Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-02-13 / 18. szám
i 30. fehraár 13. 5. oläal íCosB&roí®* Lapoä ’IdiCZ nem éppen Hpdza bölcsessége íz . hogy a helyzet valódi arcú' i’áv nteglsmcTiÜk, azt ismernie heti mi - d.?nHnek, akt a politikával fogtál* ko -k de mivel ő is megállapítja, a ve;' íS 'é^yállást, ezzel csak megerősith mi'id Smolensk a tiszta tatását, akik n ; -j külsőségedet nézik, hanem a c-Mogó ezüstös ködön iu! is megérzike k fi vsíőságoi. Bizony nincs sok alsp a mostsnikoat ció tartósságában reménykedni. mert annak összetétele mesterkélt é ■ öketéd. majdnem azt lehet mondani, ti': y rd hoc s?eiü és a íermíszetes tör* v ytk szfrint sem tehát hin^i azt, h: ;-. soíálg együtt maradjon. Jó tesz trk - arra gondolni, hogy egy szép n.p jó ismét megakad minden és az átl -m Uátytib:*. rekedt szekerét ui válj« ásókkal kísérlik megindítani. Tehát k - '«Ifiben kell miridáRkor áliani az uj v iaszfások eshetőségére. (.—) A komáromi gőzfürdőről Komárom, február 12 ' H Komárombsn nem igen szerű * az emberek fürdeni, legjobb« n műt tja er, higy a városi gőzfürdőt n tehet égisz h'-len üzemben tartani, li -ne -í5í a hét második felében. K ^árom lakóinak tisztálkodására ez te ■, árnyam vet és ez a kép sóiéaz egész hiten elfoglalt munkások, kereskedik. iparosok, tisztviselők csak vasárnap tudrsak maguknak arra időt szakítani, hogy megfürödhessenefe a városi fürdőben, mert mint már előzőleg mond uk, nagyon kevés f J <13- szoba van Komáromban H gy a fürdőt szerelő közönsége* nem szabad eóö a közegészségre fontos funkciótól elvonni, az nem szóiul bizoayiíáire. A város tehát bi/o^yára nem zárkózik el a kívánság teljesítésétől, hiszen a b fektetés nem nagy és a fürdőié, gyekből is megtérül valami. Ä 20 uj kabint vasárnap délelőtt legalább is 40 - 50 ember hmrsáíná, ez fejenként 8 K 1 véve, vasárnsp déSelőítönkéni 400 K t jelentene. E; egy év alatt kltenne 20 800 koronát. D; hát az uj kabinokat n emcsak vasárnsp d. e. használják, hanem a többi n?p>*on is, így a jövedelem sokkal nagyobb volna. M >«djuk, hogy én nagyon opimisztif u sn számoltam és vegyük csak felét r, fenti jövedelemnek, az is kitesz 10 ezer koroná-. Évi 10 ezer korona tör- Ícs7Jésse! nrgyon szép dolgot lehetne ípiienf, sőt Salán még egy kis tornászó helyiségre is futni a fenti pénz. A közegészségügyi intézményeknél különben nem leit nézni a nyereségre, sőt ha a város anyagi hdyzete engedné, még áldozatosai is Kellen; hozni a fürdőkérdés megoldására. A fenti számítások alpján azonban a ráfizetéstől nem kdl tartani. Sícretnők, ha a város vezetősége megfontolás íá-gyávi fenné a fenti kérdés megoldását a fürödni szeretők rtsgy ötömére A magyar kormány é* a háború előtti adássági g kölvényak, A F inkfuier Z ;ilu ■■% szerint 1923 ban \ Magyarorszag egyezségit köiöü Ins- t b úkban a háboiu elő ti »dó ságok rendezésére voiatkorólsg és megígérte, I hogy az adóssági kötvények külföldi í, tulajdonosait 27—32 százalékos felér * tékeiésseí eiégiu ks. á F/nixfuner Z;t- j lung most ezre5 fap^oíatbau közli, f a magyar kormány a hágai egyezőség- I gél kapcsol dórán tárgyalásokat folytai J Rámában és B lesben és kötelezte I nugát arra, hogy ar adóssági kőívé- | nyék ériekét még magasabb fokon fogja felértékelni/A neve ?.ett német ; lapnak ezen híréi magyar hivatalos h?!yen megcáfolják és teljesen vaiót* ; tannak mondják. t- ó.