Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-02-15 / 19. szám
4. oldal Komáromi Latunk 1 v 30. február 15. A Csl. Törvények és Rendeletek hivatalos magyar kiadása megrendelhető a Spstzer-féle könyvesboltban Előfizetési ára 1 évre 129 ékorona. A tany-komáromfüss-csicsói nt az országos utak sorába a, Orobny János országos elnök válasza Alapy Gyula dr. interpellációjára. A komáromi járási bizottságnak egyik decemberi ülésén Király József csicsói plébános tette szóvá a tany komáromfiiss-csicsói volt törvényhatósági utón uralkodó lehetetlen állapotókat. Ugyanezzel egyidejűleg az országos elnökhöz Alapy Gyula dr. intézett kérdést ennek az útszakasznak a megjavítása érdekében. Drobny János országos elnök az országos választmány legutóbbi ülésén tajékoztaüa az ut viszonyai felöl Alapy dr. tartományi képiselőt a megadott válaszban, amely szerint a nevezett ut alapos megjavítása és fedöanyaggai való ellátása a tavasz folyamán megtörténik és egyúttal megindulnak a tárgyalások is ennek az útszakasznak az országos utak sorába való átvétele iránt. Ebben az ügyben a következőket sikerült megtudnuk: A tany komáromfüss cslcsói utat annak idején Komáromvármegye törvényhatósága épiielte és mint ilyent a törvényhatósági utak sorába tartozott. A törvényhatóságoknak a jogutóda volt a nagymegye, amely-A kereskedelemügyi minisztérium a napokban adta ki a Kereskedelmi- és iparkamarák útján azt a kormányrendelet tervezetet, amely sze rint Besztercebánya, Komárom, Nyitra, Eperjes, Tr ncsén, Nas'y szombat és Zsolna varosokban a kereskedők, vendéglősök, építőiparosok, lábbelikészitő (cipész, csizmadia) iparosok, szabó iparosok, hentesek és mészárosok önálló u. n. szakipartársulatot létesítenek. Ez annyit jelent iparos-kereskedő szervezeti nyelvre lefordítva, hojy a megjelölt városokban, mint járási székhelyek n az egész járásokra 1925. évben megalakított vegyes ipartársulatok, amelyekben mindenféle iparos kereskedő, iparjogositványos kötelező tag volt, részekre válnak illetve válhatnak Lehet akár Nyitrán, akár Zsolnán, akár Komáromban, aszerint, amint a fent fel sorolt iparágakhoz tartozók kívánják és előirás szerint elhatározzák, lehet: kereskedelmi, külön szabó, külön hentes-mészáros, külön lábbeli készitő külön építőipari, külön vendéglő-italmérö szakipartársulat, amelyekhez egyenkint az illető városban és az illető járásban lakó szakmabeliek fognak tagsági kötelezettséggel tartozni Ha valamennyi fennt felsorolt iparág megalakitja a ma/a szaktársulatát, a kivülök levő többi, mindenféle más iparágakhoz tartozók ma-adnak a vegyes ipartársulati szervezetbe. A szakmák kiválása tébát leegyszerűsíti a most fennállott vegyes ipartársulatok belső Komárom,— február 14. nek soha eszeágában sem volt ez> zel az úttal törődni. A pozsonyi nagymegyében csak a szlovák vidékeken levő utakat épelellék és javilotlák, mig Csallóközben semmi ilyen beruházás nem történi A nagymegyék utóda az ország, tehát ennek az útnak a fenntartása az ország kötelessége. Az átvétel nem is lehet kérdéses és a járási képviselőtestületnek ezt a legerélyeseben kell követelnie, hogy végre az ut gazdát kapjon A tany-csicsói ut Komáromfüss, Kolozsnéma Csicsó, Nagykeszi községeket és számos pusztát kapcsol a kiépített és jó karban levő komárom-pozsonyi útvonalba, iehát a közérdek az, hogy ez a csatlakozó útszakasz, amely szintén országos ut, szintén megjavíttassék Ajánljuk az ügyet a komáromi járás képviselőtestülete figyelmébe, amely fennállása óla ulügyekkel minél kevesebbet foglalkozott, nem mintha utaink valami kitűnő karban lennének, hanem az inicialiva hiánya miatt. Most ez megvan, tehát az üuyet nem szabad levenni a napirendről. I struktúráját s hasonlóan Pozsonyhoz és Kassához, (melyekben egye- I dűl volt eddig megen edve a szak; ipartársulatok megalakítása) e felí sorolt városokban is önálló