Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-02-15 / 19. szám
Lapunk mai száma a teljes jővő heti Rádió műsort tartalmazza. Stvenegyedik évfolyam, 19. szAn>, Szombat, 1930. február 1 KOMÁROMI I,APÓK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Melyben és vidékre póstai szétküldéssel, ilgési évre 10 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K — Külföldön >0 Ki. Ejryea itnin >ra: 1 ko'nn*. ALAFUbTlAi TUBA jÁN^S. Felelős fősrerkesztő: GA ÁL <?vi LA dr. Szerke^ő: BARA^Av JOZS^f dr. Szerkesztőség és kiadéhivitsl: Nádor-u. 89. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A nyolcvanadik születésnap előtt1 írta: KÖRNYEI ELEK. Masaryk elnök esetében is igaz lett az a mondás, hogy csak kivételes értékű emberek évik el a patti arch ák korát szellemi frisseségiikben: Masaryk elnök közelgő nyolcvanadik születésnapja kétségtelenül olyan dátum lesz, amelyre nemcsak *z az állam reagálhat impozáns ünnepséggel, de tisztelettel emlékezhet reá minden kulturember, aki az uj idők történelmében az átlagon felüli értéket kereste az államférfiak cselekedeteiben. Világforradalom dübörgött végig Európa földjén és ebben a világforradalomban megalakult a csehszlovák köztársaság. Nem véletlen események találkozása volt ennek az uj államnak megalapítása, hanem évekig tartó, tervszerű munka következménye. Ebben a tervszerű munkában Masaryk elnöké volt a legnagyobb fáradtság. Velünk, itteni magyarokkal éppen az ellenkezője történt a világforradalomban, mint a csehekkel és a szlovákokkal Amig ők államot alakítottak,mi kihullottunk egy államból, amelyet magunkénak tudtunk addig. A csehszlovákiai magyarság már tizenegyedik évében éli az 6 sajátosan ittmaradt életét az uj államkan, amelyet uj hazájának jelölt ki a történelem. * * * Masaryk életével Comenius örökségét mentette át korunkba s a gödingi kis kovácslegénynek hosszú volt az útja az egyetemi katedrán it a köztársasági elnöki székbe. De olyan elvvel küzdött népének szabadságáért, amely megmarad mindigre: A nemzet iránti szeretet nem lehet vita tárgya — irta Masaryk „Világforradalom“ cimii könyvében, — vitatkozni csak a szeretet minőségéről lehet és arról, mit akarunk elérni a nemzet számára, valamint, hogy ennek a nemzet iránti szeretetnek milyen programot és milyen taktikát kell követnie. Nincs kifogásom a nacionalizmus ellen, ha ez a szó a nemzeti szeretetet jelenti. A nemzet szeretete, a nemzeti eszme nagyon értékes és nemes politikai erő. A megszervezett nemzeti öszszesség adja az emberiséget. Masaryknak ebben a pár szavában benne volt a programja, amelylyel megalkotta élete nagy művét. A nyolcvanadik születésnap előtt ma egyre világosabban látja nemzete azt a hatalmas munkát, amelyet Masaryk végzett ennek az országnak megalakulása előtt. Valóban nem mindennapi lelkierőre vallott Masaryk munkája a háború alatt, amikor hatvanegynéhány éves ősz fejével kezdte a vibráló események ködös levegőjében megrajzolni az uj állam jövőjét. S mert Masaryk tisztán mentette át napjainkba Comenius örökségét, a magyarság sem zárkózik el értékének elismerésében, mintaüogy nem zárkózott el Comenius értékének elismerésében akkor, amikor Sárospatakon magyar porta adott hajlékot a nagyszerű pedagógusnak. Masaik életének tanulságai nemcsak a cseh és a szlovák népre határolódnak, de életének megismerése tanulsága lehet a magyar népnek is. A cseh kultúrának és történelemnek minden erénye találkozott Masarykban, akiben van valami IV. Károly államalkotó erejéből, van valami Hús reformációjából, van valami 2izka hauvezéri tehetségéből, de mindenek előtt Comenius tudásából; és van valami Palackyból, akinek igéit egyéniségével meggyőzően tudta hirdetni a külföldön, hogy állami önállóságuk uijáteremtésében demokráciára, békére és haladásra akarnak törekedni. Hosszú, nagyon hosszú volt Masaryk útja, mig 1918 december 21-én, négy évi külföldi munkája után ismét Prágába érkezett, ahol ünnepies fogadtatásban részesítették. Másnap, december 22-én Ja Hradzsinban felolvasta első üzenetét a népnek. Hosszú volt az ut az egykori kis kovácslegényi sorból az egyetemi katedráig, de még hosszabb volt 1914 decemberétől, amikor elhagyta az országot és külföldön készítette elő hazajövetelét: Iióma, Genf, Páris, London, Pétervár, Moszkva, Kiev, Vladivosztok, Tokió, Washington és megint London, Páris, Pádua voltak az állomások, mig újra visszatérhetett Prágába. És Masaryk elnök reszketős kézzel irta le akkor feljegyzéseiben ezeket a sorokat: — Hogy mire gondoltam és mit éreztem a nagyszerű prágai fogadtatás alatt ? — Boldog voltam-e, örültem-e? Mig gyönyörködtem a szépségekben, a zászlók, népviseletek, színek, díszletek, rózsák és virágek gazdag pompájában, mig a kedves üdvözlőszavakra válaszoltam, újjászületett országunk helyes kiépítésének előttem álló nehéz feladata járt folytonosan eszemben. * A nyolcvan éves Masaryk elnök március hetedikén a Várban ismét ünnepi