->n fes% ha tekintetbe vesszük, ; h gy Komarcrmsn még elenyészően k . s a fürdőszobával ellátóit magánív: ' sok száma. így hát azzal se véd ii í-ik s fürödni nem szerelő Éosnárr fruskát, hogy szert nincs nagy forg n a gözfü dőben, mert oilhon fü .ditek at emberek. Ne n igen szeretne1: fürdeni a kemiromiak, mert ha szerövén k, sem kellene a h t lején a gőzfürdőt bezárni. Ha nagy voina a forgalom, é ' mes volna a gŐHűrdŐI kibővíteni é berendezését modernebbé lenni, egy kisebb hdyúégeí hozzáragasziani, ahyi pár tornaszert Rhine f iáílitsni, n* rí egy jól berendezeti gőzfürdő nemcsak a tisztálkodási szükségeid elégíti ki, hanem vstórággai kellemes szórakozást is nyújt az, A nagyon gyér látogatottság mellett mi erre a kényelmi szempontokra nem igen tele tfulütifc. Egyet azonban mégis meg kellene oldani. Es pedig az, hogy a ; abinok számát sz;p jriúni keiiere, mert a gőzfürdő vasárn-p mégis csak nagy forgalmat ér e! és hogy e forgalom nem nagyobb, annak as az oka, hegy fcevís a kabin. Gondolom, hú :z kabin van a gőzfürdőben Egyszerre tehát húszán fürödhetnek. Ez a húsz ember a (úl meleg, \ r langyos, a hideg medencében, a gőzkamrában, a masszírozó helyiségben, a pihenő padokon, a küiömböző tusok alatt és végűi az uíoisó helyiségben, a pihenő és szárító helyen előszóivá meg sem kottyan a gőzfürdő helyiségeiben, egészen elenyészik. Ez a húsz ember csak aktor lesz sok, ha már egy vendéggel több érkezik, mert ' akkor előáll a baj, nincs kabin. A gőz- ! fürdő helyiségeiben könnyen eiférne kéfszerannyi ember, szóval 40 fü'dőző. Nem kellene semmi mást csinálni, mint a gőzfürdőhöz egy folyosót ragasztani és a folyosóban jobbról és balról 10—10, összesen 20 vetkező kabint elhelyezni. A gőzfürdő meiJet a kádfürdőt kibővíteni, hogy uj kabinokat is építsenek, nem lehet kívánni, ez tudom, nagy költség- ? gél járna és itt nem is erről van sző, hanem csak arról, hogy egy egyszerű folyosót építsenek az épüietbez; amelyben a 20 uj kabint eihdye- 'j zik. Így aztán nem gátolná a vasárnapi fürdőzőkei a fürdőben az a rideg valóság, hogy kevés a kabin. A vasárnapi fürdőzés megkönnyítése, illetve annak kibővítése nagyon fontos, mert tssHOBsßs» AíSami lobogók előírás szerinti kivitelben kaphatók Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésében | Komárom, Nádor utca 29. sz. alatt f f % i Az elzüllött szépséokirálynő jó%útra tér... — február 12-én. Néhány hónappal ezelőtt az egész angol birodalomban kínos szenzációt keltett Ausztrália szépsérkirálynöjének esete. Á gyönyörű fiatal lányt, akit egész Ausztrália ünnepelt, kirakattolvaj iáson érték tetten és három hónapi börtönbüntetésre Ítélték. A fiatal lány öngyilkossági kísérletet követett el, de megmentették s ki kellett töltenie háromhónapos börtönbüntetését. Most szabadult ki. És néhány nappal kiszabadulása után ausztráliai és angol lapokban felhívás jelent meg ilyen címen: legszebbnek. 23 'SSfaRUflKSOMi --3S Egészen a szépségkirályaő választásig leányom szorgalmas, jó gyermek volt sa jövőben is az akar lenni. Tisztességes munkával akarja megkeresni a kenyerét és ezért nem is válaszolt arra a több mint száz levélre, amelyet a fogházba küldtek neki s amelyekben gazda? emberek házassági ajánlatokkal ostromolták. Maud nem akar férjhezmenni, hanem inkább szabóságot rendez be és arra kéri a közönséget, hogy megrendelésekkel támogassa őt becsületes munkájában. — E?y királynő apja me<rendeléseket kér leánya számára. A felhívás a következőképpen hangzik: — Kérem a mélyen tiszteit közönséget, tegye lehetővé, hogy leányom, Miss Ausztrália, ismét tisztességes tagja lehessen a társadalomnak. Maud leányom nem egyedül bűnös a kirakattolvaj lásban, hanem elzüllésének elsősorban azok a felelőtlen urak az okai, akik elhódították és elcsavarták a fejét, amikor 50.000 szép fiatal lány közül őt találták a Szovjet-indiszkréciók. —február 12. Néhány hónappal ezelőtt Kraszin özvegye angol nyesvén könyvet adott ki, amelyben férjének az életét irta meg. Ez a háromszáz oldalas könyv, bárha nem olyen szenzációs, mint a minap Parisból elmeneiüit B;szedovszki szovjeidip’omaia leleplezései, mégis, nagyon tsnu ságos a szovjet kormány kuüszái mögött lörténő események megismerése tekintetéből és a igha fog gőte örömet szerezni Kraszin Kremlben ülő volt kollégáinak. Vissza kefl emlékeznünk arra, hogy Krasrin nem vett részt személyesen az 1§17. évi október—novembert föladatomban, de nemsokára tagja lelt a gzovjefkormártyoax, a kormány egyik kimagasló alakja lett, tehát