úgynevezett adóamnesztia sem javította meg az adómorált hanem ellenkezőleg még megfontolta, az államkincstár még mindig nem tudja rászoktatni az adófizetőket a becsületes adó vallomásra. A miniszter szerint az önkormányzati testületek költségvetésének hiányára a nemzetgyűlésnek a leggyorsabban fedezetet kell találnia, hasonlóképen a tanítók fizetésére is. Erre az államkincstár tartalékaiból már 800 millió fedezet biztosítva van, szükséges azonban, hogy a még hátralevő 200 millióra is találtassák fedezet. Beszéde végén még hangsúlyozta, hogy a gazdasági helyzet nem rózsás, de a pesszimizmusra ok nincsen. Magyar pártok képviselői a bizottságokban. A képviselőház szerdai ülésén délután a képviselőház különböző bizottságait alakították meg. A magyar pártok törvényhozói közül az egészségügyi bizottságba beválasztották Nitsch Andor képviselőt, a kezdeményezd bizottságba Dobránszky János képviselő?, s mentelmi bizottságba Fedor Miklós képvi, seiőt rendes tagoknak, mig Holoia János dr. képviselőt az összeférhetetlenségi érvényé; ülése szempontjából is,