szózatot elvas fel, mint 1918 december 22-én. Ebben a szózatban beszámol arról, amire visszatérésének ünnepies percében gondolt a prágai fogadtatás idejében: az újjászületett ország helyes kiépítésének nehéz feladatáról. Mi, itteni magyarok sokszor éreztük és érezzük ma is, hogy ez a masaryki intenció, „az újjászületett ország helyes kiépítése“ csakugyan nehéz feladat. Es mert nehéz feladat, sokszor türelmetlen és ideges kezekbe került, amelyek nem mindenkor az elnök intenciója értelmében tudtak cselekedni a nehéz feladat megoldásában. Nekünk, ittélő magyaroknak gyakran bántódottság és érzékeny fájás jutó ^ osztályrészül az első elnöki szózat* tói a máreius hetedikén elhangzani! ó elnöki szózatig: mégis, a nyolcvan éves Masaryk elnököt őszintén köszöntjük és ünnepeljük majd, mert benne az uj világtörténelemnek etikai szempontból is egyik legkvalitásosabl) egyéniségét ismertük meg. Akkor is, ha az újjászületett ország helyes kiépítésének nehéz feladata a gyakorlatban sokszor nem az ő legjobb akarata szerint oldódott meg. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — febiuár 14, Holota János dr. nemzetgyűlési képviseld az öreg nyugdíjasokért. Englis pénzügyminiszter nyilatkozataiban már kötelezően is kijelentette, hogy az úgynevezett öreg nyugdíjazottak évek óta elmaradt illetményeit akként fogja rendezni, hogy három cső portba osztják a nyugdíjasokat és először a legmagasabb élelkoruaknak folyósítják ki az ills ímínyékét, a többi két csoport részére pedig későbben fizetik ki a nyugdijakat. A nyugdíjasok ilyetén kielégítését Holota János dr, magyar nemzetipáiti képviselő, — aki az ügyet legalaposabban ismeri, — nem tartotta megfelelőnek és ezért javaslatot terjesztett a parlament költségvetési bizottságához, amelyben azt javasolja, hogy a pénzügyi törvény XIX. cikke módosításával a konszolidációs alap fölösleges gazdagítása helye t az adók többletbevételéből fedezzék az Öreg nyugdija sok illetményrendezéséhez szükséges összeget. Holota javaslata szerint a pénzügyminiszter fö haia'maztatik, hogy a régi nyugdíjasok nyugdíjilletményeinek teljes egyenjogúsításához szükséges kiadások fedezésére a 200 millió korona fölemelt tanítói fizetések fedezéséhez hasonló módon a forgalmi és fényüzési adóból várható magasabb bevételekből fedezze. Holota dr. képviselő indokoláséban hivatkozik a pénzügyminiszternek a kitűnő pénzügyi helyzetre vonatkozó nyilatkozatára és a költségvetésbe beállított jelentékeny adótöbbletre, amely szerint a jövedelem- és keresetadóknál is nagyobb többletre számit, valamint arra, hogy ez elérendő adótöbbletből, mint fölöslegből, egy konszolidációs alapot akar a miniszter alkotni. A költségvetés alapján mutatkozó fölösleget nem szükséges konszolidációs alapba utalni, hanem a régi nyugdíjasok egyenjogúsításához szükséges 200 millió fedezetére kell fordítani, amivel a régóta húzódó kérdés végre megoldást nyelhet. Ezzel évtizedes igazságtalanságét szüntet meg a kormány és a nyugdíjasok főbb tízezer személyt kitevő táborában nyugalmat és megelégedést kelt. Az államnak ez elsőbbrendü kötelessége, mint hogy az sdójővedelem fölöslegéből egy alapot növeljen. Holota dr. e javaslata a legteljesebb támogatásra érdemes. Megalakították az új politikai kormánybizottságot. A minisztertanács csütörtökön ülést tartott, amelyen megválasztották az uj nyolcas bizottság tagjait, vagy amint a hivatalos híradás szól: a politikai kormánybizottság tagjait. A bizottságnak elnöke (Jdrzal miniszterelnök, tagjai pedig a kormány következő tagjai: a köztársasági (agrárpárt) párt részéről Bradícs földmivelésügyi miniszter, a szociáldemokrata párt részéről Bechyne élelmezési miniszter, a nemzeti szocialista pártból Frtnke dr. pőstaügyiminiszter, a cseh néppárt részéről Srámek miniszter, a német szociáldemokiaák részéről Czech dr. népjóléti miniszter, a Bund der Landwirte részéről Spina dr. egészségügyi miniszter, a cseh nemzeti demokratáktól Matousek dr. és a cseh iparospáif részéről Mlcoch miniszter. 1931. március végéig meghoszszabbitják a lakóvédelmi torvényt Évek óta készülődnek, hogy a lakóvédelmi törvénynek régóta szükségessé vált módosítását törvényhozásilsg rendezzék, azonban a módosítást mindig elódázták. Már a mull évben úgy látszott, hogy valami lépés történik a fontos kérdésben, azonban újra meghosszabbították a lakóvédelmi törvényt újabb egy évre. A mostani kormány örökségképen vette át elődjétől ezt a függő ügyet és mivel nem volt elég ideje ahhoz, hogy elkészítse a szükséges javaslatot, elődje példáját követi és a törvényi 1931. március végéig újra meghosszabbitja. Czech dr. népjóléti miniszter a képviselőház költségvetési bizottságának legutóbbi ülésén nyilatkozott a lakóvédelmi törvény módosítása ügyében is és többek között kijelentette, hogy a lakóvédeíera nem szüntethető meg addig, amíg nem lesz elegendő számban olcsó lakás és amig nem emelik föl a gazdaságilag gyengébb