tájékozva van mindenről, ki özvegye az éieírsízban egész sereg levelet közöl, amelyet férj* a bolsevik foradttomtól keí’ve 1926 novemberig, a haláláig ir\ Levelei bi?onyos iekinhlbm nsp’ósze-ű feljegyzések. Eíekbői valók a következő tanulságos szemesvénya A bo sevikok győzelme u án két hónappal e t jrj : Ami? insgam körűt látók, mindaz megérő úti azt a ,m«ggyőrőd.lsemet, hog/ a balssvjtok olyan dacosai csinálnak, a helyekkel műiden oldtlon ellenkezést óhajtanak előidézni- M 'gmondtam nekik, hog«/ a taktikájukat öngyilkosságnak tanom, hogy nem válí íh tom a munka m-g zervezéaét, a*w« a feerjfckedeiembei!, akar a közte kod sben, amíg m ország politikai stm túrája Íeh;í«tienné teszi valamennyi demokrata csoport közreműködését. B dinből ezt irta 19SS m ju;ösíi a feleségének: Leninnek gyakrau érdokss gondolatai vuioak, da gyakran gyermetrie&ek a gondo’a ai... A münká-'' I. sokat dámöraiiiál a az »z I uziő, hogy urak lettek oi*, oh A azelőtt rabezo'gak voltak... Bs kell ismerni, hogy a bosevikok a legjobb utón tutidnak aváfc,bőt, Hogy a szociaíizmuj köiveiten . bevezetésére von «kozó f nmszükus terveikkel tönkre teorik az orsíágot. . Arra teljesen alkalmatlan emberei, gyakran napop'iíf, sőt hítároíottan széthí. mo ok űrnek a h vaíalokbm. de meg : gyakr«bb n tersen tudatlan emberek, akik, hogy o;.létüket igazolják, rzialeU tr.unáávat foglakoznak H i ezek vatameiytké-öi oíyásv-iamit kérdez az embar, amire a vdaszedás némi felelőséggel jár, akkor siet sz ügyet a szomszédja nyakába varrni, h gy így megmeneküljön a kellemetlen kérdésestől.. Csic- erín. az áhsla elkövetett hibák száma tekiá* tétében versenyez TroCkíj-vd. Miu'án 1922 őszén az urguijfii (Rust -Asiatic •) once .sxíóra vonatkozó sztnődést nycíbeüiötíe, a szovjatsormóny tagjút „örnití boíondo?.“ nas mondia, az oroszországi dolgok „bolond helyzeté*-rő! brszéit és a?.t irta, hogy mos azzal a gondolába! foglalkozik, hogy egyáltalán"lemond mindén fevákenységí ő', mert „3 kormánykörök luditíansága oy nagy és mídsrere annyira eilenkeziK minden üzleti Ithrtőséggel, hogy már -minden reményemet elvesztettem,. “ Mind n energiámat és fáradozásomat hiába pazaroitatn el — ■ irja, tovább — szamaraknak cs butáknak I egy kis csoportja tönkre tette a munf kárnál, mint ahogyan a gyerek egy csapással efpuszd'j, a vékony pókhálót. Az mguhárfi megegyezést íudnüilik Moszkva nem ra ífikáha, emi annyira fű háboriíotta Kraszint, hogy bsnyujtotla l lemondását. Est azonban rtsm fogadták ? e), továbbra is hivatatábar, kellett mar radau és Lenin a kommunista diktátorrá nagyon je femző Köviíkező feteieiet \ ad a neki: „Mi ugyan chnozdi urk a i helyükről embereket de nem engedjük \ roe nekik, hogy maguk lépjenek vissza." { 1923 julíusoan ezt irta Kraszin Moszk- I vabó;: „Lt mini mindig, minden össze* I víSáía megy. A kormányzó körök mindem megtesznek, hoev még rosszabb j legyen a hsiyzer.“ Ö vegye a könyv : végéh közli Kraszin egy mondását, 1 arndy rövid össztfogiafa-iá a szovjeturalom bírálatának. így szó!: — Lenin a népnek kenyeret és vajat ígéri, Fo.d az embereknek motorkocsit i adott. I Ez a szembeáiiüás eléggé világosan I mu'atji, mily csekély véleménye voit , Krsszinnak a forradalomról, amely annyit í ígérj és semmit n .-rn váltóit be és \ amelynek rep ezenuüv alakjai közétar- I tpzott kifelé maga Kraszin te. Egészen | bizonyos, hogy ítélete még szigorúbb I lett volna, ha megélte volna a szovjet| politika mai fáüsáf, amelyben erősza- I kosán és gazdaságiiig esztelenül tönsre- I teszik a jómódú parasztságot, a leg| egészságesebb tzociáíts réteget minden j államban, különösen pedig olyan ug! ráráiiambán, amtnö Oroszország. Hát hiszen tanulságos a Kraszinné könyve. A t^nagyobb fanplság pedig az, hogy a szovjet urak minit hűségesen, tolják a bolsevik szekeret és csak a hsiáiuk után derűi ki, mi minden kifogásuk volt. Ezek az életrajzok és i emlékiratok nem segítenek már senkin I és semmin.