és más í iparágaktól független szaktársulatok \ fogják a fontosabb iparágak érdekl védelmét ellátni. Már az ipartőrvény tervezetének megjelenése idején hangot adott az a felfogás, hogy engedtessék meg mindjárt az uj ipartörvény életbeléptével a fontosabb szakmák ön! álló szervezetének kiépítése. Külö nősen a kereskedelmi ipar érdekképviseletei : az e^yes városokban kitünően működő kereskedelmi testületek, grémiumok nem tudtak beletörődni abba, hogy az eddig é'vezett teljes függetlenségüket nemcsak mindenféle kereskedelmi, de valamennyi kézművesipari, sőt válogatás nélkül minden iparszerü foglalkozási ágbeliekkel való egyesülés törvényes parancsszavával elveszítsék. De abban az időben bele kellett nyugodni a törvény rendelkezéseibe. E belenyugvás azért nem ment teljesen hangtalanul, mert Szlovenszkó nagyobb városaiban, Komáromban, Zsolnán, Nyitrán, Besztercebányán, Trencsénben, Párkányban, Eperjesen, Nagyszombatban Pőstyénben és egyebütt a kereskedelmi érdekvédelmi munkát ellátó Kereskedelmi Testületek \ gyűléseiken mondották ki, hogy az | uj ipa törvény parancsoló rendel- i kezéseinek csak tör vény tiszteletből f és természetes, ellenállhatatlan kény-Fehér fogak minden arcot bájossá és széppé tesznek. I Sokszor már egyszeri tisztítás után a kel- f= letnesen frissítő Chlorodont-fogpasztával | a fogak gyönyörű elefántosont csillogást ée | fehérséget kapnak. Próbálja meg először egy kis 4 koronás tubussal, nagy tubus ára 6 korona. Mindenütt kapható. § GO. | szere alatt lépnek be az egyébbként is „kényszer társulatnak“-nak nevezett ipartársulatoka- De eleve leszögezték, hogy minden törekvésük az lesz, hogy önállóságukat visszanyerjék. Még akkor is, ha ez a függetlenségi szándék közgyűlési határozatokban nem jutott volna kifejezésre, a törvényhozó szándéka alapján és ' a természetes fejlődés parancsoló következményeként jutott volna el az ipartársulati kényszer szervezet oda, ahol ma áll, hogy az egyes fontosabb szakmák kívánsága és \ érettsége szerint szakipartársulati, szakgrémiumi szervezeti formában indítsa meg a fejlődés menetét. Mert igen tévednek azok és nem ismerik a törvény szellemét, akik úgy gondolkodnak, most a kereske* del mi kormányzat által az ö-sszkormány elé terjesztendő javaslata felől, hogy e javaslat hatálybalépése, tehát a szakipartársulati szervezetek megalakítás^jo a „széttör ácsolja“ szétrobbantja a vegyes szervezeti egységet. Aki alaposan ismeri az emberi társadalom, csa* Iád, törzs, álladalom állami gazdasági és kulturfejlődését, igen jó példákat találhat ahhoz, hogy megér se: mit jelent a józan, okos, akaratos, szándékos, kitervelt és rendszert követő partikulorizáció az emberi társadalom életében. A szakipartársulati szervezetek létesithetése egy fejlődési állapotnak > komoly adatok alapján történt megállapításán nyugszik A ve yes társulati szervezet a maga belső szervezeti formájában a már megalakított és működd főbb szakmák által már majdnem megalakulása évében, tehát már 1925-ben tudatosan, akaratosan és szántszándékkal részekre osztatott, mert Ly voltak csak a törvény és társulati alapszabályok rendelkezése folytán a szakosztályok megalakíthatok. A ve yes jellegű ipartársulatok megkezdték a partikularízáció egészséges munkáját a szakosztályok kiépítésével Igaz, hogy ma még ke vés ipartársulatban alakult meg minden főbb szakma szakosztálya, i de bizonyosnak kell elogadni hogy a fennt hivatkozott kormányrendelet tervezetben felemlített szakmák tehát, kereskedők, szabók, lábbelikészítők (cipészek, csizmadiák), vendéglősök. építőiparosok az u.yancsak leant emíitett városokban egyrészt oly számban vannak s oly élénklés érdekvédelmi munkálataiban oly önállósult és érett tevékenységet fejtettek ki, természetszerűleg hozta magával a kormányrendelet tervezet ama eljövendő rendelkező seit, hogy nemcsak szakosztályi, hanem teljesen önálló, független ipartársulati szervezetekben folytassák szr.kérdekvédelmi, ipar, illetve kereskedelem kulturális és társadalom-szociális munkásságukat A kormányrendelet-tervezet maga bőségesen és érthetően kifejezésre juttatja az előre kitervelt partikularizáció elvét, hiszen nemcsak a kereskedőknek, de a fontosabb kézművesipari szakmáknak is megen* ) gedni kívánja a teljes függetlenséget Bizonyára azért, mert elérke zettnek látja az időt, de megállapi tottnak tartja a fent emíitett szakmák átívelőinek az önnáliósulás művét keresztülvinni képes és a függetlenül élni tudás kvalifikációját Egy hiba van csak a kormányrendelet tervezetben, — amit a j vonatkozó szakma kézművesipari v vonatkozásai s de művelőinek na/y 1 fokú képzettsége és haladó szellemű munkássá uk miatt méltán | durva e nézésnek kell tartanunk — I- a faiparosok, vas- és fémiparosok i számára a tervezet nem adja meg ! a módot a függetlenségre. Lehet, k talán azért, hogy a vegyes társula Szaktársulatok alakítása Az ipariársulati szervezet fejlődése. tokban maradjon egy két olyan föszakma is, melyek a vezető tör set alkotják. Most azután csak az a kérdés, hogy élni fo nak-e az eyyes függetleníteni szándékolt szakmák a megadandó joggal Amennyire ismerjük az érdekvédelmi szervezetekben folyó életet és amennyire ismerjük az emberileg le nem vetkőzhető általános függetlenségi vágyat, bizonyára szívesen alakítaná meg minden főbb szakma a ma/a saját szaki, artársulalát Nem egyszer történt erre az önállósításra kisértet s mindig csak azért maradt a kérdés nyitott, mert a vegyes jellegű társulatok féltye őrizték s őrzik ma is szám* beli erejükbe fektetett egyedülvatóságuk szükségességének elvét Hiszen pedig nem újság ez a részekre válás: a történelmi országokban ez aszakma szerinti szétválás folyt s folyik már 70 év óta s ugyanez folyt és folyik ma már Pozsonyban és Kassán, ahol 35, esetleg 70, másutt 100 taggal, de egy szakmabeli taggal alakulnak szakipartársulatok. De ugyanezt a fejlődést tapasztaltuk a régi Magyarorszá on is, ahol már réen volt és van fontosabb szakmáknak önálló, fügvetl n szakipartestületük, bizonyságul arra, ho/y a szakmabeliek önállósult összefogása mutatja az érdekvédelmi szervezet fejlődésének egézzséges és egyedül helyes életetáppjait. Helytelen lenne azzal érvelni, hogy Sziovenszkón még nem érett me a helyzet erre. Mert aki ezt mondja, az lenézi az iparosokat és lealacso nyitja őket a > yennek, a tehetetlen rabszolga szerepére akiket csak terelni kell. A magyar iparos igenis me.érett arra, hoiíy egyedeiben is, nemcsak tömegben képezzen értéket s fejlett ipari képezettsége, modern haladás iránt való érzéke egyenesen képesiti arra, hogy olyan mér tőkkel mérjék, miat a történelmi országbeli iparosokat. A magyar iparosnak és a magyar kereskedőül nek a képessé eit, szervezeti társadalmi fenntartó erejét becsüli me? a kormányrendelet tervezet, mert f egysorba állítja a történelmi orhzágok iparosaival, kereskedőivel Be \ kell ismernünk, hogy lealázó volt az uj ipartörvény ama megszorító rendelkezésee, bojy csak két város i akadt S'lovenszkón, ahol társulásra alkalmas ipari s kereskedelmi társaí dalom él Ha a most megadott, de l előbb eredménytelenül követelt logf gal nem élne ez az iparos és kereskedő társadalom, méltán kelthetné azt a benyomást mindenkiben, de elsüsorban az intéző kormánykörök- I ben, hogy igaza volt az uj iportör- I vénynek: Szlovenszkó mé? ma sem érett mí - arra, hovy iparosainak, kereskedőinek egyedül helyes érdekvédelmi szervezete kiépítéséhez törvényes joe és lehetőség adassék. Mi az ellenkezőt állítjuk s a magyar iparosokon, magyar kereskedőkön ; múlik a felelet. \ S ha ilyea feleletet ma még minden szakma nem tud adni e felelet < elmaradásának okai csak anyagi - kérdésekben keresendők. I i ...... ..I. i .1 —».»i.m..............